nukleáris baleset
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Fukusima
- atomerőmű
- Japán
- radioaktív sugárzás
- atomkatasztrófa
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Csontvelőrák-izotóppal szennyezték a tengert Fukusimánál - kép
Erősen sugárzó anyagot tartalmazó víz folyt a Csendes-óceánba a március 11-én balesetsorozatot szenvedett és leolvadt fukusimai atomerőműből. A stronciumizotóp a csontokba beépülve csontvelőrákot okozhat. Az erőmű működtetője fotókat közölt a szivárgó víztisztítóról.
Teljesen leolvadt a fukusimai atomerőmű
Nemcsak a reaktortartályt, hanem a reaktorblokk legfőbb védelmi vonalát, az úgynevezett konténmentet is kilyukasztotta a leolvadó nukleáris fűtőanyag a fukusimai atomerőmű 1-es blokkjában. Az üzemeltető Tepco új számítógépes modellezéssel vizsgálta a balesetsorozatot.
A becsültnél kétszer nagyobb volt a sugárzás Japánban egy új tanulmány szerint
A csernobili nukleáris katasztrófa okozta radioaktív szennyeződés felének megfelelő sugárzó anyag került a légkörbe, miután a márciusi japán földrengés és szökőár miatt megsérült a fukusimai erőmű egyik reaktora - állítja egy norvég tanulmány.
Erdőkben tárolják a sugárszennyezett fukusimai földet
Állami tulajdonú erdőkben helyezik el ideiglenesen a fukusimai atombaleset során sugárszennyezetté vált földet, takarmányt és hulladékot, miután a japán kormány engedélyt adott erre. Az erőmű tulajdonosa urániumbányákban levő érdekeltségeit adná el, hogy ki tudja fizetni a baleset károsultjait.
Már három munkás halt meg a fukusimai erőművön dolgozók közül
Csütörtökön már a harmadik munkás hunyt el a márciusi cunamiban megrongálódott fukusimai atomerőmű helyreállításán dolgozók közül. Az erőművet üzemeltető cég szerint egyikük halálát sem sugárzás okozta. Egy férfi leukémiában, egy pedig szívrohamban vesztette életét korábban, a legutolsó elhunyt halálának oka még nem ismert.
Ezermilliárdokba kerül leszerelni a fukusimai atomerőművet
Több ezer milliárd japán jenbe kerül a március 11-i szökőár után megsérült és leolvadt fukusimai atomerőmű biztonságos leszerelése. A japán kormány el akarja kerülni az erőművet üzemeltető Tepco csődjét, mert a sugárszennyezett terület megtisztítása még hosszú évekig is eltarthat. Az üzemeltető új, robotkamerás videókat mutatott be a megsérült reaktorblokkokról.
Egy évtizedig eltarthat lebontani a fukusimai erőművet
Számos technológiai kihívással jár a fukusimai erőmű biztonságos lebontása, állapította meg a japán Atomenergetikai Bizottság a márciusi szökőárban megsérült atomerőműről. A folyamat valószínűleg több mint egy évtizedig tart majd többek között azért, mert új robotokat kell építeni a fűtőelemek kiemelésére.
Nem a fűtőanyag miatt robbant a fukusimai erőmű
A hűtés leállása miatt le kellett fúvatni az elpárolgó fűtővízből származó gőzt és hidrogént a fukusimai atomerőműnél. Most bizonyíték van arra, ami korábban csak feltételezés volt: a negyedik reaktorblokk épületének teteje azért repült a levegőbe, mert a harmadik blokkból oda áramlott a hidrogén.
Késhet a teljes leállítás a fukusimai erőműben
Eredetileg 2012 januárjára tervezte a Fukusima-1 atomerőmű hidegleállását az üzemeltető cég, a Tokyo Electric Power Co. A vállalat most bejelentette: rendszeresen meghibásodnak a sugárszennyezett hűtővizet szűrő berendezések, így nem biztos, hogy tartani tudják az stabilizálás menetrendjét a márciusi földrengésben megsérült erőműnél.
Két hét alatt átkelt az óceánon a fukusimai atomszennyezés
Két nappal a fukusimai atomerőművet ért földrengés után kezdték a japán szakemberek tengervízzel hűteni a részben leolvadt nukleáris fűtőanyagot. Két héttel később, március 28-án, kaliforniai légkörkémikusok azt észlelték, hogy megnőtt a radioaktív kénvegyületek mennyisége a La Jollában vett légmintákban. Az elemzés kiderítette, hogy a szennyezés a megsérült atomerőműből származik.
Több vészhelyzeti generátort állítanak be Pakson is
Növelik a mobil dízelgenerátor-kapacitást a Paksi Atomerőműben is. A berendezések arra szolgálnak, hogy ellássák árammal az erőmű rendszereit akkor is, ha katasztrófa miatt leáll az áramtermelés, és a külső áramszolgáltatás is megszűnik. A Fukusima Daiicsi erőmű katasztrófája a vészhelyzeti generátorok leállása miatt következett be.
Napelemekkel kezelné Japán energiaválságát egy milliárdos üzletember
Szabad földterületeket kér a japán kormánytól az az üzletember, aki napelemrendszer felépítésével oldaná meg a márciusi földrengés és szökőár óta az országot sújtó villamosenergia-válságot.
Durvább volt a fukusimai helyzet, mint eddig hitték
A korábban közölt szintnél legalább kétszer erősebb sugárzást bocsátottak ki a fukusimai atomerőmű leolvadt reaktorai a március 11-i katasztrófában - jelentette be a japán nukleáris biztonsági hivatal. Talán 2012 januárjára állítják majd le a Fukusima-1 (Daiicsi) három érintett reaktorát, amelyekben jórészt leolvadt az üzemanyag. Eközben egyre nagyobb gond az üzemeltetőnek a sugárszennyezetté vált hűtővíz tárolása.
Lezuhanó repülőkre is tesztelik az atomerőműveket az EU-ban
Megállapodtak az Európai Unió tagországainak szakértői abban, hogy emberek előidézte katasztrófahelyzetek szempontjából is elvégzik majd az uniós atomerőművek állapot- és biztonsági kockázatfelmérését. A kompromisszum szerint a terrorakciók kockázataival külön foglalkoznak. A vizsgálatokat mind a 143 erőműre elvégzik, köztük Paksra is.
Így öntötte el a szökőár a japán atomerőművet
Öt méter magas, sáros, piszkos tengerár kavarog az 1-es és 2-es reaktorépületben: eddig nem látott fotókat tett közzé a súlyosan megsérült japán atomerőmű üzemeltetője arról, hogyan tört be a cunami a Fukusima Daiicsibe. A Tepco az elmúlt években ismételten alulbecsülte az erőművet fenyegető veszélyt és nem vette számításba a figyelmeztetéseket.
Lemond a fukusimai erőművet üzemeltető cég elnöke
A márciusi japán földregés és szökőár után a fukusimai erőműben bekövetkezett nukleáris válsághelyzet sikertelen kezelése miatt lemond posztjáról az üzemeltető Tepco cég elnöke.
A világ legkevésbé vonzó munkája - videón a fukusimai mentés
Radioaktív részecskéket kiszűrő berendezéseket szereltek be a balesetsorozatot szenvedett fukusimai erőműben - erről közölt videókat az üzemeltető cég. A szűrőkre azért van szükség, hogy a dolgozók biztonságosabb körülmények között dolgozhassanak, és végre zárt, a tengert nem szennyező hűtőrendszert lehessen kiépíteni a részlegesen leolvadt reaktoroknál.
Hányan élnek atomerőművek árnyékában?
A világ atomerőműveinek több mint fele olyan helyen fekszik, ahol 75 kilométeres körzeten belül legalább egymilliós népesség él. Ilyen Paks is. Öt kivétellel egy olyan nukleáris erőmű sincs, amelynek 150 kilométeres körzetében ne élnének egymillióan. Nézze meg ezt egy új interaktív térképen!
Robotok dolgoznak a fukusimai erőmű legforróbb pontján - videó
Már egy hónapja leszállították Japánba az Egyesült Államokból azokat a katasztrófaelhárításra használt robotokat, amelyeket végül a múlt hétvégén vetettek be a balesetsorozat sújtotta Fukusima Daiicsi erőműnél. A Packbotok olyan nagy sugárdózist mértek két blokkban is, amely nagyon megnehezíti, helyenként ellehetetleníti a mentésen dolgozók munkáját.
Atomlegek - így lett csernobili szintű a fukusimai baleset
Már hivatalosan is a békés célú atomenergia-felhasználás egyik legsúlyosabb balesetének számítanak a Fukusima Daiicsi erőműben történtek. A japán nukleáris hatóság szerint viszont a balesetsorozat csak tizedannyi sugárzással terhelte a környezetet, mint a csernobili robbanás 1986. április 26-án és később. A többszörösen megsérült erőmű állapota továbbra is stabil: súlyos, de nem életveszélyes.
Felmérik a fukusimai baleset várható egészségügyi hatásait
Noha a Fukusima Daiicsi atomerőmű károsodott reaktoraiból még mindig szabadul ki sugárzó anyag, a kutatók megkezdték a baleset hosszú távú népegészségügyi következményeinek felmérését. Nehezíti a munkát, hogy sokszor bizonytalan sugárzási adatokból kell kiválasztani a viszonyítási alapokat. Az egészségügyi hatások becsléséhez a szakemberek felhasználják a korábbi sugárszennyeződésekből, így a csernobili katasztrófából származó tapasztalatokat.
Pirula atomveszély esetén - Hol tart a gyógyszerek fejlesztése?
Az Egyesült Államok hadserege rendkívüli érdeklődést mutat az olyan szerek iránt, amelyeket a radioaktív sugárzásnak való kitettség előtt, vagy röviddel utána lehetne bevenni. Egy ilyen szer nemcsak a nukleáris támadások vagy balesetek áldozatainak, hanem a rákbetegség miatt sugárkezelésben részesülőknek, a legyengült immunrendszerűeknek, sőt a nagytávolságú űrutazásban részt vevő asztronautáknak is segítséget nyújthatna.
Már dolgoznak az atomenergia megmentésén
A lábbeli saját maga akadályozza meg, hogy leváljon a talpa, nem kell cipész a javításához - ezzel a képpel lehet összefoglalni, mi a harmadik generációs atomreaktorok lényege. Az elmúlt évtizedek atomkatasztrófái miatt sok az atomenergia-felhasználás ellenzője, az ő aggályaikra adhatnak választ a harmadik és negyedik generációs atomerőművek. A prototípusok 2013 után épülhetnek meg, de nem világos, hogy pontosan mikor.
Miért kell a nitrogéngáz a fukusimai atomerőműben?
Semleges gázt, azaz nitrogént kezdett pumpálni a Fukusima-1 atomerőmű 1-es reaktorába az üzemeltető. Ezzel akarják megakadályozni a mentésen dolgozók, hogy újabb baleset következzen be a súlyosan megrongálódott erőműben. Azonnali robbanásveszélyről viszont nincs szó - közölte a japán nukleáris biztonsági hatóság. Az egyik, fűtőelemkötegeket pihentető medence állapota továbbra is aggodalomra ad okot.
Mutációk lehetnek az atomerőmű közelében élő tengeri állatoknál
A földrengés és a cunami által megrongált fukusimai atomerőmű radioaktív hűtővize a tengerbe szivárog, és hétfőn a mentést végző dolgozók is a tengerbe eresztettek 11 ezer köbméter szennyezett vizet. Az erőmű közelében élő állatoknál előfordulhatnak mutációk, de ennek ellenére a szakemberek úgy látják, hogy hosszú távon nem fenyegeti jelentős veszély sem a tenger élővilágát, sem a tengeri élőlényeket fogyasztó emberek egészségét.
Mindent bevetnek a fukusimai atomerőmű stabilizálására
A betonpumpától a műgyantáig és a szupernedvszívó műanyagig mindent bevet a súlyosan megrongálódott atomerőmű stabilizálására az üzemeltető áramszolgáltató vállalat. Fukusimából egy hete az a legjobb hír, hogy a helyzet nagyon súlyos, de nem valószínű a legrosszabb forgatókönyv, az erős és nagyarányú sugárterhelés bekövetkezte.
Hosszú távra szól a japán erőmű körüli kitelepítés
Miután a fukusimai atomerőmű körüli talajvizekben és a tengervízben is magas radioaktív sugárzást észleltek, a japán kormányszóvivő jelezte, hogy a kitelepítések hosszú távra szólnak. Az erőmű húszkilométeres körzetében a halottakat sem keresik a sugárzásveszély miatt.
Műgyantával fékeznék a sugárszennyezést Fukusimában
Egy köbméter Magyarországon vett légmintában nagyjából félóránként bomlik el egyetlen, a fukusimai atomerőműből származó, radioaktív jódizotóp. Ilyen alacsony koncentrációban csak a rendkívül érzékeny nukleáris méréstechnika miatt mérhetők a fukusimai eredetű izotópok. A létesítmény üzemeltetője egyébként műgyantás permetezéssel akarja meggátolni, hogy a sugárzó részecskéket felkapja a szél. Először a hidrogénrobbanásban súlyosan megsérült 4-es blokk falát permetezik le az anyaggal.
Egyre valószínűbb, hogy szivárog a japán atomerőmű egyik reaktortartálya
Még mindig nem sikerült helyreállítani négy reaktorblokk saját hűtőrendszerét a fukusimai atomerőműben, mert a 2-es blokk turbinacsarnokának padlóján nagyon erősen sugárzó víztócsák vannak. Az üzemeltető leszivattyúzza a radioaktív vizet, amely félő, hogy azért szivárog, mert megsérült a 2-es blokk reaktortartálya. A reaktor turbinaházában több mint 1000 millisievert/óra sugárzási dózist mértek - ez még mindig nagyon erős. Ha két embert négy órán keresztül ekkora dózisnak tesznek ki, akkor az egyikük szinte biztosan meghal harminc napon belül. Ezer mSv/óra sugárzási dózis nyomán már leesik a fehérvérsejtek (limfociták) szintje. Összzehasonlításképpen: ...
Mekkora sugárzást kapunk Japánhoz képest?
A passzív dohányzás körülbelül akkora sugárzási dózissal terheli a szervezetet, mint amekkora sugárzás éri a Pakson lakókat. A földrengésben súlyosan megsérült fukusimai erőműnél viszont olyan sugárterhelés is előfordult, amivel 9 másodperc alatt lehet begyűjteni azt a dózist, ami Magyarországon egy év alatt éri átlagosan az embereket. A japán nukleáris balesetsorozat után világszerte érzékenyebbé vált a közvélemény a sugárterhelés témájára. A kérdés az, hogy mikor lépi túl a sugárzás az egészségkárosítás határát? A válasz azért nehéz, mert a szervezet egészen extrém szintű terhelést is képes elviselni, továbbá az állandó háttérsuggárzást ...
Grafikon: melyik erőműtípus a legnagyobb gyilkos?
Valószínűleg nem vigasztalja a fukusimai atomreaktor húsz kilométeres körzetéből kitelepítetteket, de tény, hogy jóval kevesebben halnak meg a nukleáris energia közvetlen és közvetett hatásai miatt más energiaforrások hatásaihoz képest. Azért félünk ennyire az nukleáris energiától, mert egyszerre váltja ki az összes félelmi reakciót: láthatatlan, mérhetetlen, az emberek úgy érzik, nem képesek uralni, és nem is értik a jelenséget. Természetellenes módon ránk erőszakolt valaminek hat, amely ráadásul rákos megbetegedéseket okoz, fejlődési rendellenességet vált ki a magzatokban.
Európában is kimutatták a fukusimai sugárzó anyagokat
Alig lépi túl a műszerekkel mérhető mennyiség alsó határát a radioaktív jódizotóp koncentrációja, így egészségügyi következményektől biztosan nem kell tartani. Az izotópot öt országban mutatták ki. "A nagy érzékenységű műszerekkel mért jódkoncentráció alig lépi át a kimutatási határt, így semmilyen egészségügyi kockázattal nem jár" - közölte a hír kapcsán az Országos Atomenergia Hivatal (OAH). A Nagy-Britanniában mért koncentráció növekedhet a következő napokban-hetekben, azonban ez a sugárzás messze elmarad a veszélyes szinttől. (A fotón egy tokiói kereskedő vizsgálja a valószínűleg sugárszennyezett áruját.)
Elmulasztották a hűtés ellenőrzését a Fukusima atomerőműnél a földrengés előtt
Kilenc nappal a földrengés előtt azért bírálta a japán nukleáris biztonsági hivatal a Fukusima I atomerőmű üzemeltetőjét, mert elmulasztotta a hűtőrendszerek részegységeinek felülvizsgálatát. Az erőműben azért olvadt meg részlegesen a nukleáris üzemanyag és következett be balesetsorozat, mert a cunami miatt leállt a hűtőrendszer. Visszaállították az áramszolgáltatást a balesetsorozatot szenvedett Fukusima I (Daiicsi) atomerőműben, azonban a hűtési rendszerek csak részben működnek, mert nem sikerült mind a hat blokknál megoldani a villanyellátást. A helyzet továbbra is súlyos az ENSZ illetékes intézménye, a Nemzetközi Atomenergia Ügyynökség ...
Már jobban értik, mi történt - a japán atombaleset folyamata képekben
A hatalmas földrengés, a tizennégy méteres vízfal, a felforrósodás és a robbanások ellenére egyben maradt a Fukushima Daiichi atomerőmű Japánban. Az események pontos forgatókönyvét dr. Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója mutatta be rengeteg kép és egy fizikai bemutató kíséretében. A szakember szerint a paksi üzemidő-hosszabbítás és az új blokkok építése nem szenvedhet késedelmet a japán események miatt.
Így ment végleg tönkre a Fukusima I atomerőmű
A biztonsági ellenőrzéseket többször is elmulasztotta a súlyos balesetsorozatot szenvedett Fukusima I atomerőmű üzemeltetője, viszont nem tárolt az erőművi blokkoknál több nukleáris üzemanyagot a megengedettnél. Infografikákkal mutatjuk be, milyen állapotban van az erőmű, és hány hasonló üzem van még Japánban.
Aggasztó jelek kísérik a japán atomerőműben folyó küzdelmet
Egyre több kritika éri a japán döntéshozókat a Fukusima I atomerőművet ért balesetsorozat kezelése miatt. Kommunikációs hibák sorozata tarkítja a kétségbeesett mentési erőfeszítéseket, amelyek viszont stabilizálták az erőmű négy, robbanások és tűz sújtotta blokkjának állapotát. Egy amerikai diplomáciai táviratból kiderül: a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség már 2008-ban jelezte, hogy a földrengések túlzottan megterhelik a japán erőműveket.
Szigorú teszt előtt áll a Paksi Atomerőmű is
A magyar szakemberek optimistán tekintenek az Európai Unió atomerőmű-tesztje elé, Paks leállítása fel sem merült. Magyarország továbbra sem veszélyeztetett a japán atomhelyzet miatt - mondta Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója.
"A türelemnek vége lesz" - A legendás szervezettséget hiányolják Japánban
A kezdeti sokk után bizonytalanság kezdett eluralkodni a japánokon a pénteki földrengés és az azt követő szökőár pusztítása után. A letarolt térségek lakosai dühösek, mert nem érzik a kormányzat segítségét, és kilátástalannak látják jövőjüket. A távolabb élők a fukusimai atomerőműben kialakult válsághelyzet miatt aggódnak, és hiányolják a Japánra hagyományosan jellemző szervezettséget.
Buroksérüléstől tartanak a földrengés sújtotta japán atomerőműben
A Fukusima I atomerőműben bekövetkezett balesetsorozatot együttesen okozta a 9-es magnitúdójú tenger alatti rengés és a tízméteres szökőár - meg az is, hogy elfogyott az erőművet hűtő dízelgenerátorokból az üzemanyag. A hat reaktorblokk közül háromban eleve üzemszünetet tartottak a földrengés idején, de ott az okoz gondot, hogy a fűtőelemek emiatt átmeneti víztározóban voltak.
Több mint kilencezren haltak meg a japán természeti katasztrófában - percről percre
Újra rákapcsolódott a villamoshálózatra a fukusimai atomerőmű, és stabilizálódott a hőmérséklet és a nyomás a reaktorokban és a pihentetőmedencékben. A legfrissebb hírek szerint már több mint kilencezer halálos áldozata van a március 11-ei katasztrófának, és 13 500 embert még keresnek.
"Hősöknek kell nevezni őket" - Elszánt brigád küzd a felrobbant japán atomerőműben
Az életét kockáztatja a japán földrengés után megsérült fukusimai atomerőműben az a brigád, amely az evakuálás után is a helyszínen maradt, hogy elhárítson egy esetleges atomkatasztrófát. A hatalmas sugárzásban dolgozó, sötét labirintusokban kúszó-mászó munkások egy amerikai szakértő szerint igazi hősök, mert könnyen halálos sugárdózis érheti őket, miközben több társuk már oda is veszett a robbanásokban és a szivárgó reaktornál.
Álhírek terjednek sms-ben a japán atomerőmű balesetéről
Egy olyan pánikkeltő hamis üzenet terjed Japánban és a környező országokban, amely szerint a fukusimai atomerőmű olyannyira megsérült, hogy a kiszivárgó radioaktív sugárzás az egész régiót veszélyezteti.
Cunami után nukleáris szivárgás - egy nappal a földrengés után
A pénteki földrengést követő robbanás miatt szombat reggel leomlott egy fukusimai atomerőmű egyik reaktorának külső burka. Radioaktív szivárgás miatt több tízezer embert kitelepítettek a környékről, de a szakértők szerint súlyos egészségügyi hatásokkal nem kell számolni. Európát a történtek nem veszélyeztetik. A cunami által sújtott partvidéken rengeteg ember eltűnt, a halálos áldozatok száma sajtóértesülések szerint 2000-hez közelít. Sok az utórengés, fennakadások vannak az élelmiszer- és energiaellátásban.
- 1