Veszélyes mutációk az őssejt-tenyészetekben

A laborban tenyésztett embrionális őssejtek genetikai anyagában nagy mennyiségben halmozódnak fel azok a változások, amelyek között a rák különböző fajtáit okozó mutációk is előfordulnak - derül ki egy újonnan megjelent tanulmányból. Ez az új felismerés felveti azt a kérdést, hogy vajon ezeket a sejteket később fel lehet-e használni gyógyászati célokra.

Új eredmények az agy szerepéről az emberi társas viselkedésben

A szociális viselkedés az emberi természet egyik legfontosabb, és egyben talán leginkább vitatott komponense. A Nature online hírszolgálatának beszámolója szerint sikerült megfigyelni, hogy a szociális viselkedésben milyen genetikailag szabályozott agyi mechanizmusok játszanak szerepet.

Bibliográfia

Új felfedezés az állati kultúráról

Egy csimpánzcsapatnál megfigyelték, hogy amikor eszközt használnak a táplálék megszerzésében, ragaszkodnak ahhoz a trükkhöz, amit a csapat többi tagjánál látnak. Ez azt mutatja, hogy a csapaton belül egy olyan kulturális normát követnek, amit társaiktól tanulnak (szociális tanulás). A kutatók szerint ez újabb bizonyítéka lehet annak, hogy a csimpánzok rendelkeznek a kultúra nagyon egyszerű kezdeményével - írja a Nature online hírszolgálata.

Úttörő eredményt értek el klónozott állatoknál

A new orleans-i Audubon Nature Institute munkatársai áttörő eredményeket értek el abban a munkában, amelyet a veszélyeztetett fajok megmentése érdekében folytatnak. Először sikerült egy vadon élő faj klónozással született egyedeit szaporodásra bírniuk.

Elefántokat telepítenének Észak-Amerikába

Újra elefántokkal, oroszlánokkal, gepárdokkal és vadlovakkal telepítené be Észak-Amerika vidékét tudósok egy csoportja. A földrészen körülbelül 10-13 ezer éve kihalt fajok visszakerülése létüket mentheti meg, hiszen Afrikában és Ázsiában a kihalás szélén állnak. A meghökkentő gondolat amerikai kutatók fejéből pattant ki.

Megszületett az első klónozott kutya

A világ első klónozott kutyájáról számol be a Nature tudományos szaklap múlt heti számában egy dél-koreai kutatócsoport. Az állat megszületéséhez több mint ezer petesejt felhasználására volt szükség, melyeket összesen 123 szukába ültettek vissza.

Megvan az első klónozott kutya

Világra jött a világ első kutyaklónja - jelentették be dél-koreai tudósok a Nature tudományos magazin e heti számában. A cikk szerint összesen két kutyát "hoztak létre", melyek közül az egyik születése után nem sokkal elpusztult, a másik viszont 16 hete él és virul. Az afgán agár kutyakölyök neve Snuppy.

Madárinfluenza a vadludak között

Kína nyugati részén madárinfluenza tört ki a vadludak között. Az esemény pánikra ad okot, hiszen félő, hogy a vándormadarak Ázsián kívül is elterjesztik a kórt...

Újabb kapcsolat a dinoszauruszok és a madarak között

A fosszilis csontok vizsgálata alapján egyes fajok légzsákokkal rendelkeztek, ami elősegítette a nagy energiafelhasználást igénylő ragadozó életmódot.

Kísérlet pornográf képekkel és spermiumokkal

Egy kísérletben jobb minőségű spermát termeltek azok a férfiak, akik két meztelen férfi és egy meztelen nő képet nézték, mint azok, akik csak nőket ábrázoló pornográf képeket néztek.

Egyedülálló kép a Marsról

Jeges marsi kráter a napsütésben - ezzel a címmel látták el a Nature folyóirat legfrissebb számában közölt gyönyörű Mars Express-felvételt.

Magyar tudósok cikke a Nature magazinban

Június 9-i számában magyar tudósok tanulmányát közölte az egyik legnevesebb természettudományos szakfolyóirat, a Nature. A Mindentudás Egyeteme korábbi előadója, Vicsek Tamás professzor által vezetett kutatócsoport cikke áttörést hozhat a komplex hálózatok szerkezetének megértésében.

Magyar tudósok cikke a Nature új számában

A Nature június 9-i száma ismét magyar tudósok tanulmányát közli Palla Gergely, Derényi Imre, Farkas Illés és Vicsek Tamás írását A természet és társadalom komplex hálózataiban található átfedő csoportosulások feltárása címmel. E cikk esetében fontos tény, hogy egy kizárólag hazai kutatókból álló, magyarországi tevékenység eredményét publikáló csoportról van szó.

Elkészült az eddigi legnagyobb Univerzum-modell

A Virgo nevet viselő nemzetközi asztrofizikus csoport szuperszámítógépek segítségével modellezte a Világegyetem történetének azt a szakaszát, amelyben a galaxisok és a kvazárok kialakultak. Számításaik eredményeit összevetették a megfigyelési adatokkal. Az egyezésekből és az eltérésekből ki lehet következtetni, milyen fizikai folyamatok játszódtak le a korai Univerzumban. Az eddigi legnagyobb szimulációs modellel elért eredményeket a Nature közli.

The Biological Roots of Human Nature

Csanyi, Vilmos

Az első személyre szabott embrionális őssejtek

Egy dél-koreai kutatócsoport ismét átütő eredményt ért el az őssejtkutatás területén: első alkalommal sikerült "személyre szabott" emberi embrionális őssejtvonalakat létrehozni, terápiás klónozással. Ezzel újabb nagy lépés történt a sejtterápiás eljárások megvalósítása felé.

Varga, Zoltan

Zoologist

Az X-kromoszóma meglepetései

A kutatók befejezték az X-kromoszóma bázissorrendjének részletes analízisét, és az eredmények több újdonságra is rávilágítanak. Érdekes módon az X-kromoszómán található összes gén majdnem 10%-a ahhoz a géncsaládhoz tartozik, amelyet a hererák kialakulásával hoztak összefüggésbe.

A modern ember legősibb maradványai

A legutóbbi kormeghatározás szerint egy Etiópiában korábban feltárt Homo sapiens-koponyalelet 195 ezer éves. Az új eredmény túlszárnyalja a 2003-as, korai emberekre vonatkozó szenzációs bejelentést is.

Újra magyar tudós cikke a Nature-ben

Kommunikációs csőd a cunami alatt

December 26-án a földrengéskutatók perceken belül értesültek a kilences erősségű földrengésről. Mivel azonban az Indiai-óceánban nincs megfelelően kiépített megfigyelőrendszer, senki sem tudhatta biztosan, hogy lesz-e szökőár vagy sem. Akik pedig sejtették, azok sem tudták, hogyan figyelmeztethetnék a veszélyre az ázsiai partok lakosságát. A Nature összefoglalója.

Duplájára nő a nyári hőhullámok kockázata

Új kutatási eredmények szerint az elkövetkező 40 évben a kontinens nyarainak több mint fele a 2003. évihez hasonlatos vagy még melegebb lesz. Számos kutató szerint ez az első olyan sikeres tudományos vizsgálat, amellyel egyértelműen kimutatható és bizonyítható, hogy az emberi környezetszennyezés közvetlenül felelős az éghajlatváltozásért, illetve a rendkívüli időjárási események kialakulásáért.

Újabb lépés a kvantum-számítógéphez

Újabb lépéssel kerültünk közelebb a kvantumszámítógép és a kvantum-internet létrehozásához: megoldották egyetlen egy foton (!), egyetlen fénykvantum szabályozott kibocsátását. A német Max Planck Kvantumoptikai Intézet kutatóinak eredményét a Nature közölte.

Válogatott publikációk

Ellentmondások a szemét-DNS körül

A "szemét-DNS"-ről kiderülhet, hogy a gének kifejeződésének szabályozása révén igen fontos szerepet játszhat az emlősembriók fejlődésében. Ennek azonban ellentmondanak azok a kísérletek, melyek során a szemét-DNS egy részét kitörölték az állatokból.

A Föld felmelegedése szítja az erdőtüzeket

Inkább a Föld felmelegedésével, mint a növénytakaró sűrűségével magyarázható az erdőtüzek hevességének növekedése - olvasható a Nature című brit tudományos hetilapban.

Globális klímaváltozás 14 millió évvel ezelőtt

Új kutatási eredmény jelent meg a Föld klímaváltozásáról a Nature tudományos hetilapban. Eszerint a hőmérséklet, az óceáni áramlatok és a globális szén-körforgás változásai mind kapcsolatba hozhatók a Déli-sark jégtakarójának 14 millió évvel ezelőtt bekövetkezett gyors növekedésével.

Szenzációs emberős-lelet

Az emberi alkalmazkodás eddigi legszélsőségesebb példáját fedezték fel Indonéziában. A mindössze egy méter magas emberfélék 18 000 évvel ezelőtt éltek egy szigeten. A lelet alapján úgy tűnik, hogy az emberre is hatnak azok az evolúciós erők, amelyek más emlősfajokban törpe változatokat alakítanak ki.

A halálos influenzavírus újabb titkai

Járványügyi szakemberek az 1918-1919 között több mint 20 millió emberéletet követelő spanyolnátha vírusának újabb titkát fejtették meg. Az eredmény a jövő járványainak leküzdésében is segíthet.

Válogatott publikációk

Idegen űrhajó lehet a Naprendszerben

Az idegen civilizációkkal való kapcsolatfelvétel legjobb módja üzenetekkel ellátott űrszondák küldése lehet. Nem kizárt, hogy számunkra is van már egy "küldemény" a Naprendszerben - írja két kutató a Nature-ben.

Két kilót hízott naponta a T. rex

A Tyrannosaurus rex, amely minden idők egyik legnagyobb termetű szárazföldi ragadozója volt, "kamaszkorában" naponta akár 2,1 kilót is hízott, felnőve pedig több mint öt tonnát nyomott - állítják amerikai kutatók.

Először teleportáltak atomokat

Először végeztek el sikeres teleportálási kísérletet atomokkal - írja a Nature legújabb száma. Ezt az eredményt eddig csak a fény részecskéivel, a fotonokkal sikerült elérni. Az áttörést két kutatócsoport egymástól függetlenül hajtotta végre.

Klímaváltozások nyomai az eddigi legmélyebb jégfúrásban

740 ezer év éghajlati jellemzői mutathatók ki egy három kilométer hosszú antarktiszi jégfuratból - olvasható a Nature-ben. A jégminta adatai arról árulkodnak, hogy az üvegházhatású gázok koncentrációja - így a szén-dioxidé - az elmúlt közel félmillió év során soha nem volt olyan magas, mint napjainkban - s ezért föltehetően az emberiség a felelős.

Váratlan felfedezés az inzulintermelő sejteknél

Az emberi szervezet számára kulcsfontosságú hormont, az inzulint termelő béta-sejtek egy különös és regenerációs szempontból egyedülálló tulajdonsággal rendelkeznek. Mint kiderült, felnőtt és érett sejttípusuk ellenére képesek osztódni és újabb, inzulint termelő béta-sejteket létrehozni.

Az első emlősállat szűznemzéssel

Japán kutatók bemutatták a nagyközönségnek azt az egeret, amelynek "két anyja van". Először sikerült emlősállatot (nem klónozással) hímivarsejtek nélkül létrehozni.

Feltérképezték a patkány genetikai állományát

Egy nemzetközi kutatócsoport bejelentése szerint a patkány genetikai információinak feltérképezése gyakorlatilag teljesnek tekinthető. Az eredmény újabb nagy lökést ad az orvostudománynak.

A szén új módosulatát fedezték fel

Ausztrál kutatók ún. szén-nanohabot állítottak elő. Az Amerikai Fizikai Társaság március 22-i ülésén elhangzottakról a Nature hírszolgálata tudósított.

Közelebb az isteni részecskéhez

A Nature-ben P. Renton oxfordi fizikus arról írt, hogy szerinte megtalálták a Higgs-bozont (hírügynökségi megfogalmazásban: "Isten részecskéjét") a CERN-ben néhány éve végzett kísérletek adatai alapján. Az eredményt azonban ő maga is megkérdőjelezhetőnek tartja, mert a bizonyítékok meglehetősen közvetettek.

HIV-fertőzés elleni fehérjét azonosítottak

A HIV-vírus sejten belüli sokszorozódását (replikációját) gátló fehérjét azonosítottak majomsejtekben a Dana-Farber Cancer Institute kutatói. Hasonló, jóllehet kevésbé hatékony protein az emberben is megtalálható. A National Institute of Allergy and Infectious Diseases (NIAID) által támogatott kutatásról a Nature című folyóirat számolt be.

Tengeri szivacs üvegszálakkal

A Bell Laboratories munkatársai olyan tengeri szivacsot találtak, amely átlátszó, valódi üvegszálakat növeszt. A mélytengeri élőlény üvegszálai alkalmasak a fény továbbítására, és több tekintetben lekörözik a mesterségesen előállított "társaikat".

Tanulás közben növekszik a szürkeállomány

A regensburgi és a jénai egyetem kutatói első ízben mutatták ki az agyi kéregállomány növekedését tanulmányokat folytató felnőtteknél - derül ki a Nature tudományos folyóirat legutóbbi számában megjelent tanulmányból.

A tisztább repülés jövője

A repülés széles körű elterjedése természetesen komoly gondokkal is jár. A hajtóanyag elégetése után szén-dixod, vízpára és nitrogén-oxidok kerülnek a levegőbe, az atmoszféra alsó rétegeibe. Becslések szerint az emberi tevékenység következtében a légkörbe kerülő összes, üvegházhatást okozó gáz 3%-a a repülés számlájára írható.

Klímaváltozás okozta a vadlovak kihalását

Alaszkában a vadlovak kihalását az éghajlat megváltozása okozta, nem az ember pusztította ki őket - állítja egy a Nature-ben megjelent amerikai tanulmány.

Több állatfaj terjesztheti a SARS-vírust

Feléledhet a SARS néven elhíresült atípusos tüdőgyulladás járvány - állítja egy közös holland-kínai tanulmány, amelynek megállapításait a Nature tudományos folyóirat legújabb száma ismerteti.

Csak a fekete csoki segít

Ha rabja a tejcsokoládéval bevont bonbonoknak, jégkrémeknek, csokiszeleteknek, ideje feketére váltani. Ugyanis a két csemege közül csak az utóbbi hatására emelkedik meg vérünkben az antioxidánsok mértéke, amelyek megóvhatnak a szívpanaszoktól - olvasható a Nature-ben.

Petefészekrák ellen ható gént találtak

A brit kutatók által felfedezett gén a daganatos minták 90%-ában inaktívnak bizonyult.

Y-kromoszóma: önkielégítés, trükkös önvédelem, extra agygén

Befejeződött a hímivart meghatározó nemi kromoszóma, az Y feltérképezése. Kiderült, hogy az eddig a "gének temetőjének" tekintett kromoszóma igen hatékonyan védi magát a hibák felhalmozódásától.

Megtalálták az eddigi legősibb embert

A modern ember, a Homo sapiens eddigi legősibb maradványai kerültek elő Etiópiában. A szakértők minden idők egyik legjelentősebb felfedezésének minősítették a 160 000 éves leletet.