NASA
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Új eredmények a Mars kutatásával kapcsolatban
Különösebb szenzáció nélkül, de tempósan zajlott a Mars kutatása az elmúlt hetekben-hónapokban is. A legizgalmasabb fejlemény, hogy az Opportunity amerikai marsjáró a legutóbbi porvihar lecsendesedése után megkezdte a lassú ereszkedést a Viktória-kráterbe, ami cseppet sem veszélytelen mûvelet. A jelenleg a Mars felé haladó Phoenix-szonda tervezett leszállóhelyén a szakemberek a marsi éghajlat változásaival kapcsolatban két jégtípus megjelenését prognosztizálják. A Mars Reconnaisance Orbiter új felvételei alapján a mai viszonyok nem kedveznek a folyékony víz megjelenésének.
Fertõzésveszély a világûrbõl
Elméletileg nem kizárt, hogy egy meteorit belsejében idegen mikroorganizmus érkezzen bolygónkra. A nagy kérdés az, hogy jelenthet-e ez veszélyt a földi bioszféra számára. A perui meteoritbecsapódás kapcsán ezt is megvizsgáljuk összeállításunkban.
Készül a Hold felé az új japán ûrszonda
2007. szeptember 14-én startolt a SELENE-szonda, Japán második olyan ûreszköze, amely a Holdat fogja részletesen tanulmányozni. Egy éven keresztül kering majd kísérõnk körül, feltérképezve annak felszínét, gravitációs anomáliáit és a körülötte mozgó töltött részecskéket.
Rendkívüli felvételek a Szaturnusz Iapetus holdjáról
A Cassini-szonda minden korábbinál részletesebb fotókat készített a Iapetusról, amelyek alapján megállapítható, hogy igen idõs a hold egyenlítõi vidékén körbefutó hegyvonulat.
Magyarországon jöhet létre Európa elsõ csillagos égbolt rezervátuma
Magyarországon, a Zselici Tájvédelmi Körzetben jöhet létre Európa elsõ csillagos égbolt rezervátuma. Ez lesz hazánk elsõ olyan térsége, ahol világítástechnikai szempontból is korszerû jogi szabályozást vezetnek be. Eközben Budapesten a Duna kivilágításával növelnék a környezetszennyezés egyik kevéssé ismert formáját, a fényszennyezést. Pedig a fényszennyezésnek több káros hatása van, mint azt elsõre gondolnánk. Az alábbiakban ezek áttekintése olvasható a Magyar Csillagászati Egyesület és Kolláth Zoltán munkái alapján.
Elemek és molekulák keletkezése - asztrobiológia kurzus, I. rész
Kétéves online tudományos ismeretterjesztõ tanfolyamot indított az [origo] tudomány rovata, amely a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklõdõ, de szakirányú végzettséggel nem rendelkezõ olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe. A sorozat bevezetõ részében megvizsgáltuk, mi az asztrobiológia, melyek a fõ kutatási területei és mi adja ezek aktualitását, illetve bemutattuk a "kurzus" tematikáját. Az elsõ részben most arról olvashatnak, hogyan keletkeztek a periódusos rendszer elemei, miként jutottak ki a világûrbe, végül pedig ott hogyan álltak össze olyan bonyolult szerves molekulákká, amelyek késõbb alapanyaggként ...
Ismét jó hírek az ózonrétegrõl
Újabb és újabb kutatási eredmények bizonyítják a bolygónk ózonpajzsát védõ, 20 évvel ezelõtt született nemzetközi megállapodás eredményességét. A legfrissebb mérési adatok szerint a korábban vizsgáltak mellett egy további olyan vegyület jelenléte is csökkent a légkörben, amely a veszélyezteti a Földet körülvevõ ózonréteget.
- címkék:
- Föld
- Nap
- bolygó
- NASA
- Címkefelhõ »
A Google gépei segítik a NASA kutatásait
Larry Page és Sergey Brin, a Google két alapítója Kaliforniában az irodája közelében parkolja le repülõgépeit a NASA tulajdonában lévõ területen: az amerikai ûrkutatási hivatal 1,3 millió dollár éves díj fejében bocsátja a rendelkezésükre a kifutópályát - írta a The New York Times.
Jégesõ egy születõ bolygórendszerben
A bolygókeletkezéshez vezetõ folyamatok új fázisát azonosították, amelynek során a csillag körüli anyagkorongba por- és jégszemcsék zuhannak nagy sebességgel a csillagközi térbõl.
Kozmikus kirakósjáték törpegalaxisokból
A Hubble-ûrteleszkóppal sikerült minden korábbinál távolabb lévõ törpegalaxisokat, és bennük talán a Világegyetem legelsõ generációjához tartozó csillagokat megfigyelni.
Barlangok nyomában a Marson - a hét asztrofotója
A Marson korábban felfedezett, barlangszerû nyílásoknak tekintett sötét alakzatokról kiderült, hogy valóban mélyedések, de feltehetõleg nem hosszú lávaalagutak, hanem kisebb üregek beomlásával keletkeztek.
Az ûrprogramot ünnepli a Discovery
A Discovery Channel a NASA-val együtt ünnepli az ûrprogram megszületésének 50. évfordulóját, így jövõre sok idõt tölthetünk az ûrben az ismeretterjesztõ csatornával.
- címkék:
- sci-fi
- NASA
- Discovery Channel
- Címkefelhõ »
Barlangok a Marson - a hét asztrofotója
A Mars Odyssey amerikai ûrszonda felvételein felszín alatti üregek nyílásaira bukkantak. A barlangszerû képzõdmények az élet keresése szempontjából is fontos célpontok lehetnek.
Nem repültek ittasan az asztronauták
A korábban felröppent hír, mely szerint kétszer is alkoholos befolyásoltság alatt repültek volna amerikai asztronauták, a NASA vizsgálata alapján hamisnak bizonyult.
- címkék:
- alap
- befolyásoltság
- NASA
- Címkefelhõ »
Indul az Origo Asztrobiológia Kurzus
Féléves online tudományos ismeretterjesztõ tanfolyamot indít az [origo] tudomány rovata, amely a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklõdõ, de szakirányú végzettséggel nem rendelkezõ olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe.
Óriásviharok lehetnek az USA-ban
Ahogy bolygónk melegszik, az Egyesült Államokban egyre több óriásviharra kell számítani, hatalmas villámlásokkal és jégesõvel, állítják a NASA kutatói egy nemrégiben megjelent tanulmányban.
- címkék:
- USA
- jégesõ
- vihar
- NASA
- Címkefelhõ »
Google Sky: virtuális égbolt a monitoron
Közel százmillió csillag és majd kétszer ennyi galaxis adatait tartalmazza a Google Earth új kiegészítése, a Google Sky. A Google képzeletbeli földgolyóján állva most már nem csupán a saját bolygónk felszínén kalandozhatunk, hanem a csillagos ég is megjelenik felettünk.
Tíz képben a 30 éve száguldó Voyager-ûrszondákról
Három évtizeddel ezelõtt indult a két amerikai Voyager-ûrszonda a Nagy Utazás nevû útra, amelynek keretében hintamanõverek sorozatával sikerült végiglátogatniuk az óriásbolygókat. A ma már legendás ûreszközök jelenleg is jól üzemelnek, ezért a szakemberek újabb feladatokat találtak ki a következõ évekre. Képes összeállításunk a Voyagerek legfontosabb felfedezéseirõl.
Élérõl látszottak az Uránusz gyûrûi
Ritka csillagászati jelenséget sikerült megfigyelni: az Uránusz bolygót, amint gyûrûrendszerére pontosan annak élérõl látunk rá. Mivel a gyûrûket 1977-ben fedezték fel, ez az elsõ alkalom, hogy így látjuk õket. Hasonló térbeli helyzet 2049. környékén áll ismét elõ.
Hatalmas lyuk a világûrben
Minden korábban ismertnél nagyobb méretû, látszólag minden anyagot nélkülözõ üres térségre, egy gigantikus "lyukra" akadtak az ûrben.
Csomó a Szaturnusz gyûrûjében
Egy ív alakú csomót azonosítottak a G jelû gyûrûben, ahol nagyobb testek ütközése és feldarabolódása biztosíthatja a finom törmelékanyagot a gyûrû anyagának pótlásához.
- címkék:
- gyûrû
- NASA
- Szaturnusz
- Címkefelhõ »
Sikeresen landolt a sérült Endeavour
Az Endeavour ûrrepülõgép magyar idõ szerint kedden 18.32-kor simán landolt a floridai Kennedy Ûrközpontban. A leszállást egy nappal elõbbre hozták a Dean-hurrikán miatt.
Mégsem lesz javítás az Endeavourön
A NASA vezetése a számítógépes szimulációk és a földi laborkísérletek alapján úgy döntött, hogy mégsincs szükség a sérült hõvédõ csempe javítására.
- címkék:
- Endeavour
- sérülés
- szimuláció
- NASA
- Címkefelhõ »
Endeavour: sikeres ûrséták és javítások
Az Endeavour legénysége eddig három ûrrepülõgépen kívüli munkát hajtott végre. Tovább bõvítették a napelemtábla-rendszert, sikeresen kicseréltek egy meghibásodott giroszkópot, és egy új külsõ platformot rögzítettek a Nemzetközi Ûrállomásra. Eközben földi szimulációk során megállapították, hogy az ûrrepülõgép hasi részen lévõ sérülés veszélytelen a visszatérés szempontjából. Az ûrben történõ javítás mégis indokolt, különben komoly kár keletkezhet az Endeavour belsõ alumíniumszerkezetén.
A szomszéd galaxist felfaló óriás fekete lyukak
Olyan távoli kvazárokat azonosítottak, amelyekben a központi fekete lyukba áramló gáz bekebelezett csillagvárosokból származik. Utóbbi, kisebb galaxisokban a csillagkeletkezés még gyenge, ezért kevés nehéz elem szóródott szét gázanyagukban. Az elnyelt galaxisokból így szinte tiszta hidrogén- és héliumkeverék áramlik a központi fekete lyukba.
Sikeres volt az Endeavor második ûrsétája
Hat és fél órás szerelési munka után újabb ûrsétát fejezett be sikeresen az Endeavour ûrrepülõgép legénysége a Nemzetközi Ûrállomáson. Az asztronautákra még két ûrséta vár.
Endeavour: kisebb sérülés és számítógéphiba
Az ûrrepülõgép hasi sérülése nem veszélyes, az ûrállomás egyik számítógépe viszont megint "rendetlenkedett", miközben felszerelték a napelemtáblák új elemét.
Elindult az Endeavour
Az Endeavour ûrrepülõgép ma hajnalban, magyar idõ szerint 0:36-kor sikeresen felszállt. A megfigyelések alapján a start során minden a terveknek megfelelõen zajlott, veszélyes méretû szigetelõdarab nem vált le a rendszerrõl. Az indulás után 2 perc és 10 másodperccel levált a két szilárd hajtóanyagú segédrakéta, majd 8 perc 30 másodpercnél a fõ hajtómû is leállt. Az Endeavour sikeresen elérte a kívánt keringési magasságát, ahol további kisebb pályamódosítást végeztek. Az ûrrepülõgép a tervek szerint pénteken kapcsolódik a Nemzetközi Ûrállomáshoz. A küldetés fõ célja a Nemzetközi Ûrállomás továbbfejlesztése, a napelemtábla-rendszer éss ...
Elindult az Endeavour
Az Endeavour ûrrepülõgép ma hajnalban, magyar idõ szerint 0:36-kor sikeresen felszállt. A megfigyelések alapján a start során minden a terveknek megfelelõen zajlott, veszélyes méretû szigetelõdarab nem vált le a rendszerrõl. Az indulás után 2 perc és 10 másodperccel levált a két szilárd hajtóanyagú segédrakéta, majd 8 perc 30 másodpercnél a fõ hajtómû is leállt. Az Endeavour sikeresen elérte a kívánt keringési magasságát, ahol további kisebb pályamódosítást végeztek. Az ûrrepülõgép a tervek szerint pénteken kapcsolódik a Nemzetközi Ûrállomáshoz. A küldetés fõ célja a Nemzetközi Ûrállomás továbbfejlesztése, a napelemtábla-rendszer éss ...
Elindult az Endeavour
Elindult az Endeavour amerikai ûrrepülõgép a floridai Cape Canaveral-i Kennedy ûrrepülõtérrõl a Nemzetközi Ûrállomásra (ISS) csütörtökön közép-európai idõ szerint 0.36-kor.
Elindult az új Mars-szonda
Szombaton délelõtt, magyar idõ szerint 11:36-kor a Phoenix-szonda megkezdte 10 hónapos útját a Mars felé. Az ûreszköz egy Delta-2-es hordozórakétán startolt a floridai Cape Canaveral ûrkikötõ 17A jelû indítóállványáról.
Útnak indult a Phoenix Mars-szonda
Útnak indította szombaton az amerikai ûrkutatási hivatal, a NASA a Phoenix Mars-szondát, amely a vörös bolygó jegében mikroorganizmusokat, vagy azok nyomát fogja kutatni. Ha minden rendben történik, az ûreszköz 679 millió kilométer megtétele után, 2008. május 25-én érkezik a Marshoz. Ha sikeres lesz a rendkívül nehéznek ígérkezõ leszállási manõver, a szonda három hónapot tölt a bolygón.
Régi képek a Holdról - a hét asztrofotója
Az emberes holdexpedíciók során készített fotók nagy felbontású változatait elérhetõvé teszik az interneten.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- internet
- NASA
- Hold
- ASU
- Címkefelhõ »
Láthatatlan tömeg a törpegalaxisokban
Jelentõs mennyiségû, eddig nem észlelt gázanyagot azonosítottak néhány olyan törpegalaxisban, amelyek egy nagyobb csillagvárosból lökõdtek ki.
Felvétel egy szekrény méretû ûrszemétrõl
A Nemzetközi Ûrállomásról (ISS) távolodóban kapták lencsevégre azt a többmázsás ammóniatartályt, amelytõl a legénység, más egyébbel együtt, július 23-án szabadult meg. A méretes ûrszemét - amelyrõl az ISS-rõl és a Fölrõl egyaránt filmfelvétel is készült - várhatóan a jövõ nyáron érkezik meg bolygónk légkörének sûrûbb részébe.
Falánk õsi fekete lyukak
Távoli galaxishalmazok megfigyelése alapján a csillagvárosokban lévõ szupernagytömegû fekete lyukak gyorsabban nõttek a múltban, mint napjaikban.
Veszélyes porviharban a marsjárók
Elképzelhetõ, hogy a Marson közel három és fél földi éve dolgozó Spirit és Opportunity roverek küldetésük legnehezebb idõszaka elé néznek. A Marson nemrég tört ki a pálya napközeli részén, a déli nyár idején jellemzõ porvihar. Az Opportunity energiatermelése már a kritikus szintre csökkent.
A szív vizsgálata az ûrben
Egy képfúziónak nevezett módszer segíthet abban, hogy a hosszú ûrutazások során is pontos diagnózist sugározhassanak a Földre az ûrhajósok egészségi állapotáról.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Föld
- ûrhajósok
- ûrutazás
- ûr
- NASA
- Címkefelhõ »
Cél: a Viktória-kráter belseje
Hosszas tanakodás után döntöttek a földi irányítók: az Opportunity rovert beküldik a Viktória-kráterbe.
Sötétedik és melegszik a Mars
A Marsról készült felvételek tanúsága szerint az elmúlt 20 évben enyhén sötétedett a bolygó, s ez feltehetõleg növelte felszíni átlaghõmérsékletét.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- bolygó
- NASA
- Mars
- Címkefelhõ »
Megszûnt a zûr az ûrben - végéhez közelít az Atlantis küldetése
Újra mûködnek az orosz számítógépek a Nemzetközi Ûrállomáson, így az Atlantis a tervek szerint csütörtökön visszatérhet a Földre. A legénység felszerelte a napelemrendszer új szegmensét, leszerelt egy makacskodó korábbi napelemet, és befoltozott egy lyukat az ûrrepülõgépen. A sikeres munkára csak a váratlan számítógépes probléma vetett árnyékot.
Bíróság elõtt az aradi NASA-hacker
Elkezdõdött Aradon a per a 22 éves Victor Faur ellen, aki behatolt több amerikai állami szerv, köztük az ûrkutatási hivatal (NASA) informatikai rendszerébe.
- címkék:
- bíróság
- NASA
- Címkefelhõ »
Környezetszennyezõ fekete lyukak
Az új megfigyelések alapján a szupernagytömegû, a galaxisok központjában terpeszkedõ fekete lyukak anyagkibocsátásukkal beszennyezhetik környezetüket.
Nehezebb az Eris a Plútónál
Sikerült az Eris nevû Kuiper-objektum tömegét és méretét pontosan megbecsülni - mindkettõ tekintetében megelõzi a Plútót.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Föld
- tömeg
- méret
- NASA
- Plútó
- Neptunusz
- Címkefelhõ »
Befejezõdött az utolsó ûrséta
Az életre keltett orosz számítógéprendszer üzemelése megfelelõ a Nemzetközi Ûrállomáson. A korábban váratlanul jelentkezett hiba ellenére az STS-117 küldetésen az összes tervezett feladatot elvégezték az ûrhajósok.
Újabb bizonyíték az õsi marsi óceánról
Az õsi óceán partvonalainak egyenetlenségeit a bolygó kõzetburkának elfordulása és az ehhez kapcsolódó deformáció hozhatta létre.
- címkék:
- Marson
- bolygó
- NASA
- Mars
- Címkefelhõ »
Megpróbálják kijavítani a sérülést az Atlantis ûrrepülõgépen
Megkezdõdött a munka odafent: hétfõn este kiemelték az Atlantis rakterébõl azt a 16 tonnás, 367 millió dollár értékû szerkezeti elemet, amely az új napelemszárnyat tartja majd a Nemzetközi Ûrállomáson. Vasárnapra egy extra ûrsétát terveznek, melynek során az ûrrepülõgépen lévõ egyetlen komolyabb sérülés javítására kerülhet sor.
Mélytengeri robotot tesztelt a NASA
Sikerrel tesztelte mélytengeri robotját a NASA Mexikóban. Ha a DEPTHX az antarktiszi próbát is kiállja, a jövõben a Jupiter holdját, az Europát veheti célba.
- címkék:
- Mexikó
- robot
- siker
- Jupiter holdja
- NASA
- Europa
- Címkefelhõ »
Hatékony napszélriasztó rendszer
A SOHO napkutató ûrszonda mérései alapján minden korábbinál hatékonyabb napszél-elõrejelzõ rendszer készülhet. Az új, még fejlesztés alatt lévõ módszernek köszönhetõen már most körülbelül 20%-kal csökkent annak esélye, hogy a részecskezáporok váratlanul érjenek asztronautákat, illetve ûreszközöket.
Új felismerések a napszél viselkedésérõl
A megfigyelések alapján régóta tudjuk, hogy bár a napszél sebessége változó, sosem csökken 260 km/s alá. A Wind ûrszondának a napszél jellemzõirõl 1995. és 2005. között rögzített adatait Justin Kasper (MIT) és kollégái dolgozták fel. A munka során a napszél sebessége és az összetétele között kerestek és találtak is kapcsolatot.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- mûhold
- ûrszonda
- Wind
- NASA
- MIT
- Sztereó
- Címkefelhõ »
Nagy területen olvad a hó az Antarktiszon
Egy NASA vezette kutatócsoport most közzétett eredményeibõl megállapítható, hogy az Antarktisz nyugati részén igen nagy mértékû hóolvadás történt. A hó és jég legjelentõsebb olvadását 2005 januárjában figyelték meg, és mindezt elõször sikerült mûholdas távérzékelési eszközzel detektálni. A fokozott olvadás számos veszélyt hordoz magában.
- címkék:
- hó
- Antarktisz
- olvadás
- NASA
- Címkefelhõ »
Víznyomokat talált a Spirit
Újabb idõs, vizes környezetre utaló nyomokat ásott ki véletlenül a marsjáró kereke a vörös bolygó felszínén.
Gigantikus láthatatlan gyûrû az ûrben
Gigantikus méretû, jelenleg is táguló, láthatatlan anyagból álló gyûrût találtak egy galaxishalmazban. Most elsõ alkalommal sikerült kimutatni, hogy a láthatatlan tömeg nem minden esetben követi a látható anyag eloszlását.
Molekulagyár a Titan felsõlégkörében
A Szaturnusz Titan nevû óriásholdja nem csupán a csillagászokat és a bolygókutatókat, de a biológusokat is foglalkoztatja. Az égitest légkörében ugyanis olyan kémiai reakciók zajlanak, amelyekhez hasonlók a Földön, az élet kialakulása elõtt történhettek. A Cassini-szonda újabb megfigyelései alapján a hold felsõlégkörében aktív kémiai folyamatok zajlanak, egészen 1000 kilométeres magasságig.
Hírek a Marsról, marsjáróverseny Magyarországon
A Spirit robbanásos vulkánkitörés nyomát azonosította a Marson, a Földön pedig a jövõ lehetséges marsjáróinak versenye lesz Kiskunhalason.
A legnagyobb térkép a láthatatlan anyagról
Elkészült a jelenlegi legnagyobb térkép, amely a Világegyetem anyagának zömét kitevõ láthatatlan tömeg eloszlását mutatja. Az általunk is megfigyelhetõ galaxishalmazok ott csoportosulnak, ahol a legtöbb láthatatlan tömeg koncentrálódik.
Az elsõ világtérkép egy Naprendszeren kívüli bolygóról
A Spitzer-ûrteleszkóppal elõször sikerült feltérképezni egy Naprendszeren kívüli planéta felhõzetét, illetve annak hõmérsékleti eloszlását. Kis túlzással egy az elsõ "világtérkép" egy exobolygóról.
Az eddigi legnagyobb szupernóva-robbanást figyelték meg
Az átlagos szupernóvák néhány nap, esetleg néhány hét alatt érik el maximális fényességüket, majd hónapos idõskálán halványodnak vissza. Egy tavaly megfigyelt objektumnál azonban nem így történt. A különbözõ megfigyelések összevetése alapján inkább egy extrém nagytömegû csillag semmisült meg, minden korábban megfigyeltnél hatalmasabb robbanás keretében.
Olvadt lehet a Merkúr magja
Az új megfigyelések alapján a Merkúr belsejében a fémes mag egy része olvadt állapotban lehet, ami mágneses teret generál.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- megfigyelés
- mag
- NASA
- Merkúr
- Címkefelhõ »
Meghalt Walter Schirra amerikai ûrhajós
Nyolcvannégy éves korában meghalt Walter Schirra amerikai ûrhajós - közölte csütörtökön a család.
- címkék:
- világûr
- ûrhajós
- NASA
- Címkefelhõ »
Szörfözés az ûrben
Egy új ötlet szerint a bolygók mágneses terét is ki lehetne használni ûreszközök felgyorsítására és irányváltoztatására.
- címkék:
- Jéki László
- Föld
- bolygók
- ûr
- ûreszköz
- NASA
- Címkefelhõ »
Égitestcsalád a Kuiper-övben
Elsõként sikerült a Neptunuszon túl húzódó Kuiper-övben olyan égitesteket azonosítani, amelyek egy õsi objektum széttörésével keletkeztek.
Születõ és pusztuló csillagok - a hét asztrofotója
A Carina-ködöt mutatjuk be a "születésnapos" Hubble-ûrtávcsõ felvételén, temérdek születõben lévõ égitesttel.
Más bolygók növényei
Milyen színûek lehetnek a növények távoli világok bolygóin, amennyiben léteznek? Erre a kérdésre keresik a választ az Astrobiology folyóirat legutóbbi számában közölt tanulmányukban a NASA által támogatott amerikai kutatók.
- címkék:
- Jéki László
- bolygók
- NASA
- Címkefelhõ »
Zene és az elsõ 3D-s képek a Napról
A Nemzetközi Heliofizikai Év keretében zajló együttmûködések elsõ eredményeként hanghullámokat sikerült azonosítani a napkoronába nyúló mágneses hurkokban. Emellett elsõ alkalommal készültek olyan térhatású képek és videók, amelyek három dimenzióban mutatják csillagunk felszínét és a felette zajló folyamatokat.
Az ûrközpontban gyilkolt a túszejtõ NASA-mérnök
Megölte egyik túszát majd öngyilkos lett az a férfi, aki pénteken barrikádozta el magát a NASA houstoni központjának egyik épületében. A támadó - a NASA egyik mérnöke - három túszt ejtett, kettejük túlélte a támadást, egyikük megsérült. A támadó indítékai nem ismertek.
Szoftverhiba okozta a Mars-szonda vesztét
Az amerikai Mars Global Surveyor ûrszonda meghibásodásához szoftverhibából kiinduló szerencsétlen események láncolata vezetett - közölte a NASA a legújabb vizsgálati eredményeket.
Egyelõre parlagon az antianyagot kutató mérõrendszer
Michael Griffin, a NASA vezetõje nemrég egy szenátusi bizottság ülésén bejelentette, hogy nem tudják ûrrepülõgéppel a Nemzetközi Ûrállomásra szállíttatni az AMS (Alpha Magnetic Spectrometer) nevû kísérleti rendszert, mert valamennyi tervezett ûrrepülésre az ûrállomás építésének befejezéséhez van szükség, és más célra nincsen szabad raktérkapacitás. Az antianyag-kutatásra szolgáló mérõrendszer a fizikai Nobel-díjas Samuel Ting kezdeményezésére és vezetésével épült 1,5 milliárd dollár költséggel.
Orvosi módszerrel is vizsgálják a csillagközi anyagot
Az orvosi diagnosztikában használt számítógépes módszerek továbbfejlesztése rávilágít a csillagközi anyag térbeli szerkezetére.
Repüljön most Ön is a Mars felszíne felett!
A Spirit és az Opportunity amerikai marsjárók több mint három éve dolgoznak a vörös bolygón. Néhány, a közelmúltban született új eredményüket foglaljuk össze cikkünkben, két látványos NASA-videó kíséretében.
Közel 2500 sérülés az Atlantis ûrrepülõgépen
Az Atlantis ûrrepülõgép a február végi jégesõ okozta sérülések miatt legkorábban májusban indulhat a Nemzetközi Ûrállomásra.
Milyen lenne a Föld ember nélkül?
Játsszunk el a gondolattal, hogy holnaptól Földünk kereken 6,5 milliárd lakója hirtelen eltûnne, mondjuk áttelepülne egy távoli galaxisba. Mit hagynánk magunk után? Mennyi ideig lenne észlelhetõ az emberiség lába nyoma bolygónkon? Mikorra foglalná vissza mindazt a természet, amit elvettünk tõle? Az alábbiakban a Természet Világa által leközölt New Scientist cikket változtatások nélkül adjuk közre.
- címkék:
- Pripjaty
- Föld
- bolygó
- NASA
- Tejútrendszer
- Címkefelhõ »
A napkorona-kitörések nyomában a Hinode-szonda
A nemzetközi együttmûködés keretében üzemeltetett Hinode-napszonda minden korábbinál részletesebb felvételei központi csillagunk koronakitöréseinek elõrejelzésében segíthetnek. Ezek a jelenségek a Föld mágneses terére is komoly hatást gyakorolhatnak. A Hinode eddigi megfigyelései alapján olyan görbült erõvonalakat azonosítottak a fotoszférában, amelyekben hatalmas energia koncentrálódhat.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Hinode
- Föld
- csillag
- A Nap
- NASA
- Címkefelhõ »
Több mint ezer fekete lyukat találtak
Földi- és ûrteleszkópok összehangolt munkájával több mint ezer távoli, szuper-nagytömegû fekete lyukra akadtak, amelyek jellemzõi kicsit eltérnek a vártaktól.
A Földön kívüli élet nyomában az Antarktiszon
A Földön kívüli élet lehetõségének vizsgálatában fontos támpontot nyújtanak az Antarktisz "eltemetett" tavai. Jelenleg 145 kisebb-nagyobb jég alatti tavat ismerünk a kontinensen, és némelyikük már több millió éve létezhet elszigetelten. Részletes képes összefoglalónk a tavakról, sajátos élõvilágukról és asztrobiológiai vonatkozásukról.
Fókuszban a Nap: ma kezdõdik a Nemzetközi Heliofizikai Év
Az UNESCO döntése értelmében 2007 a Heliofizika Nemzetközi Éve. Ennek keretében világszerte ismeretterjesztõ összejöveteleket tartanak, továbbá kiemelten figyelik központi csillagunk aktivitása és a földi környezet közti kapcsolatot.
Ma kezdõdik a fényszennyezési felmérés
A mai nappal kezdõdik az égbolt fényszennyezettségi állapotának felmérése, amelyben Magyarország is részt vesz. A szervezõk fõleg diákok jelentkezését várják, de a munkába bárki bekapcsolódhat.
Üstököstörmelék bombázhatott meg egy korai Mars-szondát
Újabb elemzések alapján elképzelhetõ, hogy egy üstökösmag szétesése miatt létrejött meteorraj tagjai találták el 1965-ben a Mariner-4-ûrszondát.
Új eredmények a Föld-Nap kapcsolatokról
A Nemzetközi Heliofizikai Év keretében egyhónapos elõadássorozat kezdõdik a Polaris Csillagvizsgálóban. A meghívott szakemberek a Napnak a Földre kifejtett hatásaival kapcsolatos új felfedezéseket tekintik át.
Nehézségek a havazás mérésében
A számítógépes klímamodellek egyik sarkalatos pontja lehet a csapadék meghatározása. Egy havazással foglalkozó légkörkutató, Walt Peterson rövid tanulmánya mutatja be a problémákat. A kutató részt vesz az új csapadékészlelõ mûszer kifejlesztésében, amellyel a tervek szerint a NASA a 2013-ban fellövendõ új mûholdját szerelné fel.
- címkék:
- havazás
- mûhold
- számítógép
- csapadék
- NASA
- Címkefelhõ »
A Plútó-szonda a Jupiter mellett
A tavaly januárban felbocsátott New Horizons ûrszonda mindössze egyéves utazás után már a Jupiter távolságában jár. Az óriásbolygó a tervezett mértékben lendített a szondán végsõ cépontja, a Plútó felé. A Jupiter-közelség során közel 700 különféle megfigyelést terveznek a szakemberek.
Elverte a jég az Atlantis üzemanyagtartályát
Elhalasztják az Atlantis ûrrepülõgép március 15-ére tervezett indítását, mert a floridai Cape Canaveral ûrközpont térségén hétfõn átvonuló jégesõ megrongálta a fõ hajtóanyagtartály burkolatát - közölte a NASA.
Elõször mutatták ki molekulák nyomait egy Naprendszeren kívüli bolygó légkörében
Elsõ alkalommal sikerült egy Naprendszeren kívüli planétáról, egy exobolygóról annyi sugárzást összegyûjteni, hogy molekulák nyomát tudták kimutatni a légkörében - korábban ez csak egy-egy atom esetében sikerült. A légkör szárazabbnak és porosabbnak mutatkozik, mint várták, az eredmény mégis újabb fontos lépés a bolygóatmoszférák vizsgálatában.
Fiatal csillagok röntgenfényben - a hét asztrofotója
A Chandra-röntgenteleszkóp felvétele alapján a káprázatos Sas-ködben nem mutatkoznak azok az újszülött és erõsen röntgensugárzó csillagok, amelyek létezését korábbi megfigyelések alapján feltételezik. A jelenség magyarázataként elképzelhetõ, hogy a ködben a csillagkeletkezés fõ idõszaka már lecsengett, de az is lehetséges, hogy annyira fiatalok a sûrû felhõkben lévõ csillagok, hogy még nem érték el a születésük után jellemzõ, erõsen röntgensugárzó idõszakot.
Új mûholdrendszer az ûr-idõjárás elõrejelzésére
Föld körüli pályára állt egy öt tagból álló mûholdflotta, mely az ûr-idõjárás, azaz a Föld környezetében zajló fizikai folyamatok bolygónkra kifejtett hatásainak megértésében segít. A rendszer a földi meteorológiai állomások ûrbeli megfelelõjének is tekinthetõ: bolygónk felszínén is számos mérõállomás megfigyeléseinek összevetésével lehet jól leírni a frontok, légtömegek mozgását és viselkedését. Az ûrbeli hálózat fõképp a Nap anyagkitörései miatt kialakuló mágneses viharokat próbálja elõrejelezni.
A Himalája - a hét mûholdképe
Európa és környékének mûholdképei mellett ezentúl a NASA képarchívumának érdekességei is megjelennek sorozatunkban. Elõször az indiai szubkontinens és Ázsia gigantikus ütközõzónájába, a Himalájába látogatunk.
Ütközõ üstökösmagok egy halott csillag körül - a hét asztrofotója
Egy fehér törpe körül olyan poranyagot azonosítottak, amelyet a csillag egykori bolygórendszerébõl visszamaradt égitestek ütközése termel.
Problémák a holdutazással
Mint ismeretes, a Hold-utazás ismét több nemzet ûrkutatási programjában szerepel. A legkomolyabb terveket egyelõre a NASA-nál találjuk. Ám nemcsak égi kísérõnk felszíni viszonyait és a finom holdpor jellemzõit ismerjük kevéssé, de pénzügyi problémák is felmerültek az amerikai emberes holdexpedícióval kapcsolatban.
Kvazárok csoportosulásai az õsi Világegyetemben
Az Õsrobbanás után néhány évmilliárddal létezett kvazárok erõs térbeli csoportosulást mutatnak, ami õsi galaxishalmazok, illetve szuperhalmazok létezésére utal.
Gigantikus felhõzet és viharos szelek a Titanon
720 kilométer/órás sebességû, a földi futóáramlásokra hasonlító szelet és 2400 kilométer átmérõjû sarki felhõt azonosítottak a Szaturnusz legnagyobb holdján. Utóbbi pozíciója egybeesik az északi sarkvidéken nemrég felfedezett, szénhidrogén-folyadékkal kitöltött tavak helyzetével.
Három Földre lehet szükségünk 2050-re
Az emberiség történetében példátlan természetpusztításról ad számot a WWF nemzetközi természetvédõ szervezet által készített 2006-os Élõ Bolygó Jelentés. A jelentés szerint a túlfogyasztás következményeként a gerinces fajok mintegy harmada tûnt el az utolsó három évtizedben, a Föld erõforrásai pedig egyre inkább kimerülõben vannak.
Elvesztette legjobb kameráját a Hubble-ûrtávcsõ
2006. január 27-én meghibásodott a Hubble-ûrteleszkóp (HST) Advanced Camera for Surveys (ACS) nevû kamerája. Pontosabban fogalmazva három funkciójából kettõ ellátására többé nem képes, és sajnos ezek között van a nagy látómezejû képfelvevõ mód is. Úgy fest, hogy a pazar képek sokaságát készítõ mûszert a zsúfolt utolsó szervizküldetésen sem fogják kicserélni.
Becsavaró pisztoly az ûrben - felvétel a szerdai ûrsétáról
Sikeres ûrsétát hajtott végre a Nemzetközi Ûrállomás legénysége január 31-én. Az ûrállomás külsõ elemeinek szerelése a következõ 6 napban további két séta során folytatódik.
A Mars õsi légköre és vize a felszín alatt rejtõzhet
Új mérések alapján elképzelhetõ, hogy a Mars õsi légkörének és vizének sokkal kisebb hányadát veszítette el, mint eddig feltételeztük. A hiányzó rész ma is ott rejtõzhet a felszín alatt.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- légkör
- felszín
- NASA
- Mars
- Címkefelhõ »
Az eddigi legtávolabbi gömbhalmazok
Minden korábbinál messzebb, közel egymilliárd fényéves távolságban található gömbhalmazokra akadtak egy elliptikus galaxis körül.
A Jupiterhez közelít a Plútó-szonda
A Plútó felé tartó New Horizons-ûrszonda hamarosan elhalad a Jupiter mellett. Az óriásbolygó kozmikus parittyaként óránként 84 000 kilométeres sebességre gyorsítja, így már "csak" nyolc év van hátra a célpontig.
Sikeres hintamanõver a Holdnál
A STEREO-B ûrszonda elhaladt a Hold mellett, és megkezdte végsõ pozíciójának megközelítését. Társával együtt a napszél térbeli jellemzõit fogják vizsgálni, és a korábbinál pontosabban jelzik elõre az ûr-idõjárást.
Negyven éve történt az Apollo-1 katasztrófája
40 éve a földi kísérletek közben kigyulladt és megsemmisült az elsõ Apollo ûrhajó. A háromfõs legénység bennégett a kabinban.
- címkék:
- NASA
- MTI
- Hold
- Címkefelhõ »
A bolygókeletkezés új fázisát azonosították
A csillagközi porból bolygókká épülõ szemcsék fejlõdésének fontos fázisát figyelték meg a Hubble-ûrtávcsõ segítségével. Kiderült, hogy a poranyag több mint 90%-át üregek teszik ki. Ennyire nagy porozitással a Földön csak a frissen hullott hónál találkozunk.
Óriás fekete lyuk egy apró galaxisban
Egyre árnyaltabb képet kapunk arról, hogy mi a szerepe az óriás fekete lyukaknak a galaxisok fejlõdésében. Ezúttal egy apró galaxisban találtak egy hatalmas objektumot.