Kereszturi Ákos
címke rss- kapcsolódó címkék:
- NASA
- Föld
- bolygó
- Tejútrendszer
- csillag
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A Plútó-szonda elsõ képe a Jupiterrõl - a hét asztrofotója
Sikeresen tesztelték a New Horizons ûrszonda több mûszerét a Jupiteren és két holdján. A felvételen részletesen megfigyelhetõ a bolygó felhõrendszere, valamint az Io és az Europa.
Készül az új magánûrhajó
Nem csak biztonságos, de kényelmes is a turistáknak készülõ új ûreszköz belseje. Az SS2 prototípusának néhány fotóját már nyilvánosságra hozták, bár a próbarepülések csak közel egy év múlva kezdõdnek, és a turistautakra 2009-tõl kerül sor.
Temérdek bolygó lehet a Naprendszeren kívül
A HST megfigyeléséi alapján akár 6 milliárd, a Jupiterhez hasonló exobolygó is lehet a Tejútrendszerben.
Napkitörések veszélyeztethetik a GPS-rendszert
Egy új felfedezés arra utal, hogy nagy napkitörések alkalmával csökken a globális pozíció-meghatározó (GPS) rendszer használhatósága.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- GPS-rendszer
- Címkefelhõ »
Új fejezet a Mars kutatásában
Új fejezet kezdõdött a Mars felszínének megismerésében. A Mars Reconnaisance Orbiter nevû új amerikai keringõegység pazar felvétele - amelyen a Victoria-kráter peremén várakozó Opportunity marsjáró is tisztán látható - már ugyanazt a szerepet játssza a kutatásban, mint egy légifotó a geológusok földi munkájánál. Ennek alapján állapítják meg a szakemberek, hol érdemes a vizsgálatot kezdeni, hol vannak a biztonságosan megközelíthetõ pontok, hol van a legbiztonságosabb útvonal a kráter belsejébe. Eddig egyébként soha nem volt példa arra, hogy 100%-os biztonsággal és tisztán lássunk egy felszíni egységet egy keringõegység felvételén.
A Szaturnusz új gyûrûje - a hét asztrofotója
A Cassini-ûrszonda felvételein egy korábban ismeretlen gyûrût azonosítottak a Szaturnusznál, Janus és az Epimetheus holdak pályája mentén.
Temérdek õsi galaxis
Az Õsrobbanás után kevesebb mint egymilliárd évvel létezett törpegalaxisok sokaságát kapták lencsevégre a Hubble-ûrtávcsõvel. A felvételen megörökített számos csillagváros az eddigi legrészletesebb áttekintést adja a fiatal Világegyetemrõl.
Összjáték a Plútó holdjai között
Egy új modell alapján a Plútó Charon nevû holdja eredetileg a mainál sokkal elnyúltabb pályán keringhetett.
Por a galaxisszomszédunkban - a hét asztrofotója
A Nagy Magellán-felhõ eddigi legrészletesebb képét 300 ezer felvételbõl állították össze.
Por a galaxisszomszédunkban - a hét asztrofotója
A Nagy Magellán-felhõ eddigi legrészletesebb képét 300 ezer felvételbõl állították össze.
Érdekes meteorit a Holdról
Égi kísérõnkrõl származó, ritka meteoritot találtak az Antarktiszon. A kõzetdarab segíthet a Hold fejlõdéstörténetének rekonstruálásában.
Az eddigi legtávolabbi galaxis
Minden korábbinál távolabbi, az Õsrobbanás után 780 millió évvel létezõ galaxist azonosítottak a Subaru-teleszkóppal. Az eddigi megfigyelések alapján általánosan elmondható, hogy idõben visszafelé haladva csökkenni látszik az azonosított galaxisok gyakorisága.
Gigantikus szerelés az ûrben
Még átlagos földi körülmények között is igen bonyolult egy olyan szerkezetet a helyére illeszteni, amelynek szerelését jelenleg végzi az Atlantis ûrrepülõgép legénysége odafent az ûrben. Az asztronauták eddig hibátlanul hajtották végre feladataikat az emberes ûrrepülés történetének egyik legbonyolultabb küldetése keretében. Képes beszámolónk.
Új egzotikus és lakható bolygók
Egy új modell alapján olyan csillagok körül is lehetnek Föld-típusú bolygók, ahol korábban ezt nem feltételezték.
Jó erõben az Atlantis
Az Atlantis külsõ burkolata sérülésektõl mentes. Megkezdõdött az új napelemtábla felszerelésére az ûrállomásra.
Naprendszeren kívüli bolygó? - A hét asztrofotója
A Hubble-ûrteleszkóppal közvetlenül örökítettek meg egy olyan égitestet, amely feltehetõleg egy Naprendszeren kívüli bolygó. A felfedezés ismét rávilágít a bolygók definíciójával kapcsolatos problémára.
Plútó: élt 76 évet
A Plútó végleg kikerült a nagybolygók körébõl: tegnaptól a 134 340-es sorszámú kisbolygóként tartják nyilván.
Tökéletes formában az Atlantis
Sokszori halasztás után szombaton végre elindult az Atlantis ûrrepülõgép, hat fõs legénységgel a fedélzetén. Az eddigi vizsgálatok alapján nem történt számottevõ sérülés a startnál, és az Atlantis tökéletes "formában" van.
Csütörtökön este sem indulhat az Atlantis
Egy elektromos áramot termelõ folyadékcella hibája miatt lefújták az Atlantis szerdára és csütörtökre tervezett startját. Legközelebb pénteken indulhat az ûrrepülõ.
A legmagasabb felhõk a Naprendszerben
Minden korábbinál magasabb, a felszín felett 90-100 km-re húzódó szén-dioxid felhõket azonosítottak a Marson. Vizsgálatuk tudományos és technikai szempontból is fontos.
A Holdba csapódott az európai ûrszonda
Az európai SMART-1 ûrszonda 2006. szeptember 3-án magyar idõ szerint 7:42-kor, a terveknek megfelelõen a Hold felszínébe csapódott. A becsapódással kapcsolatos elsõ tudományos eredményeket folyamatosan közöljük.
Csillagkeletkezést gátló fekete lyukak - a hét asztrofotója
Egy új felmérés szerint az elliptikus galaxisok centrumában lévõ szuper-nagytömegû fekete lyukak akadályozzák a csillagok keletkezését.
Visszaindult az Atlantis a startpadhoz
Az Ernesto trópusi vihar elõl fedél alá szállított Atlantis legkorábban szeptember 6-án indulhat.
Leszerelik az indítóállványról az Atlantist
Hazai idõ szerint kedden kora délután megszületett a döntés: az Atlantis ûrrepülõgépet a közeledõ vihar miatt leszerelik a starthelyrõl, majd az üzemanyag leeresztése után védett, fedett helyre szállítják.
Nyolc bolygó maradt a Naprendszerben
A Nemzetközi Csillagászati Unió XXVI. kongresszusán, 2006. augusztus 24-én Prágában eredményes szavazást tartottak a bolygó fogalom új definíciójával kapcsolatban. A határozat értelmében nyolc bolygó maradt a Naprendszerben, és a Plútó immár nem tartozik közéjük.
Ugráló Mars-szondák
Egy új terv alapján apró, ugráló szondákkal lehetne felderíteni a vörös bolygó veszélyes területeit és felszín alatti üregeit. Az elsõ tesztpéldányokkal 2006 szeptemberében új-mexikói barlangokban végeznek kísérleteket.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- ûrszonda
- Mars
- Címkefelhõ »
Az eltûnt lítium nyomában
Az új megfigyelések igazolták a feltételezést: az õsi lítium jelentõs része a csillagok belsejében bomlott le.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- csillagok
- ESO
- Címkefelhõ »
Nyolc új molekula a csillagközi térben
Nyolc, az élet keletkezése szempontjából fontos összetett molekulát most azonosítottak elõször a csillagközi térben.
Gazdátlan bolygók
Két olyan bolygószerû objektumot azonosítottak, amelyek központi csillag nélkül, mondhatni "gazdátlanul" mozognak az ûrben.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- bolygók
- csillag
- ûr
- ESO
- Címkefelhõ »
Gyilkos por a Marson
Az új vizsgálatok és modellek alapján a marsfelszíni porban az általunk ismert élõlényekre nézve halálos mérgek halmozódhattak fel.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Marson
- por
- modell
- NASA
- Mars
- Címkefelhõ »
A leghalványabb csillag
Egy rendkívül halvány objektumot találtak a Naptól 16,2 fényévre, amelyhez hasonlóból még sok rejtõzhet a közelünkben.
Két Vörös Folt egymás mellett - a hét asztrofotója
A Jupiter második legnagyobb légörvénye megközelítette a Nagy Vörös Foltot, és békésen elhaladt mellette.
Jön az augusztusi csillaghullás
A következõ napokban számos fényes, kékes-zöldes csíkot húzó meteor tûnik fel az égen. A Perseida-meteorraj idei maximuma hétvégére esik, de a telihold zavaró hatása miatt érdemes már a most megpróbálkozni az észlelésssel.
Elnyúlt lehetett a Hold õsi pályája
Az õsi Hold, születése után kissé elnyúlt pályán keringhetett a Föld körül.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Föld
- pálya
- Hold
- Címkefelhõ »
Túlélte a bekebelezést a barna törpe
Egy megfigyelés bizonyítékot szolgáltat arra, hogy egy barna törpe megfelelõ körülmények esetén túlélhet egy vörös óriás felfúvódott légkörében töltött idõszakot.
Keressen csillagport a Földön!
A NASA az internetezõ közösséget hívja segítségül a Stardust-ûrszonda által a Földre szállított porszemek megtalálásához.
A Venus Express elsõ eredményei
Az európai Venus Express 2006. április 11-én érkezett meg belsõ bolygószomszédunkhoz, majd 2006. május 7-én elérte végsõ, 24 óra keringési idejû pályáját. Az alábbiakban az eddigi eredményekbõl mutatunk be néhányat: például egy szokatlan, kettõs sarkvidéki légörvényt és az átlagosnál magasabb felhõzetet.
A nagy galaxisok születtek elõször
Egy új felmérés alapján a legnagyobb tömegû csillagvárosok születtek elsõként a Világegyetemben, majd késõbb követték õket kisebb társaik.
Egy lusta neutroncsillag
Egy társainál sokszor lassabban forgó neutroncsillag röntgensugárzását vizsgálták. Az objektumnak 6 óránál is hosszabb idõ kell egy fordulathoz.
Csillagokat fékezõ bolygók
Egy új felmérés alátámasztja a régi elgondolást: a csillagok forgását születõ bolygóik erõsen lassítják.
Három rendkívüli galaxis - a hét asztrofotója
Ezúttal három olyan, egymástól igen különbözõ csillagvárost mutatunk be, amelyek alakját különféle kölcsönhatások torzítják el.
Mégis lehetnek tavak a Titanon
A Cassini-szonda új radarmérései alapján mégis elképzelhetõ, hogy vannak szénhidrogéntavak a Titanon.
Meteoritot talált a Spirit - a hét asztrofotója
A Spirit második telét tölti a vörös bolygón, miközben téli pihenõhelyén véletlenül két meteoritot is talált.
Szokatlan ûrutazás baktériumoknak
Egy új elméleti modell alapján elképzelhetõ, hogy a Föld globális mágneses tere révén baktériumok repülnek ki az ûrbe. A folyamat akár az õsi Marson is lejátszódhatott.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Föld
- Marson
- ûrutazás
- ûr
- Pilis
- Címkefelhõ »
Földi táj a Titanon
A Cassini-ûrszonda radarfelvételei egy földire emlékeztetõ vidéket mutatnak a Szaturnusz Titan nevû óriásholdján. Ez újabb bizonyíték a Naprendszerben arra, hogy azok a folyamatok, amelyeket gázok, folyadékok és fagyott anyagok mozgása idéz elõ, és a Földön a szél, a víz és a jég felszínformálásának nevezünk, a földitõl merõben eltérõ környezetben is mûködnek.
Az Androméda-galaxis fejlõdéstörténete
Új megfigyelések alapján az Androméda-galaxis korongja körülbelül 6 milliárd éve keletkezett. Galaktikus szomszédunk a két magterület között számos fiatal csillagot is tartalmaz, amelyek port szórnak szét maguk körül.
Discovery: eddig teljes siker
A Discovery ûrrepülõgép küldetése eddig teljes siker. A földi irányítók megállapították, hogy sem a szárnyak belépõélein, sem az orrkúpon nem történt olyan sérülés, amely veszélyeztetheti a visszatérést. A NASA szerint a fejlesztések biztonságosabbá tették a rendszert.
Ahol fémesõ hullik az égbõl
Az elmúlt évek megfigyelési alapján készült modellek szerint a barna törpék légkörében fémesõ is hullhat a furcsa felhõkbõl.
Sikeresen dokkolt az ûrrepülõgép - egyelõre nincs nyoma sérülésnek
A Discovery csütörtökön, magyar idõ szerint 16:52-kor összekapcsolódott a Nemzetközi Ûrállomással. Az ûrállomásról készült felvételek elsõ gyors vizsgálata során nem mutatkozott komolyabb sérülés a gépen - a küldetés tehát felhõtlennek ígérkezik.
Vándorló fekete lyuk
Egy fekete lyukat és egy körülötte keringõ, nehéz elemekben szokatlanul gazdag csillagot vizsgáltak a Tejútrendszert övezõ gömb alakú térrészben.
Újra ûrrepülõgép a világûrben
Újabb hosszú kényszerszünet és számos fejlesztés után ismét ûrrepülõgép indult a Nemzetközi Ûrállomáshoz. A Discovery kétszeri halasztás után hazai idõ szerint kedden este 20:38-kor emelkedett a magasba. Ez az elsõ olyan küldetés, amelynek keretében a gép a fõ üzemanyagtartályról korábban levált és katasztrófát okozott habszivacs-elemek nélkül repül.
Exobolygók extrém szülõhelye
Exobolygók kialakulásához szükséges, szokatlan megjelenésû anyagkorongokat találtak több csillag körül.
A napkorona elõrejelzett alakja - a hét asztrofotója
A korábbiaknál pontosabb módszert dolgoztak ki a napkorona alakjának elõrejelzésére, amit sikeresen teszteltek is a legutóbbi teljes napfogyatkozáskor.
Becsapódással zárul a SMART-1 program
Végéhez közeledik a tizenhat hónapja tartó SMART-1 küldetés: a szakemberek a szondát a Holdba irányítják.
Elnevezték a Plútó új holdjait
A Nemzetközi Csillagászati Unió Nix és Hydra névre keresztelte a Plútó nemrég felfedezett két új holdját.
A holdrendszerek keletkezése
Egy új elméleti modell sikeresen jelzi elõre, mekkora holdjai lehetnek egy óriásbolygónak és azok miért térnek el a Föld-típusú égitestek vagy a Kuiper-objektumok holdjaitól.
Készülnek az új mars-szondák
ExoMars néven 2011-re tervezik az elsõ olyan európai Mars-szonda indítását, amely az ESA Aurora programjának "zászlóshajója". A tudományos vizsgálatok mellett a jövõbeli emberes expedíciók megvalósításának irányába mutató technológiai fejlesztéseket is tesztel.
Portermelõ szupernóvák
Elsõ alkalommal sikerült bizonyítékot találni a feltételezésre, amely szerint a szupernóva-robbanások sok poranyagot termelnek.
Új égitest a Neptunusz pályáján
Új, a Neptunuszhoz hasonló pályán keringõ égitestet fedeztek fel, nem kizárt, hogy az objektum egy új égitestcsoport képviselõje.
Ûrállomás-átvonulások a napokban
A következõ napokban többször is remekül megfigyelhetõ lesz a Nemzetközi Ûrállomás átvonulása. Az esemény szabad szemmel is látható.
Felvétel egy holdi becsapódásról
2006. május 2-án a NASA meteoritok becsapódásait vizsgáló irodájnak munkatársai és Nick Hollon (Villanova University) egy 25 cm átmérõjû távcsõvel figyelték a Holdat. A napokban közzétett felvételeiken látható, amint a Mare Nubium (Felhõk Tengere) területén egy 0,4 másodpercig zajló felvillanást sikerült megörökíteniük - amelyet feltehetõleg egy meteorit a Holdba csapódása okozott.
Óriási forró, galaxisközi anyagfelhõ
Egy galaxishalmazban olyan viszonylag fiatal és forró anyagfelhõt azonosítottak, amely a jövõben más galaxisokba olvadhat.
Dugóhúzó útvonalú kisbolygó a közelben
Egy csavart, dugóhúzóra elékeztetõ alakú pályán, a Földhöz közel haladó kisbolygó mozgását vizsgálták.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Föld
- Jupiter
- Nap
- dugóhúzó
- Címkefelhõ »
Keskeny csillagáramlás galaxisunkban
Egy õsi törpegalaxis vagy egy közeli csillaghalmaz szétszórt tagjait azonosították az északi égbolton.
Magyar alelnök az ENSZ Világûrbizottságában
Magyar alelnököt választottak az ENSZ Világûrbizottságába. A tisztséget dr. Both Elõd, a Magyar Ûrkutatási Iroda (MÛI) igazgatója tölti be.
Születõ és ütközõ planéták - a hét asztrofotója
A hét asztrofotója c. sorozatunkban ezúttal egy fantáziarajzot mutatunk be, amely a Béta Pictoris csillag körül kialakuló bolygórendszert ábrázolja.
Óriáskrátert találtak a Földön
A dinoszauruszok kihalásával kapcsolatba hozott Chixulub-kráternél nagyobb, közel 480 km-es becsapódásnyomra akadtak az Antarktiszon. Kora alapján lehetséges, hogy ez a becsapódás válthatta ki a 250 millió évvel ezelõtt, a perm és a triász határán bekövetkezõ hatalmas kihalást, amely az akkori fajok 70-90%-át eltörölte bolygónkról.
Droid a Nemzetközi Ûrállomáson
A Nemzetközi Ûrállomáson kísérleti jelleggel, egy robotot állítottak üzembe, amely társaival együtt segítheti majd az ûrhajósok munkáját.
Kozmikus kõrakás kisbolygóból
A japán Hayabusa-ûrszonda által meglátogatott Itokawa kisbolygó belsejének több mint harmadát üregek teszik ki.
Csillaggenerációk találkozója - a hét asztrofotója
Születõben lévõ és újszülött csillagok együttese látható a hét asztrofotóján. A kép érdekessége, hogy felvételen három csillaggeneráció egyszerre figyelhetõ meg.
Anyagsugár egy neutroncsillagtól
Elsõ alkalommal sikerült egy neutroncsillagtól kiinduló olyan anyagsugarat megfigyelni, amihez hasonlót eddig csak fekete lyukaknál észleltek.
Az elfordult Enceladus
Egy új modell szerint az Enceladus "felfordult", és vulkanikusan aktív területe így került déli pólusának közelébe.
Ötcsillagos gravitációs lencse - a hét asztrofotója
Bár a cím kissé félrevezetõ, és csillag helyett kvazár képébõl van öt, sikerült az egyik leglátványosabb gravitációs-lencse jelenséget optikailag megörökíteni.
Újabb láthatatlan galaxist találtak
A szakemberek ismét egy olyan galaxisra akadtak, amelyben alig találhatók csillagok, ezért szinte észrevehetetlen az optikai tartományban.
Hármas bolygórendszert találtak
Három, a Neptunuszhoz hasonló tömegû exobolygót tartalmazó rendszert azonosítottak egy közeli csillag körül.
Tovább darabolódik az üstökös
A szétesõben lévõ 73P/Schwassmann-Wachmann 3 üstököst folyamatosan figyelik a szakemberek. A korábbi híradások körülbelül 60 levált töredékrõl szóltak, ám a Hubble-ûrteleszkóp felvételei alapján a leszakadt darabok száma egyre több. Hazánkból is készültek sikeres megfigyelések.
Csillagközi barlang - a hét asztrofotója
Egy csillagközi por- és gázfelhõ, a benne lévõ fiatal csillaghalmaz és egy gigantikus, barlanghoz hasonló üreg csillagközi "vegykonyhája" a hét asztrofotója.
A Világegyetem legnagyobb térképe
Elkészítették a Világegyetem eddigi legátfogóbb térképét, amely közel 5 milliárd fényéves távolságig körülbelül egymillió galaxist ábrázol.
Milyen elemeket szórnak szét a szupernóvák?
Két távoli galaxishalmaz kémiai összetételébõl az ott bekövetkezett szupernóva-robbanások jellemzõire következtettek a szakemberek.
Új kísérõgalaxisok a Tejútrendszer körül
Két újabb, szétbomlóban lévõ törpe csillagvárost azonosítottak, amelyek galaxisunk, a Tejútrendszer körül keringenek.
Földközelben az üstökösdarabok - a hét asztrofotója
Ezúttal napjaink izgalmas csillagászati jelensége, a szétdarabolódó 73P/Schwassman-Wachmann 3 üstökös földközelbe ért töredékei láthatók a hét asztrofotóján. A feldarabolódott üstökös nagyobb távcsövekkel az éjszaka második felében figyelhetõ meg, a töredékek helyzetérõl a Polaris Csillagvizsgáló honlapján és az MCSE Üstökös Szakcsoportjának oldalain tájékozódhatnak az érdeklõdõk.
Új elmélet a Naprendszer legfurcsább óriásholdjának születésérõl
Egy új elmélet szerint egy õsi Kuiper-objektum-páros egyik tagja vált a Neptunusz furcsa pályán mozgó óriásholdjává.
Metántavak helyett homoktengerek a Titanon
A legújabb eredmények fényében nem folyékony metán, hanem sötét homok alkotja a korábban tengereknek és tavaknak gondolt vidékeket a Titanon.
Ütközõ galaxisok óriási csillaghalmazokkal
Két ütközõ galaxisban nemrég született csillaghalmazokat azonosítottak a Spitzer-ûrteleszkóp infravörös felvételein.
Széthulló üstökös az ûrtávcsõ szemével - a hét asztrofotója
A hét asztrofotója ezúttal a darabjaira hulló 73P/Schwassmann-Wachmann 3 üstökös, amelyrõl a napokban már beszámoltunk rovatunkban. Május 6-7-én Nemzetközi Üstökös Konferenciát rendeznek Körmenden.
Újabb extrém égitest a Plútón túl
A 2003 EL61 jelû Kuiper-objektum nem csupán közel Plútó nagyságú, de két holdja is van. Alakja egy rögbilabdára emlékeztet, és 4 óra alatt fordul meg a tengelye körül.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- bolygó
- exobolygó
- Plútó
- Címkefelhõ »
A legszorosabb óriás feketelyuk-páros
Felfedezték az eddigi legszorosabb kettõs rendszert, amelyben két "szuper-nagytömegû" fekete lyuk kering egymás körül.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- óriás
- Címkefelhõ »
Közeledik a szétszakadó üstökös
A bolygónkhoz közeledõ 73P/Schwassmann-Wachmann 3 jelû üstökös magja látványosan feldarabolódik. A töredékek biztonságos távolságban haladnak majd el a Föld mellett.
Forró gázbuborék a Naprendszer közelében
Egy forró, táguló csillagközi buborék mozgását sikerült pontosan azonosítani a Nap közelében, amelynek fala néhány tízezer év múlva ér el bennünket.
Csillagontó galaxis a jubiláló ûrtávcsõtõl - a hét asztrofotója
A Hubble-ûrtávcsõ tizenhat éves jubileuma alkalmából a NASA és az ESA "ünnepi montázsfelvételt" bocsátott ki a látványosan heves csillagkeletkezést produkáló M82 galaxisról.
Halott csillagok bolygói
Elsõ alkalommal sikerült egy pulzár körül olyan anyagkorongot kimutatni, amelybõl késõbb ún. második generációs exobolygók születhetnek.
A Mars története az ásványok alapján
A Mars Express ûrszonda új adatai alapján a bolygó fejlõdésének három eltérõ idõszakában keletkezett ásványokat azonosítottak. Az eredmények az esetleges õsi, marsfelszíni életnyomok megtalálásában is segíthetnek.
Egy kis fekete felhõ - a hét asztrofotója
Ezen a héten egy sûrû, ezért átlátszatlan csillagközi anyagfelhõ, egy úgynevezett Bok-globula a hét asztrofotója.
Gammavillanások fémszegény galaxisokban
Egy új vizsgálat fényében elképzelhetõ, hogy hipernóva-robbanásokhoz kapcsolódó hosszú gammavillanások fõleg a nehéz elemekben szegény galaxisokban jellemzõek.
A Venus Express elsõ képei
Nyilvánosságra hozták a Venus Express ûrszonda elsõ képeit, amelyek belsõ bolygószomszédunk sûrû, kavargó légkörének felhõit mutatják. Jól megfigyelhetõ a pólus körüli szerkezet, ami egyben az egyenlítõvel közel párhuzamos felhõsávokat jelent.
Detre László emlékülés
Az MTA XI. Fizikai Tudományok Osztálya 2006. április 20-án emlékülést tart Detre László születésének 100. évfordulója alkalmából.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- MTA
- osztály
- emlékülés
- Címkefelhõ »
Üstökösök a kisbolygóövben
Három olyan égitestre bukkantak a kisbolygóövben, amelyek jégben gazdag üstökösmagnak tûnnek, de meglepõ módon eleve a Mars és a Jupiter között jöhettek létre.
Megújult a Magyar Csillagászati Egyesület honlapja
Számos új funkcióval, egyesületi hírekkel, valamint csillagászati kép- és multimédia galériával várja látogatóit a Magyar Csillagászati Egyesület új honlapja.
Az új marsszonda elsõ felvétele - a hét asztrofotója
A 2006. március 10-én Mars körüli pályára állt új szonda, a Mars Reconnaisance Orbiter elküldte elsõ felvételeit a vörös bolygóról. Minden esély megvan rá, hogy a következõ idõszakban a valaha látott legjobb felvételeken tanulmányozzuk a Mars felszínét.
Csomók a Szaturnusz gyûrûjében
Az új megfigyelések alapján a Szaturnusz A-gyûrûjében a korábban becsültnél több törmelék lehet, amely ív alakú anyagcsomókban csoportosul.