Jéki László
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Föld
- Világegyetem
- Nature
- NASA
- elemi részecske
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Hõbõl közvetlen elektromos energia, szerves molekulák alkalmazásával
Fém nanorészecskék közé illesztett szerves molekulával nyertek hõbõl közvetlenül elektromos energiát a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) kutatói, közölte a Science tudományos hetilap hírszolgálata. A termoelektromosság jelensége régóta ismert, de ez a megvalósítás teljesen újszerû.
Nõk a tudományban - tíz híres hölgy portréja
Általános vélekedés, hogy a nõk hátrányt szenvednek a tudományos, fõképp a természettudományos pályákon. Egy beszédes adat: a 186 orvosi Nobel-díjas között mindössze 7 nõ található. Kiváló kutatónõk vannak, akiket nem ismer a világ, és akiket sokak tapasztalatai szerint még ma is hátrányos megkülönböztetés ér. Összeállításunkban tíz tudós hölgyet mutatunk be az ókortól napjainkig.
Megidézték Maxwell démonát
Az Edinburgh-i Egyetem kutatói David Leigh vezetésével próbálták életre kelteni James Clerk Maxwell 140 éve elgondolt démonát. A Nature hasábjain közölt megoldás ugyan nem igazi Maxwell-démon, de nagyon közel jár ahhoz: a létrehozott molekula képes az egyensúlyi helyzettõl eltávolodni, annak ellenére, hogy a fizika egyik alaptörvénye, a termodinamika sokszorosan igazolt második fõtétele ennek ellenkezõjét mondja ki.
Mi lesz veled, atomhulladék?
Az atomenergia-ipar a legnagyobb támadási felületet hulladékai kezelésével adja ellenzõinek. Most radioaktív hulladékok tárolására is elõszeretettel használt cirkonról (ZrSiO 4 ) derült ki, hogy erre a célra a korábban véltnél kevésbé alkalmas anyag. Egy új, brit és amerikai fizikusok mérésein alapuló kutatás szerint ugyanis az alfa-sugarak hatására a kristályos cirkon lassan amorf szerkezetûvé alakul át, és a radioaktív sugarak kijutnak a hulladék környezetébe is. Az átalakulás tempóját új módszerrel mérték meg, és a korábban tapasztaltnál jóval gyorsabbnak találták. Az eredmény jelentõségét mutatja, hogy azt a Nature hasábjain tették közzé.
Kvantum Hall-effektus szobahõmérsékleten
A Science tudományos hetilap online változatában közölt eredmény váratlansága miatt nagy érdeklõdést váltott ki a fizikusok körében. A szenzáció megértéséhez szavanként kell elemeznünk a felfedezés lényegét összefoglaló címet.
- címkék:
- Jéki László
- Florida
- Nobel-díj
- Címkefelhõ »
A lézerfizika segítheti az agymûködés megértését
Egy lézeres kísérlet meglepõ eredménye segíthet az agymûködés megértésében. A lézerfizika és az agyi impulzusok terjedése között az összehangoltság, a szinkronitás teremthet kapcsolatot.
- címkék:
- Jéki László
- megértés
- agymûködés
- Címkefelhõ »
Az arany sem stabil
A legnemesebb fém szerkezete sem stabil nagy nyomáson - ezt a címet adta egy nemzetközi kutatócsoport a Physical Review Letters hasábjain nemrég megjelent tanulmányának. A legnemesebb fém természetesen az arany, amely egyebek mellett azért töltött és tölt be kivételes szerepet a kincsképzésben, mert rendkívüli nyomás- és hõmérsékletviszonyok mellett is változatlan marad, kémiailag is igen ellenálló, csak a királyvíz oldja.
Szemétbõl elektromos áram
Olyan hordozható szemétfeldolgozót fejlesztettek ki az USA szárazföldi hadseregének megrendelésére, ami az étel-, a papír- és a mûanyaghulladékból energiát képes kinyerni.
Lézeres optikai kapcsolat repülõgép és mûhold között
Repülõgép és úgynevezett geostacionárius pályán keringõ mûhold között lézernyalábbal létesítettek kapcsolatot francia kutatók. A megrendelõ fegyverzetbeszerzési ügynökség (DGA) világpremiernek minõsítette az eseményt.
- címkék:
- Jéki László
- mûhold
- Címkefelhõ »
Múzeumba került a magyar találmány, a Gömböc
Létezik olyan homogén test, amelynek egyetlen stabil és egyetlen instabil egyensúlyi helyzete van, állapították meg magyar kutatók, egy neves orosz matematikus sejtését igazolva. A Gömböc-nek nevezett test - amely hétfõtõl Budapesten, az Országos Mûszaki Múzeumban látható - meglepõen hasonlít a teknõsbékák páncéljára.
Óriási lépések a nanovilágban
Új típusú, nagyon érzékeny, nanoméretû biológiai szenzort alkottak az amerikai Yale Egyetem kutatói, mellyel élõ sejtek immunreakcióját, T-limfociták megjelenését érzékelték mindössze 10 másodpercen belül. Az újdonság a szenzor gyorsaságában és elõállítási módjában rejlik, ráadásul az új eszköz könnyen bekapcsolható a jelfeldolgozó információs rendszerekbe. Összeállításunkban beszámolunk nanokerekek megforgatásáról és a nanotechnológia lehetséges egészség- és környezetkárosító hatásairól is.
- címkék:
- Jéki László
- szenzor
- Yale Egyetem
- Nature
- Címkefelhõ »
Az adattárolás új megoldásai
A mágneses merevlemezek adattároló képessége 100 milliószorosára nõtt az elsõ eszközök 50 évvel ezelõtti megjelenése óta. Ma 100 gigabit információt lehet már tárolni egyetlen négyzetinch (6,45 cm 2 ) felületen, de az igények tovább nõnek. A mai technológiák továbbfejlesztésével 2010-re remélhetõen elérhetõ lesz az 500 gigabit/in 2 sûrûség, a terabit/in 2 tartomány eléréséhez azonban új megoldásokra lesz szükség. A laboratóriumokban néhány ígéretes megoldást vizsgálnak, ezekrõl nemrég a Science közölt összefoglalót.
- címkék:
- Jéki László
- adattárolás
- gigabit
- Címkefelhõ »
Mesterséges gömbvillám
Brazil kutatók gömbvillámra hasonlító jelenséget hoztak létre laboratóriumban, ezzel kísérletileg igazoltak egy korábbi merész elméletet.
- címkék:
- Jéki László
- kutató
- gömbvillám
- Címkefelhõ »
Denevérek iránytûvel
Újabb fajjal bõvült a földmágneses teret tájékozódásra használó állatok eddig is gazdag listája. A Nature hasábjain közölt tanulmány szerzõi az észak-amerikai nagy barna denevérrõl (Eptesicus fuscus) derítették ki, hogy hosszú útjain a mágneses tér az iránytûje.
- címkék:
- Jéki László
- denevér
- faj
- iránytû
- Nature
- Címkefelhõ »
A következõ 50 év tudománya - 3. rész
Meddig jut el ötven év alatt a tudomány? Milyen területen várhatók nagy áttörések a következõ ötven évben? Mire lesznek képesek utódaink ötven év múlva? Ezekre a kérdésekre adtak választ a New Scientist tudományos hetilap által felkért szakértõk.
A következõ 50 év tudománya - 2. rész
Meddig jut el ötven év alatt a tudomány? Milyen területen várhatók nagy áttörések a következõ ötven évben? Mire lesznek képesek utódaink ötven év múlva? Ezekre a kérdésekre adtak választ a New Scientist tudományos hetilap által felkért szakértõk.
- címkék:
- Jéki László
- Föld
- tudomány
- New Scientist
- Címkefelhõ »
A következõ 50 év tudománya - 1. rész
Meddig jut el ötven év alatt a tudomány? Milyen területen várhatók nagy áttörések a következõ fél évszázadban? Mire lesznek képesek utódaink ötven év múlva? Ezekre a kérdésekre mondták el véleményüket a New Scientist tudományos hetilap által felkért szakértõk. A lap idén ötvenéves, ezért választottak az elõretekintéshez is egy ilyen idõszakaszt.
Készülnek a kvantumparfümök
Egy néhány éve született elmélet a mikrovilágot leíró kvantumfizikát is bevonta a szaglás mechanizmusának magyarázatába. Az elgondolás cáfolatára készült szakember számításai most megerõsítették az elméleti lehetõséget.
A szupravezetés 20 éve
Húsz éve fedezték fel az elsõ magas hõmérsékletû szupravezetõ anyagot. A csúcsot azóta többször jelentõsen megjavították, a rekordérték ma 138 kelvin (mínusz 135 Celsius-fok). A fizikusok számtalan kísérlet adataira építve elméletek sorát dolgozták ki a jelenség magyarázatára, de máig nincs átfogó, elfogadott modell. Húsz éve - nagyon optimistán - gyors és széles körû gyakorlati alkalmazásokra számítottak, az elsõ nagyipari, de még kísérleti alkalmazások azonban csak mostanában születnek meg. A Science tudományos hetilap elemzése alapján mutatjuk be a két évtized fontosabb történéseit.
Nanotechnológia az ókorban és a középkorban
A nanotechnológiát joggal tartjuk a legmodernebb, a napjainkban leggyorsabban fejlõdõ tudományágak egyikének, az ókorban kidolgozott hajfestési technológiából azonban ma is tanulhatunk. A híres, ugyancsak több ezer éves damaszkuszi acél rendkívüli tulajdonságait is nanotechnológiai megoldással magyarázzák a drezdai egyetem kutatói.
- címkék:
- Jéki László
- nanotechnológia
- ókor
- Címkefelhõ »
Feltárultak Arkhimédész titkai
Arkhimédész ezer évvel ezelõtt lemásolt mûvét egy fizikai laboratórium részecskegyorsítójának röntgensugaraival tették láthatóvá. A bonyolult vizsgálatra azért volt szükség, mert a kézirat ún. palimpszeszt formában maradt fenn.
Csináljunk fekete lyukakat
Akár fekete lyukak is születhetnek a világ legnagyobb energiájú részecskegyorsítójában, amelyet jövõre helyeznek üzembe a CERN-ben. A kutatók szerint nem kell félnünk tõlük: nem kezdik el magukba olvasztani környezetük anyagát, hanem azonnal elpárolognak.
Jönnek a zajtalan utasszállító repülõgépek
A repülõterek környékén, légifolyosók alatt lakók nagy örömmel fogadták a meglepõ hírt, miszerint megoldották a repülõk zajmentesítését, a csendes repülést. A repülõtér kerítésén kívül észre sem lehet venni, ha egy ilyen gép felszállt vagy leszállt. Az öröm azonban korai, az eredmény egyelõre csak a számítógépek képernyõjén és maketten látható - a repülõ példányokra sajnos még évtizedeket kell várni.
Láthatatlanná tettek egy tárgyat
Ki ne szeretne idõnként láthatatlanná válni? Titkokat kilesni vagy szégyenében elbújni. A mesék hõsei ilyenkor magukra terítenek egy varázsköpenyt vagy a fejükbe nyomnak egy varázssüveget, és máris láthatatlanná válnak. A modern fizika legújabb eredményei is ilyen láthatatlanná tevõ varázsköpenyt ígérnek.
- címkék:
- Jéki László
- titok
- tárgy
- Címkefelhõ »
Szaglás felfedezése növényeknél
Szaglás alapján képes arról tájékozódni egy élõsködõ gyomnövény, merre találja kedvenc gazdanövényét. Orra ugyan nincs, de egyes vegyületeket képes érzékelni - állítják az amerikai Pennsylvania Egyetem kutatói a rangos Science tudományos hetilap hasábjain.
Újabb nagy lépés a teleportációs kísérletekben
Újabb nagy lépéssel kerültünk közelebb a kvantumszámítógép és a kvantumkriptográfia megvalósításához: fénnyel közvetítettek információt egy atomhalmaz állapotáról egy másik atomhalmaznak. Teleportálást valósítottak meg, hiszen az átküldött információ hatására a fogadó felvette a küldõ korábbi állapotát.
Nem volt teljesen sikeres a koreai atomrobbantás
Az eddigi adatok alapján valóban atomfegyvert robbantott fel a föld alatt Észak-Korea, de a robbanóerõ kisebb volt a vártnál.
Kozmikus háttérsugárzás - fizikai Nobel-díj 2006
A 2006-os fizikai Nobel-díjat John. C. Mather és George F. Smoot amerikai fizikusoknak ítélte oda a Svéd Királyi Tudományos Akadémia "a Világegyetem mikrohullámú háttérsugárzása feketetest-jellegének és anizotrópiájának felfedezésért".
Felfújható ûrmodulok
Július közepén Szibériából orosz rakétával juttatták 550 kilométer magasra a Genesis-1 ûrmodult, egy majdani ûrállomás részegységét, elõképét. A modul nem szivárog, belsejében állandó a nyomás és a hõmérséklet. Lakói - a fellõtt csótányok és lepkék - sorsáról egyelõre még nincsenek megbízható adatok. A felfújható ûrállomás megépítését Robert Bigelow amerikai hotelmágnás finanszírozta.
Kanadai ûrturizmus
Az észak-amerikai ország és a helyi befektetõk komoly lehetõséget látnak az ûrturizmusban.
- címkék:
- Jéki László
- Föld
- ûrturizmus
- Címkefelhõ »
Továbbra sincs mágneses monopólus
A kitartó keresés ellenére továbbra sem találnak a kutatók mágneses monopólust, pedig az elméletek szerint léteznie kell.
- címkék:
- Jéki László
- keresés
- Világegyetem
- Címkefelhõ »
Feltekeredõ nanorétegek
Nanoorigami - érdemes lesz megtanulni ezt a nemrég alkotott szót. A szellemes elnevezés azokat a különbözõ alakzatokat, testeket jelöli, amelyeket laboratóriumokban hoznak létre feltekeredõ nanorétegekbõl. Az 1995-ben felfedezett lehetõség mostanában került közel az érdemi gyakorlati alkalmazásokhoz.
- címkék:
- Jéki László
- elnevezés
- alakzatok
- Címkefelhõ »
Óriáshullámok
Idõnként harminc méter magas hullámok is megjelennek az óceánokon. Létezésüket sokáig a sellõkhöz és tengeri szörnyekhez hasonlóan a képzelet játékának minõsítették, de ma már mûholdak radarfelvételei szolgálnak bizonyítékul. Intenzív kutatómunka kezdõdött a jelenség megértése érdekében, és a kutatók reményei szerint tíz év múlva már megbízható elõrejelzéseket is kaphatunk.
- címkék:
- Jéki László
- New York
- mûholdak
- Címkefelhõ »
Zenélnek a vulkánok
Szellemes új módszeren dolgoznak olasz kutatók: a vulkánok "zenéjébõl" próbálják meg elõre jelezni a kitöréseket.
- címkék:
- Jéki László
- vulkánok
- módszer
- Címkefelhõ »
Gömbölyded sókristályok
Gömbölyded sókristályok gyártástechnológiáját dolgozták ki indiai kutatók. A természetes, kocka alakú sókristályokkal szemben ez a forma kevésbé tapad össze a sószóróban.
- címkék:
- Jéki László
- kocka
- Címkefelhõ »
Meghatározták a kavicsok alakját
Milyen alakú egy kavics? Természetesen kavics alakú. A pontos, tudományos leírás azonban meglepõ módon csak nemrég született meg francia és amerikai tudósok munkájának eredményeképpen. Két tanulmányukat az igen rangos Phsysical Review szakfolyóirat közölte.
- címkék:
- Jéki László
- tudósok
- kavics
- Címkefelhõ »
Megfejtették az éneklõ homokbuckák titkát
Énekelnek a homokbuckák, mesélik évszázadok óta a sivatagok vándorai. A furcsa jelenség magyarázatát ötévnyi alapos kutatómunka után most adták meg amerikai, francia és marokkói kutatók a fizikusok rangos folyóiratában, a Physical Review Letters hasábjain.
A melegítés világcsúcsa
A sportolókhoz hasonlóan a kutatók is szeretnek csúcsteljesítményt elérni, a korábbi csúcseredményeket megjavítani. Fizikusok nemrég a leggyorsabb felhevítés csúcsát javították meg: zafírban exakelvin/másodperc tempóban emelték a hõmérsékletet néhány száz femtoszekundum ideig. Mit jelent mindez?
- címkék:
- Jéki László
- Föld
- világcsúcs
- Címkefelhõ »
Mégsem lehet ûrliftet építeni
Lifttel az ûrbe? Az ötlet fantasztikus. A nanocsövek megjelenése a megvalósíthatóság reményét keltette, de az alapos elemzés az ûrliftet egyelõre visszautalta a fantasztikumok világába.
- címkék:
- Jéki László
- ûrlift
- ûr
- Címkefelhõ »
Egy galaxis születése
Egy 11,6 milliárd fényévre lévõ, alig sugárzó, õsi anyagcsomót találtak a szakemberek, amely egy születõ galaxis lehet.
- címkék:
- Jéki László
- HST
- Forrás
- Tejútrendszer
- ESO
- Címkefelhõ »
Mikor lesz a következõ pólusátfordulás?
Régi angol hajónaplók bejegyzéseit felhasználva vizsgálták a mágneses térerõsség idõbeni változását, a mágneses pólusok vándorlását a Leedsi Egyetem kutatói. A Science hasábjain közölt elemzésük értékes adalék a mágneses pólusváltás sokat vitatott kérdéséhez.
- címkék:
- Jéki László
- Föld
- Nap
- vándorlás
- Címkefelhõ »
Agyunk, mint kvantumszámítógép
Kvantumfizikai jelenségek is szerepet játszanak az agymûködésben? Roger Penrose, a mai fizika egyik legnagyobb alakja szerint igen. Nézeteit természetesen vitatják - a közelmúltban a Nature hasábjain C. Koch és K. Hepp, a Zürichi Egyetem neuroinformatikai intézetének kutatói.
Új radioaktív bomlásforma
Új, korábban ismeretlen radioaktív bomlásformát fedeztek fel a darmstadti kutatóközpont részecskegyorsítójánál végzett kísérletben. Az ezüst egyik legkönnyebb izotópja, az ezüst-94 kétféle módon bomolhat el - vagy egy, vagy két proton kibocsátásával.
Az elsõ számítások egy korábbi univerzumról
Korábban már több kutató felvetette, hogy az Õsrobbanás "elõtt" is létezett valamilyen univerzum, de csak a mostani számítások adtak elõször olyan matematikai leírást, amelybõl ennek létezése és téridõ-geometriájának jellege durván közelíthetõ.
Számítástudomány 2020-ban
Merész dologra vállalkozott a Nature, a rangos tudományos hetilap: terjedelmes összeállítást közölt arról, milyen helyzetben lesz a számítástudomány 2020-ban. Az egyre növekvõ adatáradat és a rendszerszintû tudomány egyaránt támaszt igényeket a hardver, szoftver, algoritmusok és az elmélet területén. 2020-ra ennek több következménye lesz, de az már ma is látható, hogy az internet sebessége nem tart lépést az adatmennyiség bõvülésével. A megosztott számítások viszont új, megoldandó kérdéseket vetnek fel a biztonságot, a szabad hozzáférést és a költségviselést illetõen.
Állandók-e a fizikai állandók?
Valóban állandók-e azok a fizikai állandók, amelyek alapvetõ szerepet játszanak világunk leírásában? Idõrõl-idõre szinte valamennyi állandóval kapcsolatban felmerül ez a kérdés. Legújabban a proton/elektron tömegarány változását mutatták mérésekkel. A változás, ha valóban létezik, természetesen kicsi és lassú, mindössze 0,002% 12 milliárd év alatt.
Mûholdak figyelnék a romániai bányákat
A romániai bányák környezetre gyakorolt hatásának mûholdas felmérésére, nyomon követésére dolgoz ki módszereket a Vexcel, egy távérzékeléssel foglalkozó amerikai hardver- és szoftvercég. A Space News hetilapban a közelmúltban megjelent washingtoni tudósítás szerint a tanulmány amerikai kormánypénzen készül.
Egyelõre nem tudni, mitõl csúszik a korcsolya
A legmodernebb módszerek alkalmazása sem döntötte el a vitát, mitõl csúszik a korcsolya a jégen.
- címkék:
- Jéki László
- korcsolya
- alkalmazás
- Címkefelhõ »
Katasztrófa-érzékelõ rendszer
Az ûrtechnológia egyik lehetséges jövõbeni alkalmazását próbálták ki amerikai egyetemisták, a Maryland Egyetem diákjai a NASA-val együttmûködve. A Space News hetilap beszámolója szerint változást észlelõ földfelszíni érzékelõk utasítására egy mûhold felvételt készített a megjelölt területrõl, minden emberi beavatkozás nélkül. A sikeresen kipróbált módszer alkalmas lehet például katasztrófahelyzetek gyors felderítésére.
A legújabb adatok az õsi Univerzumról
A WMAP mûhold mérési adatai alapján a Világegyetem õstörténetének eddig ismeretlen mélységeibe sikerült bepillantani. Az adatok az eddigi legerõsebb bizonyítékot szolgáltatják az inflációs modell mellett: mindössze egybilliomod másodperccel az Õsrobbanás után az Univerzum már viharos gyorsasággal tágult. Az eredményeket az Astrophysical Journal hasábjain közlik majd, a legfontosabb megállapításokat hírlevélben tették közzé a kutatások vezetõi, a Johns Hopkins és a Princeton Egyetem munkatársai.
Szilícium-nanodrótok: káros a nagy tisztaság
Néha a túl nagy tisztaság is gondot okozhat. Meglepõ módon egy olyan tevékenység - mikroelektronikai elemek gyártása - során jutottak erre a felismerésre, amelyet egyébként nagyon tiszta terekben végeznek. A túlzott sterilitás a szilícium-nanodrótok növesztésénél okozott problémát.
- címkék:
- Jéki László
- tisztaság
- Címkefelhõ »
Keresik az extra dimenziókat
Egyes modern fizikai elméletek merész következtetésekhez vezetnek, például 10-12 dimenziósnak láttatják világunkat. Sokáig úgy tûnt, hogy belátható idõn belül nincs remény az elméletek kísérleti ellenõrzésére. Az Antarktiszon kipróbált AMANDA neutrínó-detektor sikeres próbaüzeme után azonban már építik a hatalmas IceCube ("Jégkocka") detektorrendszert, és ennek méréseitõl remélik az elméletek igazolását vagy meggyõzõ cáfolatát.
- címkék:
- Jéki László
- Föld
- elmélet
- dimenzió
- Antarktisz
- Címkefelhõ »
Síugrás a Holdon
Mi lett volna, ha a téli olimpiát nem Torinóban, hanem a Holdon rendezték volna meg? - ezen elmélkedett Nagano síakrobatika olimpiai bajnoka, az amerikai Eric Bergoust az amerikai ûrügynökség, a NASA szakembereivel.
Hidegfúzió: egy új remény
Négy év után újra a hidegfúzió sikeres megvalósításáról számoltak be azok az amerikai kutatók, akik 2002-ben folyadékban hanghullámmal keltett buborékokban véltek atommag összeolvadásokat létrehozni. Az eredményeket akkor másoknak nem sikerült megismételniük, ezért buborékként pukkant szét a "buborékfúzió" nevet viselõ szenzáció. A közelmúltban elõzetesen a Nature hírszolgálata ismertette a buborékfúzió javított változatáról a rangos Physical Review Letters hasábjain néhány hét múlva megjelent közleményt. A megkérdezett szakértõk továbbra sem látják bizonyítottnak a fúzió létrejöttét, de további pontosabb, részletesebb kísérleteket ...
A tíz legszebb fizikai kísérlet
Amerikai fizikusok véleménye alapján összeállították minden idõk tíz legszebb fizikai kísérletének listáját. Galilei klasszikus szabadesési kísérlete "ezüstérmes", Newton, akit más felmérésekben minden idõk legnagyobb fizikusának tartanak, a negyedik helyre szorult.
Meglepõ felfedezés a legnagyobb hurrikánokban
A tavalyi év hatalmas hurrikánjait a NASA kutatói is nyomon követték, s közben meglepõ tényeket fedeztek fel. A hurrikánokban rendszerint nincs villámlás, a tavalyi három legnagyobb, a Rita, a Katrina és az Emily belsejében viszont percenként többet is észleltek. A magyarázat egyelõre még várat magára.
- címkék:
- Jéki László
- Katrina
- NASA
- Emily
- Címkefelhõ »
Meglepõ folyadékáramlás nanocsövekben
Szén nanocsövekben szupergyorsan áramlanak a folyadékok, állapították meg a Nature hasábjain közölt tanulmányukban az amerikai Kentucky Egyetem kutatói. Az új felismerés máris a vegyipartól az orvostudományig kínál alkalmazási lehetõségeket.
- címkék:
- Jéki László
- orvostudomány
- Nature
- Címkefelhõ »
Víztaszító víz
Víztaszító (hidrofób) vizet figyeltek meg amerikai kutatók. A körülmények persze nem voltak hétköznapiak.
- címkék:
- Jéki László
- víz
- amerikai kutató
- Címkefelhõ »
Kvantumkáosz
Kvantumkáoszt valósítottak meg német kutatók. Korábban még sohasem sikerült hasonló jelenséget létrehozni és megfigyelni. A Max Planck Kvantumoptikai Intézet munkatársainak tanulmányát a rangos Physical Review Letters hasábjain közölték.
Elemezték a londoni hídkilengést
2000 júniusában, három nappal a használatba vétel után lezárták a londoni Millennium gyalogoshidat, mert zavaró mértékben lengeni kezdett. 2002. januárra végeztek a vizsgálatokkal és a szükséges módosításokkal, most pedig a Nature hasábjain elemezte S. Strogatz, az amerikai Cornell Egyetem fizikaprofesszora a történteket.
Fizikai Nobel-díj 2005
A 2005. évi fizikai Nobel-díjat megosztva Roy J. Glauber (Harvard University, Cambridge, USA), illetve John L. Hall (JILA, University of Colorado and National Institute of Standards and Technology, Boulder, USA) és Theodor W. Hänsch (Max-Planck-Institut für Quantenoptik, Garching and Ludwig-Maximilians-Universität, München, Németország) kapták, a fény természetének tanulmányozásában elért eredményeikért, illetve ezek alkalmazott felhasználásért.
Lehetséges magyarázatok az ufóélményekre
Miért ad oly sok ember színes beszámolót ufóhoz kapcsolódó élményeirõl? Erre keresett magyarázatot dr. Susan Clancy, az amerikai Harvard Egyetemen tanító pszichológus. Kutatási eredményeit egy könyvben jelentette meg.
Irán és Észak-Korea: sötét atomprogramok
Irán képes lehet az uránbányászattól az urán dúsításáig terjedõ teljes technológia mûködtetésére, így elvileg saját döntése, hogy polgári vagy katonai alkalmazásra használja. Észak-Korea már évek óta több plutónium-atomfegyverhez szükséges hasadóanyaggal rendelkezhet.
Gondok az Õsrobbanás körül
Egyre több kritika éri a Világegyetem keletkezésének Õsrobbanás (Big Bang) elméletét. A rejtélyes sötét energia kényszerû bevezetése után most az egyik legalapvetõbbnek vélt bizonyítékkal, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzással is "problémák" vannak.
Nagy lépés a korlátlan energiaforrás felé
Évek óta tartó vita zárult le kedden Moszkvában: aláírták a megállapodást a nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor (ITER) felépítésérõl. A helyszín Cadarache, Franciaország, ahol végre hozzákezdhetnek a beláthatatlan távlatokra biztonságos energiaellátással kecsegtetõ, szabályozott termonukleáris fúzió feltételeinek megteremtéséhez.
Beszélõ számítógép a Nemzetközi Ûrállomáson
Clarissa szófogadó. Ha azt hallja, hogy "Folytasd tovább!", máris elmondja fennhangon a következõ tennivalót, az "Ismételd meg!" parancsszóra pedig természetesen megismétli legutóbbi mondatát. Clarissa szóbeli utasítoknak engedelmeskedõ szoftver, nõi hangon válaszoló okos szerkezet a Nemzetközi Ûrállomáson.
Elkészült az eddigi legnagyobb Univerzum-modell
A Virgo nevet viselõ nemzetközi asztrofizikus csoport szuperszámítógépek segítségével modellezte a Világegyetem történetének azt a szakaszát, amelyben a galaxisok és a kvazárok kialakultak. Számításaik eredményeit összevetették a megfigyelési adatokkal. Az egyezésekbõl és az eltérésekbõl ki lehet következtetni, milyen fizikai folyamatok játszódtak le a korai Univerzumban. Az eddigi legnagyobb szimulációs modellel elért eredményeket a Nature közli.
Új eredmények az idõutazásról
Elvileg lehetséges, gyakorlatilag viszont kivihetetlen az idõutazás féregjáratokon keresztül, állítják egy friss tanulmány fizikus szerzõi.
Folyékony Világegyetem
Ismét együtt lépett a nyilvánosság elé az amerikai Brookhaven Nemzeti Laboratórium négy kutatócsoportja. Az anyag legelemibb összetevõire vonatkozó kísérleti adataik meglepõ eredményét hozták nyilvánosságra, miszerint a kvarkokból és gluonokból álló forró és sûrû anyagállapot nem gázként viselkedik, mint ahogy várták, hanem folyadékra emlékeztetõ tulajdonságai vannak.
Arany nanogömbök rákos sejtek ellen
Az orvosbiológiai laboratóriumokban születõ új felismerések azzal kecsegtetnek, hogy megoldható lesz a rosszindulatú daganatsejtek szelektív elpusztítása. A mai gyógyszerek egyelõre nem kellõen szelektívek, az elpusztítandó sejtek mellett egészséges sejteket is károsítanak. A majdani megoldáshoz a Melbourne-i Egyetem fizikus kutatói érdekes ötlettel járultak hozzá.
- címkék:
- Jéki László
- arany
- gyógyszer
- Címkefelhõ »
Infravörös szivárványok a Titánon
A Földhöz hasonlóan a Szaturnusz óriásholdján is létrejöhet a pazar jelenség. Ám ha egyszer majd arra járunk, "éjjellátó készüléket" kell használnunk, hogy a szivárványokban gyönyörködhessünk.
- címkék:
- Jéki László
- Föld
- Nap
- szivárvány
- titán
- Szaturnusz
- Címkefelhõ »
Egy éve úton a Rosetta-ûrszonda
Március 4-én este a Rosetta-ûrszonda elrepült a Föld közelében. Ezzel a manõverrel újra felgyorsult, és tovább folytatja útját célpontja, egy üstökös felé.
Nagyhatalmi viták az óriásreaktorról
Az Európai Unió a korábban reméltnél kisebb nemzetközi támogatással is létrehozza az ITER kísérleti fúziós reaktort. Az EU ragaszkodik ahhoz, hogy az óriás tokamak Franciaországban épüljön.
Újabb lépés a kvantum-számítógéphez
Újabb lépéssel kerültünk közelebb a kvantumszámítógép és a kvantum-internet létrehozásához: megoldották egyetlen egy foton (!), egyetlen fénykvantum szabályozott kibocsátását. A német Max Planck Kvantumoptikai Intézet kutatóinak eredményét a Nature közölte.
A világ elsõ szilícium-lézere
A Kaliforniai Egyetem kutatóinak friss eredménye fontos lépés az optikai számítógép létrehozásához vezetõ hosszú úton.
- címkék:
- Jéki László
- számítógép
- kutató
- Címkefelhõ »
Megfejtették a hulló falevelek titkát
Megfigyelte már, hogy szélcsendes idõben is áthullanak a levelek a szomszéd kertjébõl a miénkbe? Vajon hogyan csinálják? A választ nemrég adta meg Z. Jane Wang, az amerikai Cornell Egyetem professzora és fizikus doktorandusza, U. Pensavento.
Új titkok a tûrés világbajnokaitól
A Halobacterium nevû mikroorganizmus csaknem elpusztíthatatlan: túléli a más élõlények számára halálos mennyiségû radioaktív és ultraibolya sugárzást, a rendkívüli szárazságot vagy a nagy légritkítást. Kiderült, hogy jóval többféle mechanizmussal rendelkezik az örökítõanyag, a DNS-molekula hibáinak kijavítására, mint más élõ szervezetek.
- címkék:
- Jéki László
- titok
- NASA
- Címkefelhõ »
Gyorsabban felez a berillium-7
A radioaktív bomlás ütemét, a felezési idõt hosszú ideig megváltoztathatatlannak tartották. Japán kutatók a közelmúltban alaposan megcáfolták a közkeletû vélekedést: a berillium-7 izotóp felezési idejét sikerült csaknem 1%-kal csökkenteniük. Ez az eddig elért legnagyobb változtatás.
- címkék:
- Jéki László
- ütem
- Címkefelhõ »
Bush és Kerry a tudományról
A Science amerikai tudományos hetilap a mostani elnökválasztási kampányban is az olvasók elé tárta a két jelölt tudománypolitikai kérdésekrõl vallott nézeteit. Alapvetõ területeken, például az ûrkutatást, a globális felmelegedés okainak megítélését vagy az õssejtkutatást illetõen jelentõsen eltérnek az álláspontok.
Fénnyel mûködõ antennák
Amerikai kutatók szén nanocsövekbõl a látható fény vételére alkalmas antennát szerkesztettek a több mint száz éve rádióhullámok továbbítására, illetve vételére szolgáló antennák után. Merész elképzelések szerint az új eszköz optikai számítógépekben és áramtermelõ napelemekben alkalmazható.
- címkék:
- Jéki László
- antenna
- fény
- Címkefelhõ »
Amiért ûrkutatók tojásokat vágnak a földhöz
Idõnként kívülállók számára szokatlan jelenetek is lejátszódnak fizikai laboratóriumokban. Nemrég fizikusok üres tojásokat csapdostak a földhöz, és eredményeikrõl az igen rangos Physical Review Letters szaklap hasábjain számoltak be.
Fizikai Nobel-díj: elemi építõkövek, furcsa kölcsönhatások
A most díjazott három amerikai kutató tárta fel a protonokat és neutronokat alkotó, az anyag elemei építõköveinek tartott kvarkok közötti erõk szokatlan tulajdonságait, ami alapvetõ fontosságú a fizika nagy egyesített elméletének megalkotásához.
- címkék:
- Jéki László
- Nobel-díj
- atommag
- építõkõ
- Címkefelhõ »
Új alapanyag fejlettebb áramkörökhöz
Szilícium helyett szilícium-karbid: az új mikroelektronikai alapanyagból készülõ áramkörök extrém körülmények között is mûködnek.
- címkék:
- Jéki László
- alapanyag
- áramkör
- Címkefelhõ »
A súlytalanság megtréfálta a kutatókat
A súlytalanság megint megtréfálta a kutatókat: az ISS nemzetközi ûrállomáson végzett forrasztási kísérlet meglepõ és egyelõre még magyarázatra váró eredményt hozott.
- címkék:
- Jéki László
- Föld
- ûrállomás
- ûrhajó
- ISS
- Címkefelhõ »
Kiváló fejlesztés: megvéd a hõségtõl az új ablak
A hõsugarakat kizáró, de a fényt beengedõ intelligens üveget fejlesztettek ki angol kutatók. Az üveg különleges bevonata 29 Celsius-foknál lép mûködésbe, s hamarosan gyárthatják.
- címkék:
- Jéki László
- Celsius-skála
- Címkefelhõ »
Idegen anyagokat jelzõ baktériumok
A NASA újabb fantasztikusan ígéretes kutatási programhoz nyújt támogatást. A Tennessee Egyetemen Gary Sayler mikrobiológus vezetésével egy olyan eszközön dolgoznak, amelyben genetikailag módosított baktériumok fényjelekkel tudósítanak idegen anyagok megjelenésérõl.
- címkék:
- Jéki László
- mikrobiológus
- ûrkutató
- NASA
- Címkefelhõ »
Önálló döntést hozott egy mûhold
Az amerikai EO-1 földmegfigyelõ mûhold nemrég úgy döntött, hogy alaposabban szemügyre vesz egy váratlan vulkánkitörést az Antarktiszon. A mûhold a földi irányítóközpont beavatkozása és tudta nélkül határozott a pályamódosításról. A Space News hetilap tudósítása szerint a nagyszerû teljesítményt lehetõvé tévõ új szoftver ezzel teljes sikerrel mutatkozott be.
Stephen Hawking: Mégsem teljesen feketék a fekete lyukak
Már Stephen Hawking sem tartja teljesen feketének a fekete lyukakat, korábbi álláspontját feladva úgy véli, mégiscsak szabadulhat ki információ azokból.
Az ólomfehér igazolta a Vermeer-hamisítást
Július 8-án árverésre bocsátják Vermeer Ifjú hölgy a virginál mellett c. festményét Londonban. Brit szakértõk egy évtizedig vizsgálták a festmény eredetiségét, a II. világháború után ugyanis nagy port kavart, hogy egy holland férfi szinte tökéletes hamisítványokat készített. A hamisítót akkor az ólomfehér festék buktatta le.
Tû a fizikaelméletek szénakazlában
Meddig lehet érvényes egy átfogó elmélet, amellyel eddig sikeresen leírtuk az elemi részecskék világát?
- címkék:
- Jéki László
- elemi részecske
- Címkefelhõ »
Internetszolgáltatás az ûrbõl
A világûrben, az angol építésû UK-DMC mûhold fedélzetén üzembe helyezték a Cisco útválasztó kapcsológépét (routerét), amely az internetprotokollt használva szolgálja az adattovábbítást.
- címkék:
- Jéki László
- mûhold
- világûr
- ûr
- Cisco
- Címkefelhõ »
Gyémántok új generációja
Mi lehet keményebb a gyémántnál? Például a különleges kezelésen átesett gyémánt.
- címkék:
- Jéki László
- gyémánt
- Címkefelhõ »
Relativitáselmélet-teszt az ûrben
Remekül mûködik az április 20-án pályára állított Gravity Probe B mû-hold, amely az általános relativitáselmélet két, eddig kísérletileg nem ellenõrzött következtetését vizsgálja.
- címkék:
- Jéki László
- ûr
- pálya
- NASA
- Címkefelhõ »
Görbült nanocsövek
A szén nanocsöveket általában merev rudaknak képzeljük. Megnedvesítve azonban teljesen megváltoznak, rendkívül rugalmassá válnak, és változatos alakokat vesznek fel száradás közben - mutatták ki amerikai kutatók.
- címkék:
- Jéki László
- szén
- nanocsöv
- Címkefelhõ »
Az elsõ magyar részecskegyorsító
Ha a Petõfi híd budai hídfõjétõl gyalog sétálnak a Mindentudás Egyeteme elõadására, akkor bal kéz felõl az Eötvös Loránd Tudományegyetem északi tömbjét látják. Érdemes bemenni és közelrõl is szemügyre venni a hazai tudománytörténet egyik becses emlékét. Ha végigsétálnak az üvegfal mellett, a ruhatár és a büfé mellett elhaladva magas, fényes szerkezetet látnak. Ez az elsõ magyar részecskegyorsító, ezen hajtottak végre Magyarországon elsõ ízben elemátalakulással járó atommagreakciót.
Fénnyel mozgatható nanoszerkezet
Az amerikai és izraeli kutatók által kifejlesztett nanoszerkezet újdonsága a könnyû külsõ mozgathatóság.
- címkék:
- Jéki László
- fény
- izraeli kutató
- Címkefelhõ »
Tökéletes gömböket küldenek az ûrbe
A NASA egészen különleges mûhold indítására készül a kaliforniai Vandenberg légibázisról, egy Delta 2 hordozórakétával. A Gravity Probe B két éven át méri az általános relativitáselmélet néhány, eddig kísérletileg nem ellenõrzött következtetését.
- címkék:
- Jéki László
- Vandenberg
- Föld
- mûhold
- ûr
- NASA
- Címkefelhõ »
Hõmérséklettel a makrovilág felé
Osztrák kutatók kísérletekkel bizonyították, hogy a kvantum- és a "hétköznapi" vagy makrovilág határát alapvetõen befolyásolja a hõmérséklet.
- címkék:
- Jéki László
- határ
- hõmérséklet
- Címkefelhõ »
A szén új módosulatát fedezték fel
Ausztrál kutatók ún. szén-nanohabot állítottak elõ. Az Amerikai Fizikai Társaság március 22-i ülésén elhangzottakról a Nature hírszolgálata tudósított.
- címkék:
- Jéki László
- szén
- ausztrál kutató
- Nature
- Címkefelhõ »
A Rosetta elsõ napjai az ûrben
A start utáni harmadik napon a Rosetta már túl volt az elsõ 1 millió kilométer megtételén. Pályájának kezdeti, földközeli szakasza lezárult, azóta másodpercenként 3,65 km-t (napi 315 ezer km-t) megtéve száguld a távoli cél, a Csurjumov-Geraszimenko-üstökössel tíz év múlva esedékes találkozója felé.
- címkék:
- Jéki László
- ûr
- Rosetta (ûrszonda)
- Címkefelhõ »