A kommunizmus elhallgatott horror-titka: a szovjet kannibálsziget

Az 1917. november hetedikei bolsevik államcsíny után kiépülő új kommunista rendszer már megszületésének pillanatától kezdve intézményesített terrorral igyekezett megszilárdítani, majd fenntartani a hatalmát. Még jóval a nácik Németországban történt hatalomra kerülése előtt, a Szovjetunióban állították fel a világtörténelem első koncentrációs táborait. A közbeszédben csak gulágként emlegetett szovjet munkatábor-rendszer pokoli bugyraiban az osztályellenségnek kikiáltott ártatlan emberek milliói vesztették életüket, borzalmas körülmények között. A gulágok rettenetes világának történetéből is kiemelkedik azonban egy horrorisztikus bünttetőtábornak, ...

Kövér László: Nem hagyjuk, hogy gyermekeink újabb diktatúrák áldozataivá váljanak

A kommunizmus áldozatainak emléknapja nemcsak arra alkalom, hogy fejet hajtsunk sokat szenvedett elődeink előtt, hanem arra is, hogy kinyilvánítsuk akaratunkat: nem hagyjuk, hogy a gyerekeink és unokáink újabb mérgezett eszmék és újabb diktatúrák áldozataivá váljanak - jelentette ki az Országgyűlés elnöke szombaton az emléknap alkalmából tartott megemlékezésen, Budapesten.

Jóvátételt követel apja kivégzéséért az auschwitzi haláltábor hősének fia

Egy sorsfordító nap: a forradalom kivételes és alig ismert részletei

1956. október 23. fontos mérföldkőnek számít a hidegháborús korszak történetében. Az elnyomó kommunista rendszer ellen kitört magyar forradalmat és szabadságharcot a nagyhatalmi érdekek oltárán feláldozva eltiporták ugyan, de 1956 októbere halálos és befoltozhatatlan sebet ütött a megdönthetetlennek látszó szovjet típusú rendszeren. Ami a forradalom véres eltiprása után talán még nem volt azonnal felismerhető a kortársak számára, a magyar forradalom és szabadságharc olyan mély rést repesztett a kommunizmus monolit alapjába, ami négy évtizeddel később az egész rendszer összeomlásához vezetett.

Ma sem tudni, hogy hány forradalmárt gyilkoltak meg a Magyar Rádió ostrománál

1956. október 23-án délután a budai Bem-szobornál hatalmas, százezres tüntető tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa az egyetemi ifjúság előző nap, a Műegyetemen megfogalmazott 16 pontból álló petícióját. Az egyetemisták követelései pontosan megfogalmazták a magyar társadalomnak az elnyomó kommunista diktatúrával szemben tanúsított ellenérzéseit. A szovjet csapatok kivonását, teljes sajtó- és véleménynyilvánítási szabadságot, többpártrendszert, valamint - többek között - a diktatúra bűnös vezetőinek bírósági felelősségre vonását követelő kiáltvány minden egyes felolvasott pontját hatalmas üdvrivalgás fogadta. Az óriásira duzzadt tömegg ...

Hetven éve hozta létre a kommunista diktatúra az Állami Egyházügyi Hivatalt a papság elnyomására

Az 1945 után kiépülő új parlamentáris rendszerben a Magyar Kommunista Párt már kezdettől fogva és eszközökben nem válogatva tört a totális hatalom megszerzésére. A kommunisták Moszkva támogatását élvezve először a politikai ellenfeleiket távolították el a közéletből Rákosi Mátyás hírhedt szalámi taktikáját alkalmazva, amit 1948-tól az élet valamennyi szeletét átszövő totális diktatúra kiépítése követett. Az ellenállás még megmaradt szigeteit a társadalom széles körű megfélemlítésével, és az „osztályellenséggel" szemben meghirdetett kíméletlen harccal igyekeztek kiirtani. A világnézeti ellentéten túl tradícióik, szervezettségük, valaamint ...

A kommunista diktatúrák áldozataira online programokkal emlékezik a Terror Háza Múzeum

A Terror Háza Múzeum és Magyarország Kormánya idén a járványügyi helyzetre való tekintettel online programokkal, társadalmi célú rádiószpot sugárzásával, citylight- és plakátkampánnyal emlékezik február 25-én a kommunista diktatúrák áldozataira. Felhívjuk a tisztelt emlékezők figyelmét, hogy idén elmarad a közös gyertyagyújtás a Hősök falánál, kérjük, mindenki egyénileg helyezze el a kegyelet mécseseit vagy otthonában gyújtson gyertyát a börtönbe vetettek, meghurcoltak és kivégzettek emlékére - olvasható a Terror Háza oldalán.

Élete végéig küzdött Rákosi, a bukott diktátor, hogy hazatérhessen

Az ország közvéleménye a Magyar Távirati Iroda 1971. február 5-én kiadott szűkszavú közleményéből tudta meg, hogy Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártjának egykori főtitkára 78 éves korában meghalt. A 20. századi magyar történelem egyik leggyűlöltebb alakját csaknem tizenöt évig tartó száműzetés után a Szovjetunióban, az utolsó tartózkodási helyének kijelölt Gorkijban (ma: Nyizsnyij Novgorod) érte a halál. Rákosi Mátyás neve egybeforrt az 1945 után kiépülő, százezreket és milliókat megnyomorító kegyetlen kommunista zsarnoksággal; az általa szimbolizált korszak a magyar történelem legsötétebb fejezetei közé tartozik. Rákosi Mátyás éélete ...

Az 1956-os forradalom vidéken kezdődött és vidéken ért véget

A nagyközönség számára az 1956-os forradalom és szabadságharc története egyértelműen Budapest központú eseménysorozatnak tűnhet. Noha kormányzati-közhatalmi centrumként kétségkívül a főváros számított a forradalom idegközpontjának, de a kommunista diktatúrát megrengető október 23-i felkelés lángját mégis vidéken lobbantották fel. A forradalmat és szabadságharcot brutálisan leverő szovjet intervenció után az ellenállás utolsó parazsai szintén vidéken hunytak ki, jóval az után, hogy Budapesten már kíméletlenül felszámolták azt. A vidék 1956-os szerepével és jelentőségével kapcsolatos új kutatási eredményekről Kiss Réka történész, a Neemzeti ...

73 éve alakult meg Sztálin kommunista elnyomást irányító nemzetközi szervezete

1947. szeptember 22-én az európai kommunista pártok képviselői a lengyelországi Szklarska Poręba városában megtartott tanácskozásukon szovjet-jugoszláv javaslatra elhatározták egy új csúcsszervezet, a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája, a Kominform felállítását. Az elnevezésében ártalmatlannak látszó Kominform életre hívása egyetlen valós célt szolgált: a szovjet érdekszférába került kelet-közép-európai államok erőszakos, és minél gyorsabb totális bolsevizálását.

Kitelepítések, koncepciós perek, kényszermunkatábor: így lett teljes a kommunista terror

A második világháború végén Magyarország a Vörös Hadsereg hadműveleti területeként szovjet megszállás alá került, ez a realitás pedig alapjaiban meghatározta az ország jövőjét is. A szovjet támogatással végrehajtott magyarországi belpolitikai „fordulat" után, 1949 végére teljes egészében kiépültek a sztálinista diktatúra közjogi és közhatalmi keretei, az elnyomás társadalmi szintűvé vált, minden a pártállam ellenőrzése alá került. A Rákosi-rendszer az „osztályharc kiéleződésének" sztálini tanát alkalmazva, az elnyomást újabb és újabb belső ellenségnek megtett csoportok üldözésével tette folyamatossá. A jogfosztások rendszerében az 11951-es ...

Így tette tönkre a gazdákat a kommunista diktatúra

Az Országgyűlés 2012. március 26-án nyilvánította a Rákosi-diktatúra kuláküldözéseinek idején tönkretett magyar gazdák emléknapjává június 29-ét, Péter-Pál napját, amely a hagyomány szerint a betakarítás kezdete, "a parasztság ünnepe" volt.

Rétvári Bence: Sokan relativizálni próbálják a kommunista diktatúra időszakát

Ma is sokan vannak, akik relativizálni próbálják a kommunista diktatúra időszakát, az elkövetett embertelen cselekményeket, egyes szimbólumokat vagy történelmi tényeket - mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hétfőn, a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott budapesti megemlékezésen.

Szijjártó Péter: Legyen nemzetközi emléknapja a kommunista diktatúrák áldozatainak

A kommunista diktatúrák áldozatainak nemzetközi emléknapjáról nyújt be kezdeményezést az ENSZ-nek Magyarország - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön, Budapesten. 

A szovjet pártvezetésen belül zajlott Kádár és Rákosi harca

Az 1956-os forradalom és szabadságharc még füstölgő romjain szovjet szuronyok segítségével életre hívott restaurációs hatalom, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány súlyos legitimációs deficittel kellett, hogy szembenézzen a megalakulásakor. Az 1956 novemberében egy szovjet tank gyomrában Budapestre visszacsempészett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) első titkára, valamint a közjogilag illegitim, magát forradalminak nevező kormány feje számára mindezért elsőrangú kérdéssé vált, hogy a megtorlás és megfélemlítés mellett a gyűlölt közelmúlttól való elhatárolódás jegyében próbálja meg a régi-új rendszer hatalmát legitiimálni. ...

Február 25-én a kommunista diktatúra áldozataira emlékezünk

Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát 1947. február 25-én tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba. Ennek emlékére az Országgyűlés 2000-ben február 25-ét nyilvánította  a kommunizmus áldozatainak emléknapjává. Ennek kapcsán Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár nyilatkozott, aki úgy fogalmazott, hogy a kivégzetteknek, a bebörtönzötteknek és a tönkretetteknek csak annyi volt a bűne, hogy nem fértek bele az osztályharcos eszme szűk keretei közé. 

Vezéráldozatnak szánta Mindszentyt a kommunista zsarnokság

Hetven éve, 1949. február 3-án a Budapesti Népbíróság különtanácsa, a Rákosi-rendszer hírhedt vérbírája, Olti Vilmos elnökletével kezdte el tárgyalni Mindszenty József bíboros-hercegprímás kirakatpernek szánt, és koncepciós vádakon alapuló ügyét. A szovjet szuronyok árnyékában kiépülő kommunista diktatúra Mindszenty perét a rezsim egyik legfőbb ellenségének kikiáltott katolikus egyház szétzilálására, és a hívők megfélemlítésére akarta felhasználni.

Bedobozolt amerikai csontokat adott át Észak- Korea

Az Észak-Korea által az Egyesült Államoknak átadott földi maradványok szinte bizonyosan amerikai katonák földi maradványai - jelentette ki a dél-koreai Osan amerikai légi támaszponton John Byrd, az amerikai védelmi minisztérium igazságügyi szakértője.

Oszd meg és uralkodj: a Kádár-rendszer kulisszatitkai

A katolikus egyház „lassú” restaurációja az 1956-os forradalom után egyértelműen azt bizonyítja, hogy a Rákosi-rendszer antiklerikális rohama a legnagyobb magyar egyházat nem tudta igazán megtörni, legfeljebb csak fél térdre kényszeríteni. A forradalomig eltelt évek nem voltak elegendőek erre a diktatúra számára. Dr. Bertalan Péter történész, politológus most megjelent könyve az országos, a megyei és helyi szintű egyházpolitikai történések összefüggéseit tárja fel.

Magyar grófkisasszony hollywoodi románca

Igazi 20. századi tündérmese a szép magyar grófkisasszony és a sármos albán király házassága. Úgy tudni, a nagy nőcsábász hírében álló Zogu egy magazinban látta meg Apponyi Geraldine fotóit, és egyből felfigyelt rá. A nő arisztokrata származása már csak hab volt a tortán.

A szélnek eresztett légió – Az ávós nem vész el, csak átalakul

A szovjet megszállás árnyékában 1945 után kiépült kommunista pártállam kezében rövid idő alatt az Államvédelmi Hatóság vált az elnyomás legfontosabb eszközévé. A hírhedt terrorszervezet szinte korlátlan befolyása Sztálin halála után ugyan visszaszorult, ám még így is a rendszer egyik legfontosabb erőszakszerve maradt. Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején feloszlatott testület, a „szélnek eresztett légió" jó néhány tagjának szolgálatára azonban a szovjet szuronyokkal hatalomra segített új rezsim, a Kádár-rendszer is igényt tartott.

Április negyedike: megszállás, vagy félig sem igaz felszabadulás?

Az 1945 után kiépülő kommunista pártállami rendszer legitimitását a szovjet megszállás biztosította. Nem véletlen tehát, hogy az új rezsim április negyedikét tekintette saját hatalma megszületésének is, ezért a „felszabadulás napját", mint a rendszer eredőjét már-már kultikus tisztelettel ünnepeltette meg regnálása idején.

Száz éve született a „Kárpátok géniusza”, Nicolae Ceausescu

Száz éve, 1918. január 26-án született Nicolae Ceausescu román kommunista diktátor, akit a körülötte kialakult személyi kultusz csúcspontján Conducatorként azaz Vezérként és a "Kárpátok géniuszaként" magasztalt a hivatalos sajtó. A közép-kelet-európai kommunista rendszerek 1989-90-es összeomlása egyedül Romániában járt fegyveres harccal, és súlyos véráldozattal, Ceausescu és felesége pályafutására katonai kivégzőosztag tett pontot.

Kékcédulák kövezték ki a lopakodó diktatúra útját

Hetven éve, 1947. augusztus 31-én előre hozott parlamenti választásokat tartottak Magyarországon. A csalásokkal tűzdelt voksoláson a kommunista párt végleg maga alá gyűrte a többi demokratikus pártot, s újabb lépést tett az egyeduralom kiépítése felé.

Kína betiltja az ujgurok muszlim viseletét

Kína korlátozni akarja a Hszincsiang tartományban élő ujgur nép öltözködési szokásait, mivel az állam szerint ez a fajta megjelenés a szélsőséges iszlamisták ismérve. Tiltanák a férfiaknak a hosszú szakáll, illetve a nőknek a fátyol viselését. 

Generációk sora átkozta el az emlékét

A 20. századi magyar történelem szomorú emlékű eseményeinek, az első világháborúnak, a kommünnek, Trianonnak, a magyar második világháborús hadba lépésnek és a holokausztnak, vagy Szálasi rémuralmának fájdalmas, hosszú sorába illeszkedik a Rákosi Mátyás nevével fémjelzett időszak is. A kegyetlen elnyomás szinonimájává lett Rákosi-diktatúra névadója százhuszonöt éve született.