Konstantinápoly

címke rss
Ez minden idők egyik legkegyetlenebb tömegpusztító fegyvere

Ez minden idők egyik legkegyetlenebb tömegpusztító fegyvere

Sokan rettenetes sárkányhoz hasonlították, amelynek tüze iszonyatos pusztítást okozott az ellenség soraiban; a görögtűz valóságos csodafegyvernek számított a középkorban, mégsem ismerjük pontos receptjét, ahogy azt sem, hogyan működött. Miért veszett el a tudás, amit annyira féltve őriztek?

Az egész keresztény világot megdöbbentette ez a pusztító hatalom

Tudomány2023.05.29, 12:48

Ötszázhetven éve, 1453. május 29-én foglalta el II. (Hódító) Mehmed török szultán Konstantinápolyt, az egykor oly hatalmas Kelet-Római Birodalom fővárosát, amelyet Isztambul néven saját fővárosának tett meg. Bizánc elestének híre megrázta a Nyugatot, amelynek rá kellett döbbennie: új, pusztító hatalom jelent meg határainál.

Egy titokzatos pénzérmén a legnagyobb szupernóva-robbanás

Tudomány2022.09.14, 14:50

1054. július 4-én egy addig sohasem látott rendkívül fényes csillag ragyogott fel a Bika (Taurus) csillagképben. A különleges égi jelenségről, amely olyan fényes volt, hogy huszonhárom napig még a nappali égbolton is jól látszott, a legrészletesebb leírás japán, illetve kínai csillagászoktól maradt ránk. Noha a jelenkor asztronómusaitól az SN-1054 katalógusszámot kapott szupernóva rendkívüli fényereje miatt az egész északi féltekéről látszódott, különös módon egyetlen európai forrás sem emlékezett meg róla. Egy arab származású orvos feljegyzéséből tudjuk, hogy Konstantinápolyban is láthatták a ijesztő „égi tüzet", amiről a kor emberrének ...

Így tartották tisztán az ókori világ leghosszabb vízvezetékeit

Tudomány2021.05.13, 15:30

A Valens vízvezeték 368-ban készült el, Valens római császár uralkodásának idején, akiről elnevezték. Az ötödik századra Konstantinápoly állampolgárai ezen a csatornán keresztül jutottak vízhez, amelyet később több oszmán szultán is helyreállított. Ez volt a középkori város legfontosabb vízvezeték rendszere. Most a tudósok azonosítottak egy „okos trükköt", amelyet a korabeliek alkalmaztak az infrastruktúra ezen hatalmas darabjának tisztán tartására.

Két kontinens is magáénak mondja a várost, mely egykor a Bizánci Birodalom ékköve volt

Travelo2020.07.24, 08:36

Hagia Szophia olyan Isztambulnak, mint Párizsnak az Eiffel-torony, vagy Rómának a Colosseum. De tudta például azt, hogy eredetileg egyáltalán nem mecsetnek épült? Hogy a Bizánci Birodalom hosszan ragyogott mielőtt az Oszmán Birodalom vette át a hatalmat a területen? Tegyen velünk egy tematikus sétát az egykori Konstantinápoly területén, és nézzen más szemmel a városra! Fedezze fel például az Elsüllyedt Palotát vagy a ragyogóan színes mozaikokat a sok száz éves templomok falain. Olyan bizánci emlékeket mutatunk most, amelyeket talán nincsenek is az útikönyvében.

Jövőbe ágyazott történelem: Gregor Bernadett az Újszínház Bizánc című darabjáról

Archívum2018.12.10, 19:51

A kereszténység és a mohamedán világ harcát mutatja be Herczeg Ferenc egyik legtöbbet játszott darabja, a Bizánc. Gregor Bernadett színésznő Iréne császárnét alakítja, aki Konstantin császár feleségeként próbálja átvészelni az utolsó órákat. Várja a férfit, aki majd kimenekíti nemcsak Konstantinápolyból, de egy rossz házasságból is. A színésznő a szerepről és a darab aktualitásáról mesélt.

Nem ismeri el a konstantinápolyi pátriárka felsőbbségét az Orosz Ortodox Egyház

Nagyvilág2018.09.16, 14:57

Nem ismeri el a konstantinápolyi pátriárka joghatóságának felsőbbségét az orosz ortodox egyház - jelentette ki Ilarion volokolamszki metropolita, a moszkvai patriarchátus egyházközi külügyeinek irányítója a Russia Today (RT) televíziónak adott interjújában.

Tudja-e, hogy kiről nevezték el a János-hegyet?

Tudomány2017.12.18, 19:20

„János legyen fenn a János-hegyen..."- mondja a kellemes, fülbemászó örökzöld Eisemann Mihály nóta. Budapest legmagasabb pontja, az 527 méter magas János-hegy, csúcsán az Erzsébet –kilátóval, a főváros egyik legkedveltebb kirándulóhelye.

Előző
  • 1
Következő