nehézlovasság

címke rss
Miért vesztettek a magyar seregek Mohácsnál?

Miért vesztettek a magyar seregek Mohácsnál?

1526. augusztus 29-e, a mohácsi csatavesztés napja a magyar történelem egyik legfontosabb igazodási pontjának számít, ami mélyen beleivódott a kollektív nemzettudatba. Mohácsot egyaránt szokás a középkori Magyar Királyság végének, és a másfél évszázadig tartó török hódoltság kezdő taktusának tekinteni. A történelmi emlékezetben Mohács a gyászos, szégyenteljes kudarc szinonimájaként élt tovább, amelyért a Jagelló-kort, a széthúzást, a korabeli államvezetést és a csatára felsorakozott sereg vezéreinek alkalmatlanságát tette meg az utókor felelősnek. Ez a sommás ítélet azonban igaztalan, és nem felel meg a történelmi tényeknek sem. A mmohácsi ...

Nándorfehérvár hőse, aki fegyvertelenül vezette diadalra seregét

Tudomány2020.06.25, 09:53

634 éve született Kapisztrán Szent János, a világraszóló nándorfehérvári diadal egyik kovácsa, aki miután a törökök felett aratott világraszóló győzelem után a keresztény táborban kitört pestissel megfertőződött Hunyadi Jánosnak  feladta az utolsó kenetet, maga is a "fekete halál" áldozatául esett. Az 1690-ben szentté avatott ferencesrendi szerzetes a magyar történelem máig egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő alakja. 

Máig titokzatos homály fedi II. Lajos király halálának körülményeit

Tudomány2019.04.12, 21:53

A mohácsi csata, a magyar történelem egyik legjobban ismert ütközete választóvonalnak számít a hazai históriában. A mohácsi vész egyebek mellett azért emelkedik ki történelmünk más hadi eseményei közül, mert nem volt még egy olyan csata, amelyben annyira érzékeny veszteség érte volna a Magyar Királyság politikai vezető rétegét, mint a Mohács melletti síkon 1526. augusztus 29.-én lezajlott ütközetben. Mohácsnál a magyar királyi haderő megrendítő vereséget szenvedett Szulejmán szultán és Ibrahim pasa nagyvezír hadaitól; odaveszett mindkét fővezér, Tomori Pál kalocsai érsek és Szapolyai György szepesi gróf, Szalkai László esztergomi érrsek ...

Akikért a harangok szólnak délben

Tudomány2018.07.23, 23:08

1456. július 22-én Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek a három évvel korábban Bizáncot elfoglaló II. Mehmed oszmán szultán török hadaira. A hős magyar hadvezér, Hunyadi János várból kitörő nehézlovassága, valamint Kapisztrán János keresztes hadának utolsó nagy egyesített rohamában kis híján a hódító padisah, "Fatih" Mehmed is életét vesztette. A világraszóló diadal hírére egész Európában megkondultak a harangok, a törökök pedig közel 70 évig nem merték megkockáztatni a Magyar Királyság határának átlépését.

Előző
  • 1
Következő