Nature
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Jéki László
- faj
- Föld
- tudomány
- kutatás
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Elkészült a Homo sapiens első reprezentatív genetikai felmérése
Mindenki legalább hetvenöt olyan génvariációt hordoz, amely kapcsolatba hozható az öröklődő betegségek valamelyikével. Újabb nagy lépéssel hozta közelebb a sokat emlegetett és régóta várt személyre szabott gyógyászatot az a kutatás, amelyben ezer ember teljes genetikai állományát vetették össze egymással.
Már őssejtek sem kellettek
A Stanford Egyetem kutatóinak első alkalommal sikerült átalakítani felnőtt szervezetből származó sejteket más típusú sejtekké, közvetlen módon. Az eljárás különlegessége, hogy kihagyták azt a köztes fázist, amely az őssejtekre jellemző, és amelyben a sejtek genetikai óráját visszaállítják. Egy közérthető hasonlattal élve: a sejtek fejlődését egyszerűen más mederbe terelték. Meddig lehet egyszerűsíteni a sejtek egymásba való átalakítását?
Az első színek a dinoszauruszok világából
A dinoszauruszokról készült rajzok színei eddig főképp a rajzoló fantáziáján múltak. Most első alkalommal sikerült meghatározni, hogy valójában milyen színűek voltak a tollak 120 millió éve létezett állatokon. Az is kiderült, hogy az első tollak díszítésre, nem pedig repülésre vagy hőszigetelésre szolgáltak.
Hol tart a tudomány 2020-ban?
Ahogy egyre több genetikai kockázati tényezőt azonosítanak, úgy növekszik majd az érdeklődés az embriószelekciós lehetőségek iránt. A gyógyszerfejlesztés tovább globalizálódik, és senki sem fog meglepődni egy kínai tulajdonban lévő nagy, multinacionális gyógyszergyár felbukkanásán. Az új gyógyszerek egy része egészen komplex rendszer lesz: például érzékelik a közelben lévő tumort, ahová befúrják magukat és kibocsátják hatóanyagaikat. Nagy előrelépés várható a bennünk élő, az egészségünket alapvetően befolyásoló baktériumközösség kutatásában is. A Nature összeállítása a következő tíz év tudományos tendenciáiról.
Az év tudományos fotói a Nature szerint
A Nature című brit tudományos hetilap különszáma év végi összeállítást közöl 2009 legjobb tudományos fotóiból. A képek zöme az élővilággal és a világűrrel kapcsolatos: több különleges, korábban ismeretlen tengeri faj mellett részletgazdag képet láthatunk például egy vírusról és a Tejútrendszer központjáról is.
- címkék:
- Nature
- természetfotók
- Címkefelhő »
Áttörés az idegkutatásban - meghatározták a glutamátreceptor szerkezetét
Amerikai kutatók egy fontos fehérje szerkezetére derítették fényt a központi idegrendszerben. Az agyban az egyik legfontosabb idegingerület-átvivő anyag a glutamát. Ez kötődik egy fehérjéhez, az úgynevezett glutamátreceptorhoz, és így befolyásolja az ingerület terjedését az idegsejtek között. A receptorról úgy gondolják, hogy kulcsszerepet tölt be olyan idegi folyamatokban, mint a memória és a tanulás. A glutamátreceptor szerkezetének ismerete többek közt megnyithatja az utat a neurológiai betegségek új kezelési módjai előtt is.
Biometrikus azonosítás - jövő, már a jelenben
Akár útlevélről, hitelkártyáról, laptopról, mobiltelefonról vagy vásárlásról legyen szó, egyre gyarapszik azon módszerek felhasználási köre, melyek anatómiai sajátosságaink vagy viselkedési mintázatunk alapján állapítják meg személyazonosságunkat. A biometrikus eljárások a legtöbb szakértő szerint jóval biztonságosabb azonosítást tesznek lehetővé, és nehezebb feltörni őket; az újabb érzékelők például képesek megkülönböztetni a halott ujjat az élőtől. A témával kapcsolatos leggyakoribb kérdések és válaszok a Nature összeállításában.
- címkék:
- Németország
- útlevél
- Nature
- Címkefelhő »
Magyar eredmény: kitörések tüzében keletkeztek az üstökösök kristályai
Az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete munkatársainak meghatározó részvételével működő nemzetközi kutatócsoport új magyarázatot talált arra, hol és hogyan keletkeztek az üstökösök kristályai. Eredményeiket a Nature közölte.
- címkék:
- üstökösök
- magyar kutatók
- Nature
- MTA
- Címkefelhő »
Megtalálták az óriáskígyók óriását Dél-Amerikában
A paleontológusok egy csaknem 13 méteres óriáskígyó ősmaradványára bukkantak Kolumbiában. Ez a valaha létezett legnagyobb ismert kígyó. A hüllő fölfedezése önmagában is szenzációs, de az állat méretei alapján a trópusok múltbeli éghajlatára is következtetni lehet.
Nincs ismétlés az élet színpadán - az evolúcióelmélet őslénytani bizonyítékai
Darwin A fajok eredete című művének megjelenésekor, 1859-ben még viszonylag kevés olyan kézzelfogható bizonyítékkal rendelkezett, amelyek alátámasztották az élőlények evolúciójáról alkotott elképzeléseit. Az azóta eltelt idő alatt azonban az egyre gyarapodó paleontológiai fölfedezések, valamint a genetika és a molekuláris biológia tudományának létrejötte és eredményei mind az evolúcióelmélet alapvető helyességét igazolták.