napszél

címke rss
Hatalmas lyuk keletkezett a Nap légkörében, geomágneses vihart hozhat a karácsony - videó

Hatalmas lyuk keletkezett a Nap légkörében, geomágneses vihart hozhat a karácsony - videó

A következő napokban geomágneses viharokat okozhat az a nagy energiájú részecskesugárzás, amely a központi csillagunk felszínén keletkezett hatalmas kiterjedésű napfoltból kiáramolva éri el a Földet.

Káprázatos sarki fény ragyogott Magyarország felett

Tudomány2023.11.06, 14:52

Vasárnap, nem sokkal naplemente után különösen élénk színben ragyogó sarki fényjelenség lobbant fel a kora esti égbolton. A sarki fény főleg az ország északi részén mutatkozott meg a teljes pompájában, de ami a nálunk csak nagyon ritkán látható jelenségnél igazi különlegességnek számított, hogy még a dél-dunántúli megyék kevésbé fényszennyezett területeiről is jól látszott.

Kiderült, mi okozza a rettegett mágneses viharokat

Tudomány2023.10.31, 12:14

A korábban feltételezettnél nagyobb szerepet játszik a Föld légköre a földmágneses viharok kialakulásában, amelyek megzavarhatják a földi telekommunikációt és a GPS-t.

Rejtélyes lökéshullám repesztette meg a Földet

Tudomány2022.12.22, 14:55

December 19-én ismeretlen eredetű, a Napból érkező lökéshullám érte el a Földet. A napszéllel érkezett energialöket megrepesztette a Földet a központi csillagunkból és a kozmosz mélyéről érkező kozmikus sugárzástól védő magnetoszférát, ami jelentősen megnöveli egy G1-es kategóriájú geomágneses vihar kialakulásának esélyét.

Extrém ritka rózsaszín sarki fényt láttak Norvégia egén

Tudomány2022.11.10, 15:54

November elején rendkívüli, rózsaszínben játszó sarki fények villantak fel Norvégia éjszakai égboltján. Egy különösen erős napkitörés részecskefelhője november harmadikán érte el a Földet és mélyen behatolt az atmoszféra legfelső rétegébe, a magnetoszférába. A Napból érkezett nagy energiájú töltött részecskék ez alkalommal különösen intenzív és szokatlan sarki fény jelenséget produkáltak.

Drámai felfedezés: az űrből jövő sugarak elpusztíthatják az életet a Földön

Tudomány2022.09.23, 15:48

Nagyjából a felszíntől mért 2900 kilométeres mélységben húzódik a földköpeny és a forró fémes földmag határa, a Gutenberg-Weichert felület. Az olvadt fémekből álló földmag külső része cseppfolyós halmazállapotú, a felette lévő viszkóz földköpenyt a magban termelődő hő keltette áramlások lassú, de folyamatos mozgásban tartják, ez a motorja a lemeztektonikának, vagyis a kontinensek vándorlásának. A forgó földmag úgy viselkedik mint egy óriási dinamó, az általa keltett mágneses erőtér védi meg az élővilágot a Földet érő kozmikus részecskesugárzástól. Ez az éltető védőernyő azonban csak addig marad fenn, amíg nem csökken kritikus érték ...

Magyar szakértők felügyelik a műholdak biztonságát

Tudomány2022.09.14, 17:47

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Geofizikai és Űrtudományi Tanszék Űrkutató Csoportja vezeti azt a nemzetközi programot, amelyben földi mérési adatokon alapuló előrejelzéssel segítik a műholdak és űreszközök zavartalan működését - közölte az egyetem az MTI-vel.

Hatalmas, halálos katasztrófára figyelmeztetnek a tudósok: bármikor bekövetkezhet

Tudomány2022.08.05, 18:23

A közelmúltban elvégzett mérések azt mutatják, hogy rohamosan gyengül a Föld mágneses védőpajzsa, amit a geofizikusok egy gyorsan közeledő mágneses pólusváltás előjelének tartanak. A Föld mágneses pólusainak időszakos felcserélődése nem egyedi esemény, ami a földtörténeti múltban már többször előfordult, viszont az emberi civilizáció még sohasem szembesült a kozmoszból érkező káros részecskesugárzást felfogó mágneses védőernyő végzetes meggyengülésével. A tudósok többségi álláspontja szerint, történelmi idősíkon mérve viszonylag hamar bekövetkezhet ez a civilizációt komoly kihívás elé állító esemény, amelynek kiszámíthatatlanok leheetnek ...

Így fog elpusztulni a Föld a pokoli forróságtól

Tudomány2022.04.24, 21:05

Az általánosan elfogadott csillagfejlődési modell szerint a Naphoz hasonló tömegű csillagok miután felélték a nukleáris fűtőanyaguk bázisát jelentő hidrogénkészletüket, az életük alkonyán vörös óriássá alakulnak, és jelentős térfogatnövekedésen esnek át. Ez a komoly változás éltető központi csillagunkat, a Napot is kikerülhetetlenül eléri. A térfogatnövekedés miatt a Nap forró légköre elnyelheti a Földet, de az élet már jóval ezt megelőzően el fog tűnni a kék bolygóról.

Jelentős lépést tett az Egyesült Királyság a napszelet tanulmányozó űrmisszióhoz

Tudomány2021.10.27, 16:29

A Londoni Egyetem és a Leicester Egyetem űrtudósai és mérnökei lényeges elemmel járult hozzá az új, a napszélnek a Föld mágneses környezetére való hatását tanulmányozó űrmisszióhoz, a SMILE-hoz.

Rögzítették a Jupiter holdjának sikolyát

Tudomány2021.07.28, 18:03

A Juno Waves műszere a Jupiter hatalmas mágneses mezejének rádiósugárzását „hallgatta", hogy megtalálja azok pontos helyét.

Távoli csillagok anyagkidobódásait is képesek észlelni a kutatók

Tudomány2021.04.22, 18:06

Távoli csillagok anyagkidobódásainak észlelésére fejlesztettek ki új módszert osztrák kutatók.

Startra kész a SMOG-1, a Műegyetem negyedik kisműholdja

Tudomány2021.03.18, 16:44

A tervek szerint 2021. március 20-án reggel 6:07-kor (UTC szerinti időpontban) a kazahsztáni Bajkonurból juttatják a világűrbe a Budapest Műszaki és Gazdasági Egyetem SMOG-1 kisműholdját egy Fregat végfokozattal szerelt Szojuz-2 hordozórakétával.

Váratlan és veszélyes meglepetés érheti a holdutazókat

Tudomány2020.06.09, 14:56

Korábban úgy tartották, hogy teliholdkor a Föld mágneses árnyékoló hatása megvédi a Hold felszínét a napszél részecskebombázásától. Facskó Gábor és munkatársai azonban új tanulmányukban kimutatták, hogy a Föld mágneses védőpajzsa kitérülhet, váratlan sugárözönnel árasztva el a Hold felszínét. Eredményük fontos tanulságokkal szolgál a közeljövő emberes holdutazásainak tervezéséhez.

Gyönyörű, eddig még soha nem látott sarki fényt rögzítettek

Tudomány2020.01.29, 13:50

A sarki fény, vagy ahogy az északi féltekén hívják északi fény, a világ egyik természeti csodája. Fénygyűrűk, foltok, ívek, sugarak, sávok és fátyol alakjában is megjelenhet, ám még nem tudunk róluk mindent. Kutatók a jelenség egy eddig ismeretlen típusát dokumentálták a közelmúltban Finnországban. A „dűnéknek" elnevezett, ragyogóan fodrozódó hullámminták nem illeszkednek egyetlen, eddig rögzített aurora borealis kategóriába sem.

Beleborzong, ha meghallja, milyen hangot ad ki a Föld

Tudomány2019.11.22, 13:14

Egészen kísérteties hangot ad ki a Föld, ha elektromosan töltött részecskék bombázzák, írja a Futurism tudományos portál.

Felfedezték, hogyan képződik újra víz az aszteroidákon

Tudomány2019.10.10, 14:58

Ausztrál kutatók felfedezték, hogyan képződnek újra a vízmolekulák az űrben mozgó aszteroidákon.

Óriás dobverőként veri a napszél a Földet, csak mi nem halljuk

Tudomány2019.02.13, 13:54

Az űr nem csendes: amikor a Napból érkező nagy energiájú részecskék elérik a Földet körülvevő, védelmező mágneses buborékot, olyan hangot hallathat, mint egy óriási dobütés - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Kapaszkodjon meg, jelentős napvihar közeleg!

Tudomány2018.09.11, 15:52

Hatalmas lyuk nyílt a napkoronán, ami azt jelenti, hogy geomágneses vihar közeleg. A sarki fények szerelmesei most biztosan el lesznek kényeztetve.

A Földtől már 21 milliárd kilométerre jár a Voyager 1 űrszonda

Tudomány2017.09.06, 14:31

Negyven évvel útnak indítása után a Földtől mintegy 21 milliárd kilométeres távolságban jár a Voyager 1, a NASA űrszondája az emberiség legtávolabb jutó missziójának keretében.

Megérinti a Napot a NASA űreszköze

Tudomány2017.06.01, 13:05

Merész vállalkozásba fog a NASA: egy olyan űrszondát készített, amely minden eddiginél közelebb merészkedik a Naphoz, hogy tanulmányozza központi csillagunk működését. Az űreszköz a Parker-napszonda nevet kapta – jelentette be az amerikai űrügynökség.

Ezért vált száraz, hideg világgá a Mars

Tudomány2017.04.01, 11:40

A Napból kirobbanó részecskék miatt vált az egykor a Földéhez hasonló légkörrel rendelkező Marsból száraz és hideg, életre alkalmatlan bolygó.

Sarki fény ragyogott hazánkban

Tudomány2015.03.18, 21:46

Az erős naptevékenységnek köszönhetően a természet egyik legszebb légköri jelensége tűnt fel tegnap este az északi horizont felett. Utoljára tíz évvel ezelőtt láthattunk hasonlót, de ha szerencséje van, akkor még ma este is megcsodálhatja a jelenséget. Keressen egy közvilágítástól mentes dombtetőt és forduljon észak felé! 

Különös dalt dúdol a Rosetta üstököse

Tudomány2014.11.15, 18:07

Különös "dalt" rögzített a Rosetta szonda kutatóegysége a Csurjumov-Geraszimenko-üstökös felszínén. Az égitest 40-50 millihertzes tartományban dúdol, a Rossetta-küldetés szakértői az emberi fül számára is hallhatóvá tették.

Megfejtették a villámok évszázados rejtélyét

Környezet2014.05.29, 15:45

A villámdetektorok adatai szerint legtöbbször júniusi délutánokon villámlik Magyarországon. Azt már több mint kétszázötven éve tudjuk, hogy a villámlás elektromos jelenség, de azt nem, hogy pontosan mi váltja ki a kisülést. Egy brit kutatócsoport elemzése szerint a napszél befolyásolja, hogy hányszor villámlik.

Megint hatalmas lyuk nyílt a Napon

Tudomány2013.05.30, 16:26

A Spaceweather.com űridőjárási portál csütörtöki közlése szerint a Nap felső légkörében, a napkoronában kialakult, az UV-tartományban sötét területet, egy úgynevezett koronalyukat fényképezett le a Solar Dynamics Observatory nevű napkutató szonda május 29-én:

A Nap közelébe merészkedik egy űrszonda

Tudomány2013.03.19, 07:22

A tudósok egy lépéssel közelebb jutottak annak az évtizedes rejtély megfejtéséhez, hogy mi fűti és gyorsítja fel a napszelet. Az eredmény a magfúziós energiatermelés kutatóinak érdeklődését is felkeltette.

Hatalmas lyuk nyílt a Napon

Archívum2013.01.23, 11:44

Óriási koronalyuk tátong a Nap felső légkörében, amelyből intenzív napszél áramlik ki. A napanyag a hét végén érheti el a Földet.

Megfejtették a Nap egyik legnagyobb rejtélyét

Archívum2012.06.28, 14:51

Hatalmas tornádókat fedeztek fel a Napon. Az 1500 kilométeres alakzatokból egyszerre tízezer is létezhet, és ezek pumpálják az energiát az egymillió fokos napkoronába.

Először megy űrszonda a Naphoz

Tudomány2012.05.05, 08:37

Rekordközelségből, a Merkúr pályáján belülről elemezheti a Napot a Solar Orbiter. Az Európai Űrügynökség által tervezett űrszonda azt vizsgálja majd, hogyan áramlik ki a napszél a csillagból. Segítségével könnyebben lehet majd előrejelezni a naptevékenység földi hatásait is.

Utazzon északra, sarkifény-túrára!

Tudomány2011.05.06, 21:00

Hatalmas zöld, sárga és vörös fénysávok, amelyek filmhez hasonlóan váltakoznak és vonulnak az éjszakai égen. A látványos sarki fény ritkán figyelhető meg hazánkból, azonban szerencsére tőlünk néhány száz kilométerrel északabbra már rendszeresen látható. Tanácsok sarkifény-expedíciók szervezéséhez.

Lyukat fotóztak a Napon - kép

Tudomány2010.08.30, 06:42

Egy hatalmas koronalyukat rögzítettek csillagunk külső légkörében, ahonnan intenzív napszél-áramlatok keretében sok töltött részecske szabadul ki a bolygóközi térbe, amelyek ha bolygónkat eltalálják, sarki fényt okozhatnak.

Megrázhatnák a holdkráterek az űrhajósokat

Tudomány2010.05.03, 08:25

Elektromos töltést nyerhetnek a Hold sarkvidéki kráterei a felettük áramló napszél révén. A folyamat lebegő porfelhőket, veszélyesen áramló töltött szemcséket és egyéb váratlan jelenségeket okozhat kísérőnk felszínén.

Megjöttek az eddigi legjobb képek a Föld Napjáról

Archívum2010.04.22, 10:36

A NASA szerdán közölte az első képeket az eddigi legmodernebb napkutató űrszondától.

Új űrszonda figyeli az éledező Napot

Tudomány2010.02.11, 21:32

Másodpercenként tíz felvétel és 130 Megabit adatáram: többek között erre képes a NASA új napkutató űrobszervatóriuma, amely csütörtökön indult Floridából. Az űrszonda műszerei folyamatosan, szinte pillanatról-pillanatra követik majd egyre aktívabbá váló csillagunk változásait. A kutatók azt várják, hogy jobb lesz az űridőjárás-előrejelzés, és jobban felkészülhetünk a Földet is veszélyeztető eseményekre.

Végre kezdődik az új napfoltciklus

Archívum2009.11.27, 18:57

Végéhez közeledik az a napfoltciklus, amelynek minimuma, azaz nyugodt időszaka meglepően hosszúra nyúlt. A sokáig tartó szünet miatt a következő ciklus legaktívabb időszaka akár két évet is késhet. Mindez arra is utalhat, hogy Napunk kicsit kiszámíthatatlanabbul viselkedik, mint az elmúlt években, ami az emberi űrtevékenységet is befolyásolhatja. A szokatlan helyzet okairól és következményeiről Kálmán Béla csillagászt kérdeztük.  

Pontosabb lesz az űridőjárás-előrejelzés

Archívum2009.04.20, 11:43

A Napból származó és a bolygónkat veszélyeztető részecskefelhők érkezéséről mostantól pontosabb előrejelzéseink lesznek. A csillagunkból kidobott anyagtömegek megfigyeléséhez ugyanis ideális helyzetbe jutottak a STEREO-űrszondák, amelyek így a felhők térbeli mozgását pontosan képesek meghatározni.

Előző
  • 1
Következő