Kereszturi Ákos
címke rss- kapcsolódó címkék:
- NASA
- Föld
- bolygó
- Tejútrendszer
- csillag
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Molekulagyár a Titan felsõlégkörében
A Szaturnusz Titan nevû óriásholdja nem csupán a csillagászokat és a bolygókutatókat, de a biológusokat is foglalkoztatja. Az égitest légkörében ugyanis olyan kémiai reakciók zajlanak, amelyekhez hasonlók a Földön, az élet kialakulása elõtt történhettek. A Cassini-szonda újabb megfigyelései alapján a hold felsõlégkörében aktív kémiai folyamatok zajlanak, egészen 1000 kilométeres magasságig.
Hírek a Marsról, marsjáróverseny Magyarországon
A Spirit robbanásos vulkánkitörés nyomát azonosította a Marson, a Földön pedig a jövõ lehetséges marsjáróinak versenye lesz Kiskunhalason.
A legnagyobb térkép a láthatatlan anyagról
Elkészült a jelenlegi legnagyobb térkép, amely a Világegyetem anyagának zömét kitevõ láthatatlan tömeg eloszlását mutatja. Az általunk is megfigyelhetõ galaxishalmazok ott csoportosulnak, ahol a legtöbb láthatatlan tömeg koncentrálódik.
Az elsõ világtérkép egy Naprendszeren kívüli bolygóról
A Spitzer-ûrteleszkóppal elõször sikerült feltérképezni egy Naprendszeren kívüli planéta felhõzetét, illetve annak hõmérsékleti eloszlását. Kis túlzással egy az elsõ "világtérkép" egy exobolygóról.
Az eddigi legnagyobb szupernóva-robbanást figyelték meg
Az átlagos szupernóvák néhány nap, esetleg néhány hét alatt érik el maximális fényességüket, majd hónapos idõskálán halványodnak vissza. Egy tavaly megfigyelt objektumnál azonban nem így történt. A különbözõ megfigyelések összevetése alapján inkább egy extrém nagytömegû csillag semmisült meg, minden korábban megfigyeltnél hatalmasabb robbanás keretében.
A COROT-szonda elsõ exobolygója
Az európai kooperációban üzemeltetett COROT ûrteleszkóp azonosította az elsõ exobolygóját.
Olvadt lehet a Merkúr magja
Az új megfigyelések alapján a Merkúr belsejében a fémes mag egy része olvadt állapotban lehet, ami mágneses teret generál.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- megfigyelés
- mag
- NASA
- Merkúr
- Címkefelhõ »
Égitestcsalád a Kuiper-övben
Elsõként sikerült a Neptunuszon túl húzódó Kuiper-övben olyan égitesteket azonosítani, amelyek egy õsi objektum széttörésével keletkeztek.
Nagyszerû keret volt, hogy új dolgokat tanuljak - interjú Simonyi Károly ûrutazóval
A kéthetes ûrutazásáról április 21-én visszatért Simonyi Károly az [origo]-nak többek között elmondta, hogy az ûrállomáson a legtöbb ablak a padlón van, amelyeken keresztül néhány hely finom tetováláshoz hasonlít a Föld felszínén, hogy sajnálta az alvással töltött idõt, és hogy 5-10 év múlva a számítógépes felhasználói minõség olyan jó lehet, mint most a legjobb játékprogramoké.
Születõ és pusztuló csillagok - a hét asztrofotója
A Carina-ködöt mutatjuk be a "születésnapos" Hubble-ûrtávcsõ felvételén, temérdek születõben lévõ égitesttel.
Földünkhöz hasonló méretû exobolygót találtak
Az Európai Déli Obszervatórium bejelentése alapján egy Földünkhöz hasonló Naprendszeren kívüli planétát fedeztek fel. A 0 és +40 °C közötti felszíni hõmérséklet alapján elképzelhetõ, hogy folyékony víz is van az égitesten, amely ezzel az általunk ismert élet lakhatósági zónájába esik. További izgalmakra adhat okot, hogy kozmikus értelemben igen közel van hozzánk, és kora is hasonló lehet a Földéhez.
Zene és az elsõ 3D-s képek a Napról
A Nemzetközi Heliofizikai Év keretében zajló együttmûködések elsõ eredményeként hanghullámokat sikerült azonosítani a napkoronába nyúló mágneses hurkokban. Emellett elsõ alkalommal készültek olyan térhatású képek és videók, amelyek három dimenzióban mutatják csillagunk felszínét és a felette zajló folyamatokat.
Sikeresen landoltak Simonyiék
Simonyi Károly, a magyar származású amerikai ûrturista és két társa sikeresen landolt április 21-én (szombaton), hazai idõ szerint fél háromkor a kazahsztáni sztyeppén. Az ûrhajós saját honlapján olvasható információkból sok érdekes dolgot megtudhatunk arról, hogyan telt számára a 12 méregdrága nap az ûrállomáson.
Szoftverhiba okozta a Mars-szonda vesztét
Az amerikai Mars Global Surveyor ûrszonda meghibásodásához szoftverhibából kiinduló szerencsétlen események láncolata vezetett - közölte a NASA a legújabb vizsgálati eredményeket.
Orvosi módszerrel is vizsgálják a csillagközi anyagot
Az orvosi diagnosztikában használt számítógépes módszerek továbbfejlesztése rávilágít a csillagközi anyag térbeli szerkezetére.
Hallgassa meg Simonyit az ûrbõl!
Pénteken hajnali 1 óra 15 perckor körülbelül 8 perces sikeres rádiókapcsolatot létesült a budapesti Puskás Tivadar Távközlési Technikum és a Nemzetközi Ûrállomás között, melynek során a fedélzeten tartózkodó Simonyi Károly hat magyar diák kérdésére válaszolt. A szervezõk a teljes hanganyagot elérhetõvé tették.
Ma este jól látható a Nemzetközi Ûrállomás
Simonyi Károly ûrutazása alatt a Nemzetközi Ûrállomás több alkalommal is megfigyelhetõ hazánkból, méghozzá távcsõ nélkül, a kora esti órákban. A legjobb láthatóság éppen Az ûrhajózás napjára, április 12-ére esik. Cikkünkbõl megtudhatja, hogyan figyelheti meg a látványos jelenséget.
Radnótit idéz Magyarország fölött Simonyi
2007. április 9-én este elõször hangzott el magyar beszéd a Nemzetközi Ûrállomás fedélzetérõl. A jelenleg is ott dolgozó Simonyi Károly blogjából a laikusok számára is világossá válik, amit a szakemberek nagy része már elfogad: Simonyi nem egyszerû ûrturista, hanem joggal nevezhetjük a harmadik kiképzett magyar ûrhajósnak.
Világûr Információs Nap
Az EU FP7-es pályázati lehetõségekkel kapcsolatban 2007. április 12-én, 10 órai kezdettel tart információs napot a Magyar Ûrkutatási Iroda.
Az elsõ magyar a Nemzetközi Ûrállomáson
Hétfõn este, magyar idõ szerint 21.10-kor sikeresen dokkolt a Nemzetközi Ûrállomáson a Szojuz-TMA-10 ûrhajó, fedélzetén Simonyi Károllyal, a második magyar származású ûrhajóssal és két orosz kozmonautával. Simonyi az elsõ hazánkfia, aki a Nemzetközi Ûrállomásra lépett.
Létrejön az elsõ magyar ûr-tesztközpont
Egy tegnap aláírt megállapodás az elsõ lépés egy hazánkba tervezett, európai színvonalú ûrkutatási beruházás irányába. A terv keretében a Zsámbéki-medence területén egy olyan ûr-tesztközpontot kívánnak létesíteni, amelyhez hasonló Európában négy van, ugyanakkor a kontinens keleti felén még egy sincsen.
Repüljön most Ön is a Mars felszíne felett!
A Spirit és az Opportunity amerikai marsjárók több mint három éve dolgoznak a vörös bolygón. Néhány, a közelmúltban született új eredményüket foglaljuk össze cikkünkben, két látványos NASA-videó kíséretében.
Furcsa hatszög a Szaturnuszon - a hét asztrofotója
A Szaturnusz északi sarkvidékén egy sajátos, egyelõre ismeretlen eredetû, hatszögletû felhõalakzatot azonosított a Cassini-ûrszonda.
Galaktikus fosszíliák
Három nyílt csillaghalmaz vizsgálatával sikerült igazolni, hogy az ilyen csoportosulások jól használhatók a Tejútrendszer fejlõdésének rekonstruálására.
A napkorona-kitörések nyomában a Hinode-szonda
A nemzetközi együttmûködés keretében üzemeltetett Hinode-napszonda minden korábbinál részletesebb felvételei központi csillagunk koronakitöréseinek elõrejelzésében segíthetnek. Ezek a jelenségek a Föld mágneses terére is komoly hatást gyakorolhatnak. A Hinode eddigi megfigyelései alapján olyan görbült erõvonalakat azonosítottak a fotoszférában, amelyekben hatalmas energia koncentrálódhat.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Hinode
- Föld
- csillag
- A Nap
- NASA
- Címkefelhõ »
Kaszpi-tenger méretû tó nyoma a Titanon
A Cassini-ûrszonda megfigyeléseibõl összeállt kép alapján a Szaturnusz Titan nevû óriásholdjának egyenlítõi vidéke száraz, homoksivatagos jellegû, míg tavak és folyók a két sarkvidéken jellemzõk.
Több mint ezer fekete lyukat találtak
Földi- és ûrteleszkópok összehangolt munkájával több mint ezer távoli, szuper-nagytömegû fekete lyukra akadtak, amelyek jellemzõi kicsit eltérnek a vártaktól.
A Földön kívüli élet nyomában az Antarktiszon
A Földön kívüli élet lehetõségének vizsgálatában fontos támpontot nyújtanak az Antarktisz "eltemetett" tavai. Jelenleg 145 kisebb-nagyobb jég alatti tavat ismerünk a kontinensen, és némelyikük már több millió éve létezhet elszigetelten. Részletes képes összefoglalónk a tavakról, sajátos élõvilágukról és asztrobiológiai vonatkozásukról.
Óriási jégkészletet találtak a Marson
Az európai Mars Express ûrszonda felszín alá "belátó" radarja közel 4 kilométer vastag vízjégréteget talált a vörös bolygó déli sarkvidékén.
A napfénytõl felpörgõ kisbolygók
Elsõ alkalommal sikerült megfigyelni, hogy a napsugárzás egy sajátos jelenség révén gyorsítja egy kisbolygó tengelyforgását.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Nap
- napsugárzás
- napfény
- ESO
- Címkefelhõ »
Film a legfurcsább napfogyatkozásról
A STEREO-B ûrszonda olyan napfogyatkozást örökített meg, amelyet a Földrõl senki nem láthat. A filmen a Hold kis korongként vonul el a Nap elõtt.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Föld
- Nap
- ûrszonda
- Hold
- Címkefelhõ »
Ötlet a láthatatlan tömeg megfigyelésére
Új lehetõségként felmerült, hogy a pulzárok rádiójeleiben jelentkezõ eltolódások is utalhatnak a láthatatlan tömeg kisebb anyagcsomóinak térbeli jellemzõire.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Föld
- ötlet
- tömeg
- Címkefelhõ »
Fókuszban a Nap: ma kezdõdik a Nemzetközi Heliofizikai Év
Az UNESCO döntése értelmében 2007 a Heliofizika Nemzetközi Éve. Ennek keretében világszerte ismeretterjesztõ összejöveteleket tartanak, továbbá kiemelten figyelik központi csillagunk aktivitása és a földi környezet közti kapcsolatot.
Csillagrengések és exobolygók - konferencia Magyarországon
Március 12-én "CoRoT Ûrtávcsõ - út a csillagok belsejébe és új világok felé" címmel nemzetközi konferenciát tartanak hazánkban. A rendezvényt a Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete bonyolítja le.
Galaktikus sebességszabály - a hét asztrofotója
A Hubble-ûrteleszkóppal közel 50 ezer távoli csillagvárost örökítettek meg egy olyan kutatási program során, amelynek eredményei hozzájárulnak a galaxisok tömege és csillagaik keringési sebessége közti kapcsolat megállapításához.
Ma kezdõdik a fényszennyezési felmérés
A mai nappal kezdõdik az égbolt fényszennyezettségi állapotának felmérése, amelyben Magyarország is részt vesz. A szervezõk fõleg diákok jelentkezését várják, de a munkába bárki bekapcsolódhat.
Üstököstörmelék bombázhatott meg egy korai Mars-szondát
Újabb elemzések alapján elképzelhetõ, hogy egy üstökösmag szétesése miatt létrejött meteorraj tagjai találták el 1965-ben a Mariner-4-ûrszondát.
Új eredmények a Föld-Nap kapcsolatokról
A Nemzetközi Heliofizikai Év keretében egyhónapos elõadássorozat kezdõdik a Polaris Csillagvizsgálóban. A meghívott szakemberek a Napnak a Földre kifejtett hatásaival kapcsolatos új felfedezéseket tekintik át.
Teljes holdfogyatkozás szombaton - a hét asztrofotója
Március 3-án, szombatról vasárnapra virradó éjszaka derült idõ esetén teljes holdfogyatkozás figyelhetõ meg hazánkból. A teljesség fázisa alatt, 23:44 és 00:58 között Holdunk halvány vöröses színben pompázik majd.
A Plútó-szonda a Jupiter mellett
A tavaly januárban felbocsátott New Horizons ûrszonda mindössze egyéves utazás után már a Jupiter távolságában jár. Az óriásbolygó a tervezett mértékben lendített a szondán végsõ cépontja, a Plútó felé. A Jupiter-közelség során közel 700 különféle megfigyelést terveznek a szakemberek.
Sikeresen tesztelték a Rosetta-ûrszondát a Mars közelében
Mint arról hétfõn már röviden beszámoltunk, az Európai Ûrügynökség (ESA) Rosetta nevû üstököskutató ûrszondája az elmúlt hétvégén 250 kilométerre haladt el a Mars mellett, miközben felvételeket készített és adatokat gyûjtött a vörös bolygóról. A Mars-közelítés célja az volt, hogy a bolygó gravitációja lendítsen egyet az ûrszondán (az ûrkutatásban e gyakran alkalmazott módszert hintamanõvernek is nevezik). A mûvelet sikerrel zárult, a Rosetta immár nagyobb sebességgel folytathatja útját a Csurjumov-Geraszimenko-üstököshöz, ahová a tervek szerint 2014-ben érkezik meg.
Elõször mutatták ki molekulák nyomait egy Naprendszeren kívüli bolygó légkörében
Elsõ alkalommal sikerült egy Naprendszeren kívüli planétáról, egy exobolygóról annyi sugárzást összegyûjteni, hogy molekulák nyomát tudták kimutatni a légkörében - korábban ez csak egy-egy atom esetében sikerült. A légkör szárazabbnak és porosabbnak mutatkozik, mint várták, az eredmény mégis újabb fontos lépés a bolygóatmoszférák vizsgálatában.
Fiatal csillagok röntgenfényben - a hét asztrofotója
A Chandra-röntgenteleszkóp felvétele alapján a káprázatos Sas-ködben nem mutatkoznak azok az újszülött és erõsen röntgensugárzó csillagok, amelyek létezését korábbi megfigyelések alapján feltételezik. A jelenség magyarázataként elképzelhetõ, hogy a ködben a csillagkeletkezés fõ idõszaka már lecsengett, de az is lehetséges, hogy annyira fiatalok a sûrû felhõkben lévõ csillagok, hogy még nem érték el a születésük után jellemzõ, erõsen röntgensugárzó idõszakot.
Új mûholdrendszer az ûr-idõjárás elõrejelzésére
Föld körüli pályára állt egy öt tagból álló mûholdflotta, mely az ûr-idõjárás, azaz a Föld környezetében zajló fizikai folyamatok bolygónkra kifejtett hatásainak megértésében segít. A rendszer a földi meteorológiai állomások ûrbeli megfelelõjének is tekinthetõ: bolygónk felszínén is számos mérõállomás megfigyeléseinek összevetésével lehet jól leírni a frontok, légtömegek mozgását és viselkedését. Az ûrbeli hálózat fõképp a Nap anyagkitörései miatt kialakuló mágneses viharokat próbálja elõrejelezni.
A sötét galaxisok eredete
Újabb eredmények szerint számos törpegalaxisból fejlõdése elején sok gázanyag távozott el, ezért nem keletkezhetnek bennük csillagok - így ma alig észlelhetõ objektumokként léteznek.
Felszín alatti víz nyoma a Marson
A felszín alatt áramlott õsi víz nyomára bukkantak a Marson. A kõzetek repedéseiben mozgó folyadék sok ásványt kioldhatott, és akár az élet keletkezéséhez szükséges kémiai környezetet is megteremthette.
Ütközõ üstökösmagok egy halott csillag körül - a hét asztrofotója
Egy fehér törpe körül olyan poranyagot azonosítottak, amelyet a csillag egykori bolygórendszerébõl visszamaradt égitestek ütközése termel.
Problémák a holdutazással
Mint ismeretes, a Hold-utazás ismét több nemzet ûrkutatási programjában szerepel. A legkomolyabb terveket egyelõre a NASA-nál találjuk. Ám nemcsak égi kísérõnk felszíni viszonyait és a finom holdpor jellemzõit ismerjük kevéssé, de pénzügyi problémák is felmerültek az amerikai emberes holdexpedícióval kapcsolatban.
Kvazárok csoportosulásai az õsi Világegyetemben
Az Õsrobbanás után néhány évmilliárddal létezett kvazárok erõs térbeli csoportosulást mutatnak, ami õsi galaxishalmazok, illetve szuperhalmazok létezésére utal.
Problémák az új Mars-szondával
Az amerikai Mars Reconnaisance Orbiter (MRO) a vörös bolygó körül keringõ eddigi legsikeresebb ûreszköznek tûnik, melynek pazar felvételeit már többször bemutattuk rovatunkban. A szonda által eddig lesugárzott teljes adatmennyiség már körülbelül 1000 CD-t töltene meg. Az elmúlt idõszakban azonban komoly probléma jelentkezett kamerájánál, ami csökkentheti teljesítõképességét.