Kádár-korszak
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Kádár János
- rendszerváltás
- Rákosi-korszak
- 1956-os forradalom
- gazdaság
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Máig nem tudni, kik lopták el Kádár János koponyáját és csontjait
Tizenkét éve, 2007. május 2-án hátborzongatóan furcsa hírről tudósított a Magyar Távirati Iroda: az éjszaka leple alatt ismeretlenek a Fiumei úti sírkertben feldúlták Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt egykori első emberének sírját, és ellopták a néhai főtitkár koponyáját, valamint pár csontját. A tudósítás szerint Kádár Jánosné Tamáska Mária urnájának is nyoma veszett. Annak ellenére, hogy külön nyomozócsoportot hoztak létre a bizarr eset kivizsgálására, mind a mai napig nem derült fény sem az elkövetők kilétére, sem pedig a furcsa sírrongálás motívumára, ami miatt számos összeesküvéselmélet-szerű teória keletkezett Kádárr ...
Retró balatoni majálison vehetünk részt a Skanzenben
30 éve jött létre az Ellenzéki Kerekasztal
Harminc éve, 1989. március 22-én ült össze először a Kónya Imre vezette Független Jogászfórum kezdeményezésére a pártállami keretek lebontásának és a békés, polgári demokratikus átmenet módjának megvitatására az a kilenc formálódó társadalmi szervezet, amely Ellenzéki Kerekasztal néven vonult be a legújabb kori magyar történelembe. A kimúlása végső stádiumába került állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt mindent elkövetett hatalma, illetve befolyása minél teljesebb körű átmentésére, ami miatt kezdettől fogva az ellenzéki egység aláásására, és a számára legkedvezőbb különalkuk megkötésére törekedett.
Egy név hiányzik még a listáról, az enyém
1972. november 26-án délután szokatlan üzenettel kopogtattak be Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának a Jászai Mari téri pártközpontban lévő irodájába. A Moszkvából érkezett szűkszavú távirat szerint Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP főtitkára másnap „baráti" villámlátogatást tesz a tököli szovjet katonai repülőtéren, hogy fontos kérdésekről tárgyaljon a „magyar elvtársakkal". A hagyományos diplomáciai protokollt felrúgó „baráti látogatásra" szóló ultimátumszerű és fenyegető élű meghívás nem sok jóval kecsegtetett.
- címkék:
- Gáspár Sándor
- Kádár János
- Nyers Rezső
- Leonyid Iljics Brezsnyev
- Lázár György
- keményvonalasok
- gazdasági reform
- Kádár-korszak
- hidegháború
- konszolidáció
- Új Gazdasági Mechanizmus
- prágai tavasz
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- palotaforradalom
- katonai intervenció
- Fock Jenő miniszterelnök
- Magyar Szocialista Munkáspárt
- Varsói Szerződés
- SZKP
- Szakszervezetek Országos Tanácsa
- Címkefelhő »
Nagy Feró elmondta, hogyan szervezték be ügynöknek Vikidál Gyulát
Nagy Feró elmondta, hogy már egyáltalán nem haragszik Vikidál Gyulára, amiért annak idején besúgó volt. A Beatrice frontembere most azt is elmondta, hogy szerinte zsarolással szervezték be kollégáját.
Öt különleges templomot mutatunk a Kádár-korszakból
A nagyközönség sokáig idegenkedett tőlük, de manapság egyre többen értékelik a sokszor tévesen „szocreálnak" bélyegzett korszak építményeit. Öt különleges templomot kerestünk fel ebből az időszakból, méghozzá hazánk öt olyan sarkában, ahová nem csak emiatt érdemes ellátogatni.
Oszd meg és uralkodj: a Kádár-rendszer kulisszatitkai
A katolikus egyház „lassú” restaurációja az 1956-os forradalom után egyértelműen azt bizonyítja, hogy a Rákosi-rendszer antiklerikális rohama a legnagyobb magyar egyházat nem tudta igazán megtörni, legfeljebb csak fél térdre kényszeríteni. A forradalomig eltelt évek nem voltak elegendőek erre a diktatúra számára. Dr. Bertalan Péter történész, politológus most megjelent könyve az országos, a megyei és helyi szintű egyházpolitikai történések összefüggéseit tárja fel.
- címkék:
- Mindszenty József
- egyházmegye
- koncepciós per
- Kádár-korszak
- konszolidáció
- reformátusok
- Rákosi-korszak
- egyházpolitika
- kommunista diktatúra
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- egyháztörténet
- II. vatikáni zsinat
- konkordátum
- Szentszék
- Magyar Szocialista Munkáspárt
- Magyar Katolikus Egyház
- Állami Egyházügyi Hivatal
- Címkefelhő »
Április negyedike: megszállás, vagy félig sem igaz felszabadulás?
Az 1945 után kiépülő kommunista pártállami rendszer legitimitását a szovjet megszállás biztosította. Nem véletlen tehát, hogy az új rezsim április negyedikét tekintette saját hatalma megszületésének is, ezért a „felszabadulás napját", mint a rendszer eredőjét már-már kultikus tisztelettel ünnepeltette meg regnálása idején.
- címkék:
- Sztálin
- Tolbuhin marsall
- Révai József
- rendszerváltás
- második világháború
- megszállás
- Kádár-korszak
- katonai parádé
- felszabadulás
- Rákosi-korszak
- Vörös Hadsereg
- ideiglenes nemzeti kormány
- pártállam
- kommunista diktatúra
- 2. ukrán front
- Tavaszi ébredés hadművelet
- Április 4.
- Nemesmedves
- Sztavka
- Címkefelhő »
Forradalom és bűnhődés - A református egyház a Kádár-korszak kezdetén
Bertalan Péter egyetemi docens cikke a református egyházban 1956-ban kibontakozó ellenállás folyamatát mutatja be korabeli források alapján. Azt vizsgálja, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc előtt milyen, hatalmi mozgások játszódtak le a református egyház felső vezetésében. Az írás a korabeli pártállami források csak manapság hozzáférhetővé váló anyagaira támaszkodva következetesen érvényesített forráskritikával a történtek valószínűsíthető verziójának feltárására törekszik.
Brezsnyev Tökölre parancsolta Kádárt, hogy átadja ultimátumát
Negyvenöt éve, 1972. november 27-én Leonyid Iljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára a diplomáciai protokollt felrúgva rajtaütésszerűen érkezett meg a tököli szovjet katonai repülőtérre. A magyar pártvezetést és az MSZMP első titkárát, Kádár Jánost csak alig néhány órával a szovjet kormánygép moszkvai felszállása előtt értesítették a fenyegető élű „baráti" látogatásról. Alighogy landolt a gép, Brezsnyev azonnal magához hívatta Kádárt, hogy átadja részre az 1968-ban bevezetett magyar gazdasági reform felfüggesztését követelő ultimátumot.