Nézze pénteken az égboltot, elképesztő dolgot fog látni!

Öt bolygó, a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz látható szabad szemmel az égen péntekre virradóra a Naptól való távolságuk sorrendjében. A ritka jelenségre legutoljára 2004-ben volt példa.

Egy amatőr csillagász megfejthette az űrbéli kódot, amelyet a NASA tudósainak sem sikerült

Negyvenöt éve nem hagyja nyugodni a tudósokat az a misztikus hangfelvétel, amelyről sokan azt hiszik, hogy űrlények küldhették a Földre. Egy amatőr csillagász most olyan felfedezésre jutott, amely alapjaiban változtathatja meg mindazt, amit az űrkutatásról gondoltunk.

Óriási égitest lehet a Naprendszer 9. bolygója

Az egyelőre ismeretlen bolygó a kutatók szerint a Naprendszer peremén keringhet, létezésére nemrég találhattak bizonyítékot a csillagászok.

Figyelje az égboltot, elképesztő égi jelenséget fog látni!

A négy legfényesebb bolygó, a Jupiter, a Vénusz, a Mars és a Szaturnusz, valamint a Hold egymás után, egy vonalban látható a hajnali égbolton a következő napokban.

Így fog elpusztulni a Föld a pokoli forróságtól

Az általánosan elfogadott csillagfejlődési modell szerint a Naphoz hasonló tömegű csillagok miután felélték a nukleáris fűtőanyaguk bázisát jelentő hidrogénkészletüket, az életük alkonyán vörös óriássá alakulnak, és jelentős térfogatnövekedésen esnek át. Ez a komoly változás éltető központi csillagunkat, a Napot is kikerülhetetlenül eléri. A térfogatnövekedés miatt a Nap forró légköre elnyelheti a Földet, de az élet már jóval ezt megelőzően el fog tűnni a kék bolygóról.

Közölte a NASA: a valaha látott legnagyobb üstökös közeledik a Naprendszer belseje felé

A Hubble űrteleszkóppal végzett megfigyelések megerősítik, hogy a csillagászok által valaha észlelt legnagyobb, mintegy 130 kilométer átmérőjű üstökös közeledik a Naprendszer belseje felé - közölte az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA.

Idegen rendszerből érkező objektum robbant fel a Földhöz közel

Idegen rendszerből származott egy 2014-ben Pápua Új-Guinea felett felrobbant objektum. Az amerikai kormány már évek óta tudott a titokzatos látogató létezéséről, az információkat azonban titkosították. Ezen adatok egy részét hozták most nyilvánosságra - írja a Live Science tudományos portál a Vice.com magazinra hivatkozva.

Valami különös, és rendkívül furcsa dolog történik a Neptunuszon

Egy nemzetközi csillagász kutatócsoport 17 éven át követte nyomon a Neptunusz légkörének hőmérséklet-változásait földi és űrtávcsövekkel, köztük az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövével (European Southern Observatory's Very Large Telescope – ESO VLT). A megfigyelési időszakban először az egész bolygó hőmérsékletének meglepően erős csökkenését regisztrálták, amit egy erőteljes felmelegedés követett az égitest déli pólusának környékén.

A Ceres látványos társulása a Bikánál – egy pompás majdnem-kettőscsillag

A Naprendszerünkben keringő égitestek gyakran hoznak mozgalmas eseményeket. Ilyen izgalmas égitestek a kisbolygók is, amelyek közül a legelőször felfedezett és egyben legnagyobb, a ma már törpebolygóvá minősített égitest a Ceres - írja Nagy Péter, bemutató csillagász a Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló blogjában.

Egy új kutatás megmutatja, miért olyan speciális a Hold

A Hold  többek között az időmérésben is fontos szerepet töltött  be az évezredek során, és néhány naptár még ma is lunáris alapú.  Hold gravitációs erejénk köszönhető az óceánok árapály jelensége is, és a bolygónk forgástengelyének dőlését– amely az évszakokért felelős - szintén a Hold stabilizálja. Könnyen lehetséges, hogy a Földnek nem lenne olyan fajta környezete, ami ideális az élet fejlődéséhez és kialakulásához, ha nem lenne egy olyan nagyméretű kísérője, mint a Hold.

A James Webb űrtávcső elkészítette az első képeit

A  James Webb űrteleszkóp  a  primer tükrei sorba állításának több hónapot is igénybe vevő első fázisának befejezéséhez  közeledik. E kísérleti tesztsorozat eredményeként a James Webb elkészítette az első felvételeit.

Gigantikus üstökös közeledik a belső Naprendszer felé

A jelenleg az Uránusz és a Szaturnusz pályája között a Naprendszer központja felé tartó C/2014 UN271 Bernardinelli-Bernstein üstököst elképesztő méretei miatt a felfedezésekor még kisbolygónak vélték. A gigantikus üstökös a pályaszámítások szerint 2031-ben fogja elérni a napközelséget.

Mégis lehet élet a Föld közvetlen közelében

Elsőre könnyűnek tűnhet asztrobiológiai áttekintést adni közvetlen kozmikus környezetünkről, mivel a tudomány jelenlegi állása szerint a Naprendszerben nemhogy értelmes, de alacsonyabb rendű életről sem beszélhetünk. Ennek ellenére – és éppen ezért – több tudományterület is foglalkozik a Naprendszeren belüli élet múltbéli, vagy esetlegesen napjainkban is fennálló csak eddig még fel nem fedezett formáival, valamint annak lehetőségével és esélyeivel.

Kiderült: rengeteg, eddig ismeretlen óriásbolygót találtak

A „kóbor" bolygók olyan megfoghatatlan kozmikus objektumok, amelyek a Naprendszer bolygóihoz hasonló tömegűek, de nem keringenek egyetlen csillag körül sem, hanem szabadon vándorolnak. Nem igazán sok ilyen objektumot ismertünk eddig, de most egy kutatócsoport az Európai Déli Obszervatórium (ESO) távcsöveinek és egyéb műszerek adatait használva legalább 70 új vándorló bolygót fedezett fel. Ez az eddigi legtöbb ilyen fajta bolygó felfedezése, amely fontos lépést jelent abban, hogy megértsük ezeknek a titokzatos galaktikus nomádoknak az eredetét és tulajdonságait.

Titokzatos, kocka formájú objektumot talált Kína a Hold túloldalán

Különös objektumot talált a Holdon a kínai Jütu-2 holdjáró. Egyelőre nem tudják mi lehet, valószínűleg egy meglehetősen szokatlan formájú szikláról lehet szó.

Megdöbbentő, mi történik a Vénuszon

A Venyera–13 szovjet–orosz űrszonda 40 esztendeje indult a pokoli bolygó titkainak felfedezésére. Az évforduló kapcsán született összeállításunkban - a teljesség igénye nélkül - a Vénusz legkülönlegesebb jellemzőiből mutatunk néhányat, és a bolygó űrszondás kutatástörténetének érdekességeiből is szemezgetünk.

Rejtélyes meteoritok csapódnak a Földbe

A korai Naprendszerben lehetett egy titokzatos hézag a Naphoz közelibb és attól távolibb régiók között – legalábbis a meteoritok anyagának mágnesezettsége erről árulkodik. Talán az ifjú Jupiter keltette, talán a mágneses szél, de mindenképp befolyásolta a bolygók összetételét.

Vihar a mélyben: még mindig nem lehet tudni, mi áll a Naprendszer egyik legnagyobb rejtélye mögött

A Nagy Vörös Folt a Jupiter jellegzetes légköri formációja. Ez egy óriási anticiklon, amelyet a tudósok régóta vizsgálnak: most kiderült, hogy mélyebb, mint hitték. 

Először figyeltek meg bolygót a galaxisunkon kívül

Lehet, hogy nem csak a Földön van élet a közelben?

Naprendszerünk óriása kapcsán egy könyvsorozat is kevés lenne ahhoz, hogy bemutassuk a Jupiter minden csillagászati és planetológiai, kutatás-, sőt kultúrtörténeti vonatkozását. Ahogyan az égitest trójai kisbolygóinak irányába elindított Lucy-űrszonda is adott szegmensek vizsgálatával foglalkozik majd, így teszünk mi is, és három tudományos érdekességet mutatunk be a különleges gázóriás, a Jupiter háza tájáról.

A Lucy űrszonda megfigyelései fényt deríthetnek a Naprendszer keletkezésére

A trójai kisbolygók olyan ősi objektumok, amelyek a Naprendszer születésének az ősanyagát közel eredeti állapotban tartalmazzák - erről Kereszturi Ákos, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatója beszélt az M1 aktuális csatorna szerdai adásában annak kapcsán, hogy szombaton útjára indult a NASA űrszondája, amely először kutatja majd a Jupiter körül keringő aszteroidákat.

Új meteorraj jelenik meg a déli félteke égboltján

Csillagászok egy teljesen új meteorrajt fedeztek fel a déli félteke éjszakai égboltján. A száguldó hullócsillagok zápora akkor bukkant fel, amikor a Föld keresztülhaladt az űrben a 15P/ Finlay üstökös által szétszórt poros anyag folyamon. Az "égi műsort" – amelyet a csillagászok Arid meteorzápornak neveztek el, mivel az Ara csillagkép felől szóródó rajként jelent meg – bepillantást nyújt a kutatóknak az üstökös összetételébe.

Hatalmas aszteroidák félelmetes titkai derülnek ki

A csillagászok az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) chilei Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope – VLT) készítettek fényképeket a Mars és a Jupiter között húzódó fő kisbolygóöv legnagyobb tagjai közül negyvenkettőről. Korábban nem készült még ennyire részletes felvétel ilyen sok kisbolygóról. A kutatók számos különleges formájú égitestet figyeltek meg közöttük, a gömbölyűtől egészen a kutyacsont alakúig. A felvételek révén többet tudhatunk meg a Naprendszer kisbolygóinak eredetéről is.

Gigantikus üstökös közelít felénk: ez a valaha látott legnagyobb

Gigantikus méretű üstököst fedeztek fel a kutatók: ez eddig a valaha látott legnagyobb. Először törpebolygónak hitték. 

Mi újság a Naprendszer legpokolibb katlanjában?

A központi csillagunkhoz legközelebbi, szabad szemmel is megpillantható bolygót Kopernikusz állítólag sohasem látta, itt egy esztendő mindössze másfél napig tart, és a már évek óta úton levő kutatószondája csak 2025-ben látogatja meg. Kevéssé ismert érdekességek és friss hírek a Naprendszer egyik legpokolibb katlanjáról, a Merkúrról.

Eddig nem látott felvételeket tettek közzé a Merkúrról

Elküldte első felvételét a Merkúr felszínéről az Európai Űrügynökség (ESA) és a Japán Űrügynökség (JAXA) által 2018-ban közösen indított BepiColombo űrszonda, mely szombatra virradó éjszaka repült el először a bolygó felett mintegy 199 kilométerre.

Kétfelé válik a Merkúrt megközelítő űrszonda

Először repül el a Merkúr mellett az Európai Űrügynökség (ESA) és a Japán Űrügynökség (JAXA) által közösen indított BepiColombo űrszonda szombatra virradó éjszaka.

Soha nem látott méretű üstökös tart felénk

Korábban soha nem látott méretű üstököst fedeztek fel tudósok. A C/2014 UN271 katalógusjelű, Bernardinelli-Bernstein csillagászpárosról elnevezett égitest rekordközel lesz a Földhöz. Az objektum a Naprendszer külső tartományából, az Oort-felhőből származik, és számos információt szolgáltathat a Naprendszer keletkezésének időszakáról.

Azt hitték, egy távoli csillagot látnak, kiderült, egy óriásbolygót találtak a közelben

A Naprendszer harmadik legnagyobb tömegű bolygójára, a Neptunuszra 175 éve, 1846. szeptember 23-án bukkant rá Johann Galle német csillagász, barátja, Urbain Le Verrier francia matematikus számításai alapján. A Naptól számított nyolcadik óriásbolygó felfedezése, amit az égi mechanika diadalának tekint a tudománytörténet, új fejezetet nyitott a modern észlelőcsillagászatban.

Tudta-e, hogy kiterjedt krátermező van a szomszédunkban?

Hová induljunk, ha a saját szemünkkel szeretnénk meteoritkrátert látni? Laikusokban, a tudomány iránt érdeklődő átlagemberekben, de még a rokon kutatási területek művelőiben is gyakorta megfogalmazódik ez a kérdés.

Ismeretlen, titokzatos bolygó lehet a Naprendszerben

Hatéves kutatómunka végére tettek pontot azok a csillagászok, akik egy projekt keretében 461 Neptunuszon túli égitestet azonosítottak. Ezek közül néhánynak a pályája annyira furcsa, hogy az egy eddig ismeretlen objektum jelenlétére utalhat a Naprendszerben. Vajon újabb bizonyítékot találhattak a régóta keresett rejtélyes kilencedik bolygó létezésére?

Hoppá: Ennyi ideje van az emberiségnek kitalálni, hogyan hagyja el a veszélyben levő Földet

A Nap nagyjából 4,6 milliárd éves, s mivel a kutatások szerint egy hasonló csillag élettartama 10 milliárd év körül van, így az egészen biztos, hogy megközelítőleg 5 milliárd éven belül a nap úgynevezett vörös óriássá válik és elnyeli a Földet is. 

Ezt fogják látni a Föld utolsó lakói

Kutatók egy csoportja megfejthette, hogyan fog kinézni a Naprendszer pusztulása, és körülbelül mikor következhet be a kozmikus méretű katasztrófa – írja a Science Alert tudományos portál.

Hobbicsillagászok keresik a Naprendszer aszteroidáit

A Naprendszer aszteroidáinak felfedezésében vehetnek részt hobbicsillagászok az Észak-Arizonai Egyetem felhívására.

Több tucat csillag robbanhat fel a Föld közelében

Rengeteg olyan égitest lehet a Föld közelében, melyek életük végén hatalmas robbanás kíséretében megsemmisülhetnek. Millió évbe is telhet, mire egy túlhízott fehér törpe forgása eléggé lelassul, hogy összeroskadjon, és ettől felrobbanjon.

Lehetséges-e a Földről észlelni a földönkívüli szupercivilizációkat?

Az 1960-as évek elejétől Frank Drake amerikai csillagász kezdeményezésére a rádiócsillagászat vált a földönkívüli civilizációk nyomait kereső SETI (Search for ExtraTerrestrial Intelligence) program legfontosabb eszközévé, jóllehet, ezzel egy időben, 1964-ben Freeman J. Dyson brit-amerikai fizikus azt az elképzelést is felvetette, hogy a távoli szupercivilizációk olyan kiterjedt megastruktúrákat építhetnek, amelyek optikailag is azonosíthatóak a Földről. Egy nemzetközi kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy az úgynevezett Dyson-gömbök valóban felfedhetik a magasan fejlett földönkívüli civilizációk nyomait, elsősorban a fekkete ...

KVÍZ: Mennyit tudsz az univerzumról?

Az egyik legizgalmasabb téma az űr és az űrkutatás, a körülöttünk lévő világ felfedezése. Annak ellenére, hogy az emberek már régóta igyekeznek adatokat gyűjteni róla, nagyon keveset tudunk. Teszteld tudásod, te mennyire ismered az univerzumot!

Elképesztő mennyiségű arany van egy aszteroidán a Föld közelében

A Mars és a Jupiter pályája közötti kisbolygó-öv megszámlálhatatlanul sok kisebb-nagyobb aszteroidából illetve kozmikus törmelékből áll. Az aszteroida-övben keringő égitestek mérete rendkívül változatos: a porszemtől egészen a 950 kilométeres átmérővel rendelkező Ceres törpebolygóig terjed a méretskála. A Naprendszer keletkezésének időszakából fennmaradt aszteroida-öv alighanem legkülönlegesebb égiteste a teljes egészében értékes fémekből felépülő 16 Psyche elnevezésű kisbolygó, amelynek tömegét nagy tisztaságú vas, nikkel és tekintélyes mennyiségű arany építi fel.

Megkezdte a kőzetminták gyűjtését a Perseverance marsjáró

Megkezdte az első darab kőzetminta begyűjtését a Perseverance marsjáró a vörös bolygón - közölte pénteken az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA.

Megdöbbentette a tudósokat a Jupiter holdján tett új felfedezés

Először észleltek vízpárát a Jupiter egyik holdja, a Ganümédész légkörében. A vízpára a felszíni jég szublimációjából keletkezik, vagyis a szilárd halmazállapotú anyag rögtön légneművé válik – olvasható a NASA közleményében.

Holdképző régiót észleltek a Naprendszeren kívül

A csillagászok először észleltek holdképző régiót egy Naprendszeren kívüli bolygó körül - egy Jupiter-szerű világot, amelyet egy elég nagy tömegű gáz- és porkorong vesz körül ahhoz, hogy három olyan holdat hozzon létre, mint a Föld körül keringő kísérőbolygó.

Hatalmas tavat találtak a Marson

A Naprendszernek a központi csillagtól számított negyedik Föld-típusú bolygója, a Mars, száraz, hideg és kietlen égitest. Ezért is számított nagy szenzációnak, amikor 2018-ban az Európai Űrügynökség (ESA) Mars Express szondája nagyobb mennyiségű folyékony vízre utaló jelet detektált a vörös bolygó déli pólusának körzetében. A NASA szervezete, a Jet Propulsion Laboratory ( JPL)  egy kiterjesztett adatbázis átvizsgálásának eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy a Mars felszíne alatt sokkal több folyékony halmazállapotú víz rejtőzhet az eddig feltételezetteknél. Ami pedig különösen meglepő, hogy a vörös bolygó olyan vidékeinn ...

Soha nem látott üstökös száguld a Naprendszer felé

Nagyméretű üstököst fedeztek fel közel a Neptunusz pályájához, amely a Naprendszer peremvidékéről  érkezett. Az üstökös 10 év múlva lesz a Nap közelében, jelenleg a Szaturnusz pályája felé közelít. 

Bebizonyosodott, mégis lehetetlen az élet a Vénuszon

A Vénusz bolygó felhői "egyszerűen túl szárazak" ahhoz, hogy lehetőséget teremtsenek az élethez - állapította meg egy brit vezetésű nemzetközi kutatócsoport.

Ismeretlen objektum közelít felénk

A Naprendszer külső részén szinte hemzsegnek a titokzatosabbnál titokzatosabb objektumok - az egyik ilyen hamarosan meg fog közelíteni minket. Csillagászok egy csoportja olyan égitestet figyelt meg, ami pályája alapján több mint 600 ezer évente kerüli meg a Napot - olvasható a New Atlas című tudományos portálon. 

Rejtélyes vulkánok lehetnek a Jupiter holdján

A Naprendszer legnagyobb bolygója, a Jupiter körül kisebb-nagyobb holdak egész légiója kering. Az óriásbolygó négy legnagyobb holdját a távcsöves csillagászati megfigyelések atyja, Galileo Galilei fedezte fel, még 1610-ben. Az űrszondás vizsgálatok tárták csak fel, hogy a négy nagy Jupiter-hold, a Ganymedes, az Io, az Europa és a Callisto önmagukban is roppant érdekes, különleges világoknak számítanak. Egy frissen publikált tanulmány számítógépes modellezés alapján arra az eredményre jutott, hogy az Europa kőzetköpenye elég forró ahhoz, hogy olvadt állapotban legyen, „muníciót" szolgáltatva a tenger alatti vulkanizmushoz.

Ezen az csillaglesen bejárhatjuk az egész Naprendszert

Olyan fotók készültek a Naprendszer legnagyobb holdjáról, mint még soha

Ismét űrszondát küldtek 21 év után a Naprendszer legnagyobb holdja, a Ganymedes felé. Ezúttal olyan fotók készültek róla, mint még soha.

Különleges űrhajót küld a Jupiterre Oroszország

Előbb a Holdat, majd a Vénuszt, végül a Jupitert is meglátogathatja az a nukleáris meghajtású űrhajó, amit Oroszországban fejlesztenek – írja a Sceince Alert tudományos portál.

Itt a bizonyíték: élet lehet a Jupiter holdján

A legújabb modellek szerint 4,5 milliárd éve kezdődött és mai napig tartó vulkáni tevékenység tapasztalható a Jupiter holdja, az Europa mélyén. A jelenség az élet megjelenését is elősegítheti a külsőre sivár, de a vastag jégpáncél alatt hatalmas sósvízi óceánnal rendelkező égitesten.