Valami egészen különös dolog történik a szitakötők szárnyaival

Katasztrófát okozhat a Hold pályakilengése a közeljövőben

Az éghajlatváltozás napjainkra megnövelte a hurrikánok és más szélsőséges időjárási események gyakoriságát és súlyosságát, szerte a világon. De felbukkant egy kevésbé ismert fenyegetés is a közeli jövő láthatárán, ami súlyos pusztításokat okozhat az óceáni partvidékeken.

A klímaváltozás megértéséért együtt dolgozik az ESA és a NASA

Stratégiai partnerként dolgozik együtt az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az európai űrügynökség (ESA) a klímaváltozás és a Föld működésének megértése érdekében - olvasható az ESA honlapján.

Megdöbbentő adatok! Évente ennyi ember halálát okozza a klímaváltozás

Évente több mint ötmillió ember hal meg világszerte a szélsőséges hőmérsékletek miatt. Az elmúlt 20 évben többen vesztették életüket az extrém hideg, mint a meleg következtében, a klímaváltozás azonban fokozatosan kiegyenlíti az arányokat.

Évente több millió ember hal meg a szélsőséges hőmérsékletek miatt

Évente több mint ötmillió ember hal meg világszerte a szélsőséges hőmérsékletek miatt. Az elmúlt 20 évben többen vesztették életüket az extrém hideg, mint a meleg következtében, a klímaváltozás azonban fokozatosan kiegyenlíti az arányokat.

A változó éghajlat befolyásolta az ember testének és agyának méretét

A változó éghajlat befolyásolta az ember testének és agyának méretét egy új evolúciós kutatás szerint, mely 300 kövület adatait vetette össze klímamodellekkel.

A hetekben zajlik több cincérfaj rajzása

A Nagykapornak melletti Remetekertben havasi cincérrel (Rosalia alpina), gyászcincérrel (Morimus funereus), valamint kis hőscincérrel (Cerambyx scopolii) találkoztunk erdei adatgyűjtéseink során. Mindhárom említett cincérfaj védett Magyarországon, utóbbi kettő pedig Natura 2000 jelölőfaj.

Az Észak-Amerikát sújtó hőhullám oka a klímaváltozás állítják a kutatók

"Gyakorlatilag lehetetlen" lett volna egy ilyen rekordhőmérsékletekkel és számos halálos áldozattal járó hőhullám kialakulása az Egyesült Államokban és Kanadában a klímaváltozás hatásai nélkül - ezt állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport elemzése.

Több mint száz éve nem mértek ilyen meleget Lappföldön

A finnországi Lappföldön több mint száz éve nem mértek olyan meleget, mint vasárnap, az idei június pedig az eddigi legforróbb volt az országban.

6 érdekes tény a kihalás veszélyeztetett méhekről

A méhek a világ legfontosabb fajai közé tartoznak, példányszámuk azonban sajnos folyamatosan csökken. Hogy megelőzzék kipusztulásukat, számos kezdeményezés jött létre – egy közülük Charlie Agar nevéhez fűződik, aki az amerikai Texas állam szívében üzemelteti méhmentő cégét. Fanatikus csapata csípések százaival sem törődve gyűjti és költözteti át veszélybe került szárnyas barátainkat. Tevékenységüket a Charlie méhmentő cége című alkotás rögzítette, amelyet nálunk a Viasat Nature természetcsatorna mutat be július 4. vasárnap 18 órától. A dokumentumsorozat rámutat arra, hogy miért létfontosságúak ezek a kis csíkos állatok a mezőgazdasáág, ...

Most vannak csak igazán veszélyben a jegesmedvék

Egy új kutatás szerint a jegesmedvék túléléséhez fontos "utolsó jeges térség" néven emlegetett északi-sarki terület jege a klímaváltozás miatt gyorsabban olvad, mint korábban gondolták.

Hirtelen kihalásuk előtt már csökkenni kezdett a dinoszauruszok száma

Mielőtt a 66 millió éve becsapódott aszteroida eltűntette őket a Földről, a dinoszauruszok száma már hanyatlóban volt - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Madarak millióit mentette meg az úgynevezett „kalaptörvény”

Száz évvel ezelőtt a természetvédők figyelemre méltó győzelmet arattak a bolygó élővilágának védelmében. Az újonnan megalakult Királyi Madárvédelmi Egyesület tagjai rábeszélték a képviselőket az úgynevezett „tollazatról szóló törvény" elfogadására, ami megtiltotta a női kalapok készítéséhez használt egzotikus madártollak exportját. Több tucat madárfajt mentettek meg a kihalástól.

Pusztító szívverése van a Földnek

A Földet és az élővilágot jelentősen befolyásoló geológiai események 27,5 millió évente ciklikusan ismétlődnek – erre jutott most egy kutatócsoport. A szakértők szerint az egész jelenség olyan, mintha bolygónknak „pulzusa lenne".

Az online divat márkák fele szűz műanyagból készül

A gyors divat fellendülése miatt növekszik a fosszilis üzemanyagból készült szintetikus rostok használata, mutatja az Royal Society for Arts, Manufactures and Commerce (RSA)  tanulmánya, írja a The Guardian.

Eltűnhetnek a növények a kaliforniai sivatagokból

Nem könnyű azt feltételezni, hogy a sivatagi növények is átélhetnek nehéz időszakokat. Ezek a szívós organizmusok ugyanis azért fejlődtek így, hogy túléljék a hosszan tartó hő- és szárazsági hullámokat. Egy új tanulmány – amely több mint 30 évnyi műholdas kép elemzését végezte el Kalifornia déli részén – azonban azt mutatja, hogy a növények élettartama több mint egyharmadával csökkent a Sonoran-sivatag nagy kiterjedésű részein az elmúlt évtizedekben.

Soha nem látott hőségrekordok születhetnek

Az Egyesült Államok több nyugati államában is hőmérsékleti rekordok dőlnek meg a perzselő hőhullám következtében, amely fokozza a bozót- és erdőtüzek veszélyét és súlyosbítja az életveszélyes aszályhelyzetet - számolt be pénteken az amerikai sajtó.

Páratlan mennyiségű hőt nyel el a Föld

Páratlan mennyiségű hőt nyel el a Föld, "energia-egyensúlytalansága" nagyjából megkétszereződött 2005 és 2019 között - mutatták ki az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA és a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal kutatói közös tanulmányukban.

A klímaváltozás több villámcsapát indít be az Arktiszon

Alaszka felett az északi szélessség 65 foknál magasabban észlelt villámcsapások kb. 35.000-ről kb. 240.000-re gyarapodtak 2010-től 2020-ig, egy a Geophysical Research Letters geofizikai magazinban március 22-én megjelent tanulmány szerint. A villámcsapás követi az emelkedő hőmérsékletet a régióban, és a tudósok úgy gondolják, hogy a melegebb klíma tüzelőanyaggal látja el a viharokat. A kutatók megmutatták, hogy a villámlások száma az Arktiszon az északi szélesség 65 fok felett növekszik és, hogy a villámcsapások hányadának növekedése a globális villámcsapásokhoz képest jól korrelált a globális hőmérséklet anomáliával.

A Szegedi Tudományegyetem kutatásokkal segíti a Kárpát-medence szárazodása elleni harcot

A Szegedi Tudományegyetem geográfus kutatói korszerű térinformatikai módszerekkel vizsgálják a Kárpát-medence szárazodásának okait, társadalmi és gazdasági következményeit. Kutatásaik rámutatnak, hogy az éghajlatváltozás hatásainak előrejelzése, következményeinek kivédése csak komplex földrajzi elemzésekkel lehet eredményes.

Rekordgyorsasággal húzódott vissza a tengeri jég

A feljegyzések kezdete óta soha nem húzódott vissza olyan gyorsan a tengeri jég az Északi-sarkvidéken, mint a Polarstern német kutató hajó egy évig tartó Mosaic nevű expedíciója idején.

Gyorsabban töredezik az Antarktisz gleccsereit védő selfjég

A műholdas felvételek szerint az eddiginél gyorsabban töredezik az Antarktisz gleccsereit a tengerbe omlástól védő selfjég.

Klímaválságra tesztelik a brit bankokat

A brit jegybank olyan stressztesztet indít be, amely azt vizsgálja, hogy a szigetország pénzügyi intézményei mennyire lennének képesek megbirkózni a klímaváltozás hatásaival, ha vészhelyzet állna elő.

Csökken a víz mennyisége a hazai patakokban

A klímaváltozás a patakokra is hatással van, ami előbb vagy utóbb negatívan hat majd az emberiségre. A tudományos világ egy évtizede figyelt fel a kis vizek kapcsán a kiszáradás jelenségére és várható hatásaira. Nemrég elindult a 16 ország kutatóit – számos európai ország mellett brazil, bolíviai, ecuadori, egyesült államokbeli résztvevőket is - tömörítő DRYvER projekt, amelynek szakmai oldalát Magyarországról a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Hidrobiológiai Tanszéke képviseli. 

Ennyit zsugorodtak az izlandi gleccserek az elmúlt 20 évben

Nagyjából 750 négyzetkilométerrel zsugorodtak, vagyis felszíni területük 7 százalékát veszítették el az izlandi gleccserek az elmúlt 20 évben a globális felmelegedés miatt - derült ki egy tanulmányból.

Fiatalok hívják fel a figyelmet a klímaváltozás következményeire

A #ClimateOfChange projekt keretében meghirdetett vitaverseny a Földet és az emberiséget érintő globális kihívásokra kívánja felhívni a fiatalok és a társadalom figyelmét. Az eseményt 13 európai országban, egy időben és hasonló szabályrendszer szerint rendezték, a győztesek részvételi jogot szereztek a páneurópai döntőn való részvételre, mutatjuk a nyerteseket!

Korszakalkotó technológiával mentenék meg a korallzátonyokat

Új korallmentő technológia segíthet visszafordítani a klímaváltozás okozta károkat. Az Ocean Shot elnevezésű zátonymodulok a természetes korallzátonyok formáját utánozva lehetőséget biztosítanak a korallok és más tengeri élőlények számára a letelepedésre. 

Évente 3,4 millimétert emelkedett Kína partmenti tengerszintje az elmúlt 40 évben

Évente átlagosan 3,4 millimétert emelkedett Kína partmenti tengerszintje 1980 és 2020 között, tavaly a harmadik legmagasabb szintű emelkedést jegyezték fel - jelentette be szerdán az ázsiai ország környezetvédelmi minisztériuma.

Tízmilliók vették célba a gazdag országokat

Elsősorban helyi szinten kell kezelni a klímaváltozás negatív hatásait, a lokális közösségeket bevonva, mert csak így lehet konkrét eredményeket elérni – minderről Calum T. M. Nicholson, a Cambridge Egyetem oktatója beszélt az Origónak. A Migrációkutató Intézet klímaváltozásról, alkalmazkodásról és migrációról szóló, Strategies of Resilience című konferenciáján felszólaló nemzetközi szakértő szerint nagyon nehéz konkrét válaszfalakat felállítani a klíma, valamint a gazdasági és a politikai migránsok között.

Szaporodó zombitüzekre figyelmeztetnek északon

A klímaváltozás hatására gyakoribbá válhatnak a teleket túlélő, majd tavasszal új erőre kapó "zombitüzek" a bolygó legészakibb területein, ahol az éghajlat gyorsabban melegszik, mint bárhol máshol a világban.

Új haszonnövények telepítésére lehet szükség

Minél erőteljesebben melegszik a bolygó, annál nagyobb szükség lesz új haszonnövények telepítésére egy új tanulmány szerint.

Több jég olvad el Ázsia gleccserein, mint amennyi képződik

Több jég olvad el a Föld "harmadik pólusa", vagyis a Tibeti-fennsíkot körülvevő magashegységek gleccserein, mint amennyi telente képződik.

A hónap denevére: a csonkafülű denevér

Eredetileg barlangi faj volt, de napjainkban már csak szórványosan találunk földalatti szálláshelyeken szaporodó állományokat; többségük barlangokra emlékeztető meleg és zavartalan padlásokon talál menedéket. Telelni azonban most is barlangokba, bányákba vonul.

Húsz cég felel a globális műanyagszennyezés több mint feléért

Mindössze húsz nagyvállalat felelős a teljes globális műanyaghulladék-kibocsátás 55 százalékáért – derül ki egy friss kutatásból. A jelentés arra is rámutatott, melyek a legnagyobb műanyagszennyező országok.

A világnak drasztikusan vissza kellene fognia a metánkibocsátást

A világnak drasztikusan vissza kellene fognia a metánkibocsátást a klímaváltozás hatékony visszaszorításához. Ez derül ki az ENSZ friss jelentéséből. A metánkibocsátás csökkentése azonban nem lesz könnyű feladat, tekintve hogy számos iparághoz ma még szervesen hozzátartozik.

Extrém időjárást okoz a klímaváltozás Magyarországon: nem fogunk örülni annak, ami ránk vár

Fokozódó, extrém szélsebességű viharokat és ezzel együtt növekvő viharkárokat hoz a klímaváltozás Magyarországon - állapította meg Péliné Németh Csilla meteorológus pénteken a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően oldalon közzétett cikkében.

Extrém szélsebességű viharokat hozhat a klímaváltozás Magyarországon

Fokozódó szélviharokat, és ezzel együtt növekvő viharkárokat hozhat a klímaváltozás Magyarországon. Miközben a globális felmelegedés miatt az átlagos szélsebesség csökkenése a Föld mindkét féltekéjén megfigyelhető, ezzel párhuzamosan nő a szélsőséges szeles események valószínűsége. A klímamodell-szimulációk és a mérési adatok alapján térségünkben a ciklontevékenységhez köthető viharok száma együtt emelkedik az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedésével. Az átlagos szélsebesség csökkenése azonban nem befolyásolja az ország szélenergia potenciálját.

Kína károsanyag-kibocsátásának mértéke túlszárnyalja az összes fejlődő országét együttvéve

Kína éves károsanyag-kibocsátásának mértéke túlszárnyalja az összes fejlődő országét együttvéve. A Rhodium Group amerikai agytröszt becslései szerint a bolygó legnépesebb országa 2019-ben először lépte túl a 14 gigatonnányi szén-dioxid-ekvivalenst, amely a világ emissziójának 27 százalékát jelenti.

Országos vadállatszámlálás kezdődött Kenyában

Megkezdődött Kenyában pénteken az első országos vadállatszámlálás, amelynek célja a fajmegőrzés elősegítése, a vadállat-populációkat fenyegető veszélyek azonosítása.

Ma milyen madárhangokat rögzítene Bartók Béla?

A természet a világ legnagyobb koncertterme - ezt Bartók Béla is jól tudta, aki madárdalokat használt 3. zongoraversenyének komponálásánál. A WWF Magyarország legújabb kisfilmje ezekkel a dallamokkal hívja fel a figyelmet az erdők megóvásának fontosságára. 2021. március 25-én volt a zeneszerző születésének 140. évfordulója.

Véget ért a békamentő szezon

Múlt héten végéhez ért a békamentés Komárom-Esztergom megyében. A Magyar Madártani És Természetvédelmi Egyesület összesen a 3 fő helyszínen 4803 példány kétéltűt mentett!

Az évszázad végére 2,4 Celsius-fokkal fog melegedni a Föld

Az évszázad végére 2,4 Celsius-fokkal fog melegedni a Föld a legújabb becslések szerint, ha minden tervezett klímavédelmi intézkedés megtörténik. Ez jóval magasabb érték, mint a kitűzött 1,5 Celsius-fokos emelkedés.

Jelképesen eltemették Észak-Amerika egyik gleccserét

Az évszázad végére eltűnhetnek az észak-amerikai gleccserek, fogyatkozásuk súlyosan veszélyeztetheti a régió vízellátását.

Sok embert fenyegetnek a gleccsertavak kitörése okozta áradások

Világszerte egyre növekvő számú emberre, akár milliókra jelenthetnek fenyegetést a gleccsertavak kitörése okozta áradások - figyelmeztetnek a szakemberek.

Akár tíz éven belül eltűnhetnek Németország gleccserei

Nem lehet megmenteni Németország gleccsereit, akár tíz éven belül elolvadhat az "örök" jég - derült ki a csütörtökön Münchenben bemutatott második bajorországi gleccserjelentésből.

Éghajlati válság ösztönözhette az első stabil államformákat

A bronzkor során Mezopotámia területe több éghajlati válság tanúja is volt. A legújabb kutatások szerint azonban ezek ösztönözték hosszú távon a stabil államformák kialakulását, mivel együttműködésre késztették a politikai elit és a más társadalmi osztályok tagjait.

A korábban véltnél több szén-dioxidot vesz fel a Déli-óceán

A korábban véltnél több szén-dioxid felvételére képes a Déli-óceán - állapították meg svájci tudósok.

Minden korábbinál gyorsabban olvad a világ csaknem összes gleccsere

A világ csaknem összes gleccsere veszít tömegéből, méghozzá gyorsuló ütemben - állapította meg egy szerdán közzétett, minden korábbinál átfogóbb nemzetközi tudományos kutatás.

Kevesebb, mint a felére csökkent a kacsacsőrű emlősök élettere a klímaváltozás miatt

Kevesebb, mint a felére csökkent a kacsacsőrű emlősök élettere, számuk pedig 30 százalékkal esett vissza a klímaváltozás miatt.

Az idei év döntő fontosságú a klímaváltozás elleni küzdelemben

Háromnapos online tanácskozás kezdődött hétfőn vezető tudósok részvételével a fenntartható fejlődésről, és már az elején megállapították, hogy az idei év döntő fontosságú a klímaváltozás elleni küzdelem szempontjából.