Nature
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Jéki László
- faj
- Föld
- tudomány
- kutatás
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Drogokkal koncentrálnak nagy koponyák
A Nature című brit tudományos hetilap kérdésére válaszoló kutatók 20 százaléka vallotta be: a koncentráció növelése érdekében használnak teljesítményfokozó szereket. Magyarországon hasonló felmérés nem született, egy addiktológus szerint elképzelhető, hogy a hazai kutatók egy része is doppingol. A 20. század egyik legkiemelkedőbb matematikusának tartott Erdős Pál maga vallotta be: amfetaminon pörgött.
Új térkép az ember eredetéről és szétrajzásáról
Az emberi faj genetikai állományának változatosságát vizsgáló program keretében új térképek készültek a Homo sapiens elterjedéséről. Az eredmények megerősítik az ember eredetére és az afrikai "bölcsőből" való kirajzásra vonatkozó legelfogadottabb elméleteket.
- címkék:
- ember
- emberi faj
- Nature
- Britton
- Címkefelhő »
Még nem megbízható a mesterséges génelcsendesítés
Egy dán kutatócsoport majmokon végzett ígéretes kísérletei alapján már a közeljövőben szeretne nekilátni a génelcsendesítésre alapuló terápia klinikai próbáinak. Amerikai kutatók azonban egy érthetetlen eset miatt óvatosságra intenek a módszer emberi alkalmazása előtt.
- címkék:
- M.
- majmok
- Nature
- RNS-interferencia
- Címkefelhő »
Áramot termel az új nanoruha
Akár a nadrágunkba is beleszőhetőek lesznek azok a speciális, energiatermelésre képes mikroszálak, amelyeket nemrég mutattak be amerikai kutatók a Nature-ben. A nanotechnológiai eljárással készült új "fonál" idővel alkalmas lehet arra, hogy hordozható elektromos eszközeinket mi magunk töltsük fel a működésükhöz szükséges energiával, egyszerűen azzal, hogy viseljük a velük átszőtt ruhát.
Elérték a mérési pontosság elvi határát
Ausztrál kutatók fényhullámok fázisának mérésénél elérték a pontosság elvi határát, a Heisenberg-féle határozatlansági reláció által megszabott korlátot. Új módszerük alkalmazásával érzékenyebb mérő- és képalkotó eszközöket lehet majd építeni.
- címkék:
- határ
- pontosság
- Nature
- Címkefelhő »
Új rokonokat kaptak a bálnák
Az India területén előkerült eocén korszaki koponyák kissé megrázták a párosujjú patások törzsfáját, és új rokonokat kaptak a bálnák is.
- címkék:
- India
- bálnák
- törzsfa
- Nature
- Címkefelhő »
2008: a globális problémák, a burgonya, a cserkészek és a reneszánsz éve
Miről fog szólni az előttünk álló év bolygónkon? Az ENSZ olyan komoly, globális problémákra irányítja a figyelmet, mint a közegészség vagy a sarkvidékeket különösen érintő klímaváltozás, míg más szervezetek, civil szerveződések és vállalkozások lokálisabb szempontoknak szentelik az idei évet: Peru javaslatára a burgonya, Görögországban a feta sajt, az ausztráloknál a cserkészek, hazánkban pedig a reneszánsz került a figyelem középpontjába. A 2008-ra meghirdetett nemzetközi programokból globális méretű élelmezési problémák és végveszélybe került fajok körvonala rajzolódik ki.
Nyolc fokos globális felmelegedés 55 millió évvel ezelőtt
55 millió évvel ezelőtt gyors globális felmelegedés zajlott a Földön. Az aktív vulkáni működés miatt nagy mennyiségű szén-dioxid került a légkörbe, a hőmérséklet növekedése pedig metánt szabadított fel az óceánok aljzatából. A kutatók egy része az akkori időszakot tekinti a legjobb fosszilis analógiának a jelenlegi és a közeljövőben várható felmelegedés vizsgálata során.
- címkék:
- Föld
- klímaváltozás
- felmelegedés
- Nature
- Címkefelhő »
Alapvető felismerés a génszabályozásban: génműködést serkentő mikroRNS-ek
Amerikai kutatók kimutatták: a mikroRNS-ek a génműködés fokozásával is hatással vannak a sejtben zajló molekuláris folyamatokra. A mikroRNS-ekről eddig úgy gondoltuk, csak a gének elcsendesítésével avatkoznak be a sejtműködésbe.
- címkék:
- fokozás
- Nature
- RNS
- Címkefelhő »
Párolgó légkör, hatalmas villámok: új eredmények a Vénuszról
A Nature, a legrangosabb tudományos folyóiratok egyike 2007. november 29-i számában érdekes tanulmányt közöl a Vénusz bolygó légkörének lassú fogyásáról. A cikk egyik társzerzője Szegő Károly, a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet tudományos tanácsadója, aki fizikusként vett részt az Európai Űrügynökség (ESA) Venus Express űrszondája által gyűjtött adatok feldolgozásában, értelmezésében.