Kazimir Károly

címke rss
A nagy magyar színész, aki úgy érezte, nincs már szükség rá

A nagy magyar színész, aki úgy érezte, nincs már szükség rá

A Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész még csak idén lett volna nyolcvanéves. Már főiskolásként jelentős főszerepeket játszott a kor meghatározó filmrendezőinél. Jancsó Miklós, akinek egyik legfontosabb színésze volt, azt mondta róla: nagyon kell neki Kozák András tiszta, végtelen belső nyugalmat és méltóságot sugárzó arca. Színházi feladatai elsősorban a Thália Színházhoz kötötték, ahol negyedszázadon át játszotta főszerepek sorát Kazimir Károly sajátos népművelő színházában, klasszikusokat, kortárs figurákat, eposzok hőseit. Mindamellett filmekben és színpadon sok hangsúlyosan magyar karaktert, történelmi hőst. 2003-ban, hatvannadik ...

Kirakták az öltözőjéből a nemzet színésznőjét

Kultúra2023.05.01, 16:31

A második világháború előtt kezdte a pályáját, operettszubrettnek készült, de hamarosan prózai szerepek sorában is bizonyíthatta kivételes színészi tehetségét. Komlós Juci a második világháború után Várkonyi Zoltán Művész Színházának lett egyik meghatározó művésze, majd a színházak államosítását követően nem várt fordulatokat vett a pályafutása. Ugyanakkor az akkoriban Néphadsereg Színháza néven üzemelő Vígszínházban is jelentős alakítások fűződtek a nevéhez, ahogy később a József Attila Színházban szintén, ahol olyan, 1956 után oda a forradalmi bátorságuk miatt „száműzött" művészekkel játszott együtt, mint Darvas Iván vagy Sinkovitts ...

A körülrajongott színésznő, akit a kommunisták örökre el akartak tüntetni

Kultúra2023.02.27, 13:06

Turay Ida pályája első felében a két háború közötti időszak egyik legfoglalkoztatottabb színésznője volt. Színdarabok és filmek sokaságában alakította naivák sorát hitelesen, sok derűvel, öniróniával, majd egy Shakespeare szerep után kiderült: drámai képességei sem mindennapiak. Férje, Békeffi István kora egyik legsikeresebb színpadi szerzője és forgatókönyv írója volt, ám származása kapcsán feleségének is volt oka az aggodalomra a vészkorszak idején.1945 után a kommunisták tiltották el egy időre a színpadtól. Az 1956-os forradalmat követően egy külhoni munka miatt utaztak külföldre, tervezve, hogy hamarosan visszatérnek. Másként allakult. ...

Az operett színészkirálya, akit életében állandóan megaláztak, bár egy ország szerette

Kultúra2022.07.31, 18:19

Rózsahegyi Kálmán, a múlt századi színjátszás egyik legnagyobb színházművésze és színészpedagógusa őszintén hitte: hadaró beszédű növendéke stúdiuma végeztével a korszak egyik legerősebb hatású drámai színésze lesz, aki Hamlet szerepében is emblematikus alakítással bizonyítja majd erős képességét az elmélyült emberábrázolásra. Rátonyi Róbert pályafutása némileg másképpen alakult. Hadarásától szabadulva, ugyanakkor makacsul ragaszkodva a hiteles szerepformáláshoz, az operett műfajának lett meghatározó tolmácsolója. Nem feltétlenül saját akaratából, inkább egy olyan korszak vezéreinek szándéka szerint, amely korszakban nem sokat számíítottak ...

Kamaszkorában találkozott először édesapjával, később galvanizáló üzemben dolgozott, majd az egyik legnépszerűbb magyar színész lett

Kultúra2022.06.12, 18:34

Kossuth-díjas színművész, rendező, színházigazgató, érdemes és kiváló művész. Főszerepek sorát játszotta színházban, filmen, televízióban, rádióban, vagy éppen külhoni hősöknek kölcsönözte a hangját a szinkronstúdiókban. Szilágyi Tibor idén lesz nyolcvan éves. Az Origónak adott interjújában felidézi színházi pályafutása legfontosabb pillanatait. Szó esik gyermekkoráról is, a pályára állás nehézségeiről, örömeiről, tanulságairól. Egy-egy epizódból az adott korszak is kirajzolódik. Történeteiben izlandi támaszpont, Budapest külvárosában üzemelő galvanizáló üzem, a Gellért-fürdő medencepartja, a traiskircheni menekülttábor, egy másfél ...

Segédkondás kisgyerekként, később a kommunista rendezőhallgatók négykézláb vonatoztatják, majd az egyik legnagyobb magyar színész lesz

Kultúra2022.01.02, 18:39

„Azért jöttem én színésznek, mert érzelmileg olyan feltöltött lettem" – írja Életünk, életem! című önéletrajzi könyvében Szirtes Ádám. A feltöltöttséghez gyerekkorától ifjú felnőttkoráig a szegény sors embert, emberséget próbára tévő történései adták a legtöbb impulzust. A Kossuth-díjas színművész ezzel kapcsolatban azt mondta: „Nekem olyan gyerekkorom volt, mint Móricz árvácskájának." Még nem volt tízéves, amikor dolgozni kezdett, de világra való fogékonyságát inkább finomították, mintsem erőtlenítették a sajátos körülmények között megélt élményei. Húszévesen, újságot lapozgatva bukkant rá a hirdetésre, amely munkás-parasztszármazáású ...

A sikeres magyar színésznő, akinek a kommunizmusban ment el a kedve a színjátszástól

Kultúra2021.10.12, 06:46

1958-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Prózai szakon kezdte tanulmányait, majd egy év után „büntetésből" került át a zenés osztályba. Ott lett hallgatótársa mások mellett Törőcsik Mari, Margitai Ági, Fülöp Zsigmond, Bodrogi Gyula. Diplomázva a Petőfi Színház tagjaként több főszerepet eljátszott, filmekben is komoly feladatokat kapott, ahogy az akkoriban induló magyar televízióban ugyancsak. Böröndy Katalin nyolc pályán töltött év után azonban úgy döntött: nem kíván többet hazai színtereken fellépni. Néhány évig külhoni turnékon szerepelt énekesként, majd főállású feleség lett és anya. Férje jogán megkapta az olasz áállampolgárságot ...

Sok ember elvesztette a tartását, mert engedett a körülményeknek

Kultúra2021.08.29, 20:02

Mécs Károly a nemzet művésze, Kossuth-díjas, kiváló és érdemes művész - és augusztus 20-án a Kossuth-nagydíjat is átvehette. Fiatalon többféle hivatáson is elgondolkozott, de egy iskolai színielőadáson felismerte: számára nincs izgalmasabb feladat, mint egy másik ember megformálása. Mécs Károly Origónak adott interjújában pályafutásának fontosabb állomásai mellett élete egyéb eseményeit is felidézi. Ahogy arról is beszél: hit nélkül bármely társadalom széteshet, ugyanakkor természetes, hogy a generációk különböznek egymástól – amíg a változásokhoz nem az újkori liberalizmus téves olvasatai adják az alapot.

Múltbeli tébolyok, az Aczél György-világ besúgási üzemmenete és a jelenkor felbujtói

Kultúra2021.03.15, 18:59

Ablonczy László József Attila-díjas újságíró, publicista, színházigazgató, aki 1991 és 1999 között állt a Nemzeti Színház élén, az Országút című internetes orgánum közölt tőle többrészes cikksorozatot, Déryné hol van? címmel. Írásaiban részben a Színház- és Filmművészeti Egyetem struktúraváltása kapcsán kialakult helyzetre reflektál, valamint feltárja azokat az 1945 utáni eseményeket is, amelyek olykor máig hatóan meghatározták az intézmény működését. Az Origo újságírója, Sztankay Ádám a cikksorozat kapcsán felvetődött kérdéseit - a járványhelyzetre való tekintettel – írásban küldte el a szerzőnek. Ablonczy László ugyancsak írásban ...

Nem jó, ha megbélyegzik az embert

Kultúra2021.02.15, 16:39

A Jászai Mari-díjas színész harminckét éve dolgozik a Pécsi Nemzeti Színházban. A politika oldaláról mégis akadtak, akik nem vették jó néven, hogy Lipics Zsolt is megpályázta a teátrum igazgatói posztját, holott ő volt az egyetlen tősgyökeres pécsi pályázó. A baloldali városvezetés hangot adott a nemtetszésének, állítva, hogy személyében a kormány embere aspirál a pozícióra. Lipics Zsolt a szakmai bizottság támogatásával nyerte meg az igazgatói pályázatot, és végül a közgyűlés többsége is támogatta. A pécsi színház új igazgatója úgy véli: nem jó, ha megbélyegzik az embert, de nem foglalkozik az előítéletekkel. Fontosabb számára, hoggy ...

A politikai nézeteimet megtartottam magamnak

Kultúra2021.01.02, 09:07

A kétszeres Jászai Mari-díjas, érdemes művész Harsányi Gábor gátlásos, de ambiciózus fiatalemberként került be a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Diplomázva a Thália Színházhoz szerződött, ahol tizenegy tartalmas évet töltött el. Utóbb a nagyobb kötetlenséget biztosító Mafilm társulatának lett tagja, majd egyik alapítója volt az ország első magánteátrumának, a Karinthy Színháznak. Dolgozott a Nemzeti Színházban is, majd a Vidám Színpadhoz igazolt. Idővel az Újpesti Kulturális Központnak lett a művészeti vezetője, a kerületben működik a színiiskolája is. A művészt már pályakezdése idején megismerte az ország, olyan filmekben, soorozatokban ...

A színésznő, akinek az édesanyja megölte magát a Rákosi-diktatúrában, és most elmeséli, hogy ő maga hogyan tudott életben maradni

Kultúra2020.09.21, 17:54

Drahota Andrea olyan filmes alkotókat ihletett meg egyedi tehetségével, mint Jancsó Miklós vagy Huszárik Zoltán. Már főiskolás korában forgatott, majd férjével, Kozák Andrással – akivel még színésznövendékekként házasodtak össze – egy rövid vidéki kitérő után a Thália Színházhoz szerződtek. Csaknem harminc évig voltak tagjai a Kazimir Károly vezette társulatnak, csak direktoruk távozása után léptek tovább. Férjének haláláig legendás párost alkottak a magánéletben éppen úgy, mint számtalan színpadi és egyéb munkájukban. A Jászai Mari-díjas, érdemes művész színésznő az Origónak adott interjújában felidézi, miként hatottak családjára aa ...

A legnagyobb magyar tragikomika, aki visszaküldte Moszkvába a kommunista igazgatónőjét

Kultúra2020.07.26, 19:48

A legnagyobb magyar tragikomika, írta róla még a színésznő életében az érte rajongó kritikusoj egyike. Rajta ragadt a jelző, ami arra utalt, hogy Dajka Margit a színházi műfajok mindegyikében kivételes teljesítményekre volt képes. Időskori, egy gyermekeknek készült előadásban játszott legendás szerepe kapcsán személyiségéhez hozzátapadt egy másik jelző is: Bors néniként sokak emlékezetében angyali teremtésként maradt meg. Pedig tudott karcos is lenni, de csak akkor, ha igaztalannak érzett egy helyzetet – az életben, vagy a színpadon. A második világháború idején – már a kor egyik legnagyobb színházi sztárjaként – élete kockáztatásávval ...

Egy drámai képességű vidám színésznő kalandos élete

Kultúra2020.05.19, 13:01

Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész. Mészáros Ági kétszeres Kossuth-díjas színésznő és Voith Lajos főhadnagy lánya. Egy diákcsíny miatt - az 1956-os forradalom után társaival gyászszalagot rakott osztálytermének Kossuth-címerére - kicsapták az iskolából. Az 1957-58-as évet a svájci Biel-Bienne-ben, illetve az olaszországi Bolzanóban, apácák intézetében töltötte. A színésznőnek máskor is lett volna lehetősége, hogy külföldi karrierbe kezdjen, de mindig akadt valami, ami haza húzta, illetve itthon tartotta. Nemcsak középiskolásként, színészhallgatóként is zabolázhatatlan volt, de amit nem volt kedve bebiflázni a szakmai órákon, az amúgyy ...

A színház gyógyerejéről és az alternatív kórokozókról

Kultúra2019.12.29, 17:51

Harmadéves főiskolás volt, amikor a Koppányi aga testamentuma című film főhőseként megismerte az ország. Színészi pályája nagy részét a Kazimir Károly vezette Thália Színházban töltötte. Visszatekintve hajdani igazgatója munkásságát a honi színháztörténet meghatározó fejezetének tartja. Igazgatója távozásának körülményeit, az azt követő történéseket pedig sajátos mélypontoknak, amelyek számtalan tanulsággal szolgálnak az olyan színész számára, aki gondolkodva szemléli a világot. Benkő Péter magánéletében is átesett jó néhány embert próbáló helyzeten. Mindezeket elsősorban azért idézi fel az Origónak adott interjújában, mert reméli, ...

Mikó István, a színész, aki egykor Yehudi Menuhinnak hegedült

Kultúra2019.11.03, 15:22

Mikó Istvánról már főiskolai tanára, Kazimír Károly is megmondta: egyszer saját színháza lesz. Mestere arra nem gondolt, hogy éppen az ő helyére kerül majd. Utóbb vezetett vidéki társulatot is, jelenleg a Turay Ida Színház művészeti igazgatója. A pozícióváltások nem voltak mentesek a bonyodalmaktól, ahogy pályára kerülése sem volt egyszerű. A színésszel készült múltidéző beszélgetéshez ugyanakkor olyan jubileum szolgáltat apropót, amely a színház melletti másik szenvedélyéhez, a zenéhez kapcsolódik. Mikó István nem csupán alapítója az idén ötven éves Kaláka együttesnek, de ő határozta meg a zenekar stílusát is.

Álmomban mindig menekülök, mindig üldöznek

Kultúra2019.09.15, 21:27

A Kossuth-díjas, Érdemes és Kiváló Művész színésznő növendékkorában még Bajor Gizivel is állt közös színpadon, majd hosszú pályafutása során olyan, mára legendává lett művészeknek volt partnere, mint például Feleki Kamill, Gábor Miklós, Agárdy Gábor, Honthy Hanna. A nyolcvannyolc éves Galambos Erzsi nem titkolja korát, és olyan virulens, mintha az embert próbáló hivatásában töltött évtizedei nem estek volna egybe a történelem embert próbáló korszakaival. Pedig a „virslimoziban" átélt gyermekkori filmélményei, a szakmájától kapott szép pillanatok emlékei éppolyan elevenen élnek benne, mint a vészkorszak szörnyűségei, vagy a Rákosi-reendszer ...

Elsikkasztott KISZ-tagdíj, szovjet tankok és színházvezetők, akiket megváltoztatott a hatalom

Kultúra2019.05.19, 18:27

A Kossuth-díjas színész az elmúlt hetekben töltötte be hetvenedik évét. Bár sok más mozidarab mellett olyan filmekben alakított népszerű figurákat, mint a Zimmer Feri vagy az Üvegtigris – most színházi pályafutása kapcsán idézi fel életének fontos történéseit. Beszél arról is, hogy miért hagyta ott két évad után az aranykorát élő kaposvári színházat, hogy miként hat a hatalom egyes színházi mogulokra, milyen szövetségek kötődtek generációról generációra a Kádár-kor színházcsinálói körében. Mindemellett szó esik elsikkasztott KISZ-tagdíjról, szovjet tank előtt tologatott Pobedáról, sok más különös történetről. Reviczky Gábor azt a goondolatát ...

Forgács Péter mesél egy művészszínházi rendező pökhendiségéről és a baloldali miniszter arroganciájáról

Kultúra2019.04.06, 17:54

Aréna címmel mutatták be a Győri Nemzeti Színházban Fenyő Miklós és Egressy Zoltán musicaljét, amely a Hungária együttes azonos című lemezén alapszik. Forgács Péter, a színház direktora a darab kapcsán felidézi a buksit simogató Kádár János világát, beszél róla, hogy miért akarta elhagyni a pályát, ahogy arról is, hogy miért húzatta ki a díjra javasoltak listájáról egy művészszínházi rendező, és – egyebek közt – azt is elmeséli, hogy mely külhoni színházat öltöztették magyar nemzeti színekbe a tiszteletére.

Kubik Anna szerelmeiről, ügynökökről, a múlt rendszer megroppantásáról

Archívum2018.06.09, 10:19

A Kossuth-díjas színésznő a régi Nemzeti Színházban kezdte pályafutását, ahol főszerepek sorát játszotta. Köztük Árvai Réka figuráját az 1986-ban bemutatott Advent a Hargitán című Sütő András-darabban, amelynek minden előadása egyben rendszerellenes tüntetéssel ért fel. Kubik Anna az Origónak mesél egykori ügynökökről, a tanító és trágárkodó színházról, szerelmek elvesztéséről, túlélésről, hitről és arról, hogy mostanában mi teszi igazán büszkévé.

Kulissza 8. Somogyvári Rudolf, akiről Aczél György „mindent tudott”, ezért száműzte

Kultúra2017.07.23, 21:42

A művelt budai polgárfiú előbb szalondarabokban brillírozott. Szovjet hadifogsága idején hivatása mélységeiben is elmerült. Tábori színházat alapítva rabtársainak is segített a túlélésben. Hazatérése után pártfunkcionáriusok száműzték vidékre, rehabilitációját követően a puszta sors bánt vele szűkmarkúan. Generációjának egyik legerősebb tehetsége a Vígszínháznál töltötte utolsó éveit, ott ismerte meg a színházban is fellépő LGT tagjait. Presser Gábor írta a színész halála után az „Egy megkésett dal" című számban: „Cikkek jelentek meg sorra, / Persze mindegyik dicsért, / Most csak jó kritikát kaptál / a befejezett szerepért. / És mégg ...

Előző
  • 1
Következő