Naprendszer
címke rss- kapcsolódó címkék:
- bolygó
- NASA
- csillagászat
- ûrkutatás
- Föld
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A James Webb ûrtávcsõ elkészítette az elsõ képeit
A James Webb ûrteleszkóp a primer tükrei sorba állításának több hónapot is igénybe vevõ elsõ fázisának befejezéséhez közeledik. E kísérleti tesztsorozat eredményeként a James Webb elkészítette az elsõ felvételeit.
Gigantikus üstökös közeledik a belsõ Naprendszer felé
A jelenleg az Uránusz és a Szaturnusz pályája között a Naprendszer központja felé tartó C/2014 UN271 Bernardinelli-Bernstein üstököst elképesztõ méretei miatt a felfedezésekor még kisbolygónak vélték. A gigantikus üstökös a pályaszámítások szerint 2031-ben fogja elérni a napközelséget.
Mégis lehet élet a Föld közvetlen közelében
Elsõre könnyûnek tûnhet asztrobiológiai áttekintést adni közvetlen kozmikus környezetünkrõl, mivel a tudomány jelenlegi állása szerint a Naprendszerben nemhogy értelmes, de alacsonyabb rendû életrõl sem beszélhetünk. Ennek ellenére – és éppen ezért – több tudományterület is foglalkozik a Naprendszeren belüli élet múltbéli, vagy esetlegesen napjainkban is fennálló csak eddig még fel nem fedezett formáival, valamint annak lehetõségével és esélyeivel.
Kiderült: rengeteg, eddig ismeretlen óriásbolygót találtak
A „kóbor" bolygók olyan megfoghatatlan kozmikus objektumok, amelyek a Naprendszer bolygóihoz hasonló tömegûek, de nem keringenek egyetlen csillag körül sem, hanem szabadon vándorolnak. Nem igazán sok ilyen objektumot ismertünk eddig, de most egy kutatócsoport az Európai Déli Obszervatórium (ESO) távcsöveinek és egyéb mûszerek adatait használva legalább 70 új vándorló bolygót fedezett fel. Ez az eddigi legtöbb ilyen fajta bolygó felfedezése, amely fontos lépést jelent abban, hogy megértsük ezeknek a titokzatos galaktikus nomádoknak az eredetét és tulajdonságait.
Titokzatos, kocka formájú objektumot talált Kína a Hold túloldalán
Különös objektumot talált a Holdon a kínai Jütu-2 holdjáró. Egyelõre nem tudják mi lehet, valószínûleg egy meglehetõsen szokatlan formájú szikláról lehet szó.
- címkék:
- Kína
- Naprendszer
- ûrkutatás
- Hold
- világûr
- rejtély
- Címkefelhõ »
Megdöbbentõ, mi történik a Vénuszon
A Venyera–13 szovjet–orosz ûrszonda 40 esztendeje indult a pokoli bolygó titkainak felfedezésére. Az évforduló kapcsán született összeállításunkban - a teljesség igénye nélkül - a Vénusz legkülönlegesebb jellemzõibõl mutatunk néhányat, és a bolygó ûrszondás kutatástörténetének érdekességeibõl is szemezgetünk.
Rejtélyes meteoritok csapódnak a Földbe
A korai Naprendszerben lehetett egy titokzatos hézag a Naphoz közelibb és attól távolibb régiók között – legalábbis a meteoritok anyagának mágnesezettsége errõl árulkodik. Talán az ifjú Jupiter keltette, talán a mágneses szél, de mindenképp befolyásolta a bolygók összetételét.
Vihar a mélyben: még mindig nem lehet tudni, mi áll a Naprendszer egyik legnagyobb rejtélye mögött
A Nagy Vörös Folt a Jupiter jellegzetes légköri formációja. Ez egy óriási anticiklon, amelyet a tudósok régóta vizsgálnak: most kiderült, hogy mélyebb, mint hitték.
- címkék:
- Naprendszer
- Jupiter
- vihar
- Címkefelhõ »
Elõször figyeltek meg bolygót a galaxisunkon kívül
Lehet, hogy nem csak a Földön van élet a közelben?
Naprendszerünk óriása kapcsán egy könyvsorozat is kevés lenne ahhoz, hogy bemutassuk a Jupiter minden csillagászati és planetológiai, kutatás-, sõt kultúrtörténeti vonatkozását. Ahogyan az égitest trójai kisbolygóinak irányába elindított Lucy-ûrszonda is adott szegmensek vizsgálatával foglalkozik majd, így teszünk mi is, és három tudományos érdekességet mutatunk be a különleges gázóriás, a Jupiter háza tájáról.
A Lucy ûrszonda megfigyelései fényt deríthetnek a Naprendszer keletkezésére
A trójai kisbolygók olyan õsi objektumok, amelyek a Naprendszer születésének az õsanyagát közel eredeti állapotban tartalmazzák - errõl Kereszturi Ákos, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatója beszélt az M1 aktuális csatorna szerdai adásában annak kapcsán, hogy szombaton útjára indult a NASA ûrszondája, amely elõször kutatja majd a Jupiter körül keringõ aszteroidákat.
Új meteorraj jelenik meg a déli félteke égboltján
Csillagászok egy teljesen új meteorrajt fedeztek fel a déli félteke éjszakai égboltján. A száguldó hullócsillagok zápora akkor bukkant fel, amikor a Föld keresztülhaladt az ûrben a 15P/ Finlay üstökös által szétszórt poros anyag folyamon. Az "égi mûsort" – amelyet a csillagászok Arid meteorzápornak neveztek el, mivel az Ara csillagkép felõl szóródó rajként jelent meg – bepillantást nyújt a kutatóknak az üstökös összetételébe.
Hatalmas aszteroidák félelmetes titkai derülnek ki
A csillagászok az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) chilei Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope – VLT) készítettek fényképeket a Mars és a Jupiter között húzódó fõ kisbolygóöv legnagyobb tagjai közül negyvenkettõrõl. Korábban nem készült még ennyire részletes felvétel ilyen sok kisbolygóról. A kutatók számos különleges formájú égitestet figyeltek meg közöttük, a gömbölyûtõl egészen a kutyacsont alakúig. A felvételek révén többet tudhatunk meg a Naprendszer kisbolygóinak eredetérõl is.
Gigantikus üstökös közelít felénk: ez a valaha látott legnagyobb
Gigantikus méretû üstököst fedeztek fel a kutatók: ez eddig a valaha látott legnagyobb. Elõször törpebolygónak hitték.
- címkék:
- Föld
- Naprendszer
- üstökös
- Címkefelhõ »
Mi újság a Naprendszer legpokolibb katlanjában?
A központi csillagunkhoz legközelebbi, szabad szemmel is megpillantható bolygót Kopernikusz állítólag sohasem látta, itt egy esztendõ mindössze másfél napig tart, és a már évek óta úton levõ kutatószondája csak 2025-ben látogatja meg. Kevéssé ismert érdekességek és friss hírek a Naprendszer egyik legpokolibb katlanjáról, a Merkúrról.
Eddig nem látott felvételeket tettek közzé a Merkúrról
Elküldte elsõ felvételét a Merkúr felszínérõl az Európai Ûrügynökség (ESA) és a Japán Ûrügynökség (JAXA) által 2018-ban közösen indított BepiColombo ûrszonda, mely szombatra virradó éjszaka repült el elõször a bolygó felett mintegy 199 kilométerre.
Kétfelé válik a Merkúrt megközelítõ ûrszonda
Elõször repül el a Merkúr mellett az Európai Ûrügynökség (ESA) és a Japán Ûrügynökség (JAXA) által közösen indított BepiColombo ûrszonda szombatra virradó éjszaka.
Soha nem látott méretû üstökös tart felénk
Korábban soha nem látott méretû üstököst fedeztek fel tudósok. A C/2014 UN271 katalógusjelû, Bernardinelli-Bernstein csillagászpárosról elnevezett égitest rekordközel lesz a Földhöz. Az objektum a Naprendszer külsõ tartományából, az Oort-felhõbõl származik, és számos információt szolgáltathat a Naprendszer keletkezésének idõszakáról.
Azt hitték, egy távoli csillagot látnak, kiderült, egy óriásbolygót találtak a közelben
A Naprendszer harmadik legnagyobb tömegû bolygójára, a Neptunuszra 175 éve, 1846. szeptember 23-án bukkant rá Johann Galle német csillagász, barátja, Urbain Le Verrier francia matematikus számításai alapján. A Naptól számított nyolcadik óriásbolygó felfedezése, amit az égi mechanika diadalának tekint a tudománytörténet, új fejezetet nyitott a modern észlelõcsillagászatban.
Tudta-e, hogy kiterjedt krátermezõ van a szomszédunkban?
Hová induljunk, ha a saját szemünkkel szeretnénk meteoritkrátert látni? Laikusokban, a tudomány iránt érdeklõdõ átlagemberekben, de még a rokon kutatási területek mûvelõiben is gyakorta megfogalmazódik ez a kérdés.
Ismeretlen, titokzatos bolygó lehet a Naprendszerben
Hatéves kutatómunka végére tettek pontot azok a csillagászok, akik egy projekt keretében 461 Neptunuszon túli égitestet azonosítottak. Ezek közül néhánynak a pályája annyira furcsa, hogy az egy eddig ismeretlen objektum jelenlétére utalhat a Naprendszerben. Vajon újabb bizonyítékot találhattak a régóta keresett rejtélyes kilencedik bolygó létezésére?
Hoppá: Ennyi ideje van az emberiségnek kitalálni, hogyan hagyja el a veszélyben levõ Földet
A Nap nagyjából 4,6 milliárd éves, s mivel a kutatások szerint egy hasonló csillag élettartama 10 milliárd év körül van, így az egészen biztos, hogy megközelítõleg 5 milliárd éven belül a nap úgynevezett vörös óriássá válik és elnyeli a Földet is.
Ezt fogják látni a Föld utolsó lakói
Kutatók egy csoportja megfejthette, hogyan fog kinézni a Naprendszer pusztulása, és körülbelül mikor következhet be a kozmikus méretû katasztrófa – írja a Science Alert tudományos portál.
Hobbicsillagászok keresik a Naprendszer aszteroidáit
A Naprendszer aszteroidáinak felfedezésében vehetnek részt hobbicsillagászok az Észak-Arizonai Egyetem felhívására.
Több tucat csillag robbanhat fel a Föld közelében
Rengeteg olyan égitest lehet a Föld közelében, melyek életük végén hatalmas robbanás kíséretében megsemmisülhetnek. Millió évbe is telhet, mire egy túlhízott fehér törpe forgása eléggé lelassul, hogy összeroskadjon, és ettõl felrobbanjon.
Lehetséges-e a Földrõl észlelni a földönkívüli szupercivilizációkat?
Az 1960-as évek elejétõl Frank Drake amerikai csillagász kezdeményezésére a rádiócsillagászat vált a földönkívüli civilizációk nyomait keresõ SETI (Search for ExtraTerrestrial Intelligence) program legfontosabb eszközévé, jóllehet, ezzel egy idõben, 1964-ben Freeman J. Dyson brit-amerikai fizikus azt az elképzelést is felvetette, hogy a távoli szupercivilizációk olyan kiterjedt megastruktúrákat építhetnek, amelyek optikailag is azonosíthatóak a Földrõl. Egy nemzetközi kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy az úgynevezett Dyson-gömbök valóban felfedhetik a magasan fejlett földönkívüli civilizációk nyomait, elsõsorban a fekkete ...
KVÍZ: Mennyit tudsz az univerzumról?
Az egyik legizgalmasabb téma az ûr és az ûrkutatás, a körülöttünk lévõ világ felfedezése. Annak ellenére, hogy az emberek már régóta igyekeznek adatokat gyûjteni róla, nagyon keveset tudunk. Teszteld tudásod, te mennyire ismered az univerzumot!
Elképesztõ mennyiségû arany van egy aszteroidán a Föld közelében
A Mars és a Jupiter pályája közötti kisbolygó-öv megszámlálhatatlanul sok kisebb-nagyobb aszteroidából illetve kozmikus törmelékbõl áll. Az aszteroida-övben keringõ égitestek mérete rendkívül változatos: a porszemtõl egészen a 950 kilométeres átmérõvel rendelkezõ Ceres törpebolygóig terjed a méretskála. A Naprendszer keletkezésének idõszakából fennmaradt aszteroida-öv alighanem legkülönlegesebb égiteste a teljes egészében értékes fémekbõl felépülõ 16 Psyche elnevezésû kisbolygó, amelynek tömegét nagy tisztaságú vas, nikkel és tekintélyes mennyiségû arany építi fel.
Megkezdte a kõzetminták gyûjtését a Perseverance marsjáró
Megkezdte az elsõ darab kõzetminta begyûjtését a Perseverance marsjáró a vörös bolygón - közölte pénteken az amerikai ûrkutatási hivatal, a NASA.
Megdöbbentette a tudósokat a Jupiter holdján tett új felfedezés
Elõször észleltek vízpárát a Jupiter egyik holdja, a Ganümédész légkörében. A vízpára a felszíni jég szublimációjából keletkezik, vagyis a szilárd halmazállapotú anyag rögtön légnemûvé válik – olvasható a NASA közleményében.
Holdképzõ régiót észleltek a Naprendszeren kívül
A csillagászok elõször észleltek holdképzõ régiót egy Naprendszeren kívüli bolygó körül - egy Jupiter-szerû világot, amelyet egy elég nagy tömegû gáz- és porkorong vesz körül ahhoz, hogy három olyan holdat hozzon létre, mint a Föld körül keringõ kísérõbolygó.
- címkék:
- Naprendszer
- Hold
- bolygó
- Címkefelhõ »
Hatalmas tavat találtak a Marson
A Naprendszernek a központi csillagtól számított negyedik Föld-típusú bolygója, a Mars, száraz, hideg és kietlen égitest. Ezért is számított nagy szenzációnak, amikor 2018-ban az Európai Ûrügynökség (ESA) Mars Express szondája nagyobb mennyiségû folyékony vízre utaló jelet detektált a vörös bolygó déli pólusának körzetében. A NASA szervezete, a Jet Propulsion Laboratory ( JPL) egy kiterjesztett adatbázis átvizsgálásának eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy a Mars felszíne alatt sokkal több folyékony halmazállapotú víz rejtõzhet az eddig feltételezetteknél. Ami pedig különösen meglepõ, hogy a vörös bolygó olyan vidékeinn ...
Soha nem látott üstökös száguld a Naprendszer felé
Nagyméretû üstököst fedeztek fel közel a Neptunusz pályájához, amely a Naprendszer peremvidékérõl érkezett. Az üstökös 10 év múlva lesz a Nap közelében, jelenleg a Szaturnusz pályája felé közelít.
- címkék:
- Naprendszer
- csillagászat
- üstökös
- Címkefelhõ »
Bebizonyosodott, mégis lehetetlen az élet a Vénuszon
A Vénusz bolygó felhõi "egyszerûen túl szárazak" ahhoz, hogy lehetõséget teremtsenek az élethez - állapította meg egy brit vezetésû nemzetközi kutatócsoport.
Ismeretlen objektum közelít felénk
A Naprendszer külsõ részén szinte hemzsegnek a titokzatosabbnál titokzatosabb objektumok - az egyik ilyen hamarosan meg fog közelíteni minket. Csillagászok egy csoportja olyan égitestet figyelt meg, ami pályája alapján több mint 600 ezer évente kerüli meg a Napot - olvasható a New Atlas címû tudományos portálon.
Rejtélyes vulkánok lehetnek a Jupiter holdján
A Naprendszer legnagyobb bolygója, a Jupiter körül kisebb-nagyobb holdak egész légiója kering. Az óriásbolygó négy legnagyobb holdját a távcsöves csillagászati megfigyelések atyja, Galileo Galilei fedezte fel, még 1610-ben. Az ûrszondás vizsgálatok tárták csak fel, hogy a négy nagy Jupiter-hold, a Ganymedes, az Io, az Europa és a Callisto önmagukban is roppant érdekes, különleges világoknak számítanak. Egy frissen publikált tanulmány számítógépes modellezés alapján arra az eredményre jutott, hogy az Europa kõzetköpenye elég forró ahhoz, hogy olvadt állapotban legyen, „muníciót" szolgáltatva a tenger alatti vulkanizmushoz.
Ezen az csillaglesen bejárhatjuk az egész Naprendszert
Olyan fotók készültek a Naprendszer legnagyobb holdjáról, mint még soha
Ismét ûrszondát küldtek 21 év után a Naprendszer legnagyobb holdja, a Ganymedes felé. Ezúttal olyan fotók készültek róla, mint még soha.
- címkék:
- Naprendszer
- Hold
- ûr
- fotó
- NASA
- Címkefelhõ »
Különleges ûrhajót küld a Jupiterre Oroszország
Elõbb a Holdat, majd a Vénuszt, végül a Jupitert is meglátogathatja az a nukleáris meghajtású ûrhajó, amit Oroszországban fejlesztenek – írja a Sceince Alert tudományos portál.
Itt a bizonyíték: élet lehet a Jupiter holdján
A legújabb modellek szerint 4,5 milliárd éve kezdõdött és mai napig tartó vulkáni tevékenység tapasztalható a Jupiter holdja, az Europa mélyén. A jelenség az élet megjelenését is elõsegítheti a külsõre sivár, de a vastag jégpáncél alatt hatalmas sósvízi óceánnal rendelkezõ égitesten.
Meglepõ dolgot találtak az üstökösökön
Az ESO VLT távcsõegyüttesével gyûjtött adatokat felhasználva egy belga csillagászcsoport kimutatta, hogy vas és nikkel található a Naprendszer üstököseinek légkörében, még azokéban is, amelyek a Naptól távol járnak. Egy lengyel kutatópáros által elvégzett másik, szintén ESO-adatokra támaszkodó vizsgálat eredménye szerint pedig a nikkel gõze a 2I/Borisov jeges csillagközi üstökösben is jelen van.
TESZT: Mennyit tudsz a rejtélyes vörös bolygóról, a Marsról?
A "vörös bolygó" már régóta mozgatja az emberiség fantáziáját. Nemcsak filmek és sorozatok tucatjai foglalkoznak vele, hanem rengeteg kutatás is célul tûzte ki, hogy minél többet megtudjunk róla. Te mennyire ismered?
- címkék:
- Naprendszer
- Mars
- teszt
- kvíz
- világûr
- ûr
- földrajz
- fejtörõ
- SuliTop
- Címkefelhõ »
Új helyre szállt ötödik repülésén a Mars-helikopter
Továbbszállt 130 méterre a Marson ötödik repülésén az amerikai ûrkutatási hivatal minihelikoptere, amely új magassági rekordot is felállított - jelentette be a NASA pénteken, röviddel azután, hogy közzétette az Ingenuity negyedik tesztrepülésérõl készült hangfelvételt, az elsõt, amelyet egy idegen bolygón vett fel egy ûreszköz egy másik ûreszközrõl.
NASA közzétette marsi helikopterének zümmögõ hangját
Elõször vette fel egy idegen bolygón egy ûreszköz egy másik különálló ûreszköz hangját: a NASA Perseverance marsjárója két mikrofonjának egyikét használva hallgatta az Ingenuity helikopter negyedik tesztrepülését április 30-án - adta hírül pénteken videofelvétellel kísérve az amerikai ûrkutatási hivatal.
KVÍZ: Hányadik bolygó a Naptól számítva? Mennyit tudsz a Szaturnuszról?
Naprendszerünk egyik legjellegzetesebb bolygója, a gyûrûs bolygó, legalább annyira rejtélyekkel teli, mint a minket körülvevõ ûr általában. Mennyit tudsz róla?
Távoli csillagok anyagkidobódásait is képesek észlelni a kutatók
Távoli csillagok anyagkidobódásainak észlelésére fejlesztettek ki új módszert osztrák kutatók.
KVÍZ: Kifognak rajtad az alábbi csillagászati kérdések?
Csillagokról hallasz és máris felcsillan a szemed? Akkor ezt a kvízt neked találtuk ki! Rugaszkodj el a Földtõl néhány percre!
Magyar közremûködéssel készül az üstökösvadász ûrszonda, a Comet Interceptor
Magyar hardverrel és szoftverrel készíti majd a fotókat az üstökösvadász ûrszonda, a Comet Interceptor (üstökös elfogó) - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) kedden.
Jól látható nyomai vannak az OSIRIS-REx ûrszonda mintagyûjtésének a Bennu kisbolygón
Jól látható nyomokat hagyott a Bennu kisbolygó felszínén az amerikai ûrkutatási hivatal OSIRIS-REx ûrszondájának mintagyûjtése múlt év októberében - derült ki az ûrszonda által a földi irányítóközpontba küldött felvételekbõl, amelyeket április 7-én készített, amikor utoljára repült el az aszteroida fölött.
Mûszaki hiba miatt elhalasztották az elsõ helikopteres repülést a Marson
Mûszaki hiba miatt elhalasztották az amerikai ûrkutatási hivatal (NASA) Mars-helikopterének elsõ, vasárnap estére - közép-európai idõ szerint hétfõ hajnalra - tervezett tesztrepülését, amely az elsõ lett volna egy idegen bolygó felszínén.
Utoljára közelítette meg az OSIRIS-REx a Bennu kisbolygót
Utoljára repült el szerdán a Bennu kisbolygó fölött az amerikai ûrkutatási hivatal OSIRIS-REx ûrszondája és lassan elkezdett eltávolodni az aszteroidától.
Különös jelek érkeznek az Uránusz felõl
Titokzatos röntgensugarak érkeznek az Uránusz felõl. Egyelõre nem tudni, mi bocsátja ki õket – írja a Live Science tudományos portál.
Lehet, hogy egy õsi fekete lyuk van a Naprendszer szélénél?
A Pluto bolygón túli rejtett gravitációs forrás indította el a kutatást egy lehetséges kilencedik bolygó után. Most néhány csillagász úgy gondolja, hogy ez egy Õsrobbanásból való fekete lyuk lehet, ami ritka bepillantást kínál a korai Univerzumba.- írja a New Scientist tudományos magazin.
Sikerült meghatározni a Mars magjának méretét
Az amerikai ûrkutatási hivatal (NASA) Insight marsszondája által gyûjtött szeizmikus adatokat tanulmányozva egy nemzetközi kutatócsoport kiszámolta a Mars magjának a méretét.
Földhöz hasonló bolygóra bukkantak a Naprendszer közelében
Egy olyan, csillaga körül keringõ bolygóra bukkantak a Naprendszer viszonylagos közelségében, amely remek terepet nyújt a Földhöz hasonlatos kõzetbolygók légkörének tanulmányozásához. A felfedezés segítheti a Földön kívüli élet utáni kutatást.
- címkék:
- Naprendszer
- bolygó
- Címkefelhõ »
KVÍZ: Mennyit tudsz a Naprendszerrõl?
Naprendszerünk csodálatos, ugyanakkor félelmetes is. Most kiderül, mennyire figyeltél földrajz órán! Teszteld tudásod az alábbi kvízzel!
- címkék:
- Naprendszer
- teszt
- kvíz
- földrajz
- Unilife
- UniTop
- Címkefelhõ »
A meteoritok megõrzik az õsi csillagrobbanások körülményeinek emlékét
Egy nemzetközi tudósokból álló kutatócsoport az ELKH CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete egyik sikeres munkatársának vezetésével azt vizsgálja, hogy 4,6 milliárd évvel ezelõtt milyen körülmények között keletkezett a Naprendszer. Legújabb felfedezésükrõl, hogy miként képzõdnek a periódusos rendszer legnehezebb elemei, az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos folyóiratban, a Science-ben olvashatunk.
A Naprendszer legtávolabbi égitestje négyszer messzebb van, mint a Pluto
Megállapították a Naprendszer valaha megfigyelt legtávolabbi objektumának keringési pályáját. A 2018 AG37 nevû kisbolygó négyszer távolabb van a Naptól, mint a Pluto.
- címkék:
- Naprendszer
- kisbolygó
- Címkefelhõ »
Rejtélyes hatbolygós rendszer hozta zavarba a csillagászokat
Az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövének (ESO VLT) adatait is felhasználva csillagászok olyan bolygórendszert fedeztek fel, amelynek hat planétájából öt ritkán megvalósuló összehangolt ütemben járja körbe központi csillagát. A kutatók úgy vélik, a rendszer fontos információkkal szolgálhat a bolygók, köztük a Naprendszer égitestjeinek keletkezésérõl és fejlõdésérõl.
Csillagász: 2020 a Naprendszer éve volt
Ebben az évben számos érdekes csillagászati esemény történt, így például a bolygók úgy álltak össze 2020-ban, hogy nyáron volt olyan éjszaka, amikor az összes égitest látható volt - hangzott el az M1 aktuális csatorna szerdai mûsorában.
- címkék:
- Naprendszer
- csillagászat
- üstökös
- Címkefelhõ »
A beszennyezõdés megakadályozása és a "takarékosság" jegyében fogják vizsgálni a Holdról származó kõzetmintákat
A beszennyezõdés megakadályozása és a "takarékosság" jegyében fogják vizsgálni a kínai kutatók a Csang'o-5 kínai ûrszonda kapszulájában a Földre érkezett nagyjából 1730 grammnyi holdi kõzetmintát.
A Vénusz közelében repült el a Solar Orbiter ûrszonda
Nap-missziójának teljesítése közben egészen közel repült el a Vénusz mellett a Solar Orbiter ûrszonda.
Visszatért a Földre a Holdon gyûjtött kõzetmintáival a Csang'o-5 kínai ûrszonda kapszulája
Visszatért a Földre a Holdon gyûjtött kõzetmintáival a Csang'o-5 kínai ûrszonda kapszulája.
Fekete szemcséket tartalmaz Hajabusza-2 ûrszonda kapszulája
A Hajabusza-2 ûrszonda múlt héten Földre érkezett kapszulája fekete szemcséket tartalmaz, amelyek egy távoli aszteroidáról, a Ryuguról származhatnak - közölte hétfõn a Japán Ûrkutatási Hivatal (JAXA).
Decemberben ritka közel lesz egymáshoz a Jupiter és a Szaturnusz
Decemberben a Jupiter és a Szaturnusz olyan mértékben fogja megközelíteni egymást, hogy ha valaki egy kicsit rövidlátó, szabad szemmel egy nagy fényes csillagnak fogja látni az égitesteket.
Kevesebb mint 200 ezer év alatt alakult ki a Naprendszer
Rövid idõ, nagyjából 200 ezer év alatt keletkezett a Nap és a Naprendszer mintegy 4,5 milliárd évvel ezelõtt - erre a következtetésre jutottak az amerikai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium (LLNL) tudósai meteoritokon talált molibdén izotópjainak vizsgálata nyomán.
Újabb aszteroida közelíti meg a Földet a jövõ héten
Biztonságos távolságban repül el a Föld mellett egy kínai kutatók által újonnan felfedezett aszteroida a következõ héten - közölte csütörtökön a Kínai Tudományos Akadémia egyik csillagvizsgálója.
Eltûnt egy bolygó a Naprendszerbõl
Egy kutatócsoport szerint a jeges óriásplanéta az Uránusz és Neptunusz között helyezkedett el, aztán kirepült a Naprendszerbõl - írja a Futurism tudományos portál.
Valami váratlant talált a Naprendszert elhagyó ûrszonda
Több részecskét talált a Voyager-2 a csillagközi térben, mint amire a kutatók számítottak – írja a Science Alert tudományos portál.
Magyar-német kutatócsoport különleges felfedezést tett az Uránusz holdjairól
Egy német-magyar kutatócsoport felfedezte, hogy az Uránusz holdjainak hõképe leginkább a hûvösebbnél is hûvösebb Kuiper-öv törpebolygóira hasonlít. Ez felveti azt az izgalmas kérdést, hogy ezek a holdak is itt születhettek-e, és innen vándoroltak-e tovább az Uránusz bolygó kötelékébe? Az érdekes és nemzetközi viszonylatban is jelentõs felfedezésrõl szól Detre Örs Hunor, a felfedezést tett német-magyar kutatócsoport vezetõjének írása.
- címkék:
- William Herschel
- Detre Örs Hunor
- csillagászat
- ûrkutatás
- Naprendszer
- Kuiper-öv
- infravörös érzékelés
- felfedezés
- bolygókutatás
- Uránusz
- törpebolygó
- Uránusz holdak
- Herschel ûrtávcsõ
- Max-Planck-Institute für Astronomie
- Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete
- Astronomy & Astrophysics
- Címkefelhõ »
Megfejtették a kozmikus gyémántok eredetének titkát
A kozmikus gyémántok eredetének titkát fejtette meg egy nemzetközi kutatócsoport.
- címkék:
- Naprendszer
- gyémánt
- aszteroida
- kozmikus
- Címkefelhõ »
Sósvízû tavak hálózatát fedezték fel a Mars felszíne alatt
Sósvízû tavak hálózatát fedezték fel a Mars felszíne alatt a bolygó déli-sarkvidéknél egy nagy földalatti tó mellett.
Csillagászati forradalom volt a Neptunusz felfedezése
A Naptól számított nyolcadik, utolsó óriásbolygó, a Neptunusz, a távcsõ 17. század elején történt feltalálása után még csaknem két és fél évszázadig láthatatlan maradt a csillagászok számára. Pontosabban fogalmazva, nem is annyira láthatatlan, hanem inkább felismerhetetlen bolygónak bizonyult, amelynek létezését az 1781-ben felfedezett Uránusz keringésében mutatkozó zavarok matematikai modellezésével Urbain Le Verrier jósolta meg olyan pontosan, hogy Johann Galle, a berlini obszervatórium csillagásza 1846. szeptember 23. éjjelén pont ott találta meg az ismeretlen bolygót, ahol Le Verrier számításai szerint lennie kellett.
Extrém ultraibolya sugárzást kibocsátó galaxist fedeztek fel
Felfedezték az elsõ galaxist, amely extrém ultraibolya sugárzást bocsát ki magából. Ez segíthet jobban megérteni, hogyan végzõdött az univerzum "sötét korszaka" több mint 13 milliárd évvel ezelõtt.
Különös villanásokat látott a Jupiterhez közel repülõ szonda
Különleges, úgynevezett "sekély villámokat" figyelt meg a Jupiteren a NASA Juno ûrszondája. Ezek az elektromos kisülések alapvetõen különböznek a földi villámoktól - nem vízbõl, hanem ammónium-víz oldatból álló felhõkben jönnek létre. Az is kiderült, hogy a vad villámlások közben ammóniában gazdag jégdarabok keletkeznek, amiket pépes állaguk miatt "kásalabdáknak" (mushballs) neveztek el a kutatók. A szakértõk úgy gondolják, a kásalabdák csapdába ejtik a felsõlégköri ammóniát és vizet, majd azokat az atmoszféra alsóbb rétegeibe szállítják.
Augusztus elejéig látható az elmúlt évtizedek legszebb üstököse
Csütörtökön volt a legközelebb a Földhöz a NEOWISE üstökös, amely azonban augusztus elejéig még kis távcsõvel megfigyelhetõ. A Svábhegyi Csillagvizsgálóban jövõ péntekig minden este üstökösbemutatóval várják az érdeklõdõket.
Tízezer billiárd dollárt érõ aszteroidára küld ûrhajót a NASA - videó
A NASA egy értékes fémekbõl álló, rejtélyes aszteroida felfedezésére készül, jelentette be az Egyesült Államok ûrügynöksége.
Váratlan hiba miatt elhalasztották a NASA marsjárójának indítását
Váratlan technikai probléma miatt elhalasztották a NASA új marsjárójának, a Perseverance-nek a felküldését. A kutatóeszköz eredetileg július 22-én indult volna útnak. Az új dátum július 30., de az sem kizárt, hogy a start tovább csúszik - olvasható a NASA közleményében.
Útnak indul a robot, ami kiderítheti, volt-e élet a Marson
Van-e élet a Marson? E kérdés nagyjából azóta foglalkoztatja az emberiséget, mióta a 19. században egy hibás fordítás miatt elterjedt, hogy az égitestet mesterséges csatornahálózat szeli át. Az intelligens marsi civilizációról szõtt teóriákat már számtalan alkalommal cáfolták, mégis, egyre több jel utal arra, hogy a bolygón valaha olyan környezeti viszonyok uralkodhattak, amik biztosíthatták primitív életformák megjelenését. Habár több kutatórobot is megfordult a planétán, a Curiosity marsjáró pedig még mindig kitartóan tanulmányozza a Gale-krátert, egyik sem rendelkezik olyan kiforrott mûszerparkkal, ami képes lenne azonosítani az ...
Távoli csillag körül keringõ ismeretlen objektumra bukkantak
Elõször figyelték meg egy gázóriás magját: egy távoli csillag körül keringõ, eddig ismeretlen típusú objektumra bukkantak brit csillagászok.
Óceán hullámzott a Plútó felszínén
A Plútóról hagyományosan azt gondolták, hogy jéggombócként kezdte karrierjét, majd a radioaktív bomlás termelte hõ belül lassan megolvasztotta. Most viszont a bolygóról készült felvételek alapján inkább úgy tûnik, hogy eredetileg nagy óceánok lehettek rajta, amelyek idõvel kívül jéggé kérgesedtek.
Ötezer év után jön újra egy üstökös a Föld közelébe
Az idei tavasz nagy reménységének számított a tavaly decemberben felfedezett C/2019 Y4 ATLAS üstökös, amelyrõl sokáig úgy vélték, hogy talán az elmúlt tíz év legfényesebb kométájává válik. Az ATLAS azonban a Nap felé közeledve több darabra esett szét, véget vetve ezzel a várakozásoknak. Most azonban egy újabb, már kisebb távcsövekkel is látható üstökös közeledik a Nap felé, ami a prognózisok szerint, ha nem jut az ATLAS sorsára, a nyár második felében szabad szemmel is látható lesz.
Különös fotók, amik a Marson készültek
Hajlamosak vagyunk úgy tekinteni a Marsra, mint a Földre. Ez részben érthetõ: egy viszonylag kis kõzetbolygóról beszélhetünk, aminek atmoszférája és jól felismerhetõ geológiai jellegzetességei vannak. Meg tudjuk határozni kõzeteinek összetételét, tanulmányozni tudjuk idõjárási mintázatait, mérni tudjuk szeizmikus aktivitását. Mégis, a Mars egy idegen világ, és ezt leginkább a vörös planétáról készített fényképek érzékeltetik leginkább. Ezek közül mutatjuk be a legérdekesebbeket.
Felszín alatti vizét lövelli az ûrbe az Európé
Felszín alatti vizét lövelli az ûrbe a Jupiter holdja, az Európé - közölte új kutatása alapján a göttingeni Max Planck Naprendszerkutató Intézet (MPS).
- címkék:
- Naprendszer
- ûrkutatás
- Jupiter
- Hold
- Európé
- Europa
- Címkefelhõ »
Benéztek a Jupiter felhõi alá, pokoli kép tárult a szemük elé
Pokoli arcát mutatja a Jupiter a hawaii Gemini North teleszkóp legújabb fotóján.
- címkék:
- Naprendszer
- Jupiter
- bolygó
- fotó
- kép
- Címkefelhõ »
Felrobbant a Merkúr nagy része
Több mint 4 milliárd évvel ezelõtt, nem sokkal formálódása után egy ütközés hatására köpenyének nagy része megsemmisült, ez magyarázhatja a planéta sajátos összetételét.
- címkék:
- Naprendszer
- Merkúr
- robbanás
- bolygó
- Merkúr
- Címkefelhõ »
Az eddig ismert legközelebbi fekete lyukat fedezték fel
Az eddigi ismeretek szerint a Földhöz legközelebbi fekete lyukat fedezték fel a déli égbolton az Európai Déli Obszervatórium (ESO) kutatói.
Három Jupiter tömegû bolygót fedeztek fel egy távoli naprendszerben
Jupiternél háromszor nagyobb tömegû bolygót fedeztek fel egy távoli naprendszerben.
Aszteroida halad el a Föld mellett szerda délben
Aszteroida halad el a Föld mellett közép-európai idõ szerdán 11 óra 55 perckor. A mintegy két kilométer széles, 1998 OR2 nevet viselõ égitestet rendkívüli részletességgel lehet tanulmányozni az amerikai ûrkutatási hivatal, a NASA közlése szerint.
Kiderült, hogyan jött létre a Naprendszer legtávolabbi égitestje
Megfejtették a Naprendszer peremérõl származó Arrokoth, a csillagrendszerünkben valaha megfigyelt legtávolabbi objektum formálódásának titkát - közölte az Izraeli Mûszaki Intézet (Technion).
- címkék:
- Naprendszer
- ûrkutatás
- Ultima Thule
- Címkefelhõ »
A 2I/Borisov nem egy szokványos üstökös
A Naprendszeren kívülrõl származó 2I/Borisov üstököst egy "hideg és sötét helyrõl érkezett hóemberként" mutatta be egy új tanulmány szerzõje. A tudósok szerint nem egy szokványos üstökös, az összetétele eltér a Naprendszerünkben keletkezett üstökösökétõl.
Szétesõben van a legfényesebbnek remélt üstökös
Amatõrcsillagászok felvételei alapján vizsgálták meg egy fényesnek és szabad szemmel is láthatónak remélt üstökös szétesését: az elsõ közösségi összefogással megalkotott képeken figyelhették meg a szakértõk a C/2019 Y4 Atlas nevû üstökös megváltozását.
A Tejútrendszer leggyorsabban forgó csillagát fedezte fel egy kutató
A Tejútrendszer leggyorsabban forgó csillagát fedezte fel egy kínai kutató a Hopej tartományban mûködõ LAMOST teleszkóp segítségével.
Egyesülõ galaxisokat kaptak lencsevégre a kutatók
Elõször készült felvétel galaxisok ütközésébõl eredõ, nagy erejû anyagsugárról, úgynevezett relativisztikus jetrõl.
Két különbözõ forrásból származik a marsi víz
Két különbözõ forrásból származik a marsi víz - állapították meg kutatók a vörös bolygóról származó meteoritok elemzése révén.
Érkezik az elmúlt tizenhárom év legfényesebb üstököse
Egy nemrégiben felfedezett üstökös tartja izgalomban a csillagászokat és az égbolt szerelmeseit, amely hamarosan jóval fényesebbé válik, mint ahogyan azt az elõzetes számítások szerint várták.
Csak igen késõn vált lakható bolygóvá a Föld
Az eddig véltnél jóval késõbb érkeztek az élet alapkövei a Földre - állapították meg kutatók több milliárd éves kõzetek vizsgálatával.
A Jáde Nyúl-2 már 400 métert tett meg a Hold távoli oldalán
A Csang'o-4 kínai ûrszonda Jáde Nyúl-2 (Yutu-2) nevû holdjárója már 400 métert tett meg az égitest távoli oldalán.
Felfedeztek egy új holdat a Föld körül
Egy új kicsiny hold kering a Föld körül, a gépkocsi méretû égitest azonban nem sokáig fogja kísérni bolygónkat amerikai kutatók szerint.