Magyar Királyi Honvédség
címke rss- kapcsolódó címkék:
- második világháború
- Vörös Hadsereg
- Wehrmacht
- Honvéd Vezérkar
- Adolf Hitler
„Cassandrának igaza volt!”
Kossuth Lajos 1867. május 22-én nyílt levelet küldött Párizsból Deák Ferencnek, amelyben a kiegyezésről írja meg véleményét. Ezen az évfordulón Fabó Edit, a Magyarságkutató Intézet munkatársa cikkét közli a Magyarságkutató Intézet honlapján.
- címkék:
- Andrássy Gyula gróf
- Klapka György
- Jókai Mór
- Kossuth Lajos
- Ferenc József
- Andrássy Gyula
- Kasszandra-levél
- 1848. március 15.
- 1848-as forradalom és szabadságharc
- Cassandra levél
- magyar történelem
- Deák Ferenc
- kiegyezés
- márciusi ifjak
- 1848-49-es szabadságharc
- Osztrák-Magyar Monarchia
- pragmatica sanctio
- Magyar Királyi Honvédség
- Magyarságkutató Intézet
- Címkefelhő »
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Hideg napok: nyolcvan éve kezdődött a délvidéki vérengzés
Nyolcvan éve, 1942. január 4-én Zsablyán kezdődött el a Magyar Királyi Honvédség délvidéki nagy partizánellenes „tisztogató akciója", amely - a hatvanas években készült magyar film (illetve az annak alapjául szolgáló regény) címe alapján - „hideg napok" néven vonult be a történelembe. A vérengzésbe torkollott razzia január 21–23-án Újvidéken járt a legtöbb halálos áldozattal.
- címkék:
- Joszip Broz Tito
- Szombathelyi Ferenc vezérezredes
- Feketehalmy-Czeydner Ferenc
- Bajcsy-Zsilinszky Endre
- csetnikek
- Hideg napok
- honvéd vezérkar főnökének különbírósága
- tömeggyilkosság
- második világháború
- bűnvádi eljárás
- megtorlás
- interpelláció
- német megszállás
- tisztogatás
- csendőrség
- Délvidék
- Jugoszlávia
- partizánakció
- Magyar Királyi Honvédség
- Honvéd Vezérkar
- Címkefelhő »
Sikerülhetett-e volna Magyarország kiugrása a második világháborúból?
Általánosan elfogadott tétel, hogy a történettudományban nincsen helye a mi lett volna ha? – kérdés feltevésének. Pedig nem csak a jelenben, hanem a múltban is a politikai döntéshozók mindig több lehetőség közül választhattak. Kísérletet teszünk, hogy megnézzük: egy sorsdöntő helyzetben milyen valós alternatívák álltak az egykori döntéshozók előtt, és mik voltak azok a szempontok, ami alapján végül döntöttek, történelemmé téve elhatározásuk következményeit. Magyarország újkori történetében ilyen drámai sorsfordulónak számítanak az 1944. októberi események, amikor Horthy Miklós kormányzó megkísérelte az ország kivezetését a háborúbóól. ...
- címkék:
- Faragho Gábor altábornagy
- Lázár Károly altábornagy
- Horthy Miklós kormányzó
- Szálasi Ferenc
- Edmund Veesenmayer
- Otto Skorzeny
- Vjacseszlav Molotov
- Lakatos Géza vezérezredes
- Dálnoki Veress Lajos vezérezredes
- proklamáció
- kiugrási kísérlet
- Sztójay-kormány
- Kreml
- kiugrási iroda
- puccs
- második világháború
- náci Németország
- Vörös Hadsereg
- konspiráció
- Magyar Királyi Honvédség
- ideiglenes fegyverszüneti megállapodás
- Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom
- Honvéd Vezérkar
- Címkefelhő »
Tragikus ballépés volt az Amerika elleni magyar hadüzenet
Az 1941-es esztendő a végzetes hatású politikai döntések, a második világháborúba való belépés éveként vonult be Magyarország modern kori történelmébe. A baljóslatú események sorozata áprilisban kezdődött el azzal, hogy a Jugoszláviát hadüzenet nélkül lerohanó Wehrmacht nyomában a honvédség bevonult a Délvidékre. Két és fél hónappal később, a máig tisztázatlan hátterű kassai incidens ürügyén, Bárdossy László miniszterelnök addigi óvatosságát feladva, június 27-én önhatalmúlag bejelentette, hogy Magyarország hadiállapotba került a Szovjetunióval. Az év utolsó hónapja sem múlt el egy újabb, és hosszú távon ugyancsak tragikus következmményekkel ...
- címkék:
- Bárdossy László
- Horthy Miklós kormányzó
- Adolf Hitler
- Franklin D. Roosevelt
- Werth Henrik
- Gróf Teleki Pál
- Japán Császárság
- aktív semlegesség
- Pearl Harbor
- Bárdossy-kormány
- második világháború
- hadiállapot
- hadüzenet
- Wehrmacht
- Barbarossa hadművelet
- délvidéki bevonulás
- Teleki-kormány
- Magyar Királyi Honvédség
- kassai bombázás
- Címkefelhő »
Fagyos orosz hómezőkre terítette ki sötét szárnyait a végzet
1943. január 12-én kora délelőtt az urivi hídfőből indított szovjet offenzívával vette kezdetét az a véres és a 2. magyar hadsereg pusztulásával végződött ütközet, amely a Don-kanyari tragédiaként él a magyar történelmi emlékezetben. A magyar történelemben a 2. magyar hadsereg katasztrófája számít a legsúlyosabb katonai vereségnek, amelynek áldozati száma jelentősen meghaladja az 1526-os, ugyancsak tragikusan végződött mohácsi csata emberveszteségeit.
- címkék:
- Vitéz Jány Gusztáv vezérezredes
- Csujkov hadseregtábornok
- Moszkalenko tábornok
- Adolf Hitler
- Joszif Visszarionovics Sztálin
- Magyar Királyi Honvédség
- urivi hídfő
- könnyű hadosztály
- Báró Maximilian von Weichs vezérezredes
- B Hadseregcsoport
- Cramer-hadtest
- hadparancs
- veszteség
- második világháború
- Horthy-korszak
- visszavonulás
- áttörés
- hadtest
- Győzelem Napja
- 2. magyar hadsereg
- Vörös Hadsereg
- Sztavka
- Wehrmacht
- Honvéd Vezérkar
- Címkefelhő »
Jobb lett volna-e, ha Horthy lemond?
1944. március 19-én vasárnap kora hajnalban a budavári Sándor-palotában vészjósló hírrel ébresztették fel Kállay Miklós miniszterelnököt. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a frissen befutott jelentések alapján arról tájékoztatta a miniszterelnököt, hogy Bicske és Ceglédbercel térségéből erős, páncélozott és motorizált német egységek tartanak a főváros felé, Ausztria irányából pedig katonai szerelvények és teljes harckészültségben álló gépkocsizó menetoszlopok lépik át folyamatosan a határt. Így vette kezdetét a legújabb-kori magyar történelem tragikus fejezete, a német megszállás.
- címkék:
- Horthy Miklós kormányzó
- Adolf Hitler
- Sztálin
- Kállay Miklós
- Szombathelyi Ferenc
- Klessheim
- szövetséges hatalmak
- Sztójay-kormány
- teheráni konferencia
- hintapolitika
- különbéke tárgyalások
- megszálló csapatok
- második világháború
- német megszállás
- deportálás
- Harmadik Birodalom
- Vörös Hadsereg
- Magyar Királyi Honvédség
- Wehrmacht
- Honvéd Vezérkar
- Címkefelhő »
Halálos végjáték a fagyos orosz hómezőkön
Kereken hetvenöt éve, 1943. január 12-én kora délelőtt a Voronyezsi Front 40. hadserege kitört az urivi szovjet hídfőből, és elsöprő erejű támadást indított a 2. magyar hadsereg Don mentén kiépített állásai ellen. A Vörös Hadsereg jelentős túlerőben lévő gépesített alakulatai már az offenzíva első napján áttörték a gyengén felszerelt 7. könnyű hadosztály cérnavékony védelmi állásait. A pörölycsapásszerű szovjet támadás utáni napokban a Don menti fagyos orosz sztyeppén, közel mínusz negyven fokos hidegben bontakozott ki a magyar hadtörténet legmegrázóbb tragédiája.
- címkék:
- Bárdossy László
- Adolf Hitler
- Horthy Miklós
- Jány Gusztáv
- Szombathelyi Ferenc
- Magyar Királyi Honvédség
- páncélos hadosztály
- bekerítő haművelet
- Fall Blau
- urivi hídfő
- második világháború
- áttörés
- Harmadik Birodalom
- Sztálingrád
- Don-kanyar
- 2. magyar hadsereg
- Vörös Hadsereg
- Barbarossa hadművelet
- Honvéd Vezérkar
- Címkefelhő »
Nem a villámháború volt a Vörös Hadsereg erőssége
Hetvenhárom éve vette kezdetét az Alföld térségében a második világháború egyik legnagyobb páncélos ütközete. Az 1944. október 6. és 31. között zajló, a korábbi terminológiában debreceni páncélos csatának nevezett összecsapás ugyan szovjet győzelemmel végződött, ám Magyarország gyors elözönlésének terve - nem függetlenül az október 15-én és 16-án Budapesten lezajlott eseményektől -, kudarcba fulladt, és az ország még fél évre rendkívül súlyos pusztítással együtt járó utóvédharcok helyszínévé vált.
- címkék:
- Heszlényi József altábornagy
- Horthy Miklós
- Erdély
- kiugrási kísérlet
- páncéloshadosztály
- alföldi páncélos csata
- nehézpáncélos
- önjáró löveg
- hadművészet
- második világháború
- hadművelet
- offenzíva
- stratégia
- ellentámadás
- Vörös Hadsereg
- Magyar Királyi Honvédség
- tordai csata
- 2. ukrán front
- Malinovszkij marsall
- Wehrmacht
- Címkefelhő »
Háború a háborúban – Tordáig űzte a románokat a magyar ellentámadás
Hetvenhárom éve, 1944. szeptember 5-én hajnalban kezdődött a 2. magyar hadsereg dél-erdélyi offenzívája, a magyar politikai és katonai vezetés utolsó kísérlete a Vörös Hadsereg, és az ekkor már vele szövetséges román királyi haderő feltartóztatására a Kárpátok térségében. A szovjetek nyomasztó fölénye eleve reménytelenné tette hadászati jelentőségű győzelem kivívását, ám ennek ellenére az elszánt magyar ellentámadás a túlerőben lévő 4. román hadsereget egészen Tordáig visszanyomta.
- címkék:
- Horthy Miklós
- I. Mihály király
- Lakatos Géza vezérezredes
- Erdély
- Kárpátok
- Dálnoki Veress Lajos vezérezredes
- Vörös János vezérezredes
- Lakatos-kormány
- 2. ukrán front
- Malinovszkij marsall
- második világháború
- fegyverszünet
- Vörös Hadsereg
- Magyar Királyi Honvédség
- tordai csata
- dél-erdélyi offenzíva
- Wehrmacht
- Honvéd Vezérkar
- Címkefelhő »
Több mint hét évtizede megfejtetlen rejtély Kassa bombázása
1941. június 26-án, délután egy óra öt perckor a három évvel korábban Magyarországhoz visszacsatolt felvidéki város, Kassa felett, három, azonosítatlan felségjelű és típusú bombázógép jelent meg. Az alacsonyan repülő gépek harminc bombát oldottak ki a város légterében. A bombatámadásban 32 ember vesztette életét, majd 300-an megsebesültek, és közel hárommillió pengős anyagi kár keletkezett. A máig tisztázatlan hátterű légitámadás azonban még ennél is sokkal súlyosabb következménnyel járt az országra nézve. A szovjet agressziónak minősített bombatámadásra adott válaszként, Horthy kormányzó még aznap délutáni döntése nyomán, Magyarorsszág ...
- címkék:
- Vjacseszlav Molotov
- Krúdy Ádám százados
- Adolf Hitler
- Horthy Miklós
- Werth Henrik
- Bárdossy László
- Felvidék
- Kassa
- hadba lépés
- Junkers Ju-52
- Iljusin Il-4
- Savoya-Marchetti SM-79
- második világháború
- bombázás
- Szovjetunió
- Vörös Hadsereg
- Barbarossa hadművelet
- Magyar Királyi Honvédség
- Wehrmacht
- Címkefelhő »
Moszkva zárt ajtók mögött – Hitler füle mindent hallott
1944. október 11-én a titokban Moszkvába küldött magyar delegáció végleges megállapodásra jutott a szovjet kormánnyal a fegyverszüneti feltételekről. Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos a dokumentum aláírása előtt a következőket mondta Szentiványi Domonkosnak, a küldöttség tagjának: „Gratulálok, Miniszter úr! 1526 óta ez az első alkalom, hogy Magyarország megnyert egy nagy háborút.” Sajnos azonban nem így lett, és az ország fél évre pusztító harcok színterévé vált.
Az öngyilkos Telekivel már nem törődtek a győztesek
Hetvenöt éve, 1941. április 10-én Zágrábban kikiáltották Horvátország elszakadását a Wehrmacht csapásai alatt széteső Jugoszláv Királyságtól. Ez volt a jeladás Budapest számára a Legfelső Honvédelmi Tanács április elsejei ülésén már elhatározott katonai műveletek megkezdésére, a Délvidék megszállására. Azt, hogy hadviselő féllé váljunk a németek oldalán, gróf Teleki Pál miniszterelnök április 3-i öngyilkossága sem tudta megakadályozni.
- 1