mohácsi csata
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Oszmán Birodalom
- II. Lajos magyar király
- Magyar Királyság
- Szulejmán
- Szapolyai János
Tévút Mohácsig - 1. rész: az ütközőállamok elvesztése
Gyenge uralkodók kormányozták Európa egyik viszonylag gazdag, de szétesésre hajlamos országát, amelynek politikai elitje teljesen alkalmatlannak bizonyult a Mohács előtti török veszély elhárítására.
- legfrissebb
- legrégebbi
Tévút Mohácsig - 2. rész: Mátyás király elszalasztott lehetőségei
Mátyás király nem folytatta apja, Hunyadi János intenzív törökellenes politikáját. Nem alaptalanul tartott attól, hogy hátbatámadják az osztrák Habsburgok, de egyéni céljai is inkább nyugat és észak felé fordították. Közben elszalasztotta az oszmán birodalom összeroppantására adódó legnagyobb lehetőségeket.
Tévút Mohácsig - 3. rész: Három család marakodása gyengítette meg Közép-Európát
A Mohácshoz vezető tragikus úton mérföldkő volt az 1515-ös bécsi fejedelmi találkozó. Itt évszázadokra eldőlt Kelet-Közép-Európa sorsa, és az, hogy nem a Jagellók, hanem a Habsburgok befolyása lesz erősebb Magyarországon.
Tévút Mohácsig - 4. rész: Magyarország legsúlyosabb katasztrófája
Napra pontosan öt évvel az 1526-os mohácsi csata előtt, 1521. augusztus 29-én elesett Nándorfehérvár. Ezzel nyílt seb keletkezett a magyar végvárrendszeren. Ettől kezdve a törökökön múlott, hogy mikor mérnek döntő csapást Magyarországra.
A mohácsi csatára gondolnak a kezdősípszó előtt
A Pécsi MFC minden hazai bajnoki előtt figyelmet szentel egy-egy kiemelkedő eseménynek, a pénteken 17 órakor kezdődő Kecskemét elleni meccs esetében ez a mohácsi csata lesz.
- címkék:
- foci
- magyar foci
- NB I
- mohácsi csata
- PMFC
- Címkefelhő »
Emberi csontok fordultak ki a földből Majson
Szántás közben emberi csontokat találtak Majson. A hely nem messze van a mohácsi csata helyszínétől, de korábban római kori leleteket is találtak már erre.
- címkék:
- Majs
- ásatás
- régészet
- mohácsi csata
- Címkefelhő »
Vérben úszó csatatéren ült győzelmi tort Szulejmán
A magyar történelem Mátyás halála után kibontakozó hosszú, önsorsrontó folyamata 1526. augusztus 29. heves zivatarba torkolló fülledt délutánján teljesedett be a magyar királyi haderőnek a mohácsi síkon elszenvedett katasztrofális vereségével. A győztes csata után az Oszmán Birodalom feje, Szulejmán, az „iszlám és minden igazhitű kalifája”, még napokig nem akarta elhinni, hogy a legyőzött haderőn kívül nem kell szembenéznie más ütőképes királyi sereggel. Majdnem fél évezred távlatából is újra és újra megfogalmazódó kérdés, vajon mennyire volt szükségszerű Mohács végzete.
Tragikus béke, ami három részre szakította az országot
A nemzeti emlékezet hajlamos az 1526-os mohácsi csatavesztéshez kötni a Magyar Királyság ezt követő tragikus másfél évszázadát. Valójában a valódi tragédia a Mohácsot követő, széthúzással, tehetetlenséggel és kicsinyes intrikákkal terhelt másfél évtizedben gyökerezik. Az ország egységét megvalósítani hivatott, 478 évvel ezelőtt, 1538. február 24-én megkötött nagyváradi béke következménye éppen az ország három részre szakadása volt.
Soltész: Az emlékezés mellett cselekedni is kell
Az emlékezés mellett a cselekvés fontosságát hangsúlyozta az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára a mohácsi csata 490. évfordulója alkalmából vasárnap tartott ünnepségen.
Mohács rendhagyó emlékezete
Napra pontosan 490 éve, 1526. augusztus 29-én zajlott le a mohácsi ütközet, amelyre mind a mai napig úgy tekintünk, mint a magyar történelem egyik végzetszerű eseményére. De valóban Mohács volt-e a hanyatlás fordulópontja a középkori magyar királyság történetében? És vajon mennyiben volt szükségszerű a mohácsi síkon Szulejmán hadaitól elszenvedett vereség? A Mohácshoz vezető út nem érthető meg a korabeli Európa nagyhatalmi és a Magyar Királyság akkori belső viszonyai nélkül.