A klímaváltozás miatt megnőhetnek az állatok testrészei

Ausztrál kutatók szerint egyes állatfajok "alakváltással" reagálnak a klímaváltozásra, mert így próbálják hűvösen tartani testüket: bizonyos melegvérű fajok csőre, lába vagy füle megnagyobbodott, hogy jobban tudják szabályozni hőháztartásukat. A tanulmányt jegyző szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az érintett állatok a fizikai változások ellenére sem tudnának megbirkózni a klímaváltozással.

A Stanford Egyetem kutatói mesterséges intelligenciával tárják fel az extrém időjárás rejtélyeit

Mesterséges intelligencia segít a tudósoknak megérteni, hogy miért egyre gyakoribbak az extrém csapadékos napok Középnyugaton, az Egyesült Államokban. Segíthet a tudósoknak a jobb előrejelzések elkészítésében, és hogy ezek, illetve más extrém időjárási események hogy fognak változni a jövőben.

Nem áll készen a világ az új élősködők és kórokozók megjelenésére

Manapság az éghajlatváltozás komoly hatással van a mindennapjainkra hiszen az átlaghőmérséklet emelkedése akár meg is változtathatja a napi rutinunkat. Ez a probléma még jelentősebben érinti kisállatainkat, akik emiatt nem érzik jól magukat. Dr. Farkas Róbert, az Állatorvostudományi Egyetem Parazitológiai és Állattani Tanszék professzora erre a problémára hívja fel a figyelmet, illetve segít a társállat-tulajdonosoknak, hogy tisztában legyenek a legfontosabb tudnivalókkal és megtalálják a probléma ideális megoldását.

Ezért válhatnak egyre gyakoribbá az extrém hidegbetörések

Gyakoribbá váltak a poláris örvény zavarai, s ez kedvez az extrém hidegbetöréseknek az USA-ban. A háttérben természetesen a klímaváltozás áll, amely összezavarja a sarki magaslégköri áramlatokat.

Alakváltással reagálnak a klímaváltozásra az állatok

A klímaváltozásra reagálva "alakot változtatnak" egyes állatok, hogy hűvösen tartsák testüket: bizonyos melegvérű fajok csőre, lába vagy füle nagyobb lett, hogy jobban tudják szabályozni hőháztartásukat - állapították meg ausztrál tudósok.

Ez a gyümölcs a klímaváltozás nyertese lehet

A földimogyoró az Újvilág szülötte, Észak- és Dél-Amerikában egyaránt elterjedt, de Szíriában sem ismeretlen. Szűkebb környezetünkben Romániában és Bulgáriában találkozhatunk vele, és hazánkban is termesztették már az 1950-es években. A közelmúltban pedig új kezdeményezés indult az ismételt meghonosítására.

Sivatagosodás és pusztító árvizek várnak ránk, ha nem cselekszünk

Hirtelen lezúduló csapadék, villámárvizek, hosszú aszályok és emberemlékezet óta nem látott forróság jellemzi az idei nyarat. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) tudományos bizonyítékokkal alátámasztott legfrissebb jelentésében bemutatta, hogy nem csupán érzéki csalódásról vagy a véletlenek összjátékáról van szó: az éghajlatváltozás itt van velünk, a saját bőrünkön érezhetjük, és csakis rajtunk múlik, hogy mekkora veszteségekkel vészeljük át a küszöbön álló klímaválságot.

Palánták a sivatagban: így küzdenek az aszály ellen a kutatók

Az idei texasi hideg krízis az olvadó Jeges-tenger jegével áll kapcsolatban

Az extrém hideghullámot, ami emberek millióit hagyta áram nélkül múlt télen, úgy tűnik, hogy valószínűleg a több ezer kilométerrel arrébb lévő Jeges-tenger jegének olvadása okozta, sugallja egy kutatás.

Az amazóniai tüzek majdnem a régió összes veszélyeztetett fajára hatással vannak

A világ ismert fajai tizedének otthona és a bolygó maradék trópusi esőerdejének 40 %-a, az amazóniai ökoszisztéma nem úgy fejlődött, hogy megbirkózzon a tüzekkel, amit gyakran meggyújtanak az esőerdőben, hogy a szarvasmarha-tenyésztéshez szabaddá tegyék a földet.