napszél
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Nap
- Föld
- sarki fény
- mágneses mező
- magnetoszféra
Hatalmas lyuk keletkezett a Nap légkörében, geomágneses vihart hozhat a karácsony - videó
A következő napokban geomágneses viharokat okozhat az a nagy energiájú részecskesugárzás, amely a központi csillagunk felszínén keletkezett hatalmas kiterjedésű napfoltból kiáramolva éri el a Földet.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Káprázatos sarki fény ragyogott Magyarország felett
Vasárnap, nem sokkal naplemente után különösen élénk színben ragyogó sarki fényjelenség lobbant fel a kora esti égbolton. A sarki fény főleg az ország északi részén mutatkozott meg a teljes pompájában, de ami a nálunk csak nagyon ritkán látható jelenségnél igazi különlegességnek számított, hogy még a dél-dunántúli megyék kevésbé fényszennyezett területeiről is jól látszott.
Kiderült, mi okozza a rettegett mágneses viharokat
A korábban feltételezettnél nagyobb szerepet játszik a Föld légköre a földmágneses viharok kialakulásában, amelyek megzavarhatják a földi telekommunikációt és a GPS-t.
Rejtélyes lökéshullám repesztette meg a Földet
December 19-én ismeretlen eredetű, a Napból érkező lökéshullám érte el a Földet. A napszéllel érkezett energialöket megrepesztette a Földet a központi csillagunkból és a kozmosz mélyéről érkező kozmikus sugárzástól védő magnetoszférát, ami jelentősen megnöveli egy G1-es kategóriájú geomágneses vihar kialakulásának esélyét.
Extrém ritka rózsaszín sarki fényt láttak Norvégia egén
November elején rendkívüli, rózsaszínben játszó sarki fények villantak fel Norvégia éjszakai égboltján. Egy különösen erős napkitörés részecskefelhője november harmadikán érte el a Földet és mélyen behatolt az atmoszféra legfelső rétegébe, a magnetoszférába. A Napból érkezett nagy energiájú töltött részecskék ez alkalommal különösen intenzív és szokatlan sarki fény jelenséget produkáltak.
Drámai felfedezés: az űrből jövő sugarak elpusztíthatják az életet a Földön
Nagyjából a felszíntől mért 2900 kilométeres mélységben húzódik a földköpeny és a forró fémes földmag határa, a Gutenberg-Weichert felület. Az olvadt fémekből álló földmag külső része cseppfolyós halmazállapotú, a felette lévő viszkóz földköpenyt a magban termelődő hő keltette áramlások lassú, de folyamatos mozgásban tartják, ez a motorja a lemeztektonikának, vagyis a kontinensek vándorlásának. A forgó földmag úgy viselkedik mint egy óriási dinamó, az általa keltett mágneses erőtér védi meg az élővilágot a Földet érő kozmikus részecskesugárzástól. Ez az éltető védőernyő azonban csak addig marad fenn, amíg nem csökken kritikus érték ...
- címkék:
- Alfred Wegener
- földmag
- részecskesugárzás
- geofizika
- földköpeny
- napkitörések
- Coriolis-erő
- mágneses mező
- dinamóhatás
- asztenoszféra
- kozmikus sugárzás
- mágneses pólusok
- kontinensvándorlás
- örvényáramok
- modellkísérlet
- lemeztektonika
- napszél
- Föld
- magnetoszféra
- atmoszféra
- Zürichi Műszaki Egyetem
- Carnagie Tudományos Intézet
- Címkefelhő »
Magyar szakértők felügyelik a műholdak biztonságát
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Geofizikai és Űrtudományi Tanszék Űrkutató Csoportja vezeti azt a nemzetközi programot, amelyben földi mérési adatokon alapuló előrejelzéssel segítik a műholdak és űreszközök zavartalan működését - közölte az egyetem az MTI-vel.
Hatalmas, halálos katasztrófára figyelmeztetnek a tudósok: bármikor bekövetkezhet
A közelmúltban elvégzett mérések azt mutatják, hogy rohamosan gyengül a Föld mágneses védőpajzsa, amit a geofizikusok egy gyorsan közeledő mágneses pólusváltás előjelének tartanak. A Föld mágneses pólusainak időszakos felcserélődése nem egyedi esemény, ami a földtörténeti múltban már többször előfordult, viszont az emberi civilizáció még sohasem szembesült a kozmoszból érkező káros részecskesugárzást felfogó mágneses védőernyő végzetes meggyengülésével. A tudósok többségi álláspontja szerint, történelmi idősíkon mérve viszonylag hamar bekövetkezhet ez a civilizációt komoly kihívás elé állító esemény, amelynek kiszámíthatatlanok leheetnek ...
Leállhatnak a műholdak és összeomolhatnak az elektromos hálózatok: geomagnetikus vihar közelít a Föld felé
Szakértők figyelmeztetnek: furcsa dolgok történhetnek szerdán.
- címkék:
- Föld
- műhold
- napszél
- Címkefelhő »
Így fog elpusztulni a Föld a pokoli forróságtól
Az általánosan elfogadott csillagfejlődési modell szerint a Naphoz hasonló tömegű csillagok miután felélték a nukleáris fűtőanyaguk bázisát jelentő hidrogénkészletüket, az életük alkonyán vörös óriássá alakulnak, és jelentős térfogatnövekedésen esnek át. Ez a komoly változás éltető központi csillagunkat, a Napot is kikerülhetetlenül eléri. A térfogatnövekedés miatt a Nap forró légköre elnyelheti a Földet, de az élet már jóval ezt megelőzően el fog tűnni a kék bolygóról.
Jelentős lépést tett az Egyesült Királyság a napszelet tanulmányozó űrmisszióhoz
A Londoni Egyetem és a Leicester Egyetem űrtudósai és mérnökei lényeges elemmel járult hozzá az új, a napszélnek a Föld mágneses környezetére való hatását tanulmányozó űrmisszióhoz, a SMILE-hoz.
Rögzítették a Jupiter holdjának sikolyát
A Juno Waves műszere a Jupiter hatalmas mágneses mezejének rádiósugárzását „hallgatta", hogy megtalálja azok pontos helyét.
Távoli csillagok anyagkidobódásait is képesek észlelni a kutatók
Távoli csillagok anyagkidobódásainak észlelésére fejlesztettek ki új módszert osztrák kutatók.
Startra kész a SMOG-1, a Műegyetem negyedik kisműholdja
A tervek szerint 2021. március 20-án reggel 6:07-kor (UTC szerinti időpontban) a kazahsztáni Bajkonurból juttatják a világűrbe a Budapest Műszaki és Gazdasági Egyetem SMOG-1 kisműholdját egy Fregat végfokozattal szerelt Szojuz-2 hordozórakétával.
Váratlan és veszélyes meglepetés érheti a holdutazókat
Korábban úgy tartották, hogy teliholdkor a Föld mágneses árnyékoló hatása megvédi a Hold felszínét a napszél részecskebombázásától. Facskó Gábor és munkatársai azonban új tanulmányukban kimutatták, hogy a Föld mágneses védőpajzsa kitérülhet, váratlan sugárözönnel árasztva el a Hold felszínét. Eredményük fontos tanulságokkal szolgál a közeljövő emberes holdutazásainak tervezéséhez.
Gyönyörű, eddig még soha nem látott sarki fényt rögzítettek
A sarki fény, vagy ahogy az északi féltekén hívják északi fény, a világ egyik természeti csodája. Fénygyűrűk, foltok, ívek, sugarak, sávok és fátyol alakjában is megjelenhet, ám még nem tudunk róluk mindent. Kutatók a jelenség egy eddig ismeretlen típusát dokumentálták a közelmúltban Finnországban. A „dűnéknek" elnevezett, ragyogóan fodrozódó hullámminták nem illeszkednek egyetlen, eddig rögzített aurora borealis kategóriába sem.
Beleborzong, ha meghallja, milyen hangot ad ki a Föld
Egészen kísérteties hangot ad ki a Föld, ha elektromosan töltött részecskék bombázzák, írja a Futurism tudományos portál.
- címkék:
- Föld
- napszél
- mágneses mező
- Címkefelhő »
Felfedezték, hogyan képződik újra víz az aszteroidákon
Ausztrál kutatók felfedezték, hogyan képződnek újra a vízmolekulák az űrben mozgó aszteroidákon.
- címkék:
- napszél
- víz
- világűr
- aszteroida
- Címkefelhő »
Óriás dobverőként veri a napszél a Földet, csak mi nem halljuk
Az űr nem csendes: amikor a Napból érkező nagy energiájú részecskék elérik a Földet körülvevő, védelmező mágneses buborékot, olyan hangot hallathat, mint egy óriási dobütés - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
- címkék:
- Föld
- napszél
- mágneses tér
- Címkefelhő »
Kapaszkodjon meg, jelentős napvihar közeleg!
Hatalmas lyuk nyílt a napkoronán, ami azt jelenti, hogy geomágneses vihar közeleg. A sarki fények szerelmesei most biztosan el lesznek kényeztetve.
- címkék:
- Föld
- Nap
- napszél
- sarki fény
- napvihar
- Címkefelhő »
A Földtől már 21 milliárd kilométerre jár a Voyager 1 űrszonda
Negyven évvel útnak indítása után a Földtől mintegy 21 milliárd kilométeres távolságban jár a Voyager 1, a NASA űrszondája az emberiség legtávolabb jutó missziójának keretében.
Megérinti a Napot a NASA űreszköze
Merész vállalkozásba fog a NASA: egy olyan űrszondát készített, amely minden eddiginél közelebb merészkedik a Naphoz, hogy tanulmányozza központi csillagunk működését. Az űreszköz a Parker-napszonda nevet kapta – jelentette be az amerikai űrügynökség.
Ezért vált száraz, hideg világgá a Mars
A Napból kirobbanó részecskék miatt vált az egykor a Földéhez hasonló légkörrel rendelkező Marsból száraz és hideg, életre alkalmatlan bolygó.
- címkék:
- napszél
- kutatás
- űrszonda
- Mars
- Címkefelhő »
Sarki fény ragyogott hazánkban
Az erős naptevékenységnek köszönhetően a természet egyik legszebb légköri jelensége tűnt fel tegnap este az északi horizont felett. Utoljára tíz évvel ezelőtt láthattunk hasonlót, de ha szerencséje van, akkor még ma este is megcsodálhatja a jelenséget. Keressen egy közvilágítástól mentes dombtetőt és forduljon észak felé!
Különös dalt dúdol a Rosetta üstököse
Különös "dalt" rögzített a Rosetta szonda kutatóegysége a Csurjumov-Geraszimenko-üstökös felszínén. Az égitest 40-50 millihertzes tartományban dúdol, a Rossetta-küldetés szakértői az emberi fül számára is hallhatóvá tették.
Megfejtették a villámok évszázados rejtélyét
A villámdetektorok adatai szerint legtöbbször júniusi délutánokon villámlik Magyarországon. Azt már több mint kétszázötven éve tudjuk, hogy a villámlás elektromos jelenség, de azt nem, hogy pontosan mi váltja ki a kisülést. Egy brit kutatócsoport elemzése szerint a napszél befolyásolja, hogy hányszor villámlik.
Megint hatalmas lyuk nyílt a Napon
A Spaceweather.com űridőjárási portál csütörtöki közlése szerint a Nap felső légkörében, a napkoronában kialakult, az UV-tartományban sötét területet, egy úgynevezett koronalyukat fényképezett le a Solar Dynamics Observatory nevű napkutató szonda május 29-én:
- címkék:
- Nap
- napszél
- sarki fény
- koronalyuk
- Címkefelhő »
A Nap közelébe merészkedik egy űrszonda
A tudósok egy lépéssel közelebb jutottak annak az évtizedes rejtély megfejtéséhez, hogy mi fűti és gyorsítja fel a napszelet. Az eredmény a magfúziós energiatermelés kutatóinak érdeklődését is felkeltette.
- címkék:
- Nap
- napszél
- Címkefelhő »
Hatalmas lyuk nyílt a Napon
Óriási koronalyuk tátong a Nap felső légkörében, amelyből intenzív napszél áramlik ki. A napanyag a hét végén érheti el a Földet.
- címkék:
- Nap
- napszél
- koronalyuk
- Címkefelhő »
Megfejtették a Nap egyik legnagyobb rejtélyét
Hatalmas tornádókat fedeztek fel a Napon. Az 1500 kilométeres alakzatokból egyszerre tízezer is létezhet, és ezek pumpálják az energiát az egymillió fokos napkoronába.
- címkék:
- Nap
- napszél
- tornádó
- napkorona
- Címkefelhő »
Először megy űrszonda a Naphoz
Rekordközelségből, a Merkúr pályáján belülről elemezheti a Napot a Solar Orbiter. Az Európai Űrügynökség által tervezett űrszonda azt vizsgálja majd, hogyan áramlik ki a napszél a csillagból. Segítségével könnyebben lehet majd előrejelezni a naptevékenység földi hatásait is.
Utazzon északra, sarkifény-túrára!
Hatalmas zöld, sárga és vörös fénysávok, amelyek filmhez hasonlóan váltakoznak és vonulnak az éjszakai égen. A látványos sarki fény ritkán figyelhető meg hazánkból, azonban szerencsére tőlünk néhány száz kilométerrel északabbra már rendszeresen látható. Tanácsok sarkifény-expedíciók szervezéséhez.
Lyukat fotóztak a Napon - kép
Egy hatalmas koronalyukat rögzítettek csillagunk külső légkörében, ahonnan intenzív napszél-áramlatok keretében sok töltött részecske szabadul ki a bolygóközi térbe, amelyek ha bolygónkat eltalálják, sarki fényt okozhatnak.
Megrázhatnák a holdkráterek az űrhajósokat
Elektromos töltést nyerhetnek a Hold sarkvidéki kráterei a felettük áramló napszél révén. A folyamat lebegő porfelhőket, veszélyesen áramló töltött szemcséket és egyéb váratlan jelenségeket okozhat kísérőnk felszínén.
- címkék:
- Hold
- napszél
- kráterek
- Címkefelhő »
Megjöttek az eddigi legjobb képek a Föld Napjáról
A NASA szerdán közölte az első képeket az eddigi legmodernebb napkutató űrszondától.
Új űrszonda figyeli az éledező Napot
Másodpercenként tíz felvétel és 130 Megabit adatáram: többek között erre képes a NASA új napkutató űrobszervatóriuma, amely csütörtökön indult Floridából. Az űrszonda műszerei folyamatosan, szinte pillanatról-pillanatra követik majd egyre aktívabbá váló csillagunk változásait. A kutatók azt várják, hogy jobb lesz az űridőjárás-előrejelzés, és jobban felkészülhetünk a Földet is veszélyeztető eseményekre.
Végre kezdődik az új napfoltciklus
Végéhez közeledik az a napfoltciklus, amelynek minimuma, azaz nyugodt időszaka meglepően hosszúra nyúlt. A sokáig tartó szünet miatt a következő ciklus legaktívabb időszaka akár két évet is késhet. Mindez arra is utalhat, hogy Napunk kicsit kiszámíthatatlanabbul viselkedik, mint az elmúlt években, ami az emberi űrtevékenységet is befolyásolhatja. A szokatlan helyzet okairól és következményeiről Kálmán Béla csillagászt kérdeztük.
- címkék:
- Nap
- űridőjárás
- napszél
- naptevékenység
- Címkefelhő »
Pontosabb lesz az űridőjárás-előrejelzés
A Napból származó és a bolygónkat veszélyeztető részecskefelhők érkezéséről mostantól pontosabb előrejelzéseink lesznek. A csillagunkból kidobott anyagtömegek megfigyeléséhez ugyanis ideális helyzetbe jutottak a STEREO-űrszondák, amelyek így a felhők térbeli mozgását pontosan képesek meghatározni.
- címkék:
- Nap
- STEREO-űrszondák
- napszél
- Címkefelhő »
- 1