„A természet törvénye tilt minden hazugságot”

1723. szeptember 11-én született Érsekújvárott Pray György, jezsuita történetíró, aki a történeti irodalomban oly gazdag 18. századból azzal magaslik ki, hogy ő volt az első magyar történész, aki munkásságát következetesen a források kritikai vizsgálatára alapozta, és gyakorlatilag ettől fogva beszélhetünk modern magyar történettudományról. - írja Fehér Bence, Magyarságkutató Intézet a Klasszika-filológiai Kutatóközpont igazgatója a agyarságkutató Intézet honlapján.

A történész, aki soha nem tekintette befejezettnek a tanulmányait

Száztíz éve, 1913. július 31-én született Kosáry Domokos Széchenyi-nagydíjas történész, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke.

Pesti mesék: te tudtad, miért épp Mátyásról kapta a nevét a budai vár temploma?

A Mátyás-templomnak ráadásul nem is ez az igazi, hivatalos neve. A történelem során királyok koronázóhelye és esküvőinek helyszíne is volt, de lóistálló és mecset is helyet kapott már a falai között. Pesti mesék sorozatunk cikkében utánajártunk hazánk egyik leghíresebb temploma nevének és történetének.

Egykor népes temető helyezkedett el a Pannonhalmi Bencés Főapátság északi udvarán

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) által támogatott Királyok, szentek, monostorok kutatási program keretében 2023. április és május között került sor a Pannonhalmi Bencés Főapátság északi udvarán található lelőhely régészeti feltárására az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) szervezésében. A helyszínen talált szórványcsontok alapján megállapítható, hogy egykor népes temető helyezkedett el itt. Az erősen bolygatott környezetben végzett kutatás megmutatta, hogy a monostor építéstörténete még rengeteg ismeretlen részletet tartogat a szakemberek és az aktív bencés közösség számára. Ezek felderítésével tovább pontosítható ...

Kiderült: a fiatalok többsége fontosnak tartja a magyar történelmi filmeket

Az Ifjúságkutató Intézet reprezentatív kutatásában megkérdezett, 18-29 év közötti fiatalok több mint fele fontosnak érzi, hogy magyar gyártású filmeken keresztül ismerje meg a magyar történelmet.

Videó: Így nézhetett ki Pest a török hódoltság idején

Így találhatják meg Mátyás király maradványait

Az archeogenetikai vizsgálatokat jelentősen megkönnyítő új módszert dolgoztak ki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai az MKI Archeogenetikai Kutatóközpontjával együttműködve - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága csütörtökön az MTI-t.

A kis István király - Március 4-én halt meg III. István király

851 éve múlt már, hogy 1172 március 4-én, ahogy a krónika fogalmaz, elköltözött az Úrhoz István király, Géza fia, e néven a harmadik. Tízesztendős uralmát elhomályosítja utódja, öccse, III. Béla király történetírók sokasága által tárgyalt uralma. - írja Juhász Péter a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa a Magyarságkutató Intézet honlapján.

Így még nem láthatta az erdélyi fejedelmek portréit

Közzétette a világhálón az erdélyi fejedelmeket ábrázoló portrék digitalizált változatát a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár - írta kedden közösségi oldalán az intézmény.

"Üdvöz légy Mátyás, Pannónia királya, Corvinus nemzetség szentséges sarja!"

Ötszázhatvan éve, 1458. február 9-én történt, hogy Podjebrád György cseh régens – 1458. március 2. után cseh király – és I. Mátyás (uralkodott: 1458-1490) a magyar-morva határon fekvő Strassnitz (Strážnice) mellett kötött szövetséget, amelynek megerősítése gyanánt Hunyadi Mátyásnak nőül kellett vennie a cseh kormányzó lányát, Podjebrád Katalint. Babucs Zoltánnak, a Magyarságkutató Intézet vezető kutatójának korábban a Felvidék.ma oldalon megjelent "Mátyás szövetsége a csehekkel" című írása.

A nap, amikor királlyá választották Mátyást, az igazságost

A legnagyobb magyar királyok között említik nevét, mely elé népünk még az igazságos jelzőt is odakanyarítja – ő Mátyás király, a törökverő hős Hunyadi János fia, akit az ország nemesei 565 évvel ezelőtt, 1458. január 24-én választottak királlyá. Jezsó Ákos, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár sajtó és kommunkációs vezetőjének a Híradó honlapján megjelent cikke.

Az angol titkosszolgálat befolyásolhatta a trianoni béketárgyalás eredményét

103 évvel ezelőtt, 1920. január 16-án hangzott el gróf Apponyi Albert, a magyar békedelegáció vezetőjének híres védőbeszéde a francia Külügyminisztériumban, amire Apponyi Albert gróf Amerikához mondott üzenetével is emlékezünk. - írja a Magyarságkutató Intézet honlapján.

Megoldódhat a mohácsi csata nagy rejtélye, elképesztő leletet találtak

Az 1526-os mohácsi csatatér helyszínének meghatározása szempontjából jelentős lelet, egy korabeli fegyver alkatrésze került elő a minap a baranyai Majs község közelében - közölte a Janus Pannonius Múzeum (JPM) az MTI-vel.

Az egri hősnők (1552) két história tükrében

I. Nagy Szulejmán szultán az 1552. évi hadjáratot a királyi Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség 1551-es egyesítési kísérletének megtorlására indította. A törökök várostromokkal igyekeztek kialakítani és kitágítani az oszmán uralom alatti hódoltsági területet. - írja Illik Péter a Magyarságkutató Intézet honlapján.

Szenzációs felfedezés: azonosították a legendás magyar király földi maradványait

Több magyar uralkodó, köztük Szent László király földi maradványait azonosították a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói a Székesfehérvári Középkori Romkertben talált csontleletek elemzése révén - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága kedden az MTI-t.

A hősök halhatatlanok - Ki is volt valójában Dugovics Titusz?

A hagyomány szerint 1456. július 21-én hajtotta végre hőstettét Dugovics Titusz végvári vitéz: Nándorfehérvár ostromakor magával rántotta azt a törököt, aki ki akarta tűzni a török zászlót. - írja Illik Péter a Magyarságktató Intézet honlapján. Valós személy volt-e? Vagy csak Bonfini találta ki a történetet? Dugovics Titusz a hősiesség jelképe lett, szimbólum; egy vitéz feláldozta magát a hazáért Nándorfehérvár ostrománál.

Kora középkori temetőket vizsgáltak az Obtól a Volgáig a BTK kutatói – újabb mérföldkő a magyar őstörténet archeogenetikai kutatásában

Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Archeogenomikai Intézetében folytatott legújabb magyar őstörténeti vonatkozású archeogenetikai kutatások keretében a szakemberek a magyarság feltételezett vándorlási útvonalán található, különböző – régészeti, történeti, földrajzi – szempontok alapján a magyarokhoz kapcsolható temetkezéseket vizsgáltak. Az Oxford University Press Human Molecular Genetics című tudományos folyóiratában megjelent legfrissebb eredmények alapján számos egyértelmű genetikai kapcsolat mutatható ki a magyarokhoz köthető kora középkori csoportok és a honfoglaló népesség képviselői között. A korai magyarok népessségtörténetével ...

A honfoglaló elit kincseiből rendezett kiállítást a Magyar Nemzeti Múzeum

2022 januárjában és februárjában a Salisbury Régészeti Kft. megelőző feltárása során Major Péter régész irányításával került felszínre Páty határában egy 77 síros honfoglalás kori temető. A leletek több okból is ritkaságnak számítanak. Ezek leleteimből rendezett kiállítást, melyet október 30-ig lehet megtekinteni, írja  honlapján a Magyar Nemzeti Múzeum.

„Cassandrának igaza volt!”

Kossuth Lajos 1867. május 22-én nyílt levelet küldött Párizsból Deák Ferencnek, amelyben a kiegyezésről írja meg véleményét. Ezen az évfordulón Fabó Edit, a Magyarságkutató Intézet munkatársa cikkét közli a Magyarságkutató Intézet honlapján.

A Báthory család archeogenetikai vizsgálata - Folytatódnak a Magyarságkutató Intézet archeogenetikai kutatásai Erdélyben

Újabb egyedülálló kollaborációs projektünk vette kezdetét Erdélyben. Ezúttal a zilahi Szilágy Megyei Történelmi és Szépművészeti Múzeum, és a Magyarságkutató Intézet a méltán híres Báthory család archeogenetikai vizsgálatát kezdte meg. Băcueț-Crișan Dan és Keresztes Tímea a múzeum régészei keresték meg intézetünket, miszerint egy régészeti szempontból rendkívül érdekes ásatást találtak, és segítségünkkel pontosabb képet kaphatnak az egykor ott élt és eltemetett egyénekről. - írja a Magyarságkutató Intézet közösségi oldalán.

Erdélyi-medencei kutatási projekt a Magyar Nemzeti Múzeum régészti tárának vezetésével

A Maros mentén, Marosújvár, Marosnagylak, Ispánlaka és Magyarlapád környékén a Magyar Nemzeti Múzeum által vezetett nemzetközi kutatócsoport megkezdte a régészeti munkát. A 2021-2022 közötti időszakra megnyert projektben az Erdélyi-medence régészeti hagyatékát kutatjuk. – írja Szenthe Gergely, régész a Magyar Nemzeti Múzeum honlapján.

A Magyarságkutató Intézet szekvenált először a Kárpát-medencében gepida korszakú csontokat

A hun kutatásokban is fontos szerepet betöltő, tudományos mérföldkő a rangos Genes szakfolyóiratban jelent meg, úgy, hogy a Magyarságkutató Intézet az eredményeket a nemzetközi és a hazai kutatók számára is azonnal hozzáférhetővé tette. - írja honlapján a Magyarságkutató Intézet.

Önkéntes régészek leleteiből nyílik kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban

Árpád- és hun-kori aranyleletek, csatok, edények, sőt egy 70 kilogrammos római kilométerkő is látható a Magyar Nemzeti Múzeum legújabb, időszaki kiállításában. A "Kincset Érő Közösség" tárlata az intézmény Közösségi Régészeti Programjában részt vevő önkéntesek előtt tiszteleg. A kezdeményezés 2017-ben indult munkacsoportként, mára már több mint 200 aktív tagja van, akik az ország minden tájegységéből képviseltetik magukat, korra, nemre, foglalkozásra való tekintet nélkül. A Magyar Nemzeti Múzeum olyan leleteket köszönhet ennek a közösségnek, amelyek segítségük nélkül sosem kerültek volna elő, így az intézmény gyűjteményét sem gazdaggítanák. ...

Kiderülhetett, kik nyugszanak a Tihanyi Királykriptában

A tihanyi bencés monostort alapító I. András királyunk szűkebb családjához – és talán magához az uralkodóhoz is – tartozhatnak azok a csontok, amelyek tudományos vizsgálatának első lépéséről most számoltak be a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kutatói - írja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) közleménye. A régészeti hitelesítő feltárás után a szakemberek több nemzetközileg elismert laboratóriummal együttműködve vizsgálták a Tihanyi Királykriptában feltárt emberi csontmaradványokat. A szénatomos kormeghatározásra irányuló vizsgálatok eredményei azt bizonyítják, hogy az előkerült embertani anyag egy része biztosan a kripta haszználatának ...

Ma 786 éve koronázták meg IV. Béla királyt

Apjának engedetlen forradalmár, honvédő, új államalapító, viszont nem a legjobb apa. Ma ünnepeljük koronázásának évfordulóját.

Kiemelkedő hun sírok kutatásának új eredményei

A magyar őstörténeti kutatás szempontjából kiemelkedően fontos újabb, megkerülhetetlen leleteket hoztunk a felszínre és vizsgálunk, sikerrel zárult a mongol-magyar tudományos együttműködésben végzett kétezer éves ázsiai hun sírok régészeti feltárásának terepi munkarésze – írja Makoldi Miklós Zsombor, a Régészeti Kutatóközpont vezetője a Magyarságkutató Intézet honlapján.        

1031. szeptember 2-án hunyt el Imre herceg

Imre herceg 1031. szeptember 2-án halt meg, miután vadászat közben egy vadkan megsebezte, valószínűleg a bihari Igfon-erdőben. Itt épült fel a 11. és a 12. század fordulóján a Szent Imre-apátság a herceg szentté avatása után. Holttestét az akkor még épülő fehérvári bazilikában helyezték el. Halálakor és halála után sok csodás esemény történt a legenda szerint, az egyik ilyen Szent Euszébioszhoz kötődik. VII. Gergely pápa Szent László király uralkodása idején, 1083. november 4-én István királlyal és Gellért püspökkel együtt avatta szentté Imre herceget. Ünnepe november 5-ére került.

Hét magyar hős sorsfordító tette, melyek meghatározzák Magyarország történelmét

Augusztus 20-án, az államalapítás ünnepén Magyarország történelmére emlékezünk és azokra a hősökre, akik sorsfordító tetteikkel megváltoztatták a magyar történelmet.

Hősök útja – Hét döntés, amely megváltoztatta a magyar történelmet

Augusztus 20-a, az államalapítás ünnepe mindig jó alkalmat kínál a visszatekintésre. Az ezeréves magyar történelmet megannyi viharos, véres, de fényes és dicsőséges esemény is kíséri amelyeknek közös jellemzője, hogy mindig tetten érhető bennük az egyéni hősiesség és áldozatvállalás. De kik is voltak a hősök, és mi számít hőstettnek? Vajon ma is ugyanazt jelentik ezek a szavak, mint évszázadokkal korábban? A hősök különleges emberek voltak, vagy olyanok, akik mertek dönteni, és minden körülmények között vállalták döntésük következményeit? Nemzeti ünnepünk alkalmából a Hadtörténeti Múzeum és a Magyar Honvédség hagyományőrzői a budaváári ...

Hogyan vélekedtek őseinkről a szomszédaik?

A kalandozások idején Európának enyhén szólva is meggyűlt a baja a magyarokkal. Nem csak, hogy nem szerettek minket akkoriban, de ennek hangot is adtak, nem is akármilyet! Íme néhány részlet a legharsányabb véleményekből.

KVÍZ: Mennyit tudsz a magyar történelemről?

A magyar történelem rendkívül izgalmas és tartalmas, tele van váratlan fordulatokkal és meglepő végkimenetelekkel. Vannak vidám és gyászos részei is, összességében egy izgalmas kaland az egész, amit érdemes felfedezni, na meg persze jól ismerni. Legújabb kvízünkben a magyar történelmi tudásodat tesztelheted!

Különös kézirat Báthory István udvarából...

Amikor már azt hittük, hogy a középkori Magyarországról nem tudnak nekünk újat mondani, akkor jött két fiatal szegedi történész– Kasza Péter és Petneházi Gábor –, és Olaszországban ráleltek egy 2000(!) oldalas kéziratra, amely teljes egészében a XVI. századi hazánkról szól. A nagyszabású alkotás egy erdélyi fejedelem megrendelésére készült annak idején, hogy aztán kiadását is ő akadályozza meg...-írja a Szabadföld.

Történelem érettségi: esszéírási alapszabályok

Gondjaid vannak a töri esszék megírásával? Mutatunk 5 trükköt, amivel sima ügy lesz!

KVÍZ: Mennyire ismered a magyar királyokat? - II. rész

Magyarországnak közel ezer év alatt számos királya volt. Ismét eljött az idő, hogy leteszteld, mennyit tudsz róluk!

A 20. századi magyar történelem elfeledett hősei

A 20. századi ordas totalitárius eszmék, a bolsevizmus, a nemzetiszocializmus és a fasizmus az egész világon, így szűkebb régiónkban, Kelet-Közép-Európában is szörnyű pusztítást okoztak, hatásuk közvetett módon még napjainkban is tetten érhető. Az elnyomó diktatúrák mindent elkövettek a társadalom teljes körű ellenőrzéséért, de az intézményesített terror korszakában is akadtak olyanok, akik – nem törődve egyéni sorsukkal – a megalkuvás helyett az ellenállást választották. Ezekről a kevéssé ismert, egymástól számos tekintetben különböző életutakról, a hétköznapok hőseiről közöl hiánypótló válogatást a „Magyar hősök. Elfeledett életuttak ...

Valós személy volt-e Nándorfehérvár hőse, Dugovics Titusz?

A nándorfehérvári diadal a 15. század egyik legfontosabb, európai jelentőségű hadi eseményének számít, hiszen Hunyadi János és Szilágyi Mihály várvédő katonasága, valamint Kapisztrán (Szent) János irreguláris keresztesei 1456. július 22-én megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed szultán ostromló seregére, közel hetven évre megakasztva ezzel az Oszmán Birodalom európai terjeszkedését. Hunyadi egyik állítólagos vitéze, Dugovics Titusz emléke mind a mai napig úgy él a magyar történelmi hagyományban, mint az önfeláldozó hazaszeretet hősies példája. De valós volt-e a nándorfehérvári várfokra török hadijelvényt kitűzni készülő oszmán harrcost ...

A szemünk előtt robbant fel a Lánchíd

Buda izgalmas, fordulatokban bővelkedő történelme egyben az egész magyar történelem lenyomata. Sok csatát megélt, lerombolták, majd újraépítették, elfoglalták és visszavették. Volt a reneszánsz központja és egy szabadságharc szimbóluma. Egy VR-szemüveg segítségével visszautaztunk az időben. Láttuk, ahogy 1541-ben elesett és 1686-ban újra magyar kézre került. Ott voltunk, amikor Ferenc József és Sissi hintója begördült a Sándor-palota elé, és akkor is, amikor a nácik felrobbantották Széchenyi István Lánchídját. 

Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok XXXV.

2019. július 12-13-14. ismét fergeteges időutazásra készül Visegrád. Idén nyáron 35-ik alkalommal várja közönségét Európa egyik legrangosabb történelmi fesztiválja.

Adatbázisban lehet rákeresni a trianoni menekültekre

Az MTA Lendület programjának Trianon 100 Kutatócsoportja egy több mint 15 ezer névből álló adatbázist publikált. Ez nemcsak az 1918 és 1928 között Magyarországra érkezett menekültek nevét, de a korábbi lakóhelyüket, foglalkozásukat és a Magyarországra érkezésük helyét is kereshető formában tárja a nagyközönség elé.

Határozott egyéniség és jó anya: ilyen volt Mária Terézia

Erőskezű uralkodó tudatos családpolitikával és gondoskodó, aggódó, ugyanakkor büszke és szerető anya, aki féltette a gyerekeit és a birodalma sorsát. 300 évvel ezelőtt ezen a napon született a királynő.

Haynautól a nemzeti kormányig – út a kiegyezéshez

Augusz Antal helytartóhelyettes fölkérte báró Eötvös Józsefet, mondjon ötletet az országjáró körútja során Pestről Budára érkező uralkodó fogadására, mégpedig olyat, ami nem kerül sokba, de a királyt meglepi, és a népnek örömet szerez. Mire Eötvös azt javasolta, hogy a Lánchíd hídfőjénél a két oszlopra akasztassa fel Protmann rendőrfőnököt, illetve magát: ez nem kerül semmibe, a király meglepődik, a nép pedig örül. Katona Csaba történész írása a kiegyezéshez vezető bel- és külpolitikai folyamatokról.

Honfoglaló törzsek Dunaszerdahelyen

Két, honfoglalás korabeli sírhely került napvilágra a felvidéki Dunaszerdahelyen a közelmúltban, az egyik helyi bevásárlóközpont közelében zajló építkezés során - erősítette meg az MTI-nek kedden Takács Mihály, a feltárással megbízott régész, aki szerint a sírhelyek valószínűleg egy, a már feltártnál kiterjedtebb temető részei.

Egy napra elfelejtették a háborút

Száz évvel ezelőtt, 1916. december 30-án koronázták magyar királlyá az utolsó uralkodót, Károly Ferenc József főherceget, aki egyben a Habsburg–Lotaringiai-ház utolsó osztrák császára is volt. Felesége, Zita Bourbon–pármai hercegnő Magyarország királynéja lett. Az ország egy napra újra a boldog békeidőkben érezhette magát.

Volt idő, amikor ő volt a leggyűlöltebb ember

Száz évvel ezelőtt halt meg I. Ferenc József osztrák császár és magyar király. Magyarország egy része sírt, egy másik, ha nem is nevetett, de mindenképpen örült az eseménynek.

Kovács Gábor: Milliószor voltam közel a halálhoz 1956-ban

Úgy futottak a golyózápor közepébe, mintha sérthetetlenek lennének. Volt, aki a saját testével törte az utat a sikoltozó sebesültek felé, feltartott kezekkel egyenesen a tank irányába haladt, miközben bajtársai a mentőautóval követték. Senki sem kérte erre, mégis megtette. Vállalta a kockázatot. Többen az életükkel fizettek mások megmentéséért. A forradalom mentősei igazi hősök, akikről méltatlanul keveset tudtunk mostanáig. 

Nyugat-Európa 1956: Kiváló tanulópályának bizonyult a magyar forradalom

Minden határ nyitva volt 1956-ban, amit nem csak a két nagyhatalom hírszerző szolgálata használt ki. Bár arról még keveset tudunk, hogy a nyugat-európaiak pontosan milyen akciókban vettek részt, az biztosnak tűnik, hogy a BM irattárának egy része eltűnt, és ebből megtudott néhány információt az angol, a francia és a nyugatnémet titkosszolgálat.

CIA 1956: Az ábrándos vakság állapotában

Hatvan évvel ezelőtt szó szerint megdöbbentek Langleyben, az amerikai hírszerzés főhadiszállásán, hogy Budapesten kitört a forradalom. Mit sem tudtak a szovjetek Moszkvában zajló heves vitáiról azzal kapcsolatban, be kell-e vetni a tankokat, és úgy általában fogalmuk sem volt arról, hogy Magyarországon "forr a levegő". Örültek volna, ha Budapest felszabadul, de nem segítettek, mert nem segíthettek. Mítosz, hogy ők robbantották ki a forradalmat.

ÁVH 1956: Táblára írva nyakadba akasztjuk történeted

Futottak a golyózáporukban, rettegtek tőlük, miközben gyűlölték, a bátrabbak "vadásztak" rájuk, megtámadták, felakasztották és meg is rugdosták az ÁVH-sokat a forradalmárok. Miközben szétesett az Államvédelmi Hatóság, sok magyar ügynök a szovjetekhez menekült. Az ÁVH-t 60 éve, október 28-án oszlatták fel. Így élték át a forradalmat a pesti srácok ellenségei.

Most tesztelheti, mennyire ismeri 56-ot

Idén hatvan éve tört ki a magyar történelem talán egyik legmeghatározóbb eseménye, az 1956-os forradalom és szabadságharc. Bár a szovjet hadigépezet ellen vívott bátor harc végül elbukott, a magyar ellenállók hazafiassága példaként szolgál az utókor számára. Mennyit tudunk erről a meghatározó eseményről? Kvízsorozatunk második részében ezt igyekszünk kideríteni.

Az 1956-os csillagállást mutatja majd az új emlékmű

Manhattanben emlékművet állítanak az 1956-os magyarországi forradalomnak. Erről beszélt Kumin Ferenc New York-i magyar főkonzul az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában.

Amikor 70 éve felébredt az ország, itt voltak a németek

70 évvel ezelőtt, 1944. március 19-én a hitleri Németország csapatai bevonultak Magyarországra. Az ország fölötti katonai ellenőrzést még aznap megszerezték, a politikai kibontakozás azonban napokig tartott.    

Amikor igazi sikertörténet volt Magyarország

Károly Róbert életútja igazi sikertörténet: élete Nápolyban indult a magyar trón esélytelen követelőjeként, majd az anarchiába fordult ország fölötti hatalmat megszerezve és rendet téve erőskezű és sikeres királyként kormányzott. Öt felesége volt, az utolsó öt fiúval ajándékozta meg. Akarhat-e többet egy középkori uralkodó? Még a merényleteket és csatákat is megúszta.

Tíz ország királya lett a magyar uralkodó

Egy éve dolgozik a Szent Korona és a koronázások 1526 és 1916 közötti történetét vizsgáló, Pálffy Géza tudományos tanácsadó vezette "Lendület" kutatócsoport az Akadémián. Munkájuk eredményeként már ismerünk olyan koronázási szertartást, amelyet akár újra meg lehetne rendezni, olyan sok korabeli tárgyat és az eseményeket leíró dokumentumot sikerült azonosítani.

Szovjet parancsra lett Nagy Imre miniszterelnök

Hatvan évvel ezelőtt, 1953. július 4-én alakult meg Nagy Imre első kormánya. Az Országgyűlésben elhangzott beszéde nagy megkönnyebbülést hozott, noha a programot Moszkvában állították össze, és Nagy Imre is szovjet utasításra lett miniszterelnök.

Kétbalkezes lakatosok tették tönkre a Szent Koronát

A magyar korona különleges ismertetőjegye, a ferde kereszt egy szerencsétlen baleset eredménye - legalábbis ezt látszanak bizonyítani a legutóbbi évek kutatásai. A koronát 1638-ban, Mária Anna királyné koronázásakor kellett volna kivenni egy erős ládából, de rossz kulcsot hoztak Bécsből. A ládát kapkodva, erőszakosan, fölülről törték fel, ekkor érhette a Szent Koronát az a baleset, amelyben elferdült a kereszt, és megsérültek a pántok.

Csak a nagymenőknek jutott kézzel hajtott porszívó

Már a 19. század végén is porszívóztak a gazdag pestiek otthonaiban, mosógéppel mostak, és volt jégszekrény is. A bérházak lakói viszont a gangon lévő vécékre jártak, és még víz sem volt minden lakásban. Mindennapok a századfordulós Budapesten.

Csengőfrászban teltek Kun Béla utolsó évei

Hetvenöt éve tartóztatták le a sztálini Szovjetunióban Kun Bélát, a Tanácsköztársaság egykori vezetőjét. Az addigra már politikailag légüres térben, halálfélelemben élő Kunt Sztálin két telefonhívással is "megtréfálta" végleges eltüntetése előtt.

Kék is volt a magyar zászló

Mohács után nehéz időszakok következtek, voltak olyan periódusok, amikor maga a magyar állam is a megszűnés szélére került, és ekkor a hivatalos zászlók is eltűntek. Végül azonban egy trikolór alakult ki, s ez durván másfél évszázada jelképezi a magyar államiságot.

Miért hordja az árpádsávok ősét Lionel Messi?

A sokak által ősinek tartott árpádsávos zászló valószínűleg Aragóniából származik. A legősibb zászlónk színét viszont idézhette volna akár a Tanácsköztársaság is: az 1919-es kommunisták Árpád fejedelemhez hasonlóan vörös zászlót lobogtattak. Igaz, a modern munkásmozgalmi zászló nem volt háromszögletű és valamivel kevesebb turul röpdösött rajta. Magyarországi zászlótörténet az 1500-as évekig.

Rémes átkot mondtak Tiszára a merénylet előtt

Száz éve lőttek rá Tisza Istvánra a Parlamentben. Az ellenzéket drasztikus módszerekkel letörő házelnököt három lövésből sem találták el, a merénylő fejbe lőtte magát, de túlélte.

Kertész Imre: Magyarországon az a vezér, aki elbűvöl

A Le Monde-nak adott interjúban a Nobel-díjas író azt mondta, hogy a harmincas évekhez hasonló hangulatot érez ma Magyarországon, ahol szerinte a demokrácia soha sem volt a társadalom egészét megmozgató szerves folyamat.

Széchenyi szemöldökén lovagol a magyar diák

Oktatási segédanyagnak szánják azt a filmsorozatot, amelyben 3D-s animációk és élőszereplős jelenetek próbálják izgalmassá tenni a magyar történelmet iskolások számára. A gyerekek legalább így valamit megjegyeznek - mondja az Időutazás az osztályteremben rendezője, aki maga is videojátékokon nőtt fel. A tervezett 50 részből öt epizód készült el most, az iskolák részéről már van érdeklődés.

"Van-e itt gerinc?" Interjú a Holokauszt Emlékközpont igazgatójával

A Holokauszt Emlékközpont májusban megbízott vezetője a jövőben máshogyan szeretne hozzányúlni a zsidóüldözés témájához, hogy - mint mondja - enyhüljön a társadalomra nehezedő nyomás. Szerinte sok vitára lenne szükség, de a politikusoknak nincs bátorságuk a kényes kérdésekhez. Szita Szabolcs az emlékközpont élén történt változásokról elmondta, az ok a kormányváltás, ő azonban nem tervez új állandó kiállítást. Prohászka Ottokár fényképét viszont átrakatná Hitler mellől. Interjú.

Trianon a törökökkel kezdődött - interjú Hahner Péter történésszel

Nem akar legendaszakértő lenni, de már két könyvben eredt tévhitek nyomába. Hahner Péter történész szerint Sissi önző hisztérika volt, és a trianoni tragédiához közvetve a török kori puszítás is hozzájárult. Tanácsa, hogy ha a magyarok elmerülnek az önsajnálatban, tanulmányozzák a lengyel történelmet. Hitler heréjéről és az ország föllendüléséről is beszélgettünk. Interjú.

Nyolc sávon a múltba

A századok során a német-római császárok számára a magyar politika pacifikálásának kulcskérdésévé az vált, hogy kiszorítsák az Árpád-ház sarjait a hatalomból, majd pedig megszabaduljanak az egykori királyok minden leszármazottjától. Milyen következményekkel járt, hogy törekvéseik nem arattak teljes sikert?

Elhanyagolt és tündöklő magyar várak Erdélyben

A történelmi Magyarország területén fekvő, a magyar történelem szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró várakat bemutató cikksorozatunk elérkezett Erdélyhez. Területén számtalan történelmi nevezetesség, látnivaló található. Szinte méterenként szembesülhetünk a fényes régmúlttal és sajnos elég gyakran a jóval árnyékosabb közel-múlttal és jelennel.  

Árvától Fülekig - vártúra a Felvidéken

Északi szomszédunk, Szlovákia nem csak a téli sportok kedvelőinek egyik kedvenc úti célja. A Felvidéken szinte egymást érik a szebbnél szebb - és nem utolsó sorban a magyar történelemhez kapcsolódó - látnivalók. Mi most a teljesség igénye nélkül néhány felvidéki várat mutatunk be.

Kirándulás az ország leghíresebb várához

Eger Magyarország egyik legkedveltebb idegenforgalmi célpontja. A műemlékekben gazdag északkelet-magyarországi település gyógyvizei és borai is világhírűek. A vár pedig a leghíresebb a magyar történelemben.

Cégünkről

Megnyerték a rekordnyereményt a lottón

Megnyerték Magyarország történetének legnagyobb lottónyereményét. 5 milliárd 92 millió forintot vihet haza az a szerencsés, aki helyesen tippelt ezen a héten az Ötöslottó nyerőszámaira. A nyertes jelentkezését 90 napig várja a Szerencsejáték Rt. A jövő héten a mostani összeg alig több mint századrésze lesz a főnyeremény.

Kardiovaszkuláris kockázatfelmérés a háziorvosi gyakorlatban

Az Országos Alapellátási Intézet és a Novartis Hungária együttműködésében elindult Magyarország történetének legnagyobb, 100 ezer beteget érintő orvosi felmérése, amelyben 2003 során a lakosság szív és érrendszeri megbetegedéseinek kockázatát mérik fel és értékelik.

A MIÉP Kossuth Lajost is indítja egyéniben

Megvan mind a 176 egyéni képviselőjelöltje a MIÉP-nek: a legnagyobb "név" közülük kétségtelenül Kossuth Lajosé. A magyar történelem nagy alakjának névrokonát Borsod-Abaúj-Zemplénben indítja a párt.