Jéki László
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Föld
- Világegyetem
- Nature
- NASA
- elemi részecske
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Hõbõl közvetlen elektromos energia, szerves molekulák alkalmazásával
Fém nanorészecskék közé illesztett szerves molekulával nyertek hõbõl közvetlenül elektromos energiát a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) kutatói, közölte a Science tudományos hetilap hírszolgálata. A termoelektromosság jelensége régóta ismert, de ez a megvalósítás teljesen újszerû.
Nõk a tudományban - tíz híres hölgy portréja
Általános vélekedés, hogy a nõk hátrányt szenvednek a tudományos, fõképp a természettudományos pályákon. Egy beszédes adat: a 186 orvosi Nobel-díjas között mindössze 7 nõ található. Kiváló kutatónõk vannak, akiket nem ismer a világ, és akiket sokak tapasztalatai szerint még ma is hátrányos megkülönböztetés ér. Összeállításunkban tíz tudós hölgyet mutatunk be az ókortól napjainkig.
Mi lesz veled, atomhulladék?
Az atomenergia-ipar a legnagyobb támadási felületet hulladékai kezelésével adja ellenzõinek. Most radioaktív hulladékok tárolására is elõszeretettel használt cirkonról (ZrSiO 4 ) derült ki, hogy erre a célra a korábban véltnél kevésbé alkalmas anyag. Egy új, brit és amerikai fizikusok mérésein alapuló kutatás szerint ugyanis az alfa-sugarak hatására a kristályos cirkon lassan amorf szerkezetûvé alakul át, és a radioaktív sugarak kijutnak a hulladék környezetébe is. Az átalakulás tempóját új módszerrel mérték meg, és a korábban tapasztaltnál jóval gyorsabbnak találták. Az eredmény jelentõségét mutatja, hogy azt a Nature hasábjain tették közzé.
Megidézték Maxwell démonát
Az Edinburgh-i Egyetem kutatói David Leigh vezetésével próbálták életre kelteni James Clerk Maxwell 140 éve elgondolt démonát. A Nature hasábjain közölt megoldás ugyan nem igazi Maxwell-démon, de nagyon közel jár ahhoz: a létrehozott molekula képes az egyensúlyi helyzettõl eltávolodni, annak ellenére, hogy a fizika egyik alaptörvénye, a termodinamika sokszorosan igazolt második fõtétele ennek ellenkezõjét mondja ki.
Kvantum Hall-effektus szobahõmérsékleten
A Science tudományos hetilap online változatában közölt eredmény váratlansága miatt nagy érdeklõdést váltott ki a fizikusok körében. A szenzáció megértéséhez szavanként kell elemeznünk a felfedezés lényegét összefoglaló címet.
- címkék:
- Jéki László
- Florida
- Nobel-díj
- Címkefelhõ »
A lézerfizika segítheti az agymûködés megértését
Egy lézeres kísérlet meglepõ eredménye segíthet az agymûködés megértésében. A lézerfizika és az agyi impulzusok terjedése között az összehangoltság, a szinkronitás teremthet kapcsolatot.
- címkék:
- Jéki László
- megértés
- agymûködés
- Címkefelhõ »
Az arany sem stabil
A legnemesebb fém szerkezete sem stabil nagy nyomáson - ezt a címet adta egy nemzetközi kutatócsoport a Physical Review Letters hasábjain nemrég megjelent tanulmányának. A legnemesebb fém természetesen az arany, amely egyebek mellett azért töltött és tölt be kivételes szerepet a kincsképzésben, mert rendkívüli nyomás- és hõmérsékletviszonyok mellett is változatlan marad, kémiailag is igen ellenálló, csak a királyvíz oldja.
Szemétbõl elektromos áram
Olyan hordozható szemétfeldolgozót fejlesztettek ki az USA szárazföldi hadseregének megrendelésére, ami az étel-, a papír- és a mûanyaghulladékból energiát képes kinyerni.
Lézeres optikai kapcsolat repülõgép és mûhold között
Repülõgép és úgynevezett geostacionárius pályán keringõ mûhold között lézernyalábbal létesítettek kapcsolatot francia kutatók. A megrendelõ fegyverzetbeszerzési ügynökség (DGA) világpremiernek minõsítette az eseményt.
- címkék:
- Jéki László
- mûhold
- Címkefelhõ »
Múzeumba került a magyar találmány, a Gömböc
Létezik olyan homogén test, amelynek egyetlen stabil és egyetlen instabil egyensúlyi helyzete van, állapították meg magyar kutatók, egy neves orosz matematikus sejtését igazolva. A Gömböc-nek nevezett test - amely hétfõtõl Budapesten, az Országos Mûszaki Múzeumban látható - meglepõen hasonlít a teknõsbékák páncéljára.
Óriási lépések a nanovilágban
Új típusú, nagyon érzékeny, nanoméretû biológiai szenzort alkottak az amerikai Yale Egyetem kutatói, mellyel élõ sejtek immunreakcióját, T-limfociták megjelenését érzékelték mindössze 10 másodpercen belül. Az újdonság a szenzor gyorsaságában és elõállítási módjában rejlik, ráadásul az új eszköz könnyen bekapcsolható a jelfeldolgozó információs rendszerekbe. Összeállításunkban beszámolunk nanokerekek megforgatásáról és a nanotechnológia lehetséges egészség- és környezetkárosító hatásairól is.
- címkék:
- Jéki László
- szenzor
- Yale Egyetem
- Nature
- Címkefelhõ »
Az adattárolás új megoldásai
A mágneses merevlemezek adattároló képessége 100 milliószorosára nõtt az elsõ eszközök 50 évvel ezelõtti megjelenése óta. Ma 100 gigabit információt lehet már tárolni egyetlen négyzetinch (6,45 cm 2 ) felületen, de az igények tovább nõnek. A mai technológiák továbbfejlesztésével 2010-re remélhetõen elérhetõ lesz az 500 gigabit/in 2 sûrûség, a terabit/in 2 tartomány eléréséhez azonban új megoldásokra lesz szükség. A laboratóriumokban néhány ígéretes megoldást vizsgálnak, ezekrõl nemrég a Science közölt összefoglalót.
- címkék:
- Jéki László
- adattárolás
- gigabit
- Címkefelhõ »
Mesterséges gömbvillám
Brazil kutatók gömbvillámra hasonlító jelenséget hoztak létre laboratóriumban, ezzel kísérletileg igazoltak egy korábbi merész elméletet.
- címkék:
- Jéki László
- kutató
- gömbvillám
- Címkefelhõ »
Denevérek iránytûvel
Újabb fajjal bõvült a földmágneses teret tájékozódásra használó állatok eddig is gazdag listája. A Nature hasábjain közölt tanulmány szerzõi az észak-amerikai nagy barna denevérrõl (Eptesicus fuscus) derítették ki, hogy hosszú útjain a mágneses tér az iránytûje.
- címkék:
- Jéki László
- denevér
- faj
- iránytû
- Nature
- Címkefelhõ »
A következõ 50 év tudománya - 3. rész
Meddig jut el ötven év alatt a tudomány? Milyen területen várhatók nagy áttörések a következõ ötven évben? Mire lesznek képesek utódaink ötven év múlva? Ezekre a kérdésekre adtak választ a New Scientist tudományos hetilap által felkért szakértõk.
A következõ 50 év tudománya - 2. rész
Meddig jut el ötven év alatt a tudomány? Milyen területen várhatók nagy áttörések a következõ ötven évben? Mire lesznek képesek utódaink ötven év múlva? Ezekre a kérdésekre adtak választ a New Scientist tudományos hetilap által felkért szakértõk.
- címkék:
- Jéki László
- Föld
- tudomány
- New Scientist
- Címkefelhõ »
A következõ 50 év tudománya - 1. rész
Meddig jut el ötven év alatt a tudomány? Milyen területen várhatók nagy áttörések a következõ fél évszázadban? Mire lesznek képesek utódaink ötven év múlva? Ezekre a kérdésekre mondták el véleményüket a New Scientist tudományos hetilap által felkért szakértõk. A lap idén ötvenéves, ezért választottak az elõretekintéshez is egy ilyen idõszakaszt.
Készülnek a kvantumparfümök
Egy néhány éve született elmélet a mikrovilágot leíró kvantumfizikát is bevonta a szaglás mechanizmusának magyarázatába. Az elgondolás cáfolatára készült szakember számításai most megerõsítették az elméleti lehetõséget.
A szupravezetés 20 éve
Húsz éve fedezték fel az elsõ magas hõmérsékletû szupravezetõ anyagot. A csúcsot azóta többször jelentõsen megjavították, a rekordérték ma 138 kelvin (mínusz 135 Celsius-fok). A fizikusok számtalan kísérlet adataira építve elméletek sorát dolgozták ki a jelenség magyarázatára, de máig nincs átfogó, elfogadott modell. Húsz éve - nagyon optimistán - gyors és széles körû gyakorlati alkalmazásokra számítottak, az elsõ nagyipari, de még kísérleti alkalmazások azonban csak mostanában születnek meg. A Science tudományos hetilap elemzése alapján mutatjuk be a két évtized fontosabb történéseit.
Nanotechnológia az ókorban és a középkorban
A nanotechnológiát joggal tartjuk a legmodernebb, a napjainkban leggyorsabban fejlõdõ tudományágak egyikének, az ókorban kidolgozott hajfestési technológiából azonban ma is tanulhatunk. A híres, ugyancsak több ezer éves damaszkuszi acél rendkívüli tulajdonságait is nanotechnológiai megoldással magyarázzák a drezdai egyetem kutatói.
- címkék:
- Jéki László
- nanotechnológia
- ókor
- Címkefelhõ »
Feltárultak Arkhimédész titkai
Arkhimédész ezer évvel ezelõtt lemásolt mûvét egy fizikai laboratórium részecskegyorsítójának röntgensugaraival tették láthatóvá. A bonyolult vizsgálatra azért volt szükség, mert a kézirat ún. palimpszeszt formában maradt fenn.
Csináljunk fekete lyukakat
Akár fekete lyukak is születhetnek a világ legnagyobb energiájú részecskegyorsítójában, amelyet jövõre helyeznek üzembe a CERN-ben. A kutatók szerint nem kell félnünk tõlük: nem kezdik el magukba olvasztani környezetük anyagát, hanem azonnal elpárolognak.
Jönnek a zajtalan utasszállító repülõgépek
A repülõterek környékén, légifolyosók alatt lakók nagy örömmel fogadták a meglepõ hírt, miszerint megoldották a repülõk zajmentesítését, a csendes repülést. A repülõtér kerítésén kívül észre sem lehet venni, ha egy ilyen gép felszállt vagy leszállt. Az öröm azonban korai, az eredmény egyelõre csak a számítógépek képernyõjén és maketten látható - a repülõ példányokra sajnos még évtizedeket kell várni.
Szaglás felfedezése növényeknél
Szaglás alapján képes arról tájékozódni egy élõsködõ gyomnövény, merre találja kedvenc gazdanövényét. Orra ugyan nincs, de egyes vegyületeket képes érzékelni - állítják az amerikai Pennsylvania Egyetem kutatói a rangos Science tudományos hetilap hasábjain.
Láthatatlanná tettek egy tárgyat
Ki ne szeretne idõnként láthatatlanná válni? Titkokat kilesni vagy szégyenében elbújni. A mesék hõsei ilyenkor magukra terítenek egy varázsköpenyt vagy a fejükbe nyomnak egy varázssüveget, és máris láthatatlanná válnak. A modern fizika legújabb eredményei is ilyen láthatatlanná tevõ varázsköpenyt ígérnek.
- címkék:
- Jéki László
- titok
- tárgy
- Címkefelhõ »
Újabb nagy lépés a teleportációs kísérletekben
Újabb nagy lépéssel kerültünk közelebb a kvantumszámítógép és a kvantumkriptográfia megvalósításához: fénnyel közvetítettek információt egy atomhalmaz állapotáról egy másik atomhalmaznak. Teleportálást valósítottak meg, hiszen az átküldött információ hatására a fogadó felvette a küldõ korábbi állapotát.
Nem volt teljesen sikeres a koreai atomrobbantás
Az eddigi adatok alapján valóban atomfegyvert robbantott fel a föld alatt Észak-Korea, de a robbanóerõ kisebb volt a vártnál.
Kozmikus háttérsugárzás - fizikai Nobel-díj 2006
A 2006-os fizikai Nobel-díjat John. C. Mather és George F. Smoot amerikai fizikusoknak ítélte oda a Svéd Királyi Tudományos Akadémia "a Világegyetem mikrohullámú háttérsugárzása feketetest-jellegének és anizotrópiájának felfedezésért".
Felfújható ûrmodulok
Július közepén Szibériából orosz rakétával juttatták 550 kilométer magasra a Genesis-1 ûrmodult, egy majdani ûrállomás részegységét, elõképét. A modul nem szivárog, belsejében állandó a nyomás és a hõmérséklet. Lakói - a fellõtt csótányok és lepkék - sorsáról egyelõre még nincsenek megbízható adatok. A felfújható ûrállomás megépítését Robert Bigelow amerikai hotelmágnás finanszírozta.
Kanadai ûrturizmus
Az észak-amerikai ország és a helyi befektetõk komoly lehetõséget látnak az ûrturizmusban.
- címkék:
- Jéki László
- Föld
- ûrturizmus
- Címkefelhõ »
Továbbra sincs mágneses monopólus
A kitartó keresés ellenére továbbra sem találnak a kutatók mágneses monopólust, pedig az elméletek szerint léteznie kell.
- címkék:
- Jéki László
- keresés
- Világegyetem
- Címkefelhõ »
Feltekeredõ nanorétegek
Nanoorigami - érdemes lesz megtanulni ezt a nemrég alkotott szót. A szellemes elnevezés azokat a különbözõ alakzatokat, testeket jelöli, amelyeket laboratóriumokban hoznak létre feltekeredõ nanorétegekbõl. Az 1995-ben felfedezett lehetõség mostanában került közel az érdemi gyakorlati alkalmazásokhoz.
- címkék:
- Jéki László
- elnevezés
- alakzatok
- Címkefelhõ »
Óriáshullámok
Idõnként harminc méter magas hullámok is megjelennek az óceánokon. Létezésüket sokáig a sellõkhöz és tengeri szörnyekhez hasonlóan a képzelet játékának minõsítették, de ma már mûholdak radarfelvételei szolgálnak bizonyítékul. Intenzív kutatómunka kezdõdött a jelenség megértése érdekében, és a kutatók reményei szerint tíz év múlva már megbízható elõrejelzéseket is kaphatunk.
- címkék:
- Jéki László
- New York
- mûholdak
- Címkefelhõ »
Zenélnek a vulkánok
Szellemes új módszeren dolgoznak olasz kutatók: a vulkánok "zenéjébõl" próbálják meg elõre jelezni a kitöréseket.
- címkék:
- Jéki László
- vulkánok
- módszer
- Címkefelhõ »
Gömbölyded sókristályok
Gömbölyded sókristályok gyártástechnológiáját dolgozták ki indiai kutatók. A természetes, kocka alakú sókristályokkal szemben ez a forma kevésbé tapad össze a sószóróban.
- címkék:
- Jéki László
- kocka
- Címkefelhõ »
Meghatározták a kavicsok alakját
Milyen alakú egy kavics? Természetesen kavics alakú. A pontos, tudományos leírás azonban meglepõ módon csak nemrég született meg francia és amerikai tudósok munkájának eredményeképpen. Két tanulmányukat az igen rangos Phsysical Review szakfolyóirat közölte.
- címkék:
- Jéki László
- tudósok
- kavics
- Címkefelhõ »
Megfejtették az éneklõ homokbuckák titkát
Énekelnek a homokbuckák, mesélik évszázadok óta a sivatagok vándorai. A furcsa jelenség magyarázatát ötévnyi alapos kutatómunka után most adták meg amerikai, francia és marokkói kutatók a fizikusok rangos folyóiratában, a Physical Review Letters hasábjain.
A melegítés világcsúcsa
A sportolókhoz hasonlóan a kutatók is szeretnek csúcsteljesítményt elérni, a korábbi csúcseredményeket megjavítani. Fizikusok nemrég a leggyorsabb felhevítés csúcsát javították meg: zafírban exakelvin/másodperc tempóban emelték a hõmérsékletet néhány száz femtoszekundum ideig. Mit jelent mindez?
- címkék:
- Jéki László
- Föld
- világcsúcs
- Címkefelhõ »
Mégsem lehet ûrliftet építeni
Lifttel az ûrbe? Az ötlet fantasztikus. A nanocsövek megjelenése a megvalósíthatóság reményét keltette, de az alapos elemzés az ûrliftet egyelõre visszautalta a fantasztikumok világába.
- címkék:
- Jéki László
- ûrlift
- ûr
- Címkefelhõ »
Egy galaxis születése
Egy 11,6 milliárd fényévre lévõ, alig sugárzó, õsi anyagcsomót találtak a szakemberek, amely egy születõ galaxis lehet.
- címkék:
- Jéki László
- HST
- Forrás
- Tejútrendszer
- ESO
- Címkefelhõ »
Mikor lesz a következõ pólusátfordulás?
Régi angol hajónaplók bejegyzéseit felhasználva vizsgálták a mágneses térerõsség idõbeni változását, a mágneses pólusok vándorlását a Leedsi Egyetem kutatói. A Science hasábjain közölt elemzésük értékes adalék a mágneses pólusváltás sokat vitatott kérdéséhez.
- címkék:
- Jéki László
- Föld
- Nap
- vándorlás
- Címkefelhõ »
Agyunk, mint kvantumszámítógép
Kvantumfizikai jelenségek is szerepet játszanak az agymûködésben? Roger Penrose, a mai fizika egyik legnagyobb alakja szerint igen. Nézeteit természetesen vitatják - a közelmúltban a Nature hasábjain C. Koch és K. Hepp, a Zürichi Egyetem neuroinformatikai intézetének kutatói.
Új radioaktív bomlásforma
Új, korábban ismeretlen radioaktív bomlásformát fedeztek fel a darmstadti kutatóközpont részecskegyorsítójánál végzett kísérletben. Az ezüst egyik legkönnyebb izotópja, az ezüst-94 kétféle módon bomolhat el - vagy egy, vagy két proton kibocsátásával.
Az elsõ számítások egy korábbi univerzumról
Korábban már több kutató felvetette, hogy az Õsrobbanás "elõtt" is létezett valamilyen univerzum, de csak a mostani számítások adtak elõször olyan matematikai leírást, amelybõl ennek létezése és téridõ-geometriájának jellege durván közelíthetõ.
Számítástudomány 2020-ban
Merész dologra vállalkozott a Nature, a rangos tudományos hetilap: terjedelmes összeállítást közölt arról, milyen helyzetben lesz a számítástudomány 2020-ban. Az egyre növekvõ adatáradat és a rendszerszintû tudomány egyaránt támaszt igényeket a hardver, szoftver, algoritmusok és az elmélet területén. 2020-ra ennek több következménye lesz, de az már ma is látható, hogy az internet sebessége nem tart lépést az adatmennyiség bõvülésével. A megosztott számítások viszont új, megoldandó kérdéseket vetnek fel a biztonságot, a szabad hozzáférést és a költségviselést illetõen.
Állandók-e a fizikai állandók?
Valóban állandók-e azok a fizikai állandók, amelyek alapvetõ szerepet játszanak világunk leírásában? Idõrõl-idõre szinte valamennyi állandóval kapcsolatban felmerül ez a kérdés. Legújabban a proton/elektron tömegarány változását mutatták mérésekkel. A változás, ha valóban létezik, természetesen kicsi és lassú, mindössze 0,002% 12 milliárd év alatt.
Mûholdak figyelnék a romániai bányákat
A romániai bányák környezetre gyakorolt hatásának mûholdas felmérésére, nyomon követésére dolgoz ki módszereket a Vexcel, egy távérzékeléssel foglalkozó amerikai hardver- és szoftvercég. A Space News hetilapban a közelmúltban megjelent washingtoni tudósítás szerint a tanulmány amerikai kormánypénzen készül.
Egyelõre nem tudni, mitõl csúszik a korcsolya
A legmodernebb módszerek alkalmazása sem döntötte el a vitát, mitõl csúszik a korcsolya a jégen.
- címkék:
- Jéki László
- korcsolya
- alkalmazás
- Címkefelhõ »
Katasztrófa-érzékelõ rendszer
Az ûrtechnológia egyik lehetséges jövõbeni alkalmazását próbálták ki amerikai egyetemisták, a Maryland Egyetem diákjai a NASA-val együttmûködve. A Space News hetilap beszámolója szerint változást észlelõ földfelszíni érzékelõk utasítására egy mûhold felvételt készített a megjelölt területrõl, minden emberi beavatkozás nélkül. A sikeresen kipróbált módszer alkalmas lehet például katasztrófahelyzetek gyors felderítésére.
A legújabb adatok az õsi Univerzumról
A WMAP mûhold mérési adatai alapján a Világegyetem õstörténetének eddig ismeretlen mélységeibe sikerült bepillantani. Az adatok az eddigi legerõsebb bizonyítékot szolgáltatják az inflációs modell mellett: mindössze egybilliomod másodperccel az Õsrobbanás után az Univerzum már viharos gyorsasággal tágult. Az eredményeket az Astrophysical Journal hasábjain közlik majd, a legfontosabb megállapításokat hírlevélben tették közzé a kutatások vezetõi, a Johns Hopkins és a Princeton Egyetem munkatársai.