Kereszturi Ákos
címke rss- kapcsolódó címkék:
- NASA
- Föld
- bolygó
- Tejútrendszer
- csillag
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Ütközés nyoma az Androméda-galaxisban
Újabb eredmények szerint az Androméda-galaxis peremvidékét egy korábbi kölcsönhatás során szétszakított és szétszóródott galaxis csillagai alkotják.
Felhõk a Mars egén - a hét asztrofotója
A Mars Global Surveyor ûrszonda méréseinek elemzésével elsõ alkalommal készült áttekintõ felmérés az éjszakai felhõzet eloszlásáról, az Opportunity marsáró pedig elsõ alkalommal figyelte meg konvektív felhõk kialakulását a Marson.
Társuk légkörében rejtõzõ neutroncsillagok
Több ûreszköz megfigyelésének egybevetésével sikerült olyan óriáscsillagokat megfigyelni, amelyek kiterjedt légkörében egykori csillagok "maradványai", neutroncsillagok keringenek.
Gigantikus felhõzet és viharos szelek a Titanon
720 kilométer/órás sebességû, a földi futóáramlásokra hasonlító szelet és 2400 kilométer átmérõjû sarki felhõt azonosítottak a Szaturnusz legnagyobb holdján. Utóbbi pozíciója egybeesik az északi sarkvidéken nemrég felfedezett, szénhidrogén-folyadékkal kitöltött tavak helyzetével.
Elvesztette legjobb kameráját a Hubble-ûrtávcsõ
2006. január 27-én meghibásodott a Hubble-ûrteleszkóp (HST) Advanced Camera for Surveys (ACS) nevû kamerája. Pontosabban fogalmazva három funkciójából kettõ ellátására többé nem képes, és sajnos ezek között van a nagy látómezejû képfelvevõ mód is. Úgy fest, hogy a pazar képek sokaságát készítõ mûszert a zsúfolt utolsó szervizküldetésen sem fogják kicserélni.
A Földön kívüli élet hónapja
Egy hónapos elõadássorozat kezdõdik a budapesti Polaris Csillagvizsgálóban az asztrobiológiai kutatásokkal kapcsolatban. Az egyik legfrissebb kapcsolódó eredmény, hogy az Antarktisz jege alatti tólencséket összekötõ vízhálózatot fedeztek fel. Egy ilyen rendszer a Jupiter Europa nevû holdjának részleges analógiája lehet Földünkön.
A Mars õsi légköre és vize a felszín alatt rejtõzhet
Új mérések alapján elképzelhetõ, hogy a Mars õsi légkörének és vizének sokkal kisebb hányadát veszítette el, mint eddig feltételeztük. A hiányzó rész ma is ott rejtõzhet a felszín alatt.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- légkör
- felszín
- NASA
- Mars
- Címkefelhõ »
Az eddigi legtávolabbi gömbhalmazok
Minden korábbinál messzebb, közel egymilliárd fényéves távolságban található gömbhalmazokra akadtak egy elliptikus galaxis körül.
A Jupiterhez közelít a Plútó-szonda
A Plútó felé tartó New Horizons-ûrszonda hamarosan elhalad a Jupiter mellett. Az óriásbolygó kozmikus parittyaként óránként 84 000 kilométeres sebességre gyorsítja, így már "csak" nyolc év van hátra a célpontig.
Sikeres hintamanõver a Holdnál
A STEREO-B ûrszonda elhaladt a Hold mellett, és megkezdte végsõ pozíciójának megközelítését. Társával együtt a napszél térbeli jellemzõit fogják vizsgálni, és a korábbinál pontosabban jelzik elõre az ûr-idõjárást.
Káprázatos üstökös a déli égen - a hét asztrofotója
A C/2006 P1 McNaugh-üstökös néhány hete Magyarországról is szép látványt nyújtott, de az igazi égi színjáték a déli égbolton kezdõdött néhány napja - amit mi már legtöbben sajnos csak képeken láthatunk. A McNaugh az 1965-ös Ikeya-Seki-üstökös óta a legfényesebb kométa.
A bolygókeletkezés új fázisát azonosították
A csillagközi porból bolygókká épülõ szemcsék fejlõdésének fontos fázisát figyelték meg a Hubble-ûrtávcsõ segítségével. Kiderült, hogy a poranyag több mint 90%-át üregek teszik ki. Ennyire nagy porozitással a Földön csak a frissen hullott hónál találkozunk.
Törmelékhalmaz a kínai ûrfegyver akciója után
Komoly nemzetközi visszhangot és ijedtséget keltett, hogy Kína nemrég rakétával semmisítette meg egyik Föld körüli pályán keringõ mûholdját. Az 1985 óta példátlan akciót eleinte nem kommentálta a kínai vezetés, de kedden hivatalosan is elismerte. A napokban a másik milliárdos ország, India komoly sikert ért el saját ûrprogramjában.
Meteorit landolt egy fürdõszobában
Újabb eredmények szerint a világûrbõl érkezett meteoritok hozhatták a Földre a rejtélyes fekete gyémántokat. Egy kevésbé különleges példány pedig egy amerikai családban okozott némi felfordulást az év elején.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Afrika
- Föld
- világûr
- Címkefelhõ »
Óriás fekete lyuk egy apró galaxisban
Egyre árnyaltabb képet kapunk arról, hogy mi a szerepe az óriás fekete lyukaknak a galaxisok fejlõdésében. Ezúttal egy apró galaxisban találtak egy hatalmas objektumot.
Egy robbanás visszhangja Galaxisunk centrumából
A feltételezések szerint Tejútrendszerünk centrumában egy körülbelül 3 millió naptömegû fekete lyuk található. A képzõdménybe lassan gáz áramlik a környezetébõl, de ebbõl feltehetõleg sokkal kevesebbet nyel el, mint például az aktív galaxisok hasonló központi objektumai. Bár a Tejútrendszer fekete lyuka nyugodtnak nevezhetõ, alkalmanként azért megemelkedik a sugárzása, egy-egy intenzív anyagbeáramlási idõszakban. Egy ilyen ritka esemény nyomaira akadtak nemrég a Chandra-röntgenteleszkóppal.
Szokatlan exobolygóvadász távcsõ
A NASA támogatást adott egy két darabból álló, exobolygók keresésére szolgáló ûrteleszkóp kifejlesztésére.
Kiegyensúlyozott éghajlatú exobolygók
Új mérések alapján a kötött tengelyforgású exobolygók nappali és éjszakai oldalán hasonló hõmérséklet uralkodik.
Ismét felbukkant a marsi nyomkeresõ
"Régészet" Mars körüli pályáról: a Mars Reconnaisance Orbiter (MRO) nevû új amerikai ûrszonda újabb pazar felvételén az 1997-ben landolt Mars Pathfinder leszállóegység és környezete látható.
Napközelben a hirtelen kifényesedett üstökös
A C/2006 P1 (McNaught)-üstökös napközelpontját január 12-én, csillagunktól 25 millió kilométerre éri el. A váratlanul kifényesedett égitest szerencsés körülmények között az esti és a hajnali égen figyelhetõ meg.
Több tucat tavat és folyóvölgyet azonosítottak a Titanon
Az elmúlt évek vizsgálatai alapján nem sikerült biztonsággal eldönteni, hogy vannak-e folyékony szénhidrogéntavak a Szaturnusz óriásholdja, a Titan felszínén. Az egyes földi és ûrszondás megfigyelések számos esetben látszólag ellentmondtak egymásnak. Egy most közölt eredmény azonban az eddigi legerõsebb bizonyíték arra, hogy a holdon ma is van globális folyadék-körforgás, amelynek során az esõként lehullott csapadék folyókban folyik le, majd tavakban gyûlik össze.
Túl fényes szupernóvák
Már negyedszer észleltek olyan szokatlan szupernóvát, amely átalakíthatja a Világegyetem tágulásával kapcsolatos új képünket.
Negyedik évüket kezdik a marsjárók
A vörös bolygón dolgozó két robotgeológus, a Spirit és az Opportunity 2004 eleje óta üzemel, sokszorosan túlteljesítve minden eddigi célkitûzést. A földi irányítók most olyan új szoftvert töltenek fel a két roverre, amely tovább növeli munkavégzésük hatékonyságát, így az öregedõ berendezések a korábbiaknál is több információt küldhetnek haza 2007-ben.
Életet segítõ meteorzáporok
Az élet keletkezéséhez szükséges molekulák kialakulásának és elõfordulásának vizsgálata az elmúlt évek fontos kutatási területe. Ezen belül kiemelt témakör az atomok összekapcsolódásának és összetett szerves molekulák képzõdésének tanulmányozása a csillagközi térben. Elméletileg ezekbõl a molekulákból sok beépül a születõ bolygórendszerek anyagába. Errõl a Naprendszerben az idõs meteoritok vizsgálata nyújt információt.
Hatalmas hegyvonulat a Titanon
A Cassini-ûrszonda infravörös felvételeinek és radarméréseinek kombinálásával minden korábbinál pontosabb képeket és domborzatmodelleket nyertek a Szaturnusz Titan nevû óriásholdjának felszínformáiról. Az egyik legérdekesebb eredmény egy tektonikus eredetû hegyvonulat azonosítása.
Startolt az új exobolygó-vadász
Az év végén állt Föld körüli pályára a COROT európai ûrteleszkóp, amelytõl a Naprendszeren túli, Föld-típusú bolygók felfedezését várják a szakemberek. A megfigyelések aktív idõszaka 2007 januárjában kezdõdik.
Ez történt a világûrben 2006-ban
Ismét rendszeresen indultak az ûrrepülõgépek, újabb vízfolyásnyomokat találtunk a Marson, lefokozták a Plútót, és már 200-nál is több Naprendszeren kívüli bolygót ismerünk. A Világûr rovattól idén minden nap olvashattak egy újdonságot - most felelevenítjük a legérdekesebb eredményeket.
Az elsõ égitestek sugárzása - a hét asztrofotója
A Spitzer-ûrteleszkóppal a Világegyetem távoli részében lévõ, és ezért annak korai állapotát képviselõ objektumokat tanulmányoztak. Az Õsrobbanás után mindössze 400-700 millió évvel létezett csillagok észlelése az úgynevezett sötét idõszak végét jelölheti.
Az Enceladus gejzírkitöréseinek oka
Két új modell szerint az Enceladus gejzírjei nem feltétlenül felszín alatti folyékony víztõl törnek ki.
Discovery: sikerült összecsukni a napelemtáblát
A negyedik, hétfõi ûrséta alkalmával sikerült összecsukni a rakoncátlan napelemtáblát, és ezzel a Discovery legénysége sikeresen elvégezte összes feladatát. A visszatérésre az eredetileg tervezettnél egy nappal késõbb, pénteken kerül sor.
Pazar fotók a Marsról, pánik a Földön: új eredmények az új Mars-szondától
A legújabb marsi keringõegység, az amerikai Mars Reconnaisance Orbiter ûrszonda tevékenysége valóban szenzációs. Az eddig visszaküldött és nyilvánosságra hozott felvételek bizonyítják: ez az ûreszköz több információt nyújthat a vörös bolygóról, mint összes korábbi társa együttvéve. Új fejlemény, hogy az ûreszköz felszín alá "belátó" radarját is üzembe helyezték. Képes összefoglalónk a friss eredményekrõl.
Fokozatosan fejlõdõ galaxisok - a hét asztrofotója
Elméleti megfontolások alapján már régóta feltételezték, hogy egy galaxis fejlõdésére a környezete is erõs hatással van. Elsõ alkalommal sikerült azonosítani ilyen összefüggést kiterjedt méretskálán is.
Kezdõdhet az ûrállomás átalakítása
Hétfõn este 22:12-kor a Discovery csatlakozott a Nemzetközi Ûrállomáshoz. Az eddig elkészült videofelvételek és radarmérések alapján nem történt veszélyesnek tekinthetõ esemény a start során. Minden készen áll arra, hogy az ûrhajósok megkezdjék az ûrállomás egyik legnagyobb átalakítását.
Tervezik a legnagyobb rádióteleszkóp- rendszert
Közel 3000 kilométer átmérõjû rádióteleszkóp-rendszert tervez közösen az ASTRON és az IBM. Az eredmények segítségével talán mélyebben pillanthatunk be az Univerzum fejlõdésébe.
Elindult a Discovery
Hazai idõ szerint vasárnap 2.47-kor sikeresen startolt a Discovery ûrrepülõgép, két nappal a pénteki, rossz idõjárás miatt törölt startidõpont után. Ez a harmadik ûrrepülõgépes küldetés az elmúlt fél évben - újra nagy lendülettel zajlik a Nemzetközi Ûrállomás építése.
Azonosították az egyik marsjáró leszállóegységét az új képeken
A közelmúltban pályára állt Mars Reconnaisance Orbiter ûrszonda fedélzetén található a vörös bolygó körül keringõ jelenlegi legjobb kamera (HiRISE), amely minden korábbinál részletesebben, egy méter alati felbontással örökíti meg az égitest felszínét. A november 7-én megkezdõdött program elsõ két hetében közel száz felvételt rögzítettek. Az alábbi, most közölt felvételeken a 2004 elején a bolygóra érkezett és még jelenleg is mûködõ Opportunity leszállóhelyét tanulmányozhatjuk, a landolás "maradványaival" egyetemben.
Csillagontó csillagváros - a hét asztrofotója
Egy magányos, mégis heves csillagkeletkezést mutató galaxis a hét asztrofotója.
Veszélyes leszállóhely a Marson
A következõ Mars-szonda lehetséges leszállóhelyei sziklákkal borított, veszélyes vidékeknek látszanak.
Meg nem született galaxisok
Egy új szimuláció alapján számos olyan sötét anyagcsomó lehet a Tejútrendszer közelében, amely nem fejlõdött galaxissá.
Videochat az ûrbõl ma este
Az ûrkutatás történetében elõször chatelhetnek egy a világûrben tartózkodó ûrhajóssal az érdeklõdõk. A jelenleg a Nemzetközi Ûrállomáson dolgozó Thomas Reiterrel német ûrhajós kedden este 21.15-tõl várja a kérdéseket, német nyelven.
Emlékezés egy pazar Mars-szondára
Az elmúlt napokban a földi irányítók hiába próbáltak kapcsolatba lépni a Mars Global Surveyor ûrszondával. Úgy tûnik, hogy a vörös bolygó kutatását 1997-tõl új alapokra helyezõ ûreszközt végleg elvesztették. Összeállításunkban felidézzük a legszebb képeket és legfontosabb felfedezéseket is.
Kétmillió kilométert száll az ûrben elütött golflabda
Megtörtént minden idõk legnagyobb golfütése: a Nemzetközi Ûrállomáson dolgozó orosz Mihail Tyurin egy golflabdát ütött el a világûrbe. A szokatlan ötlet kivitelezését egy golfklub szponzorálta.
Nem elég sûrû a láthatatlan tömeg
A megfigyelések szerint a galaxisok központi vidékén a vártnál sokkal lazábban csoportosul a láthatatlan tömeg. A jelenséget egy új modell szerint szupernóva-robbanások magyarázhatják.
Újabb közeli csillagokat azonosítottak
Húsz, korábban ismeretlen, halvány törpecsillagot azonosítottak a Nap környezetében.
Sötét energia uralja a Világegyetemet
A Hubble-ûrtávcsõ legújabb megfigyelései is megerõsítik az elgondolást, amely szerint gyorsuló ütemben tágul a Világegyetem. Az új eredmények alapján a gyorsuló tágulást okozó láthatatlan energia legalább 9 milliárd éve jelen van az Univerzumban, és 5-6 milliárd éve vette át az uralmat.
Csillaghullás a hétvégén - a hét asztrofotója
A Leonida meteorraj aktivitása vasárnap hajnalban éri el a 2006-os maximumot. Némi izgalomra adhat okot, hogy idén annak az anyagfelhõnek az elõrejelzett helyén halad át a Föld, amelyet a raj szülõüstököse 1932-es napközelségekor dobott ki. Ebbõl kiindulva az optimista elõrejelzések szerint a maximum látványa a 2001-ben és 2002-ben tapasztaltakhoz is hasonlíthat, amikor szép meteorzápor mutatkozott.
Ellentmondásos törpegalaxisok
Egy új felmérés szerinte a törpegalaxisokban szinte teljesen hiányoznak a Tejútrendszer halójában bõséggel elõforduló, nehéz elemekben legszegényebb csillagok.
Aktív vulkán nyoma a Titanon
A Cassini ûrszonda mérései alapján egy korábban azonosított nagy és világos folt mûködõ vulkán is lehet a Szaturnusz óriásholdján.
Mars-szondák kritikus helyzetben
A bolygó körül keringõ Mars Global Surveyor szondával megszakadt a kapcsolat, és elõfordulhat, hogy a felszínen dolgozó Opportunity nem tud majd kijönni a Victoria-kráterbõl.
Fiatal vulkáni nyomok a Holdon
Az elmúlt néhány millió évben lezajlott gázkitörés nyomát azonosították a Holdon. Az új megfigyelések az alkalmanként régóta észlelt átmeneti fényjelenségek (Transient Lunar Planomena, TLP) egy részére is magyarázattal szolgálhatnak.