A pinduri szöcskeegér igazi hungarikum

A szöcskeegér nem szöcske módjára ugrik, hanem szöcskére vadászik. Az állatkák nagyon szelídek, nem félnek az embertől. Kézben tartva nem harapnak. Megeszik a borsót és mohón rákapnak a rovarokra.

A 220 éves Magyar Természettudományi Múzeum volt a világ egyik első természettudományi gyűjteménye

A Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) új időszaki kiállítással ünnepli alapításának 220. évfordulóját. A csütörtökön megnyílt tárlat bemutatja a többi között az intézmény történetét, valamint egy különleges fotóválogatást is a múzeum gyűjteményéből.

Halálosan veszélyes darázs jelent meg Magyarországon

Augusztus végén egy Győr-Moson-Sopron vármegyei méhész bejelentése alapján a Magyar Természettudományi Múzeum rovartani szakértője is megerősítette, hogy a Szigetközben befogott méretes hártyásszárnyú rovar az Európában invazív fajnak tekinthető ázsiai lódarázs. A rendkívül veszélyes darázsféle hazai megjelenéséről az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) közleményt adott ki.

Hazánkban is megjelent az ázsiai lódarázs, veszélyben vannak a méheink

Az ázsiai lódarázs (Vespa velutina) európai terjeszkedése elérte Magyarországot. A Kínában őshonos fajt 2004-ben hurcolták be Franciaoszágba, azóta terjesztkedik, csak idő kérdése volt, mikor éri el hazánkat is. 

Országos molnárgörény-felmérés 2023

Egy ELTE-s doktori (PhD) kutatás keretében szeretnék jobban megismerni a lakosság molnárgörénnyel kapcsolatos ismereteit és a fajhoz való társadalmi hozzáállást. Ebben egy kérdőív kitöltésére kérünk mindenkit, aki szeretne tenni a faj védelméért. Rossz válaszok nincsenek, számunkra minden információ értékes és hozzájárul a molnárgörény hosszú távú megőrzéséhez. - hívja fel a figyelmet a Greenfo.

Utazz Brazíliába repülőjegy nélkül a Természettudományi Múzeum új kiállításán!

2022-ben 82 új fajt írtak le a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai

A Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) munkatársai 2022-ben 82, a tudomány számára ezidáig ismeretlen új fajt, egy alfajt és 18 új nemzetséget fedeztek fel, illetve írtak le 25 országból, Dél-Amerikától Afrikán át Kelet-Ázsiáig.

A világhírű váci múmiák hihetetlen története

1994-ben Vácon egy több szempontból is felbecsülhetetlen értékű kultúrtörténeti kincs került napvilágra. A domonkos templom - népszerű, köznyelvi nevén a Fehérek temploma -  helyreállítási munkálatai során az épület alatti kripta több mint 150 évvel ezelőtt elfalazott lejáratára bukkantak rá az építők. A plébánián nem tudott senki se az alépítményről, sem pedig a templom alá vezető lejáratról. Az azóta világhírűvé lett váci múmiákról Kiss Stefán Mónika rendezésében Trokán Nóra, Reviczky Gábor és Kamarás Iván színművészek szereplésével készült egy hamarosan bemutatásra kerülő dokumentarista játékfilm, amely újra életre kelti a 18. szzázadi ...

Ismeretlen, már kihalt rovarfajt azonosítottak magyar kutatók egy borostyánban

Eddig ismeretlen, már kihalt rovarfajt, egy metálfényű őscsótányt azonosítottak magyar kutatók egy ajkai kőszénmocsárból származó, késő-kréta korból való borostyánban - tájékoztatta az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar (ELTE TTK) az MTI-t pénteken.

Soha nem láthattuk így a 17 millió éves ipolytarnóci ősmaradványokat

Egy új kutatási módszert, háromdimenziós (3D) szkennereket vetettek be Magyar Természettudományi Múzeum, a Bükki Nemzeti Park és a miskolci Herman Ottó Múzeum munkatársai az ipolytarnóci lelőhelyen. Ennek révén soha nem látott részletességgel váltak vizsgálhatóvá a homokos iszapon lépkedő állatok 17 millió évvel ezelőtt hátrahagyott lábnyomai. A 3000-nél is több lábnyomból álló leletegyüttes kutatása több mint 120 éves múltra tekint vissza – tájékoztatta szerkesztőségünket a Magyar Természettudományi Múzeum.

Hatvankilenc új fajt és nyolc új nemzetséget írtak le hazai kutatók

A Magyar Természettudományi Múzeum tudósai értékes eredményekkel gazdagították a biodiverzitás-kutatást - tájékoztatta szerkesztőségünket a szervezet. Összesen hatvankilenc tudományra új fajt és nyolc új nemzetséget írtak le a múzeum kutatói. Természetrajzi örökségünk legújabb kincseit huszonnyolc országból írták le, Amerikától Afrikán és Eurázsián át Új-Guinea szigetéig.

A beporzókról rendez kiállítást a Természettudományi Múzeum

Európa legnagyobb, méhekről és egyéb beporzókról szóló tárlata nyílik meg március végén a Magyar Természettudományi Múzeumban (MTTM); a tárlat interaktívan, rovarperspektívából fogja bemutatni a beporzók munkáját.

A ló háziasításáról nyílik kiállítás a Magyar Természettudományi Múzeumban

A Magyar Természettudományi Múzeum a Magyar-Turán Közhasznú Alapítvánnyal közösen egy új kiállításnak ad otthont 2022. február 15-től. 

Újabb szenzációs felfedezés történt a Bakonyban

85 millió éves, borostyánba zárt ízeltlábúakat fedeztek fel az ELTE és a Magyar Természettudományi Múzeum kutatói a Veszprém megyei Ajkán. A gazdag leletanyagból elsőként vizsgált pók- és pattanóbogár-zárványok a tudomány számára új fajokat képviselnek. Különlegességüket az adja, hogy a földtörténet olyan időszakából származnak, melyből csak rendkívül kevés borostyánzárvány ismert, így a felfedezett új fajok evolúciós szempontból fontos hiátust töltenek ki.

Különleges fogazatú krokodilok és dinoszauruszok leleteire bukkantak

Kivételes, 90 millió évvel ezelőtti ősgerinces lelőhelyet fedeztek fel a kutatók Salzburgtól nem messze, a festői St. Wolfgang település határában. A magyar, osztrák és cseh tudósok a különleges fogazatú krokodilok és ragadozó dinoszauruszok leletei mellett az egykori élővilág számos egyéb csoportját is azonosították, köztük kagylók, csigák, kagylósrákok, és fabontó termeszek maradványait. Egy most publikált tanulmány szerint a lelőhely különlegessége, hogy gazdag növényi leletanyag, köztük szárak, termések, levelek és borostyánok is előkerültek a bezáró kőzetekből.

Holdkőzetet is láthatunk a Természettudományi Múzeum új kiállításán

A holdkőzeteket, valamint a holdkutatást bemutató kiállítás nyílt szerdán a Magyar Természettudományi Múzeumban A Hold felfedezése címmel. A tárlat decemer 31-ig látható - közölte az intézmény az MTI-vel.

Tavaly 71 új fajt fedeztek fel a Természettudományi Múzeum munkatársai

A Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) munkatársai 2020-ban 71, a tudomány számára ezidáig ismeretlen új fajt, 6 alfajt és 3 nemzetséget írtak le 28 országból, Afrika déli csücskétől Eurázsián át Új-Guinea szigetéig.

Rejtélyes, elveszettnek hitt dinoszaurusz lelőhelyeket fedeztek fel

Száz éve elfeledett dinoszaurusz lelőhelyeket fedeztek fel magyar tudósok. A Magyar Természettudományi Múzeum és az ELTE-TTK Őslénytani Tanszékének munkatársa által vezetett nemzetközi kutatócsoport Erdélyben, a Hátszegi-medence területén kutatott, amikor rábukkantak a páratlanul gazdag dinoszaurusz leletanyagra. A felfedezés világszinten is egyedülállónak tekinthető, hiszen ezek a csontmaradványok a dinoszauruszok kréta időszak végi eltűnését megelőző rövid időszakba engednek betekintést. Minderről a Magyar Természettudományi Múzeum és az ELTE Természettudományi Karának Őslénytani Tanszéke tájékoztatta az Origót hétfőn.

Magyar tudósok Erdély ősi dinoszauruszait kutatják Hátszegen

Megkerült az 1956-os forradalom idején elveszett magyar vámpírkalmár

Sikerült megtalálni azt az elveszettnek hitt és világviszonylatban is egyedülálló, rendkívül ritka magyar ősmaradványt, egy mélytengeri vámpírkalmár fosszíliáját, amelyet a nemzetközi hírű paleontológus, Kretzoi Miklós fedezett fel csaknem nyolcvan éve. A különleges ősmaradványnak akkor veszett nyoma, amikor az 1956-os forradalom idején súlyosan megrongálódott a Magyar Természettudományi Múzeum őslénytára. A ritkaságról azonban a közelmúltban kiderült, hogy mégsem semmisült meg, amit egy cseh kutatócsoport fedezett fel újra, a földtörténeti múlt mélytengeri fejlábúival kapcsolatos kutatómunkájuk során.

Ismét megtekinthetőek a világhírű váci múmiák

2020. október 14-étől újból megtekinthető a Rejtélyek, sorsok, múmiák vándorkiállítás a Magyar Természettudományi Múzeum Kiállítási Csarnokában. Az időszaki vándorkiállítás a Váci leletegyüttes feltárásának történetét, a múmiák saját, személyes történeteit és a múmiák természettudományos módszerekkel való vizsgálatának eredményeit meséli el.

Botanikai könyvritkaságot mutatnak be a Természettudományi Múzeumban

A múzeum könyvtárának féltve őrzött, értékes ritkaságát, Johann Simon von Kerner botanikus Hortus Sempervirens című könyvsorozatának nyolc óriáskötetét tekintheti meg a nagyközönség péntektől a Magyar Természettudományi Múzeumban. A kiállítás anyagában a különleges, kézzel festett növényábrázolásokkal teli kötetek mellett eredeti növényritkaságok is láthatóak.

Bemutatták az első magyar dinoszaurusztojásokat

A pár centiméteres, ovális alakú, különös felülettel rendelkező tojásmaradvány az iharkúti ásatások során került elő, és vélhetően egy kistermetű ragadozó dinoszaurusztól származott; a megkövesedett fosszíliát a szakemberek csütörtökön mutatták be Budapesten, a Magyar Természettudományi Múzeumban.

Hátborzongatóan jó kiállítás a bennünket körülvevő mikroszkopikus világról

Izgalmas, rémisztő, vagy szórakoztató? Egy kicsit mindhárom. A Magyar Természettudományi Múzeum új kiállítása szokatlan nézőpontot mesél világunkról.

Szenzáció: a Bakonyban találták meg a legősibb tehéncápát

A Bakony-hegység szolgált már szenzációs őslénytani felfedezésekkel, gondoljunk csak a világviszonylatban is egyedülálló iharkúti dinoszaurusz lelőhelyre, amit Ősi Attila és Torma András fedezett fel még 2000-ben. Nemrég ismét egy nagy jelentőségű felfedezéssel gazdagodott a hazai őslénytani kutatások eldorádója; a Zirc közeli Olaszfalu határából került elő egy ma is élő tengeriragadozó-csoport, a tehéncápák egyik jura időszaki képviselőjének a fogmaradványa, ami ez az eddig ismert legősibb tehéncápa-fosszília.

Titokzatos múmia titkait fürkészik magyar tudósok

A budapesti világ múmiái kiállításon látható egy olyan férfi múmiája, akinek az élete és halála is csupa rejtély. A kutatók a következő hónapokban próbálják megfejteni az „erdélyi múmia" titkait.

Kucsmagomba napokat rendeznek a Magyar Természettudományi Múzeumban

A tavaszi élő gombák mellett élethű, fagyasztva szárított nyári és őszi gombafajokat is láthatnak az érdeklődők a Természettudományi Múzeumban rendezendő Kucsmagomba napokon április 6. és 8. között Budapesten.

Tudja, hol volt a magyar Jurassic Park?

A kétezres évek elején a Bakonyban szenzációs őslénytani leletekre bukkantak a kutatók, köztük az első hazai dinoszaurusz csontjaira. A Magyar Természettudományi Múzeum kiállításán nemcsak a magyar dinókkal, de a gerecsei krokodillal és a mecseki Jurassic Parkkal is megismerkedhetünk.

A mogyorós pelét két napon át ünnepli a Természettudományi Múzeum

A mogyorós pelét két napon át ünnepli a Természettudományi Múzeum

Száz éve halott kazah szabadságharcos arcát ismerheti meg a világ

Kazahsztán történelmében hatalmas mérföldkőhöz érkezhetünk hamarosan: a Kazah Központi Állami Múzeum és a Magyar Természettudományi Múzeum együttműködésének keretében magyar antropológusok az egyik leghíresebb kazah szabadságharcos, Kejki batir arcrekonstrukcióját készítik el. A kazah nemzeti hős ugyan mindössze száz éve halt meg, mégis a viharos politikai helyzet miatt alig tudunk valamit arról, ki volt ő, és hogyan halt meg.

Legendák és fotók a Duna mentén

A Duna érzékeny, törékeny élővilágát mutatja be Kudich Zsolt és Zsirmon Réka természetfotósok legújabb kiállítása, amelyet a Magyar Természettudományi Múzeum kupolacsarnoka lát vendégül. A két fotós 8 országot és 2800 folyamkilométert járt végig egy nemzetközi vizuális kampány részeként, amely Európa egyetlen veszélyezetett folyóját mutatja be.

Halál utáni születés a tizennyolcadik században

A váci Fehérek templomának múmiaegyüttese méltán világhírű antropológiai kuriózum. A tizennyolcadik században és a tizenkilencedik század elején ide temetett emberek az altemplom különleges mikroklimatikus viszonyai miatt természetes módon mumifikálódtak.

Gyöngyöt találtak az amputált karú nő csontjai között

A Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárába november végén egy szarmata nő csontmaradványait vitték be antropológiai vizsgálatra. A csontokat átadó régész arra volt kíváncsi, vajon miért hiányzik a nő teljes bal karja a bolygatatlan első századi sírból. A tisztítás során azonban egy gyöngy került elő.

2016 a mezei tücsök éve lesz

A mezei tücsök nyerte meg a Magyar Természettudományi Múzeum blogján kiírt internetes szavazást, amelyen arról dönthettek a voksolók, hogy 2016-ban melyik bogárfaj kapjon kitüntetett figyelmet.

Nincs több titok Széchényi Pál érsek halála körül

A Széchényi család egyik legfiatalabb tagja, Széchényi Krisztián táncművész tette tiszteletét 18. század elején elhunyt rokona, a Rákóczi-szabadságharcban a békekötő szerepét játszó Széchényi Pál érsek múmiája előtt.

Ötzi atyja a váci múmiák rejtélyeit vizsgálja

Albert Zink múmiakutató hazánkba érkezett, hogy a váci fehér múmiák titkait vizsgálja – olyan betegségek után ered kollégáival, amelyek a modern orvostudomány számára is értékes adatokat nyújthatnak a 250 éves holtak betegségeiről.

Hátborzongató gyerekmúmiára cserélték a szerzetest

Május 17-éig látogatható a Múmiavilág kiállítás, amelynek péntek kora délután egy új, a nagyközönség által még sohasem látott szenzációs darabját szállították át a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumbból a Magyar Természettudományi Múzeum tárlatára. A világviszonylatban is egyedülálló kiállításon péntektől megtekinthető a híres 19. századi orvos, Arányi Lajos hatéves kisfiának a múmiája, akinek földi maradványait apja éveken keresztül őrizte az íróasztala mellett.

Először láthattuk a 150 éves magyar gyerekmúmiát

A Magyar Természettudományi Múzeum Múmiavilág című kiállítására szállították a híres magyar orvos, Arányi Lajos kisfiának múmiáját – az Origo ott volt, amikor laikus szemek először tekinthették meg a hátborzongató történetet őrző bebalzsamozott gyereket.

Magyar gyermekmúmiát nézhet a múzeumban

Arányi Lajos orvos torokgyíkban elhunyt kisfiának 150 éves múmiája kerül a Magyar Természettudományi Múzeum Múmiavilág című kiállításába a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár felajánlásában.

Lopott lehet a természettudományi múzeumban kiállított Buddha-szobor

Kínában vizsgálatot indítottak annak kiderítésére, hogy valóban a Fucsien tartományból 1995-ben ellopott Buddha-szobor volt-e kiállítva a Magyar Természettudományi Múzeumban, s amennyiben megalapozottá válik a gyanú, Kína vissza fogja követelni a különleges, mumifikálódott szerzetest rejtő alkotást

Önmagát mumifikálta a szerzetes

A fáraók és a maja főemberek múmiáit valamennyien jól ismerjük, de önmagát kiszárított ember mumifikált tetemét még aligha láttak sokan.

Akció helyett az absztrakció a menő a mai természetfotózásban

A Magyar Természettudományi Múzeumban tegnap rendezték meg Az Év Természetfotósa GDF SUEZ pályázat 2014 díjátadó rendezvényét és nyitották meg a legjobb képekből rendezett kiállítást. Két nyertest és egy szervezőt kérdeztünk a jelenlegi trendekről.

Múmiavilág - a Természettudományi Múzeumban szembejön a múlt

A múmiák halottak, de biztos, hogy nem beszélnek? - teszi fel a kérdést a Magyar Természettudományi Múzeum. És biztos lehetsz abban, hogy választ is kapsz, ha ellátogtsz az izgalmas vándorkiállításra, amely most Budapestre érkezett.

Szívtelen apácáért halott csecsemők - Budapestre érkezett a nemzetközi múmiakiállítás

Öt földrészről érkeztek múmiák a Magyar Természettudományi Múzeumba. A nemzetközi múmiacserebere világába a kilencvenes évek váci lelete, a szív nélküli apáca jelentette a belépőt. A testek kicsomagolásán jártunk.

Dinóóriások érkeztek Magyarországra

A legnagyobb ragadozó dinoszauruszt is látni lehet péntektől a Természettudományi Múzeum kiállításán, ahol tizenhat dél-amerikai csontvázmásolatot és rekonstrukciót lehet majd testközelből megtekinteni.

Ragadozók falatoztak a magyar dinókból

Viszonylag kicsik voltak a magyar dinók, de azért a dögevők jóllakhattak abból a tetemből, amelynek maradványai kivételes épségben maradtak meg a Bakonyban, Iharkúton.

Világméretű békakórtól tartanak Magyarországon is

Több lenne Magyarországon a szúnyog, és kevesebb a gólya, ha hazai békafajok is pusztulnának a világszerte kétéltűek kihalását okozó gombás betegségtől. A kutatók a sötétben tapogatóznak, a magyar szakértő szerint csak a fertőzött állatok egyenkénti gyógyszeres fürdetése segíthet.

Itt vannak a rejtekhelyükről előásott magyar dinók

Magyarországról soha nem kerülhetnek elő dinoszauruszcsontok - ez volt az általános vélemény, amíg egy másodéves egyetemista meg nem találta az elsőt a Bakonyban. Azóta már több ezer csont került elő, és a leletek alapján készült látványos rekonstrukciókat rövidesen a nagyközönség is láthatja a budapesti Természettudományi Múzeumban.

Zsugorodnak az élőlények a felmelegedés miatt

Határozottan a kisebb élőlényeknek kedvez a globális felmelegedés. A gond az, hogy a testméretek egyenetlen változása fölborítja a táplálékláncokat, és számos fajt a kihalás peremére sodor. A Magyarországon költő tövisszúró gébics máris kisebb tojásokat rak a felmelegedés hatására.