magyar kutatók
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Csendesebb hely lenne a Mátra az óriástávcső miatt
A Mátra alatti kőzetrétegek hatalmas párnaként tompítják a földmozgásokat, ezért a hegység - viszonylag kis tömege ellenére - megfelelő hely lehet az Einstein Teleszkópnak. Már csak Spanyolországot és Olaszországot kell "legyőznünk", hogy nálunk épüljön meg a világ egyik legnagyobb és legkorszerűbb tudományos berendezése.
A kutatókhoz hasonlóan dolgozzák ki elméleteiket a kisbabák
Képesek-e rá a kisebb gyermekek, hogy miután fejben elvégeztek egy gyors statisztikai elemzést, az eredmények alapján elméleteket alkossanak a világ működéséről? És van-e bármiféle elképzelésük arról, hogy mi mehet végbe a felnőttek agyában?
A PISTA első nagy sikere: távoli szupernóvát fedeztek fel magyarok
Három-négymilliárd fényév távolságban felrobbant szupernóvát azonosítottak magyar csillagászok az MTA Csillagászati Kutatóintézetének piszkéstetői állomásán. A vendégcsillagot a Lendület program keretében felújított távcsővel találták meg.
Gongütés a kis ősrobbanások előtt
November első napjaiban újra Európába került az Univerzum ősanyaga, a kvark-gluon-plazma kutatásának súlypontja. A CERN nagy hadronütköztetőjében körülbelül százezerszer magasabb hőmérsékletet hoznak létre, mint ami a Nap magjában jellemző. Ilyen állapotok utoljára az Ősrobbanáskor léteztek.
Magyar tudósok fejtették meg a kakukk titkát
Egy napig képes visszatartani már kész tojásait a kakukk, hogy fiókája hamarabb kifejlődjön, s így előnyhöz jusson a gazdamadár utódaival szemben - fejtette meg a kakukk titkát egy magyar kutatók közreműködésével dolgozó nemzetközi kutatócsoport. A kakukk örökös evolúciós versenyben áll gazdamadaraival, melynek során számos trükköt fejlesztett ki a mostohaszülők becsapására. Ezek egyike, hogy a tojásai előbb kelnek ki, mint a gazdák tojásai.
Megjavult és hasít az áramvonalas műhold
Majdnem tönkrement, de újra üzemel a valaha készült legpontosabb műszer, amely egy űrszonda fedélzetéről vizsgálja Földünk gravitációs terét. A műszer adatai alapján pontosan meghatározható a Világtenger felszínének domborzata, követhető a tengeráramlások és a jégtömegek mozgása, és az éghajlatváltozással kapcsolatos előrejelzések is pontosíthatók.
Magyar kutatók sikeres kísérlete Svájcban
Sikeres kísérleteket hajtott végre a svájci Villigenben a miskolci Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány csoportja a Paul Scherrer Intézet stadionnyi méretű óriásmikroszkópjában: a Babcsán Norbert vezette kutatócsoport másodpercenként tízezer képet rögzített fémhab buborékoltatása közben.
Rohamosan terjed a toportyán Magyarországon
Alig tizenöt éve tért vissza az aranysakál Magyarországra, és mára több ezer példány él az országban. Az őshonos, nádi farkasnak vagy toportyánnak is nevezett ragadozó valóban képes arra, hogy a szabadon tartott nyájból megpróbáljon elragadni egy juhot, de jellemzően inkább kisrágcsálókat fogyaszt. Ha találkozunk vele, valószínűleg csak egy pillanatra látjuk majd.
Látványos animáció készült egy űrben száguldó szikláról
Több mint fél kilométer vastagságú, laza törmeléktakaró boríthatja a Lutetia kisbolygót a Rosetta-űrszonda mérései alapján. Az űreszköz felvételeiből látványos animációt is készítettek az égitestről.
Mágneses lebegés és trükkös biciklik a Kutatók Éjszakáján
A Budapesti Műszaki Egyetemen mágneses lebegtetéssel és hőkamerával ismerkedhettek a látogatók, míg a Millenáris Parkban hangszersimogató és trükkös biciklik várták az érdeklődőket az ötödik Kutatók Éjszakáján. A rendezvény célja az volt, hogy vonzóvá tegye a fiatalok számára a kutatói pályát, és bebizonyítsa, hogy a tudomány érdekes.