Döbbenetes rádiójelek érkeztek a Földre az űrből

Rendkívül szokatlan, az univerzum mélységeiből érkezett rádiójel detektálásáról számol be egy kutatócsoport a Nature tudományos szaklapban július 13-án megjelent tanulmányában. Az FRB 201912221A katalógusszámot kapott gyors rádióhullám keletkezési helye és eredete egyelőre még nem ismert.

Kétszer is kialakultak a kutyák a farkasokból

A kutyák két különböző alkalommal, 40 és 14 ezer évvel ezelőtt, és más-más régióban fejlődtek ki a farkasokból - állítják brit kutatók, akik 72 olyan szürke farkas (Canis lupus) genetikai örökségét vizsgálták, amely az elmúlt 100 ezer évben élt Európában, Szibériában és Észak-Amerikában.

Megfejtették a dohányzás abbahagyása és az elhízás közötti összefüggést

A dohányzás abbahagyása és az elhízás közötti összefüggést fejtették meg az izraeli Weizmann Tudományos Intézet (WIS) kutatói.

Kiderült: roppant falánkak a világtenger legnagyobb óriásai

Az eddig becsült mennyiség akár háromszorosát, 16 tonna rákot esznek meg naponta a kék bálnák egyedei - egy új kalkuláció szerint.

Megállapították, mikor érkezhettek meg a vikingek Észak-Amerikába

Egy új kormeghatározási technológiával holland kutatók megállapították, mikor érkezhettek a vikingek Észak-Amerikába: a kanadai Új-Fundlandon lévő L'Anse-aux-Méduse településen egykoron felfedezett viking falu házaihoz használt faanyagot vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy a térséget 1021-ben vették birtokba az Európából érkezett hajósok.

Vándormadarak segíthetnek a bajba jutott növényeken

A vándormadarak segíthetik a növényfajokat az éghajlatváltozás hatásaival való megbirkózásban - derült ki a Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmányból.

A tipikusnál tovább tart a koronavírus okozta tüdőgyulladás

Más tüdőgyulladásokkal összehasonlítva az új típusú koronavírus okozta tüdőgyulladás súlyos komplikációit a betegség hosszú lefolyása okozhatja, nem pedig az, hogy egy jóval súlyosabb betegségről van szó - vélik az amerikai Északnyugati Egyetem kutatói.

Megtalálhatták a géneket, amelyek eldöntik, mennyire súlyos a koronavírus-fertőzés

Az Edinburgh-i Egyetem kutatói öt gént azonosítottak, amelyek bizonyos változatai összefüggést mutatnak az intenzív ellátás szükségességével a COVID-fertőzöttek körében. Most, hogy ismerjük ezeket a géneket, a szóban forgó fehérjék már most is létező gyógyszerekkel megcélozhatók.

A macskák rejtélyes mosolya, és ami a hátterében áll

A „macskamosolyt", vagyis a macskák közismert hunyorgásának viselkedésbiológiai hátterét vizsgálta egy új tanulmány.

Felrobbant a kísérleti mágnes, nem is hinné, mekkora szerencsére

Egy váratlanul jól elsült laboratóriumi balesetnek köszönhetően egy több mint fél évszázados kvantumfizikai problémát sikerült megoldani. Az eredmény a kvantumszámítógépek építésében is áttörést hozhat.

Csak igen későn vált lakható bolygóvá a Föld

Az eddig véltnél jóval később érkeztek az élet alapkövei a Földre - állapították meg kutatók több milliárd éves kőzetek vizsgálatával.

"Vaseső" hullik az égből egy távoli bolygón

"Vaseső" hullik az égből egy távoli exobolygón a Halak csillagképben, amely a Földtől egy 390 fényévnyi távolságra fekvő csillag körül kering.

Az „őrült húszas évek” volt az egyik legboldogabb évtized

Két évszázad könyvei és újságcikkei nyelvezetének elemzésével egy nemzetközi kutatócsoport az előző századfordulót, a 1920-as és a 2000-es éveket találta az elmúlt 200 év legboldogabb korszakának.

A Nature legolvasottabb cikkei között az ELTE fizikusainak közleménye

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék kutatóinak közleménye a Nature Scientific Reports lapban megjelent 17 ezer cikk közül került a legjobbak közé: a mammográfiai szűréseket forradalmasító eljárást bemutató cikk a múlt év 30. legolvasottabbja lett.

WWF: hozzá kell látni a folyók helyreállításához

Elkészült az első, egész bolygóra kiterjedő elemzés a szabályozatlan vízfolyásokról, amely feltárja, hogy a folyók állapota súlyosan leromlott. A jelentés javaslatot tesz a még szabályozatlan folyók állapotának fenntartására, amit ki kell egészítenie a szabályozott folyók helyreállításának is - közölte a WWF Magyarország szerdán az MTI-vel.

Eddig ismeretlen hominida fajra bukkantak a Fülöp-szigeteken

Az emberfélék családjának egy eddig ismeretlen, kihalt faját azonosították kutatók a Fülöp-szigeteki Callao-barlangban feltárt tizenhárom darab csont- és fogfosszília alapján. Ezek az előemberek abban a korban éltek, amikor az emberfélék kirajzottak Afrikából és elfoglalták az egész világot.

Újabb fenyegetést jelent a korallzátonyok pusztulása

A korallzátonyok elvesztése kétszeresére növelné a tengerpart menti áradások okozta károkat és megháromszorozná a viharok keltette hullámok pusztítását amerikai kutatók szerint.

Titokzatos vírusokat találtak az óceánban

Nem vitás, hogy az óceán „forgalmas" egy hely, egyetlen milliliter vízben akár 10 millió vírus is rejtőzhet. Kutatók egy csoportja most egy olyan víruscsaládra akadt, amely idáig ismeretlen volt az emberiség számára. Az újonnan talált vírusokat övező rejtélyt csak fokozza, hogy normál laboratóriumi tesztekkel nem mutathatók ki, így az is lehet, hogy akár az óceánokon kívül is jelen lehetnek, sőt, talán még bennünk is megtalálhatók.

Eddig ismeretlen erőt találtak magyar fizikusok

Amerikai fizikusok szerint eddig ismeretlen erőt találtak a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének (MTA Atomki) fizikusai.

A víz memóriája, avagy a homeopátia egyik legnagyobb blöffje

Bár a homeopátiát a 18. század végén találta ki Samuel Hahnemann német orvos, a „gyógymód” követőinek egészen az 1980-as évek végéig kellett várniuk, hogy megjelenjen az elképzelésük első tudományosnak látszó alátámasztása. A szinte végtelenségig hígított anyag azért hat, mert a víznek memóriája van, és ezért emlékezik a valaha benne feloldott anyagra. Ráadásul a víz memóriájáról szóló tanulmány nem kisebb folyóiratban jelent meg, mint a Nature-ben.

Évmilliárdokkal ezelőtt kezdődhetett a Hold pólusainak vándorlása

Évmilliárdokkal ezelőtt kezdődhetett a Hold pólusainak vándorlása - állapította meg a Nature tudományos lap friss számában megjelent tanulmány.

A terhes nőt sem kímélték az őskori gyilkosok

Tízezer éve lemészárolt emberek maradványaira bukkant egy kutatócsoport a kenyai Turkana-tó nyugati részén. Kevés őskori konfliktusra utaló leletet sikerült eddig feltárni, ezért is számítanak fontosnak a megtalált fosszilizálódott csontvázak.

Genetikus, atomszakértő és nőjogi harcos is az év emberei között

Genetikust, nőjogi harcost, atomszakértőt és diplomatát is az év emberei közé választott a Nature című tekintélyes tudományos folyóirat 2015-ben.

Inkább környezeti tényezők számlájára írható a rák

Nagyrészt környezeti tényezők számlájára írható a rák, nem csupán szerencse kérdése egy új kutatás szerint, mely a Nature brit tudományos lapban jelent meg.

Nagy veszélyben a tundra élővilága

Gyorsul a felmelegedés az északi-sarkvidéki tundrán, mert a növekvő növényzet maga is erősíti a változást - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Forró Marsra hasonlít a pehelykönnyű exobolygó

Egy 200 fényévre található, Mars-méretű exobolygó a legkönnyebb, amit eddig tudósok valaha felfedeztek egy „normális” csillag körül – írja a Nature magazinban megjelent kutatás.

A tudomány igenis lehet cuki

Az ünnepek alatt a legtöbb embert elönti valami különös melegség, és fogékonyabbá válik a szép és aranyos dolgokra. Valószínűleg így lehettek ezzel a rangos Nature magazin szerkesztői is, akik összeállították 2014 legcukibb, a tudomány számára számtalan hasznot hozó állatainak (és robotjainak) tízes toplistáját.

Nem sikerült megismételni a botrányos őssejtkutatás eredményeit

Egyelőre nem sikerült megismételni annak a japán-amerikai őssejtkutatásnak az eredményeit, amelyben meghamisították a kutatási adatok egy részét.

Megnevezte 2012 legfontosabb tudósait a Nature

Rolf-Dieter Heuer német fizikust, a CERN főigazgatóját, Adam Steltznert, a NASA Curiosity nevű marjárója landolásának irányítóját, Cynthia Rosenzweig amerikai klímakutatót és a l'aquilai földrengés veszélyeit alábecsülő olasz illetékest, Bernardo De Bernardinist is az év 10 legfontosabb tudósa közé sorolta a Nature legújabb számában.

Szénadóval a szakadék ellen

Több ezer milliárd dollárra tehetne szert az Egyesült Államok szövetségi költségvetése, ha tonnánként mintegy 4500 forintnak megfelelő összeggel megadóztatnák a szén-dioxid-kibocsátást. A szokatlan megoldással el lehetne kerülni az egyébként automatikusan életbe lépő megszorításokat, és zöldebbé lehetne tenni az országot.

Túl gyorsan nő az óceán New Yorknál

Kevésnek tűnik az évi 2 milliméter, de szinte másfél méter lehet belőle az évszázad végére. A grönlandi jég olvadásából származó hideg víz lelassítja a tengeráramlatokat: emiatt emelkedik a tengerszint az USA atlanti partján.

Plagizálással vádolják az új román kormányfőt

A Nature magazin szerint Victor Ponta a jogtudományi doktori dolgozatának több mint felét egy tanára munkájából másolta. Ponta szerint az államfő áll a hír mögött, és nevetségesnek nevezte, hogy a természettudománnyal foglalkozó Nature most egy jogi témával foglalkozik.

Schmitt doktorijának elvételét méltatja a Nature folyóirat

Tulassay Tivadart, a Semmelweis Egyetem rektorát méltató szerkesztőségi cikket közölt honlapján a világ egyik legjelentősebb természettudományi folyóirata, a Nature. A lap Schmitt Pál lemondott köztársasági elnök plágiumügyének kezeléséért dicséri a rektort.

Elitalakulatok védték a kiszáradó esőerdőt

Gyorsabban nő az amazonasi őserdő, mint amire a kutatók számítottak. A fák valószínűleg az egyre bőségesebb szén-dioxidot hasznosítják, viszont a sok esetben illegális fakitermelés miatt már véglegesen felborult a térség klímája.

Független vizsgálatot követelnek Fukusimában

A japán parlament két tagja a Nature-ben követeli, hogy államosítsák a fukusimai erőművet, mert szerintük csak így derülhet ki a teljes igazság a nukleáris katasztrófáról. A tudományos folyóirat szerkesztőségi cikkben áll ki a történtek független kivizsgálása mellett. A magyar szakértő szerint is számos hibát vétett az üzemeltető Tepco, ám a Nature cikkei pontatlanságokat tartalmaznak.

Lenyűgöző vulkánkitörés az év tíz tudományos képe között

A chilei Puyehue-Cordón Caulle vulkán vöröslő hamufelhője gyönyörű természeti jelenség volt, bár a környékről kitelepített több ezer ember ezt nyilván másképp látta. A képet a Nature című brit tudományos lap az év fotói közé választotta.

Aggódó magyar természettudósokról ír a Nature

A világ egyik legjelentősebb természettudományi folyóirata, a Nature is arról ír, hogy a magyar kormány egy budapesti történelmi épületet, melyet az 1989-es rendszerváltozás után a Magyar Természettudományi Múzeum otthonául jelöltek ki, most egyetemmé alakítana át, ahol katonák és rendőrök oktatása folyna.

Könnyebben szabályozhatók a társadalmi hálók, mint a sejthálózatok

Az erdélyi származású világhírű hálózatkutató, Barabási Albert-László és kollégái úttörőnek számító lépést tettek a bonyolult, önszerveződő rendszerek - mint például egy sejt genetikai hálózata vagy egy társadalmi háló - szabályozhatóságához vezető úton.

Először bizonyították, hogy katasztrofális áradásokat okoz az ember

Megszületett az első tudományos bizonyíték arra, hogy az emberi eredetű üvegházgáz-kibocsátás is hozzájárul az árvizek kialakulásához. Ahogy egyre több üvegházgáz kerül a levegőbe, úgy nő az esélye a heves esőzések és áradások kialakulásának az egyébként is csapadékos területeken, míg máshol ez a víz hiányozni fog.

Elkészült a Homo sapiens első reprezentatív genetikai felmérése

Mindenki legalább hetvenöt olyan génvariációt hordoz, amely kapcsolatba hozható az öröklődő betegségek valamelyikével. Újabb nagy lépéssel hozta közelebb a sokat emlegetett és régóta várt személyre szabott gyógyászatot az a kutatás, amelyben ezer ember teljes genetikai állományát vetették össze egymással.

Már őssejtek sem kellettek

A Stanford Egyetem kutatóinak első alkalommal sikerült átalakítani felnőtt szervezetből származó sejteket más típusú sejtekké, közvetlen módon. Az eljárás különlegessége, hogy kihagyták azt a köztes fázist, amely az őssejtekre jellemző, és amelyben a sejtek genetikai óráját visszaállítják. Egy közérthető hasonlattal élve: a sejtek fejlődését egyszerűen más mederbe terelték. Meddig lehet egyszerűsíteni a sejtek egymásba való átalakítását?

Az első színek a dinoszauruszok világából

A dinoszauruszokról készült rajzok színei eddig főképp a rajzoló fantáziáján múltak. Most első alkalommal sikerült meghatározni, hogy valójában milyen színűek voltak a tollak 120 millió éve létezett állatokon. Az is kiderült, hogy az első tollak díszítésre, nem pedig repülésre vagy hőszigetelésre szolgáltak.

Hol tart a tudomány 2020-ban?

Ahogy egyre több genetikai kockázati tényezőt azonosítanak, úgy növekszik majd az érdeklődés az embriószelekciós lehetőségek iránt. A gyógyszerfejlesztés tovább globalizálódik, és senki sem fog meglepődni egy kínai tulajdonban lévő nagy, multinacionális gyógyszergyár felbukkanásán. Az új gyógyszerek egy része egészen komplex rendszer lesz: például érzékelik a közelben lévő tumort, ahová befúrják magukat és kibocsátják hatóanyagaikat. Nagy előrelépés várható a bennünk élő, az egészségünket alapvetően befolyásoló baktériumközösség kutatásában is. A Nature összeállítása a következő tíz év tudományos tendenciáiról.

Az év tudományos fotói a Nature szerint

A Nature című brit tudományos hetilap különszáma év végi összeállítást közöl 2009 legjobb tudományos fotóiból. A képek zöme az élővilággal és a világűrrel kapcsolatos: több különleges, korábban ismeretlen tengeri faj mellett részletgazdag képet láthatunk például egy vírusról és a Tejútrendszer központjáról is.

Áttörés az idegkutatásban - meghatározták a glutamátreceptor szerkezetét

Amerikai kutatók egy fontos fehérje szerkezetére derítették fényt a központi idegrendszerben. Az agyban az egyik legfontosabb idegingerület-átvivő anyag a glutamát. Ez kötődik egy fehérjéhez, az úgynevezett glutamátreceptorhoz, és így befolyásolja az ingerület terjedését az idegsejtek között. A receptorról úgy gondolják, hogy kulcsszerepet tölt be olyan idegi folyamatokban, mint a memória és a tanulás. A glutamátreceptor szerkezetének ismerete többek közt megnyithatja az utat a neurológiai betegségek új kezelési módjai előtt is.

Biometrikus azonosítás - jövő, már a jelenben

Akár útlevélről, hitelkártyáról, laptopról, mobiltelefonról vagy vásárlásról legyen szó, egyre gyarapszik azon módszerek felhasználási köre, melyek anatómiai sajátosságaink vagy viselkedési mintázatunk alapján állapítják meg személyazonosságunkat. A biometrikus eljárások a legtöbb szakértő szerint jóval biztonságosabb azonosítást tesznek lehetővé, és nehezebb feltörni őket; az újabb érzékelők például képesek megkülönböztetni a halott ujjat az élőtől. A témával kapcsolatos leggyakoribb kérdések és válaszok a Nature összeállításában.

Magyar eredmény: kitörések tüzében keletkeztek az üstökösök kristályai

Az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete munkatársainak meghatározó részvételével működő nemzetközi kutatócsoport új magyarázatot talált arra, hol és hogyan keletkeztek az üstökösök kristályai. Eredményeiket a Nature közölte.  

Megtalálták az óriáskígyók óriását Dél-Amerikában

A paleontológusok egy csaknem 13 méteres óriáskígyó ősmaradványára bukkantak Kolumbiában. Ez a valaha létezett legnagyobb ismert kígyó. A hüllő fölfedezése önmagában is szenzációs, de az állat méretei alapján a trópusok múltbeli éghajlatára is következtetni lehet.

Nincs ismétlés az élet színpadán - az evolúcióelmélet őslénytani bizonyítékai

Darwin A fajok eredete című művének megjelenésekor, 1859-ben még viszonylag kevés olyan kézzelfogható bizonyítékkal rendelkezett, amelyek alátámasztották az élőlények evolúciójáról alkotott elképzeléseit. Az azóta eltelt idő alatt azonban az egyre gyarapodó paleontológiai fölfedezések, valamint a genetika és a molekuláris biológia tudományának létrejötte és eredményei mind az evolúcióelmélet alapvető helyességét igazolták.

Evo-devo - a genetika és az evolúciókutatás új részterülete

Az evolúciós fejlődésbiológia (az egyedfejlődési folyamatok evolúciójának kutatása) vagy röviden "evo-devo" (az angol evolution of development kifejezésből) napjaink biológiájának egyik új, rendkívül gyorsan fejlődő területe. Az evo-devo összehasonlítja a különböző élőlények fejlődési folyamatait, és az eredmények alapján megkísérli meghatározni a szervezetek közti leszármazási kapcsolatokat, a közös ősöket és a fejlődési folyamatok evolúcióját. Darwin közelgő 200. születésnapja alkalmából a Nature összeállítására alapozva tekintjük át az evolúciókutatás egyik legígéretesebbnek tűnő ágát.

Az Erő már működik, de lézerkard még nincs - fantasztikus tudomány 2008-ban

A 2008-as év is bizonyította, hogy az igazi tudományos eredmények izgalmasabbak a legjobb sci-fi-kütyüknél is. Elkészült a világ legerősebb anyaga, az önmagát építő áramkör és az emlékező ellenállás, és nagy lépést tettek a láthatatlanná tévő varázsköpenyhez. A sztár persze a nagy hadronütköztető volt, amely sajnos mindjárt le is állt, de a világ legerősebb számítógépes hálózata már ott várakozik mögötte. S bár a gondolattal való mozgatás már megy, a lézerkardot idén is hiányoltuk.

Az emésztéshez nem a bélbaktériumok, hanem a génjeik kellenek

A bélrendszerünkben élő "jó" baktériumok nélkül nem tudnánk megemészteni a táplálékot. Joggal gondolhatnánk, hogy valamennyiünkben ugyanaz a baktériumkészlet szolgáltatja az emésztéshez szükséges vegykonyhát. A Nature-ben megjelent új kutatásból azonban kiderült, hogy ez csak részben igaz.

Kétszáz évvel Darwin után még mindig rejtély a csoportszelekció

Az elmúlt évtizedekben "beleverték" a biológushallgatókba, hogy a természetes szelekció nem a csoport érdekeit figyelembe véve működik. A modern darwinizmus egyik alaptétele volt, hogy a szelekció az egyedeket "látja", és a bennük lévő géneken keresztül hat rájuk. Richard Dawkins etológus és neves elméleti biológus "önző gén" elméletében egyenesen odáig ment, hogy az élőlények csupán a gének "hordozóeszközei", és a gének a saját túlélésüknek kedvező irányba alakulnak az evolúció folyamán. Ezekbe az elképzelésekbe nemigen fér bele az önzetlenséget feltételező csoportszelekció, mégis egyre több kutató és elméleti szakember kezdi elfoggadni ...

Jöjjön már Rudi és mecseki dínók is: hazai őslények feltámasztása

A mamut "feltámasztásáról" megjelent hírek kapcsán összegyűjtöttünk néhány rég kihalt fajt, amelyek valaha fontos szerepet töltöttekbe a Kárpát-medence élővilágában - és amelyek "felélesztése" Magyarországon talán a mamuténál is nagyobb szenzáció lehetne. Bár e fajok kihalása óta a környezeti tényezők teljesen megváltoztak, és egyetlen példány helyett egy teljes populációt kellene létrehozni, eljátszottunk a gondolattal, milyen megfigyeléseket végezhetnénk velük kapcsolatban.

Felfedezték a legősibb teknős maradványait

Kínában felfedezték az eddig ismert legősibb és legprimitívebb teknős maradványait. A 220 millió évvel ezelőtt élt hüllő mintegy 14 millió évvel idősebb, mint a korábban ismert legrégibb teknőslelet. Az állat fogazattal, teljesen kifejlett hasi páncéllal és alakulófélben lévő hátpáncéllal rendelkezett, ami új, fontos információt jelent a teknősök evolúciójának feltérképezésében.

Mamutgyártás lépésről lépésre - a jégkori óriás feltámasztásának nehézségei

Michael Crichton 1990-ben megjelent Jurassic Park című regényében egész elképzelhető módon dolgozza ki a rég kihalt dinoszauruszok életre keltésének lehetőségét, pedig akkoriban a leghosszabb meghatározott genetikai állomány, azaz genom egy vírusé volt. Azóta óriásit fejlődött a szekvenálási technika, és elkészült több száz állat, illetve az ember genomszekvenciája. Pár napja pedig bejelentették, hogy majdnem teljes egészében meghatározták egy kihalt állat, a gyapjas mamut (Mammuthus primigenius) örökítőanyagának bázissorrendjét. Vajon tényleg megvalósítható a kihalt állatok eddig csak a fantasztikus művekből ismert föltámasztása? EEzt ...

Globális felmelegedés helyett jégkorszak jöhet - egy másik vélemény

Egy brit és egy kanadai kutató véleménye szerint a Föld keringési pályájában menetrendszerűen bekövetkező eltolódásoknak mostantól számítva több ezer évig tartó jégkorszakot kellene előidézniük. Ennek kialakulását azonban minden bizonnyal megakadályozzák az emberi közreműködéssel a levegőbe kerülő üvegházhatású gázok.

Hatszáz évente jöhetnek nagy cunamik

2004. december 26-án egy cunami több mint 280 ezer embert ölt meg az Indiai-óceán körüli térségben. Korábbi nagy cunamiknak nincs nyoma az érintett országok néhány száz éves írott történelmében. A Nature nemrég két geológuscsoport kutatási eredményeit közölte: hajdani óriáscunamik nyomait tárták fel Thaiföldön és Szumátrán.

Összeomlóban egy sarkvidéki tápláléklánc

Az éghajlat felmelegedése veszélyezteti a Norvégiában élő lemmingeket, ami már eddig is több ragadozóállomány csökkenését válthatta ki - olvasható a Nature című brit tudományos folyóirat legfrissebb számában.

Önmagát építő áramkört hoztak létre

Szerves molekulák segítségével önmagát építő áramkört hoztak létre holland kutatók. Eredményeiket a Nature legutóbbi számában mutatták be. Az egyszerű önépítő áramkör megvalósítása fontos lépés egy távlati cél, az önmagát felépítő, megszervező számítógép létrehozásához.

Halból kétéltű - újabb evolúciós részletek a szárazföldek meghódításáról

Amerikai kutatók munkája először nyújt részletes bepillantást a Tiktaalik roseae koponyájának belső felépítésébe. Ez a 375 millió éves ősmaradvány fontos átmenetet képez azon az evolúciós úton, amelynek folyamán a halak szárazföldi gerincesekké alakultak.

A tatuk túl mélyre ásnak - kiosztották a bolond Nobel-díjakat

A 2008-as Nobel-díjazottak kihirdetése előtti héten a Harvard Egyetemen idén is kiosztották a bolond Nobelként is ismert IgNobel-díjakat. Békedíjat kapott Svájc a növények méltóságának alkotmányba foglalásáért, a biológiai-díj azoknak a francia kutatóknak járt, akik rámutattak, hogy a kutyák bolhái magasabbra ugranak a macskákénál, a régészeti elismeréshez pedig a tatuk segítették az archeológusokat. A díjazottak között, három év után újra magyar kutató is szerepel.

Elnökjelöltek és kutyakölykök vetélkednek a Nature borítóján

A Nature legújabb száma összehasonlítja az amerikai elnökjelöltek tudománnyal, technikával kapcsolatos álláspontját, de kissé rontja a hatást a hátlapon megjelent hirdetés.

Evolúció alulnézetből - új elmélet a végbélnyílás kialakulására

Két evolúcióbiológus olyan genetikai bizonyítékokkal állt elő a Nature folyóiratban, amellyel - véleményük szerint - megcáfolják a végbélnyílás kialakulásának eddigi vezető elméletét.

Születőben egy új, mesterséges életforma

Egy biológusokból és kémikusokból álló amerikai kutatócsoport - amely már évek óta vizsgálja a mesterséges sejtek előállításának lehetőségeit - nemrég azzal a meghökkentő bejelentéssel állt elő, hogy már a közeljövőben sikerül "igazi", működőképes sejtet létrehozniuk. Ezzel közelebb kerülhetünk az élet keletkezése rejtélyének megfejtéséhez is.

Kirajzolódóban Európa genetikai térképe

Nincs már messze a nap, amikor saját DNS-ének elemzése alapján bárki kiderítheti, melyik földrajzi területről származtak az ősei. A nagyszülőkig visszamenőleg már most körvonalazódik a kép.

A fénysebességnél gyorsabb kommunikáció történhetett egy kísérlet során

Fantasztikus kísérleti eredményről adott hírt a Nature tudományos hetilap: a Genfi Egyetem kutatói egy úgynevezett összecsatolt fotonpár tagjait külön-külön továbbították két, egymástól 18 kilométerre fekvő településre. Az ikerpár tagjai, a fotonok a megérkezés helyén úgy viselkedtek, mintha tudnának egymásról. A csoportot vezető Nicolas Grisin meglepő és őszinte nyilatkozatot tett: "Számomra, becsszóra, ennek semmi értelme. Nem hiszem, hogy ma azt állíthatnánk, jól el tudjuk mondani, hogy mindez hogyan történt".

Már három dimenzióban is működik a láthatatlanná tévő anyag

Három dimenzióban, látható fényben működő "varázsköpenyt", a tárgyakat láthatatlanná tevő mesterséges metaanyagot hozott létre Xiang Zhang professzor kutatócsoportja a Kaliforniai Egyetemen. A két legrangosabb tudományos hetilap, a Nature és a Science közli is egy-egy erről szóló tanulmányukat ezen a héten.

90 milliárd tonnányi mikroorganizmus az óceánfenék alatt

Egy nemzetközi tudóscsoport bizonyítékot talált arra, hogy a mélységi bioszférában - széntömegben kifejezve - 90 milliárd tonna mikroorganizmus él. A kutatók meglepetésére e hatalmas biomasszatömeg túlnyomó részét ráadásul nem baktériumok, hanem a régebben ősbaktériumoknak nevezett, de ma már önálló birodalomba sorolt archeák alkotják.

Az ember nem céltalanul kóborló lény

A távközlési eszközök által nyújtott információk rendszerezésével az emberi dinamika és mobilitás korábban elképzelhetetlen szintű feltérképezésére nyílik lehetőség - ez volt a leglényegesebb üzenete annak a Nature-ben nemrég megjelent, a rangos folyóirat címlapjára került cikknek, amelyben Barabási Albert-László és kollégái ismertették legfrissebb kutatási eredményeiket.

Kutyakomédia - kutyaklónozók háborúja

A múlt héten szabadalmi vitába keveredett egy egyesült államokbeli és egy dél-koreai kutyaklónozással foglalkozó cég. Az amerikai cég szeretné leállíttatni az ázsiai vállalat "törvénysértő" tevékenységét. A tét igen nagy: dollármilliók forognak kockán.

Kína szép időt csinál az olimpiára

A meteorológiai előrejelzések 47 százalékos valószínűséggel esőt jósolnak a Pekingi Olimpiai Játékok augusztus 8-ai megnyitó ünnepségére. Mivel a 91 ezer nézőt befogadó, Madárfészek becenevű stadionnak nincs teteje, a szervezők szeretnék, ha szép idő fogadná a vendégeket és a fellépőket. A kínai meteorológusok teljes időjárás-módosító eszköztárukat bevetik az eső megakadályozására.

Száz évvel a szibériai, négymilliárddal a marsi becsapódás után

Kereken száz esztendeje, 1908. június 30-án egy kisbolygó vagy üstökösmag robbant fel Szibéria felett. Az esemény során a Hiroshimára ledobott atombomba energiájának közel ezerszerese szabadult fel. A kozmikus katasztrófákkal kapcsolatos egyik legújabb eredmény, hogy a Mars bolygó jellegzetes kétarcúságát is egy becsapódás hozhatta létre, ám a szibériainál sokkal ősibb és hatalmasabb.  

Génhiba okozhatja az emberi négykézláb járást

A BBC televízió 2006-os dokumentumfilmjében egy olyan török családot mutatott be, amelynek több felnőtt tagja csak négykézláb tudott járni. Egyes kutatók szerint ennek a ritka állapotnak a hátterében valószínűleg egy mutáns gén áll. Arról azonban még nem alakult ki egyetértés, hogy ez miként okozza a fölegyenesedve járás képességének elvesztését.

Az emberek többsége nem megy messzire

Az emberek többsége az otthonától legfeljebb néhány kilométernyire távolodik el - derült ki egy vizsgálat során, amelynek keretében amerikai kutatók az Egyesült Államok határain túl százezer mobiltelefon-előfizető mozgását követték titokban nyomon.

Kép: nanohálót szőttek az olajszennyezések felitatására

Számos anyag alkalmas az olaj felitatására, ám egy nemrégiben kifejlesztett találmány minden eddiginél ígéretesebb ebből a szempontból. A nanomembrán saját tömege 20-szorosának megfelelő mennyiségű olajat képes felszívni, így a jövőben olyan környezeti katasztrófák estén is bevethető lehet, mint a tengereket érő, több százezer tonnás olajszennyezések.

A legősibb terhes anya

Ausztrál kutatók egy devon időszaki páncélozott halmaradványban meg nem született embriót és köldökzsinórt fedeztek fel. Ez azt bizonyítja, hogy az élveszülés legalább 380 millió éves múltra tekint vissza - 200 millió évvel korábbra, mint ahogy eddig tudtuk.

Áttörés lehet az elektronikában az emlékező ellenállás

Érdemes lesz egy új szót megtanulnunk: ez a memrisztor (angolul memristor). Két szó összevonásából származik: memory (memória) és resistor (ellenállás), vagyis a memrisztor "emlékező ellenállás". Létezését már 1971-ben, elméleti számítások alapján feltételezték, megvalósítani csak most sikerült, a nanotechnológia bevetésével.

Válogatott publikációk

Drogokkal koncentrálnak nagy koponyák

A Nature című brit tudományos hetilap kérdésére válaszoló kutatók 20 százaléka vallotta be: a koncentráció növelése érdekében használnak teljesítményfokozó szereket. Magyarországon hasonló felmérés nem született, egy addiktológus szerint elképzelhető, hogy a hazai kutatók egy része is doppingol. A 20. század egyik legkiemelkedőbb matematikusának tartott Erdős Pál maga vallotta be: amfetaminon pörgött.

Új térkép az ember eredetéről és szétrajzásáról

Az emberi faj genetikai állományának változatosságát vizsgáló program keretében új térképek készültek a Homo sapiens elterjedéséről. Az eredmények megerősítik az ember eredetére és az afrikai "bölcsőből" való kirajzásra vonatkozó legelfogadottabb elméleteket.

Még nem megbízható a mesterséges génelcsendesítés

Egy dán kutatócsoport majmokon végzett ígéretes kísérletei alapján már a közeljövőben szeretne nekilátni a génelcsendesítésre alapuló terápia klinikai próbáinak. Amerikai kutatók azonban egy érthetetlen eset miatt óvatosságra intenek a módszer emberi alkalmazása előtt.

Áramot termel az új nanoruha

Akár a nadrágunkba is beleszőhetőek lesznek azok a speciális, energiatermelésre képes mikroszálak, amelyeket nemrég mutattak be amerikai kutatók a Nature-ben. A nanotechnológiai eljárással készült új "fonál" idővel alkalmas lehet arra, hogy hordozható elektromos eszközeinket mi magunk töltsük fel a működésükhöz szükséges energiával, egyszerűen azzal, hogy viseljük a velük átszőtt ruhát.

Elérték a mérési pontosság elvi határát

Ausztrál kutatók fényhullámok fázisának mérésénél elérték a pontosság elvi határát, a Heisenberg-féle határozatlansági reláció által megszabott korlátot. Új módszerük alkalmazásával érzékenyebb mérő- és képalkotó eszközöket lehet majd építeni.

Új rokonokat kaptak a bálnák

Az India területén előkerült eocén korszaki koponyák kissé megrázták a párosujjú patások törzsfáját, és új rokonokat kaptak a bálnák is.

Nyolc fokos globális felmelegedés 55 millió évvel ezelőtt

55 millió évvel ezelőtt gyors globális felmelegedés zajlott a Földön. Az aktív vulkáni működés miatt nagy mennyiségű szén-dioxid került a légkörbe, a hőmérséklet növekedése pedig metánt szabadított fel az óceánok aljzatából. A kutatók egy része az akkori időszakot tekinti a legjobb fosszilis analógiának a jelenlegi és a közeljövőben várható felmelegedés vizsgálata során.

2008: a globális problémák, a burgonya, a cserkészek és a reneszánsz éve

Miről fog szólni az előttünk álló év bolygónkon? Az ENSZ olyan komoly, globális problémákra irányítja a figyelmet, mint a közegészség vagy a sarkvidékeket különösen érintő klímaváltozás, míg más szervezetek, civil szerveződések és vállalkozások lokálisabb szempontoknak szentelik az idei évet: Peru javaslatára a burgonya, Görögországban a feta sajt, az ausztráloknál a cserkészek, hazánkban pedig a reneszánsz került a figyelem középpontjába. A 2008-ra meghirdetett nemzetközi programokból globális méretű élelmezési problémák és végveszélybe került fajok körvonala rajzolódik ki.

Alapvető felismerés a génszabályozásban: génműködést serkentő mikroRNS-ek

Amerikai kutatók kimutatták: a mikroRNS-ek a génműködés fokozásával is hatással vannak a sejtben zajló molekuláris folyamatokra. A mikroRNS-ekről eddig úgy gondoltuk, csak a gének elcsendesítésével avatkoznak be a sejtműködésbe.

Párolgó légkör, hatalmas villámok: új eredmények a Vénuszról

A Nature, a legrangosabb tudományos folyóiratok egyike 2007. november 29-i számában érdekes tanulmányt közöl a Vénusz bolygó légkörének lassú fogyásáról. A cikk egyik társzerzője Szegő Károly, a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet tudományos tanácsadója, aki fizikusként vett részt az Európai Űrügynökség (ESA) Venus Express űrszondája által gyűjtött adatok feldolgozásában, értelmezésében.

Megkezdődött az epigenomika korszaka

Vajon hogyan jön létre szervezetünk sejtjeinek ámulatba ejtő változatossága, amikor minden egyes sejtünk ugyanazt a genetikai információt hordozza? A válasz részben a DNS különleges csomagolásában rejlik. A Nature közelmúltban megjelent cikkében arról olvashatunk, hogy a kutatók most kezdik feltérképezni azokat a sejttípusokra jellemző különbségeket, amelyek bonyolult módon szabályozzák, milyen információ olvasható ki örökítőanyagunkból.

Munkamegosztás a "rákgének" között

Amerikai és spanyol kutatók négy gént találtak, amelyek együttműködve serkentik az emlőrák kialakulását és a tüdőben képződő áttétek fejlődését. A kutatócsoportnak mindkét kóros folyamatot sikerült visszaszorítani a négy gén egyidejű gátlásával.

Embrionális őssejttenyészetek előállítása - hagyományos és új módszerek

A kutatók világszerte egyre nagyobb lendülettel vizsgálják azokat a folyamatokat, amelyek meghatározzák az őssejtek szaporodását és fejlődését. E folyamatok mesterséges irányításával elvileg bármilyen sejttípus bármekkora mennyiségben létrehozható. Őssejtek alkalmazásával lehetőség nyílna sérült vagy beteg sejtek, szövetek pótlására, cseréjére, ezáltal a legkülönbözőbb betegségekben szenvedőkön lehetne segíteni. Csak néhány példa: Parkinson- és Alzheimer-kór, különböző idegrendszeri sérülések és az agyvérzés, égési sérülések, érrendszeri- és szívbetegségek, cukorbetegség, reumás betegségek, de az őssejtek reményt nyújtanak majd egy ...

Nature One: Európa legnagyobb szabadtéri technofesztiválja

A Nature One Európa legnagyobb szabadtéri elektronikus zenei fesztiválja, idén már tizenharmadszor rendezték meg. Ott voltunk, körülnéztünk.

A mágikus főzet

Az utóbbi hónapok eredménye, hogy kutatóknak sikerült egerek normális hámsejtjeit "visszaprogramozni", és embrionális őssejtekhez hasonló sejteket létrehozni belőlük. Amennyiben a módszert sikerül emberi sejteken is alkalmazni, a különböző betegségeket a beteg saját őssejtjeivel lehet majd kezelni, és nem lesz szükség emberi petesejtek vagy embriók felhasználására.

A beleinkkel gondolkozunk? - Az undor eredete és kisiklása

Honnan ered az undor, ez az egyetemes emberi érzés, amelynek arckifejezése a világon mindenütt egyforma? Miért más az állati és az emberi undor? Mi a kapcsolat az undor és a moralitás, az undor és a politikai beállítottság közt? E kérdésekre keresi a választ egy pszichológusokból és agykutatókból álló tudóscsoport, amely a Nature-ben foglalta össze eddigi eredményeit.

Feltárták a prionok fertőzésének titkát

Amerikai tudósoknak először sikerült magyarázatot találni arra, miként fertőznek meg egy szervezetet a súlyos idegrendszeri elváltozások kiváltásáról elhíresült prionok.

Asztúria Hercege díjat kapott a Science és a Nature

A Science amerikai tudományos magazin és brit párja, a Nature nyerte el idén az Asztúria Hercege díjat a tudomány és kommunikáció kategóriában.

Ingyenes weboldalak a kutatás szolgálatában

A Nature magazin három ingyenes honlapot indított a tudományos közösség és minden, a kutatás iránt érdeklődő olvasó számára.

Gigantikus madárszerű dinoszauruszt találtak

Minden korábbi hasonló lelet eltörpül a Gigantoraptor mellett, amelynek maradványait Kínában ásták ki, és amelyről most számoltak be a felfedezők a Nature-ben.