Medici Katalin
címke rssNapóleon fogolyból készült pacalja
Nem csak a magyarok szeretik a hasukat. Az alábbi, eredetileg a Táplálkozás és Tudomány gasztronómiai magazinban megjelent összefoglalóból megtudhatod, Európában is tudtak enni a történelem nagyjai.
- legfrissebb
- legrégebbi
Ravasz csellel csábította el a húsz évvel fiatalabb királyt
A tizenhatodik században azok a nők lehettek a legsikeresebbek, akik szépségét intelligencia is kísérte, és mindkét tulajdonságukat ügyesen használták. Diane de Poitiers hírnevét II. Henrik francia királyra gyakorolt hatásának köszönhette. A korát messze megelőző lelkes feminista nagyon is tudatában volt saját értékeinek.
Az erényöv titkos története
Az erényöv ötlete a keresztes hadjáratok során lett igazán népszerű, amikor a katonák évekre elhagyták a feleségüket és háborúba indultak. De vajon ez a „biztonsági" eszköz a sötét középkor kegyetlenkedése, vagy csupán egy legenda? És vajon hogyan viselték a nők az erényöv viselésével járó higiéniai és egészségügyi problémákat?
Nostradamus barátja volt a rettegett intrikus, Medici Katalin
A francia udvar úrnője, a hatalom megszállottja, és nem mellesleg erőskezű királyné minden eszközt bevetett, hogy megőrizze családja és saját hatalmát. Medici Katalin sokak szerint kegyetlen uralkodó volt, aki nem riadt vissza még a gyilkosságoktól sem a családi trón védelmében. Jelentős befolyást gyakorolt a korabeli politikára, és a nevéhez fűződik a Szent Bertalan-éji párizsi vérengzés is, ami több ezer hugenotta lemészárlásához vezetett. A firenzei Medici család híres sarja 1589. január 5-én, 431 éve hunyt el Bloisban.
- címkék:
- VII. Kelemen pápa
- Diane de Poitiers
- II. Ferenc francia király
- X. Leó pápa
- III. Henrik francia király
- Navarrai Henrik francia király
- Medici-család
- Nostradamus
- Medici Katalin
- I. Ferenc francia király
- II. Henrik francia király
- Firenze
- okkultizmus
- méregkeverő
- Valois-ház
- művészet
- boszorkány
- árva
- mecénás
- jóslás
- boszorkánykonyha
- Bourbonok
- Címkefelhő »
Még mindig keresik a 410 éve meggyilkolt francia király fejét
IV. Henrik 1610. május 14-én éppen Párizs egyik forgalmas utcáján hajtatott a királyi palota felé, amikor egy fanatikus katolikus merénylő, bizonyos Francois Ravaillac felugrott hintójára és leszúrta a védtelen királyt. A szerzetes tőrrel végzett a rendkívül népszerű, navarrai származású uralkodóval. Alattvalói mindig is „jó királyként" tekintettek rá, aki egyszer fennhangon azt hirdette, hogy addig nem nyugszik, amíg nem fő vasárnaponként minden francia fazekában egy tyúk.
A szépség és a szörnyeteg igaz története - valójában nem volt boldog befejezés
A szépség és a szörnyeteg varázslatos mese arról, hogy az igaz szerelemnek nem számít a külső, hogy egy szörnyetegnek is lehet gyönyörű lelke, és a jó mindig győzedelmeskedik. A valóságban ez sajnos nem mindig történik így.
- 1