labdarúgó-vb 2022
címke rss- kapcsolódó címkék:
- foci
- labdarúgás
- Katar 2022
- angol fociválogatott
- világbajnokság
Egy magyar focibíró miatt felgyújtották Kamerun fővárosát
Az 1998-as franciaországi labdarúgó-világbajnokságon az egyetlen magyar bíró, Vágner László tökéletesen vezette a Norvégia-Skócia találkozót, ezért a csoportkör egyik legzűrösebbnek ígérkező mérkőzését is rábízták az illetékesek. Hiba volt. A magyar bíró teljesítménye után Kamerun fővárosában zavargások törtek ki, a helyiek barikádokat emeltek és az ott élő fehér embereket verték. Vágner a Kamerun-Chile meccs után az 1998-as világbajnokságon nem kapott több küldést és még ennek az évnek a végén visszavonult a játékvezetéstől. Folytatjuk a labdarúgó-világbajnokságok legnagyobb bíróbotrányainak felidézését. 2. rész.
- legfrissebb
- legrégebbi
Maradona és Isten keze: csalás vagy bosszú egy háborúért?
„A gólhoz kellett Maradona feje és Isten keze." Aligha van labdarúgást szerető ember a világon, aki ne tudná, hogy ez a mondat melyik futballmérkőzés, melyik jelenete kapcsán hangzott el. A világbajnokságok történetének legnagyobb bírói tévedéseit felidéző sorozatunkban ezúttal az 1986-os Argentína-Anglia negyeddöntő döbbenetes gólját, és annak utóéletét járjuk körbe.
Pfaff leütötte Fazekast, a csaló bíró soha többet nem vezetett meccset
Az 1982-es spanyolországi világbajnokságon történt a labdarúgás történetének egyik legemlékezetesebb jelenete, amelynél a nyugatnémet kapus, Toni Schumacher az elődöntőben úgy gázolta el a francia Battistont, hogy az elveszítette az eszméletét, több foga kitört, és számára a kórházban ért véget minden idők egyik legfelejthetetlenebb focimérkőzése. Ennek az ominózus ütközésnek vaskos irodalma van hazánkban is, de egy néhány nappal korábbi, hasonló esetet szinte nálunk is mindenki elfelejtett. Pedig annak magyar főszereplője volt. Fazekas László, az Újpest ezüstcipős csatára, aki a vb-re már egy belga klubból érkezett. Folytatjuk a laabdarúgó-világbajnokságok ...
Egy őrjöngő olajsejk miatt esett pánikba az ostoba szovjet bíró
Komoly focirajongó az, aki ismeri a szovjet Miroszlav Sztupar játékvezető nevét. Ugyanis összesen három válogatott mérkőzést dirigált, ám ezek közül az egyik bevonult a történelembe. Neki (is) köszönhetően. Folytatjuk a labdarúgó-világbajnokságok legnagyobb bírói botrányait bemutató sorozatunkat. 5. rész.
Meg akarták ölni a botrányt okozó csaló focibírót
Wembley-gól. Így vonult be a történelembe az a Geoff Hurst lövés, amely után az 1966-os világbajnokságon a labda nem haladt át a gólvonalon, ám a találkozó játékvezetője, a svájci Dienst és segítője, a szovjet Bahramov gólt ítélt. A döntő hosszabbításában, 2-2-es állásnál. Anglia így győzte le Németországot, és szerezte meg története egyetlen komoly címét válogatott szinten. 44 évvel később a sors ebből egy picit visszaadott az akkor a balszerencsés döntést elszenvedni kénytelen nemzetnek. Igaz, mindehhez egy óriási játékvezetői tévedés - az angolok szerint csalás - is kellett. A labdarúgó-világbajnokságok bíróbotrányai című sorozattunk ...
16 év után is őrültnek nevezik a nürnbergi focivérfürdő csaló bíróját
A labdarúgó-világbajnokságok legnagyobb bírói botrányairól szóló sorozatunkban ezúttal nem egy konkrét hibáról lesz szó, hanem egy olyan találkozóról, melyen a játékvezető – világcsúcsot felállítva – 16 alkalommal mutatta fel a sárga, és 4 alkalommal a piros lapot. Ráadásul a vicces (vagy tragikus?) a dologban, hogy többször is megtehette volna. Ám a 20 lap miatt is mindenki őt támadta a mérkőzés után. És támadja ma is.
Ekkora csalást még a szovjetek sem láttak soha
Az 1986-os mexikói labdarúgó-világbajnokságon a szovjet válogatott nyolcaddöntőjét a magyar szurkolók többsége duplán is kárörömmel nézte. Egyrészt az országunkat megszállás alatt tartó nagyhatalom válogatottja természetesen nem örvendett nagy népszerűségnek nálunk, másrészt még nagyon friss volt az a 6-0-s megsemmisítő csapás, amelyet a szovjet csapat Irapuatóban a magyarokra mért. A szovjetek csoportbeli teljesítményét látva sokan azt hitték, hogy Valerij Lobanovszkij csapata akár a legjobb négy közé is eljuthat. Aztán a nyolcaddöntőben jöttek a belgák és a kor egyik legjobb bírója, a svéd Fredriksson.
A FIFA csalással próbálta megmenteni minden idők egyik legostobább bírói döntését
Az angol Graham Poll évezredünk első évtizedében az egyik legtöbbet foglalkoztatott játékvezető volt. Már 17 évesen letette a vizsgát, 30 éves korától a Premier League-ben bíráskodott. Összesen 1544 találkozót irányított, de ezek közül a világ leginkább egyre emlékszik. A 2006-os világbajnokságon általa vezetett, sorsdöntő, Horvátország-Ausztrália mérkőzésre, amelyen egészen ostoba módon egy játékosnak három sárga lapot adott. A FIFA pedig egy elképesztő trükkel akarta leleplezni Poll ostoba döntését.
Minden idők legundorítóbb csalássorozata kellett Korea vb-elődöntőjéhez
Mesés menetelés. Ezt gondolhatják Dél-Korea 2002-es szerepléséről azok, akik nem látták azt a vb-t, csak az eredményeket olvassák. Akik követték azt a világeseményt, azok viszont másképpen emlékeznek a dél-koreai szereplésre: bírói tévedések, sőt csalások sorozataként. A vb-k legemlékezetesebb bíróbakijait bemutató sorozatunkban ezúttal nem egy sípmester egyetlen ordító hibájáról lesz szó, hanem több játékvezető tudatos, szinte felülről irányított csalássorozatáról.
A világ legrosszabb bíróját haza kellett zavarni a focivébéről
A labdarúgó-világbajnokságok legnagyobb bírói bakijait bemutató sorozatunkban ezúttal egy 60 évvel ezelőtti meccs is szóba kerül, melyen a játékvezető minden idők egyik legrosszabb bíráskodását produkálta. Természetesen haza is zavarták, ám néhány évvel később olyan döntést hozott, mely forradalmasította a labdarúgást