Jókai Mór
címke rss- kapcsolódó címkék:
- utazás
- Budapest
- irodalom
- Balatonfüred
- Petőfi Sándor
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Jókai Mór halhatatlan alkotását támadja a politikai korrektség szánalmas strébersége
Jókai Mór műveit időről időre különféle támadások érik. Az elmúlt években egyes szakemberek úgy vélték, bojkottálni kellene a regényeit az oktatásban, mivel szövegei nehezen befogadhatók az iskolások számára. A napokban pedig Tóth Krisztina azt találta mondani egy interjúban, hogy Az arany embert le kellene venni a kötelező olvasmányok listájáról, mert a nőalakokat nem megfelelően ábrázolja. Tóth Krisztina kijelentéséről, feminista filozófiájáról, intermentalitásáról és szélsőséges genderideológiájáról kérdezte a Magyar Nemzet Horváth Júlia Borbála írót, kulturális antropológust.
- címkék:
- Jókai Mór
- Címkefelhő »
Jókai Mór nem lehet vita tárgya
Jókai Mórnak a magyar irodalomban helye van, ez nem lehet vita tárgya - szögezte le az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában csütörtök reggel.
Jókait nem lehet kirekeszteni a magyar irodalomból
"Begyűrűzött hozzánk is a cancel culture, amely eltörölni és kiiktatni akar bizonyos kulturális termékeket. Ennek már láttuk az áldozatait a nyugati kultúrában, várható volt, hogy a hasonszőrű gondolkodók idehaza is meg fogják kezdeni áldásos tevékenységüket" – mondta a Magyar Nemzetnek Bán Mór, a Hunyadi-regények szerzője Tóth Krisztina kijelentésére reagálva, miszerint Jókai Mór Az arany ember és Szabó Magda Bárány Boldizsár című munkáit nem lenne szabad az iskolában oktatni, mert nem korszerűen ábrázolják a női karaktereiket.
KVÍZ: Mire emlékszel Az arany emberből?
Jókai Mór egyik leghíresebb művét lehet szeretni vagy sem, ám biztos, hogy legtöbbünknek el kellett olvasnia az iskolai évek során. Emlékszel még rá? Teszteld tudásod!
Akinek édesapja a színpadon halt meg kolerában, nevelőapja pedig éheztette, ha gyerekszínészként hibázott
Blaha Lujza saját bevallása szerint nem a maga személyisége vagy fantáziája szerint ábrázolta alakjait. Kisgyerekkorától figyelte a magyar parasztemberek archetípusait, beszédüket, gesztusaikat, lelki moccanásaikat. Kedvenc műfaja a népszínmű volt, amely műfajban rendszerint papírosfigurákat mozgattak magyar népi motívumokból összefércelt epizódsorokban a dicsőséges nagyjelenetig. Blaha Lujza nem csupán arra volt képes, hogy életet vigyen az életidegen karakterekbe, de játékával, színpadi jelenlétével a népszínmű egész műfaját más minőségbe emelte, hozzájárulva ahhoz, hogy a műfaj túlélje a kort, amelyben életre hívták. Mindemellettt ...
- címkék:
- gróf Zichy Jenő
- gróf Apponyi Albert
- Móricz Zsigmond
- Liszt Ferenc
- Jókai Mór
- Jászai Mari
- Blaha Lujza
- Fedák Sári
- Ferenc József
- Laborfalvi Róza
- Prielle Kornélia
- Tisza Kálmán
- Beöthy László
- Küry Klára
- Szigligeti Ede
- Blaha sándor
- Blaha Sári
- Erkel Elek
- Lukácsy István
- Rákosi Jenő
- Türr István
- Franz Steiner
- Pálmai Ilka
- Vidor Pál
- Latabár Endre
- Johann Blaha
- Paulay Ede
- Címkefelhő »
Hét magyar filmklasszikus, ha vidámságra vágysz a karanténban
A Nemzeti Filmintézet és a Filmarchívum a saját oldalán összesen kilencven magyar filmklasszikus ingyenes, online hozzáférésének biztosításával járul hozzá a koronavírus miatt otthon maradni kényszerülők tartalmas szórakozásához. Közülük ajánlunk most néhányat, amelyek biztosan jókedvre derítenek a nehéz időkben is.
Ők voltak az igazi „aranyemberek”, akik nélkül nem állna a Lánchíd
A mára már elfeledett, ám egykor dúsgazdag Sina család nélkül nem biztos, hogy ma állna a Lánchíd és a Magyar Tudományos Akadémia. Rövid idő alatt rendkívüli módon meggazdagodtak, mintaként szolgáltak Jókai Mór Az aranyember című regényéhez is. A dinasztia mesés vagyonát azonban az utódok később az utolsó fillérig eltapsolták, így rövid idő alatt eltűnt a 19. század legnagyobb családi cégbirodalma.
Lángokban állt Jókai egyik regényének színhelye
Lángra kapott és leégett a felvidéki Rimaszombathoz közeli Osgyán reneszánsz kastélyának tetőszerkezete.
Óriási erődrendszer és Európa makettvárosa a Duna partján
Révkomárom egy olyan kisváros, amelyet még nem igazán fedezett fel magának a turizmus, holott számtalan történelmi emléket és látnivalót rejt. Ráadásul nincs is messze: Komárommal szemben, a Duna szlovák oldalán fekszik, így az ország bármely sarkából viszonylag könnyűszerrel megközelíthető. Legfőbb nevezetessége hagyományosan a várost körülölelő hatalmas kiterjedésű erődrendszer, amióta azonban az óváros szívében elkészült az Európa udvar, a közösségi oldalak tanúsága szerint már ez az első számú látványosság az ide látogatók számára.