magyar gazdaság
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Magyarország
- Járai Zsigmond
- infláció
- devizapiac
- GDP
- legfrissebb
- legrégebbi
Tavaly 3,8 százalékkal nőtt a gazdaság
Végleges adatok szerint 2001-ben 3,8 százalékkal bővült a magyar gazdaság éves összevetésben - közölte honlapján a Központi Statisztikai Hivatal. A pénteken nyilvánosságra hozott számok megegyeznek a március elején közölt adatokkal. A GDP értéke folyó áron 14 900 milliárd forint, egy főre vetítve pedig 1 millió 460 ezer forint volt; ez a jegybank éves átlagárfolyamán átszámítva 5690 eurónak felel meg.
Járai nem osztja az uniós jegybank aggodalmait
Járai Zsigmond jegybankelnök nem osztja az Európai Központi Bank szakemberei által hangoztatott aggodalmakat, amelyek szerint a bővítés megnehezítené az uniós központi bank pénzügypolitikájának alakítását. Járai Zsigmond közölte azt is, hogy Magyarország elfogadná, hogy néhány tagállam rotációs alapon legyen tagja az uniós jegybank döntéshozó testületének.
Itthon 2006-tól jönne az euró
Járai Zsigmond szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügypolitikája elősegíti, hogy Magyarország akár már 2006-ban bevezethesse az eurót. A jegybankelnök vitatta azokat az érveket, mely szerint érdemes lenne tovább várni a valutauniós csatlakozással, sikeresnek nevezte a magyar inflációs politikát, és még erre a félévre 5 százalékosra várja a pénzromlást, amely ugyanakkora marad az év végéig.
Változatlan monetáris politika az uniós csatlakozásig
Idén mintegy 4 százalékos GDP-bővülésre, 4,5 százalékos decemberi éves inflációra és 3 százalékos államháztartási hiányra számít a Magyar Nemzeti Bank - mondta Járai Zsigmond. A jegybankelnök megerősítette: az ország uniós csatlakozásáig nem változik a monetáris politika. Járai Zsigmond szerint a tavalyi év egyik legnagyobb eredménye, hogy korrekt együttműködés alakult ki a jegybank és a kormány között.
Öt százalék alatti infláció Járai új célkitűzése
Hangsúlykülönbségek vannak a szocialisták és a jegybank által képviselt monetáris politikában, a nézeteltérések azonban áthidalhatóak - derült ki Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, valamint László Csaba, az MSZP pénzügyminiszter-jelöltje Népszavának adott nyilatkozataiból. A leendő kormány szakértői a gazdasági növekedést részesítik előnyben, s nem akarják mindenáron csökkenteni az inflációt. Eközben a jegybank törvényi kötelessége a fogyasztói árak növekedésének fékezése.
Nem javulnak a vállalati várakozások
Nem változott februárban a száz legnagyobb magyarországi vállalat várakozásait tükröző TOP-100 konjunktúraindex, értéke az előző hónappal megegyezően 52 százalék volt - közölte az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet.
Ecostat: 5,5 százalékos infláció, 9200 pontos BUX szeptemberre
Az idei év szeptemberében a fogyasztói árak várhatóan mintegy 5,5 százalékkal lesznek magasabbak az egy évvel korábbinál - az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet adatai szerint. Ugyanerre az időszakra 9200 pontos BUX értéket jósol az intézet.
Derűlátó kis- és középvállalatok
A kis- és középvállalati szektor bízik az ország gazdasági helyzetének javulásában, a fogyasztás növekedésében és a kereslet élénkülésében - derül ki az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet legfrissebb felméréséből. Az intézet kis- és középvállalkozások várakozásait tükröző konjunktúra-index értéke áprilisban - az év eleje óta 5 százalékponttal emelkedve - elérte az 51,6 százalékot. Az index értéke márciusban 49,6, tavaly áprilisban 49,5 százalék volt.
Folytatódik a külső és belső hiány növekedése
A GKI Rt.-nek a K&H Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint májusban a magyar gazdaság már valószínűleg túljutott a dekonjunktúra mélypontján. Rendkívül gyorsan emelkedik a lakosság jövedelme és ezzel fogyasztása. A külső és belső hiány növekedése az év hátralévő részében folytatódni fog. Az elemzés szerint idén a GDP 3,2 százalékos ütemben bővül, a keresetek reálértéke pedig 10 százalékkal javul.
Borúlátó cégvezetők
A magyarországi nagyvállalatok gazdasági várakozásait tükröző TOP-100 konjunktúra-index értéke 56 százalék, ami két százalékpontos csökkenést jelent szeptemberhez képest - áll az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet összefoglalójában. A kutatók szerint a cégek rövid távú helyzetmegítélésének romlása a mérséklődő világgazdasági konjunktúra következtében várható volt, mértéke azonban szerényebb lett a feltételezettnél.
- címkék:
- magyar gazdaság
- világgazdaság
- Címkefelhő »