magyar irodalom
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Demeter Szilárd: A magyar irodalom infrastruktúrájának megújítására kaptam megbízást
Egyebek mellett a magyar irodalom és könyvkultúra infrastruktúrájának megújítását, valamint az anyanyelvi kultúrával foglalkozó intézményeknek közös otthont adó Magyar Nyelv Háza felépítését tűzte ki célul a Petőfi Irodalmi Múzeumot (PIM) vezető Demeter Szilárd, akit januártól újabb két évre a nemzeti könyvtár, a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért felelős miniszteri biztossá neveztek ki.
Magyarország élen jár a nemtudásban
Idegesítenek a gazdag svájciak, rohadjanak meg – Háy János szerint ebben a mondatban nem a sztereotípia az érdekes, hanem az érzelmi töltet. Ezért írt éveken át személyes úti esszéket, amelyek most jelentek meg kötetben. Bukott arcokról, a gazdag európaiak seggében lihegő magyarokról beszélgettünk vele, meg arról, mikor kell abbahagyni az írást.
- címkék:
- Háy János
- magyar irodalom
- magyarok
- Címkefelhő »
Nagystílű életre vágyott, kapott helyette két világháborút
M. Hrabovszky Júlia, Márai Sándor nagy-nagynénje 1858 és 1946 között élt, látta a Monarchia utolsó fényeit, aztán széthullását, átvészelt két világháborút, megélte a modern magyar irodalom megszületését, Bartók kortársa volt, éveket töltött Párizsban, Bukarestben, Bécsben – de emlékiratában ebből szinte semmit nem észlelünk. Talán nem érzéketlen volt, hanem csak egy szerep vagy inkább egy szerepálom foglya.
Híd Petőfi és Petri között
Arany János sokáig csak a Toldi költőjének számított, később az inga az ellenkező irányba lengett, a nagyszabású hun-magyar történelmi eposzok írója süllyedni kezdett, és ezzel egyidejűleg felemelkedett a szatirikus, sőt a dekadens Arany, Baudelaire és Flaubert kortársa. Az 1960–70-es években a Vas István, T. S. Eliot, Kavafisz iskoláját kijárt nemzedék pedig már egyik ősének tekintette.
Forró, nedves és tele van titkokkal
Irodalmunk és a fürdők világának kapcsolata régi és intim. A fürdő nemcsak az egészségápolás, hanem a társasági élet egyik központja, és a gomolygó gőzben bármi megtörténhet.
Ingyen csinálják, amit más négyszázmillióért
Térey János, Závada Péter, Simon Márton és rajtuk kívül is több tucat író, költő csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, amely a Kárpát-medencei Tehetséggondozó íróakadémia elleni akcióként indult.
Perjegyzettől cigányirtásig
Idén két könyv is megjelent, amely eltérő eszközökkel próbálja feldolgozni a romagyilkosságokat. Széles Sándor sci-fijében egy pszichopata tudós akarja megölni az összes romát, Vágvölgyi B. András pedig a gyilkosok peréről írott tudósításait adta ki kötetben.
Ez az a föld, amit Isten elhagyott
Egy 1969-es körkérdésre válaszolva Vas István azt írta: „Manapság három hatásközpont érzékelhető a magyar lírában: 1. Weöres; 2. Pilinszky (Nemes Nagy Ágnessel bővítve); és 3. (főleg) Juhász Ferenc-Nagy László.” Igaz lenne ez ma is? Vagyis: valóban hat még Pilinszky költészete? És a többieké? Nem lehet, hogy véget ért a magyar irodalom költői korszaka?
Az ő korában egy rendes költő meg van halva már
Varró Dánielt az ezredfordulón sokan zseninek kiáltották ki, költői indulása óta viszont csak egyetlen „felnőtt” verseket összegyűjtő kötete jelent meg, az is közel tíz éve. Most új, Mi lett hova? című könyvével tér vissza, amelyben a negyven felé közelítő, beérkezett költő vallomásait olvashatjuk akkor, amikor „a volna lettbe billen épp”.
A verse is jó, hogy a fene enné meg
Szilasi László szép kísérletet tesz új regényében: három magyar író nézőpontjába, életébe helyezkedett bele. Az Amíg másokkal voltunk nemcsak a művészi szorongásról, hanem egy kicsit a mai Magyarországról is szól.