Neander-völgyi ember
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Homo sapiens
- emberi evolúció
- ősember
- DNS
- evolúció
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Min röhöghetett a Neander-völgyi ember?
Viccelődhettek-e egymással a Neander-völgyi emberek? Eshettek-e szerelembe? Lehettek-e rossz napjaik? Ehhez hasonló kérdésekre próbál választ adni két amerikai kutató, a Neander-völgyiekről feltárt bőséges leletanyagra támaszkodva.
Az éghajlatváltozás pecsételhette meg a Neander-völgyi ember sorsát
Az éghajlatváltozás okozhatta a Neander-völgyi emberek eltűnését, állítják amerikai antropológusok, akik vizsgálataikról a Human Ecology című folyóiratban számoltak be.
Harmincezer éve léteznek a modern nagyszülők
Százezer évvel ezelőtt már bölcs öregembernek számított az, aki megérte a harminc-negyven éves kort. A kutatók sokáig úgy gondolták, hogy a tapasztalatokat átadó, a gyermekek családját támogató nagyszülői szerep csak a modern embereknél alakult ki. Az újabb kutatásokból azonban kiderült, hogy már a Neander-völgyieknél is fontosak lehettek a nagyszülők a csoportok életében.
Lerohanta a modern ember a Neander-völgyieket Európában
Tömegével érkeztek a modern emberek Európába, és nagy mennyiségüknek köszönhetően nagyon hamar kiszorították a kontinensről a már több ezer éve ott élő Neander-völgyieket.
Tollakkal dekorálhattak a Neander-völgyiek
Új leletek alapján elképzelhető, hogy madártollakat használtak díszítésre a Neander-völgyiek. Az eredmények erősítik az elképzelést, miszerint a Neander-völgyiek nem pusztán vademberek voltak, hanem fejlett kultúrával rendelkeztek.
A Vörös-tengeren át törhetett ki a modern ember Afrikából
Mintegy százezer évvel ezelőtt, valahol az Arábiai-félszigeten, egy túlnyúló sziklaperem árnyékában hangos csattogásokkal készültek azok a kőeszközök, amelyek felfedezését csütörtökön hozták nyilvánosságra. Ha a felfedezőknek igaza van a készítők kilétét illetően, át kell rajzolnunk Afrikából való kirajzásunk útvonalát.
Egy zápfog is igazolja: új emberfajt találtak Szibériában
A szibériai Gyenyiszova-barlangban ásatásokat végző kutatók egy őrlőfogat is találtak egy korábban felfedezett ujjcsont után. Az ujjcsont DNS-ének elemzése, valamint a fog anatómiai felépítése alátámasztja azt a korábbi feltételezést, hogy eddig ismeretlen emberfajról van szó.
Az ember a legdagadtabb főemlős
Őseink túlélési esélyeit jelentősen megnövelte a tápanyagraktárként felhalmozódott zsír. A nálunk sokkal izmosabb Neander-völgyi emberek vesztét valószínűleg részben a túlzottan húsra specializált táplálkozás és a rajtuk lerakódó meglehetősen kevés zsírszövet okozta. Az energiában gazdag szövet nagy szerepet játszott az ember gondolkodással kapcsolatos képességeinek fejlődésében is.
A Neander-völgyi ember gyakran váltogathatta szexuális partnereit
A Neander-völgyi ember legalább egy vonatkozásban, a nemi partnerei számában lekörözte a ma emberét - állítják brit kutatók, akik az emberfélék négy képviselőjének ujjcsontjait vizsgálták.