Kereszturi Ákos
címke rss- kapcsolódó címkék:
- NASA
- Föld
- bolygó
- Tejútrendszer
- csillag
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Film a legfurcsább napfogyatkozásról
A STEREO-B űrszonda olyan napfogyatkozást örökített meg, amelyet a Földről senki nem láthat. A filmen a Hold kis korongként vonul el a Nap előtt.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Föld
- Nap
- űrszonda
- Hold
- Címkefelhő »
Ötlet a láthatatlan tömeg megfigyelésére
Új lehetőségként felmerült, hogy a pulzárok rádiójeleiben jelentkező eltolódások is utalhatnak a láthatatlan tömeg kisebb anyagcsomóinak térbeli jellemzőire.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Föld
- ötlet
- tömeg
- Címkefelhő »
Fókuszban a Nap: ma kezdődik a Nemzetközi Heliofizikai Év
Az UNESCO döntése értelmében 2007 a Heliofizika Nemzetközi Éve. Ennek keretében világszerte ismeretterjesztő összejöveteleket tartanak, továbbá kiemelten figyelik központi csillagunk aktivitása és a földi környezet közti kapcsolatot.
Csillagrengések és exobolygók - konferencia Magyarországon
Március 12-én "CoRoT Űrtávcső - út a csillagok belsejébe és új világok felé" címmel nemzetközi konferenciát tartanak hazánkban. A rendezvényt a Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete bonyolítja le.
Galaktikus sebességszabály - a hét asztrofotója
A Hubble-űrteleszkóppal közel 50 ezer távoli csillagvárost örökítettek meg egy olyan kutatási program során, amelynek eredményei hozzájárulnak a galaxisok tömege és csillagaik keringési sebessége közti kapcsolat megállapításához.
Ma kezdődik a fényszennyezési felmérés
A mai nappal kezdődik az égbolt fényszennyezettségi állapotának felmérése, amelyben Magyarország is részt vesz. A szervezők főleg diákok jelentkezését várják, de a munkába bárki bekapcsolódhat.
Üstököstörmelék bombázhatott meg egy korai Mars-szondát
Újabb elemzések alapján elképzelhető, hogy egy üstökösmag szétesése miatt létrejött meteorraj tagjai találták el 1965-ben a Mariner-4-űrszondát.
Új eredmények a Föld-Nap kapcsolatokról
A Nemzetközi Heliofizikai Év keretében egyhónapos előadássorozat kezdődik a Polaris Csillagvizsgálóban. A meghívott szakemberek a Napnak a Földre kifejtett hatásaival kapcsolatos új felfedezéseket tekintik át.
Teljes holdfogyatkozás szombaton - a hét asztrofotója
Március 3-án, szombatról vasárnapra virradó éjszaka derült idő esetén teljes holdfogyatkozás figyelhető meg hazánkból. A teljesség fázisa alatt, 23:44 és 00:58 között Holdunk halvány vöröses színben pompázik majd.
A Plútó-szonda a Jupiter mellett
A tavaly januárban felbocsátott New Horizons űrszonda mindössze egyéves utazás után már a Jupiter távolságában jár. Az óriásbolygó a tervezett mértékben lendített a szondán végső cépontja, a Plútó felé. A Jupiter-közelség során közel 700 különféle megfigyelést terveznek a szakemberek.
Sikeresen tesztelték a Rosetta-űrszondát a Mars közelében
Mint arról hétfőn már röviden beszámoltunk, az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta nevű üstököskutató űrszondája az elmúlt hétvégén 250 kilométerre haladt el a Mars mellett, miközben felvételeket készített és adatokat gyűjtött a vörös bolygóról. A Mars-közelítés célja az volt, hogy a bolygó gravitációja lendítsen egyet az űrszondán (az űrkutatásban e gyakran alkalmazott módszert hintamanővernek is nevezik). A művelet sikerrel zárult, a Rosetta immár nagyobb sebességgel folytathatja útját a Csurjumov-Geraszimenko-üstököshöz, ahová a tervek szerint 2014-ben érkezik meg.
Először mutatták ki molekulák nyomait egy Naprendszeren kívüli bolygó légkörében
Első alkalommal sikerült egy Naprendszeren kívüli planétáról, egy exobolygóról annyi sugárzást összegyűjteni, hogy molekulák nyomát tudták kimutatni a légkörében - korábban ez csak egy-egy atom esetében sikerült. A légkör szárazabbnak és porosabbnak mutatkozik, mint várták, az eredmény mégis újabb fontos lépés a bolygóatmoszférák vizsgálatában.
Fiatal csillagok röntgenfényben - a hét asztrofotója
A Chandra-röntgenteleszkóp felvétele alapján a káprázatos Sas-ködben nem mutatkoznak azok az újszülött és erősen röntgensugárzó csillagok, amelyek létezését korábbi megfigyelések alapján feltételezik. A jelenség magyarázataként elképzelhető, hogy a ködben a csillagkeletkezés fő időszaka már lecsengett, de az is lehetséges, hogy annyira fiatalok a sűrű felhőkben lévő csillagok, hogy még nem érték el a születésük után jellemző, erősen röntgensugárzó időszakot.
Új műholdrendszer az űr-időjárás előrejelzésére
Föld körüli pályára állt egy öt tagból álló műholdflotta, mely az űr-időjárás, azaz a Föld környezetében zajló fizikai folyamatok bolygónkra kifejtett hatásainak megértésében segít. A rendszer a földi meteorológiai állomások űrbeli megfelelőjének is tekinthető: bolygónk felszínén is számos mérőállomás megfigyeléseinek összevetésével lehet jól leírni a frontok, légtömegek mozgását és viselkedését. Az űrbeli hálózat főképp a Nap anyagkitörései miatt kialakuló mágneses viharokat próbálja előrejelezni.
A sötét galaxisok eredete
Újabb eredmények szerint számos törpegalaxisból fejlődése elején sok gázanyag távozott el, ezért nem keletkezhetnek bennük csillagok - így ma alig észlelhető objektumokként léteznek.
Felszín alatti víz nyoma a Marson
A felszín alatt áramlott ősi víz nyomára bukkantak a Marson. A kőzetek repedéseiben mozgó folyadék sok ásványt kioldhatott, és akár az élet keletkezéséhez szükséges kémiai környezetet is megteremthette.
Ütköző üstökösmagok egy halott csillag körül - a hét asztrofotója
Egy fehér törpe körül olyan poranyagot azonosítottak, amelyet a csillag egykori bolygórendszeréből visszamaradt égitestek ütközése termel.
Problémák a holdutazással
Mint ismeretes, a Hold-utazás ismét több nemzet űrkutatási programjában szerepel. A legkomolyabb terveket egyelőre a NASA-nál találjuk. Ám nemcsak égi kísérőnk felszíni viszonyait és a finom holdpor jellemzőit ismerjük kevéssé, de pénzügyi problémák is felmerültek az amerikai emberes holdexpedícióval kapcsolatban.
Kvazárok csoportosulásai az ősi Világegyetemben
Az Ősrobbanás után néhány évmilliárddal létezett kvazárok erős térbeli csoportosulást mutatnak, ami ősi galaxishalmazok, illetve szuperhalmazok létezésére utal.
Problémák az új Mars-szondával
Az amerikai Mars Reconnaisance Orbiter (MRO) a vörös bolygó körül keringő eddigi legsikeresebb űreszköznek tűnik, melynek pazar felvételeit már többször bemutattuk rovatunkban. A szonda által eddig lesugárzott teljes adatmennyiség már körülbelül 1000 CD-t töltene meg. Az elmúlt időszakban azonban komoly probléma jelentkezett kamerájánál, ami csökkentheti teljesítőképességét.
Ütközés nyoma az Androméda-galaxisban
Újabb eredmények szerint az Androméda-galaxis peremvidékét egy korábbi kölcsönhatás során szétszakított és szétszóródott galaxis csillagai alkotják.
Felhők a Mars egén - a hét asztrofotója
A Mars Global Surveyor űrszonda méréseinek elemzésével első alkalommal készült áttekintő felmérés az éjszakai felhőzet eloszlásáról, az Opportunity marsáró pedig első alkalommal figyelte meg konvektív felhők kialakulását a Marson.
Társuk légkörében rejtőző neutroncsillagok
Több űreszköz megfigyelésének egybevetésével sikerült olyan óriáscsillagokat megfigyelni, amelyek kiterjedt légkörében egykori csillagok "maradványai", neutroncsillagok keringenek.
Gigantikus felhőzet és viharos szelek a Titanon
720 kilométer/órás sebességű, a földi futóáramlásokra hasonlító szelet és 2400 kilométer átmérőjű sarki felhőt azonosítottak a Szaturnusz legnagyobb holdján. Utóbbi pozíciója egybeesik az északi sarkvidéken nemrég felfedezett, szénhidrogén-folyadékkal kitöltött tavak helyzetével.
Elvesztette legjobb kameráját a Hubble-űrtávcső
2006. január 27-én meghibásodott a Hubble-űrteleszkóp (HST) Advanced Camera for Surveys (ACS) nevű kamerája. Pontosabban fogalmazva három funkciójából kettő ellátására többé nem képes, és sajnos ezek között van a nagy látómezejű képfelvevő mód is. Úgy fest, hogy a pazar képek sokaságát készítő műszert a zsúfolt utolsó szervizküldetésen sem fogják kicserélni.
A Földön kívüli élet hónapja
Egy hónapos előadássorozat kezdődik a budapesti Polaris Csillagvizsgálóban az asztrobiológiai kutatásokkal kapcsolatban. Az egyik legfrissebb kapcsolódó eredmény, hogy az Antarktisz jege alatti tólencséket összekötő vízhálózatot fedeztek fel. Egy ilyen rendszer a Jupiter Europa nevű holdjának részleges analógiája lehet Földünkön.
A Mars ősi légköre és vize a felszín alatt rejtőzhet
Új mérések alapján elképzelhető, hogy a Mars ősi légkörének és vizének sokkal kisebb hányadát veszítette el, mint eddig feltételeztük. A hiányzó rész ma is ott rejtőzhet a felszín alatt.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- légkör
- felszín
- NASA
- Mars
- Címkefelhő »
Az eddigi legtávolabbi gömbhalmazok
Minden korábbinál messzebb, közel egymilliárd fényéves távolságban található gömbhalmazokra akadtak egy elliptikus galaxis körül.
A Jupiterhez közelít a Plútó-szonda
A Plútó felé tartó New Horizons-űrszonda hamarosan elhalad a Jupiter mellett. Az óriásbolygó kozmikus parittyaként óránként 84 000 kilométeres sebességre gyorsítja, így már "csak" nyolc év van hátra a célpontig.
Sikeres hintamanőver a Holdnál
A STEREO-B űrszonda elhaladt a Hold mellett, és megkezdte végső pozíciójának megközelítését. Társával együtt a napszél térbeli jellemzőit fogják vizsgálni, és a korábbinál pontosabban jelzik előre az űr-időjárást.
Káprázatos üstökös a déli égen - a hét asztrofotója
A C/2006 P1 McNaugh-üstökös néhány hete Magyarországról is szép látványt nyújtott, de az igazi égi színjáték a déli égbolton kezdődött néhány napja - amit mi már legtöbben sajnos csak képeken láthatunk. A McNaugh az 1965-ös Ikeya-Seki-üstökös óta a legfényesebb kométa.
A bolygókeletkezés új fázisát azonosították
A csillagközi porból bolygókká épülő szemcsék fejlődésének fontos fázisát figyelték meg a Hubble-űrtávcső segítségével. Kiderült, hogy a poranyag több mint 90%-át üregek teszik ki. Ennyire nagy porozitással a Földön csak a frissen hullott hónál találkozunk.
Törmelékhalmaz a kínai űrfegyver akciója után
Komoly nemzetközi visszhangot és ijedtséget keltett, hogy Kína nemrég rakétával semmisítette meg egyik Föld körüli pályán keringő műholdját. Az 1985 óta példátlan akciót eleinte nem kommentálta a kínai vezetés, de kedden hivatalosan is elismerte. A napokban a másik milliárdos ország, India komoly sikert ért el saját űrprogramjában.
Meteorit landolt egy fürdőszobában
Újabb eredmények szerint a világűrből érkezett meteoritok hozhatták a Földre a rejtélyes fekete gyémántokat. Egy kevésbé különleges példány pedig egy amerikai családban okozott némi felfordulást az év elején.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Afrika
- Föld
- világűr
- Címkefelhő »
Óriás fekete lyuk egy apró galaxisban
Egyre árnyaltabb képet kapunk arról, hogy mi a szerepe az óriás fekete lyukaknak a galaxisok fejlődésében. Ezúttal egy apró galaxisban találtak egy hatalmas objektumot.
Egy robbanás visszhangja Galaxisunk centrumából
A feltételezések szerint Tejútrendszerünk centrumában egy körülbelül 3 millió naptömegű fekete lyuk található. A képződménybe lassan gáz áramlik a környezetéből, de ebből feltehetőleg sokkal kevesebbet nyel el, mint például az aktív galaxisok hasonló központi objektumai. Bár a Tejútrendszer fekete lyuka nyugodtnak nevezhető, alkalmanként azért megemelkedik a sugárzása, egy-egy intenzív anyagbeáramlási időszakban. Egy ilyen ritka esemény nyomaira akadtak nemrég a Chandra-röntgenteleszkóppal.
Szokatlan exobolygóvadász távcső
A NASA támogatást adott egy két darabból álló, exobolygók keresésére szolgáló űrteleszkóp kifejlesztésére.
Kiegyensúlyozott éghajlatú exobolygók
Új mérések alapján a kötött tengelyforgású exobolygók nappali és éjszakai oldalán hasonló hőmérséklet uralkodik.
Ismét felbukkant a marsi nyomkereső
"Régészet" Mars körüli pályáról: a Mars Reconnaisance Orbiter (MRO) nevű új amerikai űrszonda újabb pazar felvételén az 1997-ben landolt Mars Pathfinder leszállóegység és környezete látható.
Több tucat tavat és folyóvölgyet azonosítottak a Titanon
Az elmúlt évek vizsgálatai alapján nem sikerült biztonsággal eldönteni, hogy vannak-e folyékony szénhidrogéntavak a Szaturnusz óriásholdja, a Titan felszínén. Az egyes földi és űrszondás megfigyelések számos esetben látszólag ellentmondtak egymásnak. Egy most közölt eredmény azonban az eddigi legerősebb bizonyíték arra, hogy a holdon ma is van globális folyadék-körforgás, amelynek során az esőként lehullott csapadék folyókban folyik le, majd tavakban gyűlik össze.
Napközelben a hirtelen kifényesedett üstökös
A C/2006 P1 (McNaught)-üstökös napközelpontját január 12-én, csillagunktól 25 millió kilométerre éri el. A váratlanul kifényesedett égitest szerencsés körülmények között az esti és a hajnali égen figyelhető meg.
Túl fényes szupernóvák
Már negyedszer észleltek olyan szokatlan szupernóvát, amely átalakíthatja a Világegyetem tágulásával kapcsolatos új képünket.
Negyedik évüket kezdik a marsjárók
A vörös bolygón dolgozó két robotgeológus, a Spirit és az Opportunity 2004 eleje óta üzemel, sokszorosan túlteljesítve minden eddigi célkitűzést. A földi irányítók most olyan új szoftvert töltenek fel a két roverre, amely tovább növeli munkavégzésük hatékonyságát, így az öregedő berendezések a korábbiaknál is több információt küldhetnek haza 2007-ben.
Életet segítő meteorzáporok
Az élet keletkezéséhez szükséges molekulák kialakulásának és előfordulásának vizsgálata az elmúlt évek fontos kutatási területe. Ezen belül kiemelt témakör az atomok összekapcsolódásának és összetett szerves molekulák képződésének tanulmányozása a csillagközi térben. Elméletileg ezekből a molekulákból sok beépül a születő bolygórendszerek anyagába. Erről a Naprendszerben az idős meteoritok vizsgálata nyújt információt.
Hatalmas hegyvonulat a Titanon
A Cassini-űrszonda infravörös felvételeinek és radarméréseinek kombinálásával minden korábbinál pontosabb képeket és domborzatmodelleket nyertek a Szaturnusz Titan nevű óriásholdjának felszínformáiról. Az egyik legérdekesebb eredmény egy tektonikus eredetű hegyvonulat azonosítása.
Startolt az új exobolygó-vadász
Az év végén állt Föld körüli pályára a COROT európai űrteleszkóp, amelytől a Naprendszeren túli, Föld-típusú bolygók felfedezését várják a szakemberek. A megfigyelések aktív időszaka 2007 januárjában kezdődik.
Ez történt a világűrben 2006-ban
Ismét rendszeresen indultak az űrrepülőgépek, újabb vízfolyásnyomokat találtunk a Marson, lefokozták a Plútót, és már 200-nál is több Naprendszeren kívüli bolygót ismerünk. A Világűr rovattól idén minden nap olvashattak egy újdonságot - most felelevenítjük a legérdekesebb eredményeket.
Az első égitestek sugárzása - a hét asztrofotója
A Spitzer-űrteleszkóppal a Világegyetem távoli részében lévő, és ezért annak korai állapotát képviselő objektumokat tanulmányoztak. Az Ősrobbanás után mindössze 400-700 millió évvel létezett csillagok észlelése az úgynevezett sötét időszak végét jelölheti.
Az Enceladus gejzírkitöréseinek oka
Két új modell szerint az Enceladus gejzírjei nem feltétlenül felszín alatti folyékony víztől törnek ki.
Discovery: sikerült összecsukni a napelemtáblát
A negyedik, hétfői űrséta alkalmával sikerült összecsukni a rakoncátlan napelemtáblát, és ezzel a Discovery legénysége sikeresen elvégezte összes feladatát. A visszatérésre az eredetileg tervezettnél egy nappal később, pénteken kerül sor.