Lassan múlt időben kell emlegetni a sarkvidék örökfagyos talaját. A jég alól óriási mennyiségben szivárog az üvegházhatású metán. "Komoly gond, hogy az erősen üvegházhatású gázzal maga a felmelegedés gyorsítja a felmelegedést" - mondja a Londoni Egyetem kutatója.
Évente lehet olyan forróság Magyarországon, mint amilyen most egy emberöltő alatt egyszer van. A szélsőségesen erős felhőszakadások tekintetében valamivel jobb képet mutatnak a hosszú távú hazai klímaelőrejelzések.
Nem hivatkozhat örökké Kína és India arra, hogy a klímaváltozást a fejlett államok okozták. Meg kell haladni a fejlődő és fejlett államok közti ellentéteket, mondja az ENSZ klímaügyi főtárgyalója.
Számos emlős élőhelye túl gyorsan helyeződik át a fokozódó felmelegedés következtében ahhoz, hogy az érintett fajok lépést tarthassanak az ütemmel. Egytizedüknek ez egyet jelent a pusztulással, egyes területeken akár az emlősök 39 százaléka is odaveszhet egy amerikai tanulmány szerint.
Lehetetlen pontosan megmondani, hány fős emberiséget bírna el a Föld, az viszont tény, hogy európai-amerikai fogyasztóból nincs szükség többre. A világ legrégebbi tudományos akadémiájának új jelentése szerint el kell felejteni a GDP-t, és szigorúan be kell árazni a természeti erőforrásokat.
Több aszályra és áradásra, a kártevők és az extrém időjárási események elszaporodására számíthat a bolygó az évszázad közepétől. A nemzetközi politikai kérdésekkel foglalkozó agytröszt, a Római Klub most közölte friss jelentését.
Elszaladó üvegházgáz-kibocsátás az ára annak, hogy rengeteg terméket már csak Kína és India gyárt. A fejlődő országok gyors iparosodása miatt 7-11 milliárd tonnával kerül több üvegházgáz a levegőbe a még biztonságos szinten felül.
Amikor a múltban alkalmazkodni kellett a klímaváltozáshoz, a változatosság bizonyult az emlősök leghasznosabb fegyverének. Jelenleg azonban rohamosan csökken az emlősök sokfélesége, ami nem sok jóval kecsegtet egy felgyorsuló éghajlatváltozás esetén.
Hét év alatt 2,7 méterrel feljebb költöztek a szövetes (magasabb rendű) növények Európa déli hegyvidékein. A klímaváltozás miatt beindult folyamat a magashegyi fajok, számos ritka alpesi virág kihalásához vezethet.
A tengeri uborkát tömegesen halásszák Ázsia-szerte étkezési és gyógyászati célból, holott emésztési végterméke megmentheti a savasodó tengervíz miatt pusztuló Nagy-korallzátonyt az ausztrál partok mentén.