A prágai agyagszörny misztikus legendája

A prágai városi folklórban mind a mai napig elevenen él a 16. századi titokzatos agyagszörny emléke. Az évszázadok során a Gólem a kultúrtörténet egyik emblematikus figurájává vált. 

Lángnyelvek között látta a jövőt Nostradamus

Az emberi gondolkodás történetében mindig is kiemelt szerepet játszottak azok a teóriák és próféciák, amelyek a civilizáció jövőjével kapcsolatos kérdésekre keresték a választ. Ez alkalommal az európai kultúrtörténet leghíresebb, illetve leggyakrabban idézett látnoka, Michel de Nostredame, reneszánsz nevén Nostradamus munkásságát, illetve néhány gyakran idézett próféciáját vesszük szemügyre.

Tudja-e, miért a nyuszi tojja a húsvéti tojásokat?

A húsvéthoz számos jól ismert szokás kapcsolódik, így többek között a locsolkodás és a tojásfestés is, csakúgy, mint a húsvéti nyúl hagyománya. E szokások részben a keresztény, részben pedig ősi pogány szokásokhoz kapcsolódnak.

Mit jelent nekünk a csók?

Tudja-e, vajon miért pont a gólya hozza a babákat?

Az újszülötteket igen gyakran ábrázolják egy kendőbe kötve, amint a gólyák csőrében lógnak. A hosszúlábú madár jelképe már hosszú-hosszú évszázadok óta összekapcsolódik a születéssel illetve a csecsemőkkel, és nem véletlenül van helye a jó kívánságokat jelző kártyákon, babaruhákon, és a takarókon is.

A kannibalizmus ezernyi hátborzongató arca

Talán kevés annyira hátborzongató és taszító dolog akad az emberiség kultúrtörténetében, mint a kannibalizmus. Annak ellenére, hogy a kannibalizmus még napjainkban is társadalmi tabutémának számít, a történelem azonban azt mutatja, hogy ez sokkal összetettebb és meglepőbb jelenség, mintsem azt gondolnánk.

A tudós mágus, aki megírta a varázslók tankönyvét: Agrippa

Heinrich Cornelius Agrippa von Nettesheim előtt sokan vállalkoztak arra, hogy megírják a mágikus művészetek összességének nagykönyvét, de aligha mondható el, hogy ez rajta kívül bárkinek sikerült volna. Az "Okkult filozófia" három könyvének összeállításával arra tett kísérletet, hogy a növények csodás tulajdonságaitól a misztikus számnégyzeteken keresztül Isten angyalainak titkaiig a teremtés minden misztériumát lejegyezze. Korántsem beszélhetünk azonban egy szobatudósról, hiszen életében jócskán kivette a részét a furcsábbnál furcsább kalandokból is.

Pesti mese – A Hősök tere történetének nyomában

Új cikksorozatunkban olyan mindenki által jól ismert hazai helyek, utcák, terek, városrészek és tájegységek elnevezéseinek eredetét derítjük fel, amelyek számos érdekességet, különleges sztorit rejtenek, és természetesen magukban hordozzák a magyar történelem néhány darabkáját is. Kezdésnek következzen az ország egyik kedvenc turistalátványossága, a budapesti Hősök tere.

Pesti mese – Így lett egy tátongó lyukból a város egyik legfontosabb csomópontja az Oktogon

Cikksorozatunkban olyan mindenki által jól ismert budapesti helyek, utcák, terek és városrészek eredetét derítjük fel, amelyek számos érdekességet, különleges sztorit rejtenek, és magukban hordozzák a magyar történelem néhány darabkát is. A sorozatindító Hősök tere után most következzék az Oktogon!

A királynő tudós kémje, aki az angyalokkal társalgott

Az eredetileg wales-i felmenőkkel rendelkező londoni tudós, John Dee élete olyan, mint egy valódi kalandregény. A 16. század egyik legkülönlegesebb és legtalányosabb alakja, aki egy személyben volt matematikus, geográfus, csillagász, asztrológus és okkultista, valamint I. Erzsébet királynő udvari tanácsosa, élete jelentős részét a jóslásnak, az alkímiának és a misztikus irodalomnak, a hermetizmusnak szentelte. Egyaránt kutatta a racionális tudományt és a mágiát, melyeket képes volt elkülöníteni egymástól. Élete legfőbb küldetésének azonban mégis a látható világ mögött rejtőző tiszta igazságok, az isteni ideák feltárását tekintette.