Nagy Lajos király

címke rss

Kié volt a magyar föld 1100 éven át?

Külföldieknek sokszor és sokan adományoztak földet Magyarországon a történelem során, de a föld jogilag mindig a királyé maradt. A Habsburgok aztán elkapatták magukat a török kiűzése után, néhány helyen még a magyarok letelepedését is megtiltották Magyarországon. A hazai földek csak 1848 után kerültek kereskedelmi forgalomba.

Aki gagyit árul, ide be nem teheti a lábát

Archívum2015.12.22, 16:39

Az elmúlt néhány évben jártam a bécsi adventi zsibvásáron, voltam az agyonzsúfolt prágai, az aranyos és emberléptékű pozsonyi vásáron, és megcsodáltam a stockholmi és az oslói adventet. Aztán egyik barátom azt kérdezte, miért nem megyek el Mariazellbe. Az ottani karácsonyi piacnak alig akad párja a kontinensen, ráadásul Európa egyik legkülönlegesebb bazilikájának a tövében tartják. Ennél több biztatásra nem volt szükségem. Irány a stájerországi Mariazell, ahová egy mesebeli kisvasút viszi el az utazókat. 

Ma is potenciális fenyegetést jelent a fekete halál

Tudomány2017.04.06, 17:39

Sokan azt gondolják, hogy a pestis kizárólag a középkor betegsége volt, pedig még napjainkban is több olyan terület létezik a földkerekségen, ahol rendszeresen felüti fejét a pusztító kór.

Tudja-e, hogy mi is az a radai rosseb?

Tudomány2017.04.07, 16:19

A Zala megyében fekvő kis falu, Nagyrada gyönyörű környezetben fekszik, a Kis-Balatonnal és a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal határos. Több emlékmű is található a községben, de talán mégis a „radai rosseb" szólásmondásról ismert leginkább a település neve. A „radai rosseb egye meg" és a „radai rosseb rágja szét" káromló kifejezést főleg Somogyban használták.

Tudja-e, hol olvasható az első fennmaradt magyar szitkozódás?

Tudomány2018.05.25, 16:56

A magyarokról régóta úgy tartják, hogy igen gazdag káromkodós szókinccsel rendelkező nemzet, akik ráadásul még kitűnően cifrázzák is a szitkozódásokat. A történeti források szerint eleink is roppant kreatívak voltak a káromkodások szókincsének fejlesztésében. Az első fennmaradt magyar szitok az 1479-es Dubnici-krónikában olvasható.

Tudja-e, hogy ki volt a magyar történelem igazi pünkösdi királya?

Tudomány2018.08.22, 19:16

A legrövidebb ideig uralkodó királyunk mindössze 24 napot ült a magyar trónon. II. Károly, Nagy Lajos király gyámfia, akit rövid uralkodása miatt méltán emlegetnek a magyar történelem pünkösdi királyaként, udvari összeesküvés, illetve merénylet áldozata lett.

Tudja-e, hogy ki volt valójában Toldi Miklós?

Tudomány2018.08.30, 18:48

Arany János Toldi című elbeszélő költeményében, valamint az Ilosvai Selymes Péter regényes énekében szereplő Toldi Miklós nem kitalált alak, hanem bizony létező személy volt, Nagy Lajos király híres lovagja.

A magyar király, aki megszerezte Szent Pál holttestét

Tudomány2018.11.12, 21:32

I. (Nagy) Lajos király több kolostort is építtetett az ő legkedvesebb szerzetesrendje, az Első Remete Szent Pál Rend, közismert nevükön a pálosok számára. A magyar történelem egyik legnagyobb formátumú uralkodója Márianosztrán nemcsak kolostort és templomot alapított az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend számára, hanem a rend névadója, Szent Pál holttestét is megszerezte nekik ereklyeként.

Hadsereg élén tért vissza menyasszonyáért a hoppon maradt vőlegény

Tudomány2019.05.15, 23:21

A középkori magyar történelem nagy dinasztiái, az Árpád-ház, az Anjouk, a Jagellók és a Hunyadiak korában egyetlen kivételt leszámítva, mindig csak férfiak ültek a Magyar Királyság trónusán. Nem csak a hazai, hanem az egyetemes históriában is a férfiuralom dominált, ám időnként akadtak híres kivételek, gondoljunk csak például Kleopátrára, Zénóbiára, vagy a korai újkor egyik legsikeresebb királynőjére, angliai I. Erzsébetre, akik nem egyszer az „erősebb" nemet megszégyenítő rátermettséggel kormányozták országukat, vagy birodalmukat. A magyar történelemben az államalapítás után több mint három és fél évszázadnak kellett eltelnie a korronás ...

Előző
  • 1
  • 2
Következő