Rémisztő jóslat: belecsapódik a Napba a Föld

A csillagászok most először azonosítottak egy olyan bolygót, amely spirálisan halad az öregedő napjával való katasztrofális ütközés felé. A kataklizma bepillantást engedhet abba, hogyan pusztulhat el majd a távoli jövőben a Föld.

Pokoli kép készült a Jupiter holdjáról

A Jupiter Io nevű holdja a Naprendszer legvulkanikusabb helye. Az intenzív vulkáni aktivitást a gázóriás és a többi holdja, az Europa, a Ganümédesz és a Callisto közötti összetett gravitációs kölcsönhatás táplálja. A NASA Juno missziója már évek óta tanulmányozza a Jupiter belsejét, és meghosszabbított küldetése során a Galilei-holdak vizsgálatába is belekezdett. Most az Io következik.

Jeges világ mellett repült el a Juno űrszonda

Egészen közel repült el csütörtökön a Jupiter jeges holdja, az Európa mellett az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Juno űrszondája. Az elmúlt húsz évben most közelítette meg a legjobban egy űrszonda a holdat: mintegy 357 kilométerre.

A NASA Juno űrszondája egészen közel repült el a Jupiter jeges holdja mellett

Egészen közel repült el csütörtökön a Jupiter jeges holdja, az Európa mellett az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Juno űrszondája. Az elmúlt húsz évben most közelítette meg a legjobban egy űrszonda a holdat: mintegy 357 kilométerre.

Több mint fél évszázad óta nem látott égi csoda lesz látható ma este

Ma este - ha a felhőzet lehetővé teszi –, érdemes lesz a keleti égboltra tekintenünk, ahol a horizont felett egy különösen fényes „csillagot", valójában a Naprendszer legnagyobb bolygóját, a Jupitert láthatjuk 59 éve nem tapasztalt módon felragyogni.

Ma este nézz fel az égre! Olyan történik, amire közel 60 éve nem volt példa

Szeptember 26-án, hétfőn este különleges égi jelenség szemtanúi lehetünk, ha felemeljük a fejünket.

Az elmúlt 60 évben nem volt ilyen fényes a Jupiter, mint ma éjjel

Hatvan éve nem ragyogott így a Jupiter

A Jupiter Nap körüli keringésének legfényesebb szembenállásába kerül szeptember 26-án. Az óriásbolygó 1963 óta most a legfényesebb, legközelebb tizenkét év múlva lesz hasonló a helyzet.

Milyen csodákat láthatunk a csillagos égbolton távcső nélkül?

A 20. század legkarizmatikusabb természettudományos ismeretterjesztője, a hazai amatőrcsillagászat-mozgalom szervezője, Kulin György (1905–1989) volt. A kulini népművelés sarokköve a Galilei-élmény átadása volt: mindenki legalább életében egyszer tekintsen csillagászati távcsőbe, lássa azt, amit az itáliai tudós elsőként megpillantott.: a Hold hegyeit, a Jupiter holdjait, a Vénusz sarlóját, vagy a Nap foltjait. Ma már másként működik a világ, és az egykor ambiciózus cél elé több tényező is akadályt állít, de az égbolt szépségei napjainkban is hívogatnak. Lássuk, mire megy a 21. század érdeklődője csillagászati távcső nélkül, szabad ...

A tudósokat is meglepte, milyen jól sikerült a Webb-teleszkóp Jupiter-portréja

Lopják a Jupiter gyűrűit

Gondolkodott már azon, hogy a Szaturnusznak miért vannak óriási, gyönyörű gyűrűi, míg a nála nagyobb szomszédos Jupiternek nincsenek? A kutatók rájöhettek a megoldásra.

Egy apró változás elpusztíthatja a Földet és az összes bolygót

Tudományos szimulációk azt sugallják, hogy a külső bolygók mozgásának parányi megzavarása a Naprendszer teljes pusztulásához vezethet.

Elméleti modell azt állítja, hogy az Enceladus óceánjainak sóssága megfelelő lehet az élet fenntartásához

A Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatócsoportja teoretikus modellezéssel azt találta, hogy a Szaturnusz Enceladus holdján lévő óceán sótartalma megfelelő szintű lehet az élet fenntartásához. A Science Advancces magazinban publikált modell leírja azokat a faktorokat és az Enceladus jellemzőit, amit az óceánja sósságának méréséhez használtak - írja a Phys.org brit tudományos hírportál.

Egy 17. századi könyv a Szaturnusz és a Jupiter lakóiról mesél

Egy ritka, a 17. században írt könyvet fedeztek fel Angliában, amely a Szaturnuszon és a Jupiteren jövendöli meg az idegen életet – és most körülbelül egymillió forintért kelhet el egy aukción.

Kísérteties árnyék vetődött a Jupiterre

Látványos fotón sikerült megörökíteni a Ganymedes Jupiterre vetődő árnyékát.

Figyelje az égboltot, elképesztő égi jelenséget fog látni!

A négy legfényesebb bolygó, a Jupiter, a Vénusz, a Mars és a Szaturnusz, valamint a Hold egymás után, egy vonalban látható a hajnali égbolton a következő napokban.

Hatalmas felfedezés: A Jupiterhez hasonló bolygót találtak

Egy olyan, kialakulóban lévő, óriásméretű gázbolygót fedeztek fel, amely nagyon hasonlít a Jupiterre. Felvételt is készítettek róla.

Ma este érdemes lesz az eget kémlelni: csodás bolygóegyüttállásban gyönyörködhetünk

Az esti égbolt legfényesebb bolygói különleges bolygósorakozóval köszöntenek minket december elején. A találkozó legszebb napján, december 10-én egyetlen hosszú vonalba áll majd szemünk előtt a Vénusz, a Szaturnusz, a Jupiter és a Hold.

Kémlelje az eget, mert csodálatos bolygóegyüttállások láthatók decemberben!

Rejtélyes meteoritok csapódnak a Földbe

A korai Naprendszerben lehetett egy titokzatos hézag a Naphoz közelibb és attól távolibb régiók között – legalábbis a meteoritok anyagának mágnesezettsége erről árulkodik. Talán az ifjú Jupiter keltette, talán a mágneses szél, de mindenképp befolyásolta a bolygók összetételét.

Egy óriásvihar teljesen elnyelhetné a Földet

A Jupiter Nagy Vörös Foltja, a légkörében lévő hatalmas vihar jóval mélyebbre nyúlik le, mint azt eddig vélték. A vihar mérete akkora, hogy könnyedén elnyelhetné az egész Földet.

Vihar a mélyben: még mindig nem lehet tudni, mi áll a Naprendszer egyik legnagyobb rejtélye mögött

A Nagy Vörös Folt a Jupiter jellegzetes légköri formációja. Ez egy óriási anticiklon, amelyet a tudósok régóta vizsgálnak: most kiderült, hogy mélyebb, mint hitték. 

Lehet, hogy nem csak a Földön van élet a közelben?

Naprendszerünk óriása kapcsán egy könyvsorozat is kevés lenne ahhoz, hogy bemutassuk a Jupiter minden csillagászati és planetológiai, kutatás-, sőt kultúrtörténeti vonatkozását. Ahogyan az égitest trójai kisbolygóinak irányába elindított Lucy-űrszonda is adott szegmensek vizsgálatával foglalkozik majd, így teszünk mi is, és három tudományos érdekességet mutatunk be a különleges gázóriás, a Jupiter háza tájáról.

A Lucy űrszonda megfigyelései fényt deríthetnek a Naprendszer keletkezésére

A trójai kisbolygók olyan ősi objektumok, amelyek a Naprendszer születésének az ősanyagát közel eredeti állapotban tartalmazzák - erről Kereszturi Ákos, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatója beszélt az M1 aktuális csatorna szerdai adásában annak kapcsán, hogy szombaton útjára indult a NASA űrszondája, amely először kutatja majd a Jupiter körül keringő aszteroidákat.

Megoldódhat a Jupiter trójai aszteroidáinak rejtélye

A Jupiter titokzatos trójai aszteroidáinak tanulmányozására küld űrszondát a NASA a Lucy misszió keretében, amelynek célja, hogy új információt gyűjtsenek a Naprendszer 4,5 milliárd évvel ezelőtti formálódásáról.

A Jupitert filmezte egy csillagász, amikor váratlan dolog jelent meg a felvételen

Hatalmas villanást rögzített egy brazil amatőr csillagász a Jupiternél. Mint kiderült, egy méretesebb kisbolygó égett el a gázóriás sűrű atmoszférájában – írja a Space.com.

Rögzítették a Jupiter holdjának sikolyát

A Juno Waves műszere a Jupiter hatalmas mágneses mezejének rádiósugárzását „hallgatta", hogy megtalálja azok pontos helyét.

Megdöbbentette a tudósokat a Jupiter holdján tett új felfedezés

Először észleltek vízpárát a Jupiter egyik holdja, a Ganümédész légkörében. A vízpára a felszíni jég szublimációjából keletkezik, vagyis a szilárd halmazállapotú anyag rögtön légneművé válik – olvasható a NASA közleményében.

Bejelentették, mivel jut el a Jupiter holdjára a NASA

Elon Musk SpaceX nevű űrvállalatának hordozórakétáját választotta ki az amerikai űrkutatási hivatal a Jupiter Europa nevű holdjára összpontosító kutatási programjához.

Rejtélyes vulkánok lehetnek a Jupiter holdján

A Naprendszer legnagyobb bolygója, a Jupiter körül kisebb-nagyobb holdak egész légiója kering. Az óriásbolygó négy legnagyobb holdját a távcsöves csillagászati megfigyelések atyja, Galileo Galilei fedezte fel, még 1610-ben. Az űrszondás vizsgálatok tárták csak fel, hogy a négy nagy Jupiter-hold, a Ganymedes, az Io, az Europa és a Callisto önmagukban is roppant érdekes, különleges világoknak számítanak. Egy frissen publikált tanulmány számítógépes modellezés alapján arra az eredményre jutott, hogy az Europa kőzetköpenye elég forró ahhoz, hogy olvadt állapotban legyen, „muníciót" szolgáltatva a tenger alatti vulkanizmushoz.

Kísérteties felvételeket közöltek a sötétből előbukkanó óriásholdról

21 éve nem látogatta meg űreszköz a Jupiter legnagyobb holdját, a Ganymedest. A NASA Juno nevű szondája most megközelítette az égitestet, és képet is közölt róla.

Különleges űrhajót küld a Jupiterre Oroszország

Előbb a Holdat, majd a Vénuszt, végül a Jupitert is meglátogathatja az a nukleáris meghajtású űrhajó, amit Oroszországban fejlesztenek – írja a Sceince Alert tudományos portál.

Itt a bizonyíték: élet lehet a Jupiter holdján

A legújabb modellek szerint 4,5 milliárd éve kezdődött és mai napig tartó vulkáni tevékenység tapasztalható a Jupiter holdja, az Europa mélyén. A jelenség az élet megjelenését is elősegítheti a külsőre sivár, de a vastag jégpáncél alatt hatalmas sósvízi óceánnal rendelkező égitesten.

A Naprendszer egyedülálló meteorológiai szörnyetegeit fedezték fel

Az Európai Déli Obszervatóriummal (ESO) együttműködésben üzemeltetett ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) antennarendszerrel egy csillagászcsoport először detektált közvetlenül szeleket a Jupiter légkörének középső részén. Az 1990-es években történt üstökösbecsapódás utóhatásainak elemzésével a kutatók rendkívül erőteljes széláramokat fedeztek fel, amelyek sebessége a Jupiter pólusainak közelében eléri az 1450 km/h-t is. A csoport nemes egyszerűséggel „a Naprendszer egyedülálló meteorológiai szörnyetegei" megnevezéssel illette őket.

Ez a Naprendszer legígéretesebb égiteste az élet utáni kutatásban

Kitűzték a Jupiter holdjához tartó NASA űrszonda indításának időpontját: az Európé Clipper 2024 októberében indul útnak. A Jupitert kísérő jeges Európé fagyott külső héja alatt óceán rejtőzik, így Földön kívüli élet otthona lehet.

Nem üstökös vagy szupernóva volt a betlehemi csillag

A betlehemi csillagot a régi festményeken gyakran üstökösként vagy szupernóvaként ábrázolták, ez azonban téves. Inkább egy különleges bolygóegyüttállás szemtanúi lehettek az akkoriban élők, amelynek nagy jelentőséget tulajdoníthattak. A történeti adatok alapján Krisztus születési dátuma is téves, ugyanis biztosan nem Kr. u. 1-ben, hanem néhány évvel korábban született.

Vad összeesküvés-elmélet: még idén eljön a világvége, megvan a pontos dátum

Vadabbnál vadabb összeesküvés-elméletek szerint még idén, karácsony előtt bekövetkezhet a pusztulás és eljön a világvége. Nem ez az első alkalom, hogy ilyen és ehhez hasonló jövendölések kaptak szárnyra, idén két bolygó ritka együttállásával magyarázzák az utolsó napunk eljövetelét.

Hosszú évek után újra láthatjuk a betlehemi csillagot karácsonykor

800 év után újra látható lesz a betlehemi csillag karácsonykor, amit valójában a két bolygó, a Jupiter és a Szaturnusz együttállása hoz létre, amelyek egy csillagként lesznek láthatóak az égen. 

800 év után először újra láthatjuk a betlehemi csillagot karácsonykor

A betlehemi csillagot a csillagászok jelen álláspontja szerint valójában két bolygó, a Jupiter és Szaturnusz együttállása hozta létre.

800 éve nem ragyogott ilyen szépen a karácsonyi csillag

Decemberben ritka közel lesz egymáshoz a Jupiter és a Szaturnusz

Decemberben a Jupiter és a Szaturnusz olyan mértékben fogja megközelíteni egymást, hogy ha valaki egy kicsit rövidlátó, szabad szemmel egy nagy fényes csillagnak fogja látni az égitesteket.

Különös villanásokat látott a Jupiterhez közel repülő szonda

Különleges, úgynevezett "sekély villámokat" figyelt meg a Jupiteren a NASA Juno űrszondája. Ezek az elektromos kisülések alapvetően különböznek a földi villámoktól - nem vízből, hanem ammónium-víz oldatból álló felhőkben jönnek létre. Az is kiderült, hogy a vad villámlások közben ammóniában gazdag jégdarabok keletkeznek, amiket pépes állaguk miatt "kásalabdáknak" (mushballs) neveztek el a kutatók. A szakértők úgy gondolják, a kásalabdák csapdába ejtik a felsőlégköri ammóniát és vizet, majd azokat az atmoszféra alsóbb rétegeibe szállítják.

Élet lehetett a Jupiter holdján

Alkalmas lehetett a múltban a mikrobiális élet támogatására a Jupiter holdjának, az Európénak a felszín alatti óceánja - állapították meg a kutatók, akik a hatalmas víztömeg kialakulásának lehetséges módját is megfejtették.

Felszín alatti vizét lövelli az űrbe az Európé

Felszín alatti vizét lövelli az űrbe a Jupiter holdja, az Európé - közölte új kutatása alapján a göttingeni Max Planck Naprendszerkutató Intézet (MPS).

Benéztek a Jupiter felhői alá, pokoli kép tárult a szemük elé

Pokoli arcát mutatja a Jupiter a hawaii Gemini North teleszkóp legújabb fotóján.

Polipszerű lények élhetnek a Jupiter egyik holdján

Egy vezető brit űrkutató szerint van élet a Jupiter egyik holdja, az Europa jégfelszíne alatt.

Három Jupiter tömegű bolygót fedeztek fel egy távoli naprendszerben

Jupiternél háromszor nagyobb tömegű bolygót fedeztek fel egy távoli naprendszerben.

Lélegzetelállító fotók a Jupiterről - Galéria

A NASA megosztotta azokat a fotókat, melyeket a Juno űrszonda készített a Jupiterről. A Naprendszer legnagyobb bolygója több arcát is megmutatta különböző megvilágításokban.

Lélegzetelállító fotók a Jupiterről - Galéria

Hatalmas, zölden fénylő üstökös érkezik: április végén bárki megcsodálhatja

Úgy látszik, hogy az univerzum is tudja, hogy ezekben a koronavírus-járvány által sújtott időkben kell valami, ami eltereli az emberek figyelmét a rossz dolgokról.