Jéki László
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Föld
- Világegyetem
- Nature
- NASA
- elemi részecske
Jéki László (1942-2009)
2009. április 22-én, hosszú betegség után elhunyt Jéki László, a fizikai tudomány kandidátusa, a tudományos ismeretterjesztés kiemelkedõ személyisége.
- címkék:
- Jéki László
- Címkefelhõ »
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Elhunyt Jéki László fizikus-ismeretterjesztõ
Hosszan tartó betegség után 2009. április 22-én elhunyt Jéki László fizikus, az [origo] állandó szerzõje. 67 éves volt.
- címkék:
- Jéki László
- Címkefelhõ »
Bekapcsolták a legnagyobb részecskegyorsítót
"Bekapcsolták" a nagy hadron ütköztetõt, a világ legnagyobb részecskegyorsítóját a Genf melletti nemzetközi kutatóközpontban, a CERN-ben. Az elsõ protonnyalábokat óvatosan, lépésrõl-lépésre vezették körbe a két gyorsítógyûrûben. Az üzembe helyezésnek egy fontos szakasza ezzel sikerrel lezárult. A következõ hetekben-hónapokban a rendszer pontos beállítása és a részecskenyalábok gyorsítása zajlik, hogy aztán végre megkezdõdhessenek a fizika alapvetõ kérdéseire válaszokkal kecsegtetõ ütközések. Képes beszámolónk a helyszínrõl.
Rosetta: sikeres randevú a Steins kisbolygóval
A Rosetta-szonda péntek este 9 óra tájban sikeresen elhalad el a Steins kisbolygó közelében mintegy 800 kilométerre. Az égitest részletes megfigyelése fontos próbája a végsõ célpont, a Csurjumov-Geraszimenko-üstökös vizsgálatának.
Közeledik a Rosetta-ûrszonda a Steins-kisbolygóhoz - mûködési teszt élesben
Elõször próbálják ki "élesben" az üstököskutatásban várhatóan új korszakot nyitó Rosetta-ûrszondát. Ez lesz az elsõ ûreszköz, mely tartósan vizsgál közelrõl egy üstökösmagot, és az elsõ, amely egy üstökösmag felszínén landol. Minderre 2014-ig kell még várnunk, de idén szeptember 5-én már megkezdõdik a tudományos munka: a Rosetta elhalad a Steins-kisbolygó mellett. A Rosetta-programban 14 európai állam, köztük Magyarország vesz részt. Filmes összeállításunk a szonda mûszereirõl, a várható tudományos eredményekrõl és az üstököskutatás fontosságáról, hazai szakemberek tolmácsolásában.
Párolgó légkör, hatalmas villámok: új eredmények a Vénuszról
A Nature, a legrangosabb tudományos folyóiratok egyike 2007. november 29-i számában érdekes tanulmányt közöl a Vénusz bolygó légkörének lassú fogyásáról. A cikk egyik társzerzõje Szegõ Károly, a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet tudományos tanácsadója, aki fizikusként vett részt az Európai Ûrügynökség (ESA) Venus Express ûrszondája által gyûjtött adatok feldolgozásában, értelmezésében.
A sötét anyag nyomában - 3. rész: sötét energia
Kitartóan keresik a sötét anyagot a fizikusok. Azért sötét, mert nem bocsát ki fényt, sem másféle, számunkra érzékelhetõ sugárzást. Sötétnek nevezhetjük azért is, mert egyelõre a sötétben tapogatózunk mibenlétét illetõen, pedig már számos detektort építettek a kimutatására. Összeállításunk elsõ részében egzotikus részecskéket, a másodikban csillagászati keresési módszereket mutattunk be, ezúttal pedig a leginkább titokzatos összetevõt: a sötét energiát vizsgáljuk meg.
A sötét anyag nyomában - 1. rész: földi kísérletek
Kitartóan keresik a sötét anyagot a fizikusok. Azért sötét, mert nem bocsát ki fényt, sem másféle, számunkra érzékelhetõ sugárzást. Sötétnek nevezhetjük azért is, mert egyelõre a sötétben tapogatózunk mibenlétét illetõen, pedig már számos detektort építettek a kimutatására. Összeállításunk elsõ részében a részecskegyorsítókkal végzett kísérleteket mutatjuk be.
A sötét anyag nyomában - 2. rész: égi nyomok keresése
Kitartóan keresik a sötét anyagot a fizikusok. Azért sötét, mert nem bocsát ki fényt, sem másféle, számunkra érzékelhetõ sugárzást. Sötétnek nevezhetjük azért is, mert egyelõre a sötétben tapogatózunk mibenlétét illetõen, pedig már számos detektort építettek a kimutatására. Összeállításunk elsõ részében egzotikus részecskéket mutattunk be, most pedig azt vizsgáljuk meg, hogyan keresik a csillagászok a sötét anyagot az égbolton.
Fizikai Nobel-díj 2007
A francia Albert Fert és a német Peter Grünberg kapta megosztva az idei fizikai Nobel-díjat - jelentette be kedden, hazai idõ szerint 11:45-kor Stockholmban a Karolinska Intézet illetékes bizottsága. A kutatók egy fizikai jelenség, az úgynevezett óriás mágneses ellenállás egymástól független felfedezéséért részesültek a legnagyobb tudományos elismerésben. A felfedezés legfontosabb gyakorlati alkalmazása a merevlemezek adatait olvasó fejek kifejlesztése.
Sugárzással táplált gombák
A sérült csernobili nukleáris atomreaktoron és környékén fekete, nagy melanintartalmú gombák elszaporodására figyeltek fel. A New York-i Albert Einstein Orvosegyetem kutatói három gombafajt tettek ki intenzív ionizáló sugárzásnak. A besugárzott gombák anyagcseréje felgyorsult, háromszor gyorsabban növekedtek társaiknál. A változás valószínûleg annak köszönhetõ, hogy a sugárzás módosítja a melaninmolekula elektronszerkezetét. Fantáziadús emberek már a hosszú idejû ûrrepülésre vállalkozó asztronauták tányérján látják a sugárzással táplált gombákat.
Részecskéket és nem-részecskéket várnak a világ legnagyobb energiájú részecskegyorsítójától
Minden korábbitól alapjaiban eltérõ merész feltevésekkel élt az anyag felépítését illetõen Howard Georgi, a Harvard Egyetem kutatója a Physical Review Letters c. szakfolyóiratban közölt tanulmányában. A Világegyetem szerinte tele lehet egy olyan dologgal, amely nem részecskékbõl áll. A rendkívüliséget szóhasználata is mutatja, a feltételezett valamire nem a szokásos anyag szót használja, hanem a sokkal általánosabb dolog kifejezést. E valami alkotóelemeinek az "unparticle", azaz nem-részecske nevet adta.
Fantasztikus kísérletekkel Eötvös nyomában
Fantasztikus pontosságú kísérleteket terveznek az úgynevezett ekvivalencia-elv érvényességének ellenõrzésére. A súlyos és a tehetetlen tömeg azonossága az általános relativitáselmélet egyik alapja, ma tízbilliomod rész (10 -13 ) pontosságú mérések igazolják az azonosságot. A tervezett kísérletek egyike ennél százezerszer pontosabb eredményt ígér! Az azonosság esetleges kismértékû sérülése igazolhatja az egyébként ma kísérletileg ellenõrizhetetlen húrelméletek néhány változatát. A húrelméletek a természet alapvetõ kölcsönhatásainak egyesítésére születtek, egyes változatok a négy jól ismert kölcsönhatás mellett egy ötödik létezését iss ...
- címkék:
- Jéki László
- nyom
- tömeg
- ûrkísérlet
- Hold
- Címkefelhõ »
Simonyi a világ egyik legrangosabb kutatóintézetének élén
Charles Simonyi (született Simonyi Károly) lesz jövõ októbertõl a világ egyik legrangosabb elméleti kutatóintézete, az Institute for Advanced Study (IAS) kuratóriumának elnöke Princetonban, az Egyesült Államokban. Bemutatjuk az intézetet, ahol Albert Einstein és Neumann János is dolgozott.
DNS-javítás felsõfokon
A Deinococcus radiodurans baktérium arról nevezetes, hogy rendkívül jól tûri a radioaktív sugárzásokat. Amerikai tudósok most közelebb jutottak titkának megfejtéséhez: a baktérium örökítõanyaga ugyan károsodik, de a hibás DNS-t javító fehérje ellenáll a sugárzásoknak, ezért képes marad a DNS kijavítására.
- címkék:
- Jéki László
- DNS
- Címkefelhõ »
Újabb lépés a fúziós energia felé
A távolabbi jövõ ígéretes energiaforrása a szabályozott termonukleáris fúzió, amely beláthatatlan idõre biztosíthat tiszta energiát. A fúziós folyamatban könnyû atommagok olvadnak össze, a magreakció egyik feltételét jelentõ több tízmillió fokos hõmérsékleten. A forró, plazma állapotban lévõ üzemanyagot különleges alakú mágneses terekkel tartják együtt. Erre ma a legsikeresebb módszer az ún. tokamak (ilyen típusú lesz a dél-franciaországi Cadarache-ban az egész világ összefogásával épülõ ITER nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor is), ám amerikai kutatóknak sikerült egy másik berendezés formájában "versenytársat" készíteniük.
- címkék:
- Jéki László
- atommag
- ITER
- Címkefelhõ »
Szörfözés az ûrben
Egy új ötlet szerint a bolygók mágneses terét is ki lehetne használni ûreszközök felgyorsítására és irányváltoztatására.
- címkék:
- Jéki László
- Föld
- bolygók
- ûr
- ûreszköz
- NASA
- Címkefelhõ »
Stephen Hawking súlytalanságban
Súlytalansági repülésen vett részt Stephen Hawking, a világ egyik legismertebb fizikusa. A zéró gravitációs parabolarepülést Hawking súlyos betegsége tette igazán különlegessé.
Újabb lépés az antianyag vizsgálatában
Több mint 30 éve vártak a fizikusok, hogy megfigyelhessék a semleges D-mezon antianyag párjának kialakulását, amikor Kaliforniában, a Stanford Lineáris Gyorsító Központban (SLAC) végre sikerült kísérletileg észlelni a jelenséget. A ritka átalakulás ismerete újabb lehetõséget teremt a részecskefizika átfogó elmélete, az úgynevezett standard modell ellenõrzésére.
Más bolygók növényei
Milyen színûek lehetnek a növények távoli világok bolygóin, amennyiben léteznek? Erre a kérdésre keresik a választ az Astrobiology folyóirat legutóbbi számában közölt tanulmányukban a NASA által támogatott amerikai kutatók.
- címkék:
- Jéki László
- bolygók
- NASA
- Címkefelhõ »
Mit tud az iráni atomprogram?
Mint arról külpolitikai híreinkben már olvashattak, Irán a közelmúltban bejelentette az ipari méretû urándúsítás beindítását, és döntését hangsúlyozandó, 3000 centrifugából álló rendszert helyez üzembe. Egyes szakértõk ugyanakkor kétlik, hogy Iránnak lehet ennyi mûködõ centrifugája. A dolog jelentõsége rendkívüli, hiszen az egymás után kapcsolt centrifugák számán múlik a dúsítás üteme, több centrifugával pedig rövidebb idõ alatt lehet magas dúsítási fokot elérni. Egy atombomba üzemanyaga 3000 centrifugával már egy év alatt elõállítható.
Egyelõre parlagon az antianyagot kutató mérõrendszer
Michael Griffin, a NASA vezetõje nemrég egy szenátusi bizottság ülésén bejelentette, hogy nem tudják ûrrepülõgéppel a Nemzetközi Ûrállomásra szállíttatni az AMS (Alpha Magnetic Spectrometer) nevû kísérleti rendszert, mert valamennyi tervezett ûrrepülésre az ûrállomás építésének befejezéséhez van szükség, és más célra nincsen szabad raktérkapacitás. Az antianyag-kutatásra szolgáló mérõrendszer a fizikai Nobel-díjas Samuel Ting kezdeményezésére és vezetésével épült 1,5 milliárd dollár költséggel.
Új megfejtés az ókori színházak akusztikájának titkára
Az ókori görög színházak csodálatos akusztikájának titkát a nézõtér lépcsõzetes elrendezésében vélik megtalálni amerikai kutatók: a félköríves szabadtéri színházak kiszûrték az alacsony frekvenciájú háttérzajokat.
- címkék:
- Jéki László
- színház
- megfejtés
- Címkefelhõ »
16 bites kvantumszámítógép
Nem boldogul a sudoku-feladat megoldásával? Vegyen egy kvantumszámítógépet a Kanadai D-Wave Systems cégtõl, az majd segít. Szakértõk azonban óvatosságra intenek: egyelõre nem ajánlják, hogy megtakarításaikat ennek a cégnek a részvényeibe fektessék be.
Õrült ötletek a felmelegedés ellen
A tudományos-fantasztikum határát súroló, mások szerint egyszerûen õrült terveket szõnek a Föld lehûtésére, a globális felmelegedés hatásainak megelõzésére, kivédésére. Két területen keresik a beavatkozás lehetõségét: hogyan lehetne kivonni a légkörbõl a szén-dioxidot, és/vagy hogyan lehetne csökkenti a bolygónkat érõ napsugárzás mennyiségét.
- címkék:
- Jéki László
- Magyarország
- Föld
- Nap
- bolygó
- Címkefelhõ »
A világító menhir
Õsi kelta hitvilág és modern részecskefizika egyesül Mariko Mori japán mûvésznõ "élõ" üvegszobrában. A 3,2 méter magas szobor alakja a kelta állóköveket idézi, az alkotás neve, "Tom Na H-iu" pedig arra a helyre utal, ahol a kelta hitvilág szerint a halottak lelkei laknak újjászületésük, következõ életük elõtt.
- címkék:
- Jéki László
- részecskefizika
- Címkefelhõ »
A nanotechnológia határozhatja meg a napelemek jövõjét
Egyetlen energiaforrásunk sem versenyezhet azzal a hatalmas energiával, amelyet a Nap sugároz folyamatosan a Földre. A napenergiát ma még drágán és kis hatékonysággal alakítjuk át elektromossággá, illetve hõvé, ezért egyelõre nem is játszik meghatározó szerepet energiamérlegünkben. Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma számára készített elemzés szerint a biológia, az anyagtudomány, valamint a nanotechnológia újabb eredményei alapján a hatásfok lényeges javítása várható. Az új lehetõségekrõl az amerikai fizikusok folyóirata, a Physics Today márciusi száma közölt összefoglalót.
A nanotechnológia határozhatja meg a napelemek jövõjét
Egyetlen energiaforrásunk sem versenyezhet azzal a hatalmas energiával, amelyet a Nap sugároz folyamatosan a Földre. A napenergiát ma még drágán és kis hatékonysággal alakítjuk át elektromossággá, illetve hõvé, ezért egyelõre nem is játszik meghatározó szerepet energiamérlegünkben. Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma számára készített elemzés szerint a biológia, az anyagtudomány, valamint a nanotechnológia újabb eredményei alapján a hatásfok lényeges javítása várható. Az új lehetõségekrõl az amerikai fizikusok folyóirata, a Physics Today márciusi száma közölt összefoglalót.
Partra szállt a szalamandra-robot
Gyalogolni és úszni egyaránt tud a Lausanne-i Mûszaki Egyetemen alkotott Salamander robotica, azaz a szalamandra-robot. A kutatókat a járás kialakulása foglalkoztatta, arra voltak kíváncsiak, hogyan "sétált ki" az elsõ gerinces a szárazföldre. A kétéltû szalamandrát modellezték, hiszen ez a faj sok szempontból hasonlíthat az elsõ négylábúakhoz.
Mágnesvasút az ûrbe
A mágneses lebegtetésû vonatoknál alkalmazott megoldásokat ûreszközök indítására is fel lehet majd használni, állítják kínai kutatók. Elsõ terepasztal-kísérletük sikeres volt, a nagybani megvalósításra azonban jó esetben is évtizedeket kell várni. A lebegtetéses indítás nagy elõnye a rakétatechnikához viszonyított olcsósága lehet.
- címkék:
- Jéki László
- ûr
- ûreszköz
- Címkefelhõ »
Hõbõl közvetlen elektromos energia, szerves molekulák alkalmazásával
Fém nanorészecskék közé illesztett szerves molekulával nyertek hõbõl közvetlenül elektromos energiát a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) kutatói, közölte a Science tudományos hetilap hírszolgálata. A termoelektromosság jelensége régóta ismert, de ez a megvalósítás teljesen újszerû.
Nõk a tudományban - tíz híres hölgy portréja
Általános vélekedés, hogy a nõk hátrányt szenvednek a tudományos, fõképp a természettudományos pályákon. Egy beszédes adat: a 186 orvosi Nobel-díjas között mindössze 7 nõ található. Kiváló kutatónõk vannak, akiket nem ismer a világ, és akiket sokak tapasztalatai szerint még ma is hátrányos megkülönböztetés ér. Összeállításunkban tíz tudós hölgyet mutatunk be az ókortól napjainkig.
Mi lesz veled, atomhulladék?
Az atomenergia-ipar a legnagyobb támadási felületet hulladékai kezelésével adja ellenzõinek. Most radioaktív hulladékok tárolására is elõszeretettel használt cirkonról (ZrSiO 4 ) derült ki, hogy erre a célra a korábban véltnél kevésbé alkalmas anyag. Egy új, brit és amerikai fizikusok mérésein alapuló kutatás szerint ugyanis az alfa-sugarak hatására a kristályos cirkon lassan amorf szerkezetûvé alakul át, és a radioaktív sugarak kijutnak a hulladék környezetébe is. Az átalakulás tempóját új módszerrel mérték meg, és a korábban tapasztaltnál jóval gyorsabbnak találták. Az eredmény jelentõségét mutatja, hogy azt a Nature hasábjain tették közzé.
Megidézték Maxwell démonát
Az Edinburgh-i Egyetem kutatói David Leigh vezetésével próbálták életre kelteni James Clerk Maxwell 140 éve elgondolt démonát. A Nature hasábjain közölt megoldás ugyan nem igazi Maxwell-démon, de nagyon közel jár ahhoz: a létrehozott molekula képes az egyensúlyi helyzettõl eltávolodni, annak ellenére, hogy a fizika egyik alaptörvénye, a termodinamika sokszorosan igazolt második fõtétele ennek ellenkezõjét mondja ki.
Kvantum Hall-effektus szobahõmérsékleten
A Science tudományos hetilap online változatában közölt eredmény váratlansága miatt nagy érdeklõdést váltott ki a fizikusok körében. A szenzáció megértéséhez szavanként kell elemeznünk a felfedezés lényegét összefoglaló címet.
- címkék:
- Jéki László
- Florida
- Nobel-díj
- Címkefelhõ »
A lézerfizika segítheti az agymûködés megértését
Egy lézeres kísérlet meglepõ eredménye segíthet az agymûködés megértésében. A lézerfizika és az agyi impulzusok terjedése között az összehangoltság, a szinkronitás teremthet kapcsolatot.
- címkék:
- Jéki László
- megértés
- agymûködés
- Címkefelhõ »
Az arany sem stabil
A legnemesebb fém szerkezete sem stabil nagy nyomáson - ezt a címet adta egy nemzetközi kutatócsoport a Physical Review Letters hasábjain nemrég megjelent tanulmányának. A legnemesebb fém természetesen az arany, amely egyebek mellett azért töltött és tölt be kivételes szerepet a kincsképzésben, mert rendkívüli nyomás- és hõmérsékletviszonyok mellett is változatlan marad, kémiailag is igen ellenálló, csak a királyvíz oldja.
Szemétbõl elektromos áram
Olyan hordozható szemétfeldolgozót fejlesztettek ki az USA szárazföldi hadseregének megrendelésére, ami az étel-, a papír- és a mûanyaghulladékból energiát képes kinyerni.
Lézeres optikai kapcsolat repülõgép és mûhold között
Repülõgép és úgynevezett geostacionárius pályán keringõ mûhold között lézernyalábbal létesítettek kapcsolatot francia kutatók. A megrendelõ fegyverzetbeszerzési ügynökség (DGA) világpremiernek minõsítette az eseményt.
- címkék:
- Jéki László
- mûhold
- Címkefelhõ »
Múzeumba került a magyar találmány, a Gömböc
Létezik olyan homogén test, amelynek egyetlen stabil és egyetlen instabil egyensúlyi helyzete van, állapították meg magyar kutatók, egy neves orosz matematikus sejtését igazolva. A Gömböc-nek nevezett test - amely hétfõtõl Budapesten, az Országos Mûszaki Múzeumban látható - meglepõen hasonlít a teknõsbékák páncéljára.
Óriási lépések a nanovilágban
Új típusú, nagyon érzékeny, nanoméretû biológiai szenzort alkottak az amerikai Yale Egyetem kutatói, mellyel élõ sejtek immunreakcióját, T-limfociták megjelenését érzékelték mindössze 10 másodpercen belül. Az újdonság a szenzor gyorsaságában és elõállítási módjában rejlik, ráadásul az új eszköz könnyen bekapcsolható a jelfeldolgozó információs rendszerekbe. Összeállításunkban beszámolunk nanokerekek megforgatásáról és a nanotechnológia lehetséges egészség- és környezetkárosító hatásairól is.
- címkék:
- Jéki László
- szenzor
- Yale Egyetem
- Nature
- Címkefelhõ »
Az adattárolás új megoldásai
A mágneses merevlemezek adattároló képessége 100 milliószorosára nõtt az elsõ eszközök 50 évvel ezelõtti megjelenése óta. Ma 100 gigabit információt lehet már tárolni egyetlen négyzetinch (6,45 cm 2 ) felületen, de az igények tovább nõnek. A mai technológiák továbbfejlesztésével 2010-re remélhetõen elérhetõ lesz az 500 gigabit/in 2 sûrûség, a terabit/in 2 tartomány eléréséhez azonban új megoldásokra lesz szükség. A laboratóriumokban néhány ígéretes megoldást vizsgálnak, ezekrõl nemrég a Science közölt összefoglalót.
- címkék:
- Jéki László
- adattárolás
- gigabit
- Címkefelhõ »
Mesterséges gömbvillám
Brazil kutatók gömbvillámra hasonlító jelenséget hoztak létre laboratóriumban, ezzel kísérletileg igazoltak egy korábbi merész elméletet.
- címkék:
- Jéki László
- kutató
- gömbvillám
- Címkefelhõ »
Denevérek iránytûvel
Újabb fajjal bõvült a földmágneses teret tájékozódásra használó állatok eddig is gazdag listája. A Nature hasábjain közölt tanulmány szerzõi az észak-amerikai nagy barna denevérrõl (Eptesicus fuscus) derítették ki, hogy hosszú útjain a mágneses tér az iránytûje.
- címkék:
- Jéki László
- denevér
- faj
- iránytû
- Nature
- Címkefelhõ »
A következõ 50 év tudománya - 3. rész
Meddig jut el ötven év alatt a tudomány? Milyen területen várhatók nagy áttörések a következõ ötven évben? Mire lesznek képesek utódaink ötven év múlva? Ezekre a kérdésekre adtak választ a New Scientist tudományos hetilap által felkért szakértõk.
A következõ 50 év tudománya - 2. rész
Meddig jut el ötven év alatt a tudomány? Milyen területen várhatók nagy áttörések a következõ ötven évben? Mire lesznek képesek utódaink ötven év múlva? Ezekre a kérdésekre adtak választ a New Scientist tudományos hetilap által felkért szakértõk.
- címkék:
- Jéki László
- Föld
- tudomány
- New Scientist
- Címkefelhõ »
A következõ 50 év tudománya - 1. rész
Meddig jut el ötven év alatt a tudomány? Milyen területen várhatók nagy áttörések a következõ fél évszázadban? Mire lesznek képesek utódaink ötven év múlva? Ezekre a kérdésekre mondták el véleményüket a New Scientist tudományos hetilap által felkért szakértõk. A lap idén ötvenéves, ezért választottak az elõretekintéshez is egy ilyen idõszakaszt.
Készülnek a kvantumparfümök
Egy néhány éve született elmélet a mikrovilágot leíró kvantumfizikát is bevonta a szaglás mechanizmusának magyarázatába. Az elgondolás cáfolatára készült szakember számításai most megerõsítették az elméleti lehetõséget.
A szupravezetés 20 éve
Húsz éve fedezték fel az elsõ magas hõmérsékletû szupravezetõ anyagot. A csúcsot azóta többször jelentõsen megjavították, a rekordérték ma 138 kelvin (mínusz 135 Celsius-fok). A fizikusok számtalan kísérlet adataira építve elméletek sorát dolgozták ki a jelenség magyarázatára, de máig nincs átfogó, elfogadott modell. Húsz éve - nagyon optimistán - gyors és széles körû gyakorlati alkalmazásokra számítottak, az elsõ nagyipari, de még kísérleti alkalmazások azonban csak mostanában születnek meg. A Science tudományos hetilap elemzése alapján mutatjuk be a két évtized fontosabb történéseit.
Nanotechnológia az ókorban és a középkorban
A nanotechnológiát joggal tartjuk a legmodernebb, a napjainkban leggyorsabban fejlõdõ tudományágak egyikének, az ókorban kidolgozott hajfestési technológiából azonban ma is tanulhatunk. A híres, ugyancsak több ezer éves damaszkuszi acél rendkívüli tulajdonságait is nanotechnológiai megoldással magyarázzák a drezdai egyetem kutatói.
- címkék:
- Jéki László
- nanotechnológia
- ókor
- Címkefelhõ »
Feltárultak Arkhimédész titkai
Arkhimédész ezer évvel ezelõtt lemásolt mûvét egy fizikai laboratórium részecskegyorsítójának röntgensugaraival tették láthatóvá. A bonyolult vizsgálatra azért volt szükség, mert a kézirat ún. palimpszeszt formában maradt fenn.
Csináljunk fekete lyukakat
Akár fekete lyukak is születhetnek a világ legnagyobb energiájú részecskegyorsítójában, amelyet jövõre helyeznek üzembe a CERN-ben. A kutatók szerint nem kell félnünk tõlük: nem kezdik el magukba olvasztani környezetük anyagát, hanem azonnal elpárolognak.
Jönnek a zajtalan utasszállító repülõgépek
A repülõterek környékén, légifolyosók alatt lakók nagy örömmel fogadták a meglepõ hírt, miszerint megoldották a repülõk zajmentesítését, a csendes repülést. A repülõtér kerítésén kívül észre sem lehet venni, ha egy ilyen gép felszállt vagy leszállt. Az öröm azonban korai, az eredmény egyelõre csak a számítógépek képernyõjén és maketten látható - a repülõ példányokra sajnos még évtizedeket kell várni.
Szaglás felfedezése növényeknél
Szaglás alapján képes arról tájékozódni egy élõsködõ gyomnövény, merre találja kedvenc gazdanövényét. Orra ugyan nincs, de egyes vegyületeket képes érzékelni - állítják az amerikai Pennsylvania Egyetem kutatói a rangos Science tudományos hetilap hasábjain.
Láthatatlanná tettek egy tárgyat
Ki ne szeretne idõnként láthatatlanná válni? Titkokat kilesni vagy szégyenében elbújni. A mesék hõsei ilyenkor magukra terítenek egy varázsköpenyt vagy a fejükbe nyomnak egy varázssüveget, és máris láthatatlanná válnak. A modern fizika legújabb eredményei is ilyen láthatatlanná tevõ varázsköpenyt ígérnek.
- címkék:
- Jéki László
- titok
- tárgy
- Címkefelhõ »
Újabb nagy lépés a teleportációs kísérletekben
Újabb nagy lépéssel kerültünk közelebb a kvantumszámítógép és a kvantumkriptográfia megvalósításához: fénnyel közvetítettek információt egy atomhalmaz állapotáról egy másik atomhalmaznak. Teleportálást valósítottak meg, hiszen az átküldött információ hatására a fogadó felvette a küldõ korábbi állapotát.
Nem volt teljesen sikeres a koreai atomrobbantás
Az eddigi adatok alapján valóban atomfegyvert robbantott fel a föld alatt Észak-Korea, de a robbanóerõ kisebb volt a vártnál.
Kozmikus háttérsugárzás - fizikai Nobel-díj 2006
A 2006-os fizikai Nobel-díjat John. C. Mather és George F. Smoot amerikai fizikusoknak ítélte oda a Svéd Királyi Tudományos Akadémia "a Világegyetem mikrohullámú háttérsugárzása feketetest-jellegének és anizotrópiájának felfedezésért".
Felfújható ûrmodulok
Július közepén Szibériából orosz rakétával juttatták 550 kilométer magasra a Genesis-1 ûrmodult, egy majdani ûrállomás részegységét, elõképét. A modul nem szivárog, belsejében állandó a nyomás és a hõmérséklet. Lakói - a fellõtt csótányok és lepkék - sorsáról egyelõre még nincsenek megbízható adatok. A felfújható ûrállomás megépítését Robert Bigelow amerikai hotelmágnás finanszírozta.
Kanadai ûrturizmus
Az észak-amerikai ország és a helyi befektetõk komoly lehetõséget látnak az ûrturizmusban.
- címkék:
- Jéki László
- Föld
- ûrturizmus
- Címkefelhõ »
Továbbra sincs mágneses monopólus
A kitartó keresés ellenére továbbra sem találnak a kutatók mágneses monopólust, pedig az elméletek szerint léteznie kell.
- címkék:
- Jéki László
- keresés
- Világegyetem
- Címkefelhõ »
Feltekeredõ nanorétegek
Nanoorigami - érdemes lesz megtanulni ezt a nemrég alkotott szót. A szellemes elnevezés azokat a különbözõ alakzatokat, testeket jelöli, amelyeket laboratóriumokban hoznak létre feltekeredõ nanorétegekbõl. Az 1995-ben felfedezett lehetõség mostanában került közel az érdemi gyakorlati alkalmazásokhoz.
- címkék:
- Jéki László
- elnevezés
- alakzatok
- Címkefelhõ »
Óriáshullámok
Idõnként harminc méter magas hullámok is megjelennek az óceánokon. Létezésüket sokáig a sellõkhöz és tengeri szörnyekhez hasonlóan a képzelet játékának minõsítették, de ma már mûholdak radarfelvételei szolgálnak bizonyítékul. Intenzív kutatómunka kezdõdött a jelenség megértése érdekében, és a kutatók reményei szerint tíz év múlva már megbízható elõrejelzéseket is kaphatunk.
- címkék:
- Jéki László
- New York
- mûholdak
- Címkefelhõ »
Zenélnek a vulkánok
Szellemes új módszeren dolgoznak olasz kutatók: a vulkánok "zenéjébõl" próbálják meg elõre jelezni a kitöréseket.
- címkék:
- Jéki László
- vulkánok
- módszer
- Címkefelhõ »
Gömbölyded sókristályok
Gömbölyded sókristályok gyártástechnológiáját dolgozták ki indiai kutatók. A természetes, kocka alakú sókristályokkal szemben ez a forma kevésbé tapad össze a sószóróban.
- címkék:
- Jéki László
- kocka
- Címkefelhõ »
Meghatározták a kavicsok alakját
Milyen alakú egy kavics? Természetesen kavics alakú. A pontos, tudományos leírás azonban meglepõ módon csak nemrég született meg francia és amerikai tudósok munkájának eredményeképpen. Két tanulmányukat az igen rangos Phsysical Review szakfolyóirat közölte.
- címkék:
- Jéki László
- tudósok
- kavics
- Címkefelhõ »
Megfejtették az éneklõ homokbuckák titkát
Énekelnek a homokbuckák, mesélik évszázadok óta a sivatagok vándorai. A furcsa jelenség magyarázatát ötévnyi alapos kutatómunka után most adták meg amerikai, francia és marokkói kutatók a fizikusok rangos folyóiratában, a Physical Review Letters hasábjain.
A melegítés világcsúcsa
A sportolókhoz hasonlóan a kutatók is szeretnek csúcsteljesítményt elérni, a korábbi csúcseredményeket megjavítani. Fizikusok nemrég a leggyorsabb felhevítés csúcsát javították meg: zafírban exakelvin/másodperc tempóban emelték a hõmérsékletet néhány száz femtoszekundum ideig. Mit jelent mindez?
- címkék:
- Jéki László
- Föld
- világcsúcs
- Címkefelhõ »
Mégsem lehet ûrliftet építeni
Lifttel az ûrbe? Az ötlet fantasztikus. A nanocsövek megjelenése a megvalósíthatóság reményét keltette, de az alapos elemzés az ûrliftet egyelõre visszautalta a fantasztikumok világába.
- címkék:
- Jéki László
- ûrlift
- ûr
- Címkefelhõ »
Egy galaxis születése
Egy 11,6 milliárd fényévre lévõ, alig sugárzó, õsi anyagcsomót találtak a szakemberek, amely egy születõ galaxis lehet.
- címkék:
- Jéki László
- HST
- Forrás
- Tejútrendszer
- ESO
- Címkefelhõ »
Mikor lesz a következõ pólusátfordulás?
Régi angol hajónaplók bejegyzéseit felhasználva vizsgálták a mágneses térerõsség idõbeni változását, a mágneses pólusok vándorlását a Leedsi Egyetem kutatói. A Science hasábjain közölt elemzésük értékes adalék a mágneses pólusváltás sokat vitatott kérdéséhez.
- címkék:
- Jéki László
- Föld
- Nap
- vándorlás
- Címkefelhõ »
Agyunk, mint kvantumszámítógép
Kvantumfizikai jelenségek is szerepet játszanak az agymûködésben? Roger Penrose, a mai fizika egyik legnagyobb alakja szerint igen. Nézeteit természetesen vitatják - a közelmúltban a Nature hasábjain C. Koch és K. Hepp, a Zürichi Egyetem neuroinformatikai intézetének kutatói.
Új radioaktív bomlásforma
Új, korábban ismeretlen radioaktív bomlásformát fedeztek fel a darmstadti kutatóközpont részecskegyorsítójánál végzett kísérletben. Az ezüst egyik legkönnyebb izotópja, az ezüst-94 kétféle módon bomolhat el - vagy egy, vagy két proton kibocsátásával.
Az elsõ számítások egy korábbi univerzumról
Korábban már több kutató felvetette, hogy az Õsrobbanás "elõtt" is létezett valamilyen univerzum, de csak a mostani számítások adtak elõször olyan matematikai leírást, amelybõl ennek létezése és téridõ-geometriájának jellege durván közelíthetõ.
Számítástudomány 2020-ban
Merész dologra vállalkozott a Nature, a rangos tudományos hetilap: terjedelmes összeállítást közölt arról, milyen helyzetben lesz a számítástudomány 2020-ban. Az egyre növekvõ adatáradat és a rendszerszintû tudomány egyaránt támaszt igényeket a hardver, szoftver, algoritmusok és az elmélet területén. 2020-ra ennek több következménye lesz, de az már ma is látható, hogy az internet sebessége nem tart lépést az adatmennyiség bõvülésével. A megosztott számítások viszont új, megoldandó kérdéseket vetnek fel a biztonságot, a szabad hozzáférést és a költségviselést illetõen.
Állandók-e a fizikai állandók?
Valóban állandók-e azok a fizikai állandók, amelyek alapvetõ szerepet játszanak világunk leírásában? Idõrõl-idõre szinte valamennyi állandóval kapcsolatban felmerül ez a kérdés. Legújabban a proton/elektron tömegarány változását mutatták mérésekkel. A változás, ha valóban létezik, természetesen kicsi és lassú, mindössze 0,002% 12 milliárd év alatt.
Mûholdak figyelnék a romániai bányákat
A romániai bányák környezetre gyakorolt hatásának mûholdas felmérésére, nyomon követésére dolgoz ki módszereket a Vexcel, egy távérzékeléssel foglalkozó amerikai hardver- és szoftvercég. A Space News hetilapban a közelmúltban megjelent washingtoni tudósítás szerint a tanulmány amerikai kormánypénzen készül.
Egyelõre nem tudni, mitõl csúszik a korcsolya
A legmodernebb módszerek alkalmazása sem döntötte el a vitát, mitõl csúszik a korcsolya a jégen.
- címkék:
- Jéki László
- korcsolya
- alkalmazás
- Címkefelhõ »
Katasztrófa-érzékelõ rendszer
Az ûrtechnológia egyik lehetséges jövõbeni alkalmazását próbálták ki amerikai egyetemisták, a Maryland Egyetem diákjai a NASA-val együttmûködve. A Space News hetilap beszámolója szerint változást észlelõ földfelszíni érzékelõk utasítására egy mûhold felvételt készített a megjelölt területrõl, minden emberi beavatkozás nélkül. A sikeresen kipróbált módszer alkalmas lehet például katasztrófahelyzetek gyors felderítésére.
A legújabb adatok az õsi Univerzumról
A WMAP mûhold mérési adatai alapján a Világegyetem õstörténetének eddig ismeretlen mélységeibe sikerült bepillantani. Az adatok az eddigi legerõsebb bizonyítékot szolgáltatják az inflációs modell mellett: mindössze egybilliomod másodperccel az Õsrobbanás után az Univerzum már viharos gyorsasággal tágult. Az eredményeket az Astrophysical Journal hasábjain közlik majd, a legfontosabb megállapításokat hírlevélben tették közzé a kutatások vezetõi, a Johns Hopkins és a Princeton Egyetem munkatársai.
Szilícium-nanodrótok: káros a nagy tisztaság
Néha a túl nagy tisztaság is gondot okozhat. Meglepõ módon egy olyan tevékenység - mikroelektronikai elemek gyártása - során jutottak erre a felismerésre, amelyet egyébként nagyon tiszta terekben végeznek. A túlzott sterilitás a szilícium-nanodrótok növesztésénél okozott problémát.
- címkék:
- Jéki László
- tisztaság
- Címkefelhõ »
Keresik az extra dimenziókat
Egyes modern fizikai elméletek merész következtetésekhez vezetnek, például 10-12 dimenziósnak láttatják világunkat. Sokáig úgy tûnt, hogy belátható idõn belül nincs remény az elméletek kísérleti ellenõrzésére. Az Antarktiszon kipróbált AMANDA neutrínó-detektor sikeres próbaüzeme után azonban már építik a hatalmas IceCube ("Jégkocka") detektorrendszert, és ennek méréseitõl remélik az elméletek igazolását vagy meggyõzõ cáfolatát.
- címkék:
- Jéki László
- Föld
- elmélet
- dimenzió
- Antarktisz
- Címkefelhõ »
Síugrás a Holdon
Mi lett volna, ha a téli olimpiát nem Torinóban, hanem a Holdon rendezték volna meg? - ezen elmélkedett Nagano síakrobatika olimpiai bajnoka, az amerikai Eric Bergoust az amerikai ûrügynökség, a NASA szakembereivel.
Hidegfúzió: egy új remény
Négy év után újra a hidegfúzió sikeres megvalósításáról számoltak be azok az amerikai kutatók, akik 2002-ben folyadékban hanghullámmal keltett buborékokban véltek atommag összeolvadásokat létrehozni. Az eredményeket akkor másoknak nem sikerült megismételniük, ezért buborékként pukkant szét a "buborékfúzió" nevet viselõ szenzáció. A közelmúltban elõzetesen a Nature hírszolgálata ismertette a buborékfúzió javított változatáról a rangos Physical Review Letters hasábjain néhány hét múlva megjelent közleményt. A megkérdezett szakértõk továbbra sem látják bizonyítottnak a fúzió létrejöttét, de további pontosabb, részletesebb kísérleteket ...
A tíz legszebb fizikai kísérlet
Amerikai fizikusok véleménye alapján összeállították minden idõk tíz legszebb fizikai kísérletének listáját. Galilei klasszikus szabadesési kísérlete "ezüstérmes", Newton, akit más felmérésekben minden idõk legnagyobb fizikusának tartanak, a negyedik helyre szorult.
Meglepõ felfedezés a legnagyobb hurrikánokban
A tavalyi év hatalmas hurrikánjait a NASA kutatói is nyomon követték, s közben meglepõ tényeket fedeztek fel. A hurrikánokban rendszerint nincs villámlás, a tavalyi három legnagyobb, a Rita, a Katrina és az Emily belsejében viszont percenként többet is észleltek. A magyarázat egyelõre még várat magára.
- címkék:
- Jéki László
- Katrina
- NASA
- Emily
- Címkefelhõ »
Meglepõ folyadékáramlás nanocsövekben
Szén nanocsövekben szupergyorsan áramlanak a folyadékok, állapították meg a Nature hasábjain közölt tanulmányukban az amerikai Kentucky Egyetem kutatói. Az új felismerés máris a vegyipartól az orvostudományig kínál alkalmazási lehetõségeket.
- címkék:
- Jéki László
- orvostudomány
- Nature
- Címkefelhõ »
Víztaszító víz
Víztaszító (hidrofób) vizet figyeltek meg amerikai kutatók. A körülmények persze nem voltak hétköznapiak.
- címkék:
- Jéki László
- víz
- amerikai kutató
- Címkefelhõ »
Kvantumkáosz
Kvantumkáoszt valósítottak meg német kutatók. Korábban még sohasem sikerült hasonló jelenséget létrehozni és megfigyelni. A Max Planck Kvantumoptikai Intézet munkatársainak tanulmányát a rangos Physical Review Letters hasábjain közölték.
Elemezték a londoni hídkilengést
2000 júniusában, három nappal a használatba vétel után lezárták a londoni Millennium gyalogoshidat, mert zavaró mértékben lengeni kezdett. 2002. januárra végeztek a vizsgálatokkal és a szükséges módosításokkal, most pedig a Nature hasábjain elemezte S. Strogatz, az amerikai Cornell Egyetem fizikaprofesszora a történteket.
Fizikai Nobel-díj 2005
A 2005. évi fizikai Nobel-díjat megosztva Roy J. Glauber (Harvard University, Cambridge, USA), illetve John L. Hall (JILA, University of Colorado and National Institute of Standards and Technology, Boulder, USA) és Theodor W. Hänsch (Max-Planck-Institut für Quantenoptik, Garching and Ludwig-Maximilians-Universität, München, Németország) kapták, a fény természetének tanulmányozásában elért eredményeikért, illetve ezek alkalmazott felhasználásért.
Lehetséges magyarázatok az ufóélményekre
Miért ad oly sok ember színes beszámolót ufóhoz kapcsolódó élményeirõl? Erre keresett magyarázatot dr. Susan Clancy, az amerikai Harvard Egyetemen tanító pszichológus. Kutatási eredményeit egy könyvben jelentette meg.
Irán és Észak-Korea: sötét atomprogramok
Irán képes lehet az uránbányászattól az urán dúsításáig terjedõ teljes technológia mûködtetésére, így elvileg saját döntése, hogy polgári vagy katonai alkalmazásra használja. Észak-Korea már évek óta több plutónium-atomfegyverhez szükséges hasadóanyaggal rendelkezhet.
Gondok az Õsrobbanás körül
Egyre több kritika éri a Világegyetem keletkezésének Õsrobbanás (Big Bang) elméletét. A rejtélyes sötét energia kényszerû bevezetése után most az egyik legalapvetõbbnek vélt bizonyítékkal, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzással is "problémák" vannak.
Nagy lépés a korlátlan energiaforrás felé
Évek óta tartó vita zárult le kedden Moszkvában: aláírták a megállapodást a nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor (ITER) felépítésérõl. A helyszín Cadarache, Franciaország, ahol végre hozzákezdhetnek a beláthatatlan távlatokra biztonságos energiaellátással kecsegtetõ, szabályozott termonukleáris fúzió feltételeinek megteremtéséhez.
Beszélõ számítógép a Nemzetközi Ûrállomáson
Clarissa szófogadó. Ha azt hallja, hogy "Folytasd tovább!", máris elmondja fennhangon a következõ tennivalót, az "Ismételd meg!" parancsszóra pedig természetesen megismétli legutóbbi mondatát. Clarissa szóbeli utasítoknak engedelmeskedõ szoftver, nõi hangon válaszoló okos szerkezet a Nemzetközi Ûrállomáson.
Elkészült az eddigi legnagyobb Univerzum-modell
A Virgo nevet viselõ nemzetközi asztrofizikus csoport szuperszámítógépek segítségével modellezte a Világegyetem történetének azt a szakaszát, amelyben a galaxisok és a kvazárok kialakultak. Számításaik eredményeit összevetették a megfigyelési adatokkal. Az egyezésekbõl és az eltérésekbõl ki lehet következtetni, milyen fizikai folyamatok játszódtak le a korai Univerzumban. Az eddigi legnagyobb szimulációs modellel elért eredményeket a Nature közli.
Új eredmények az idõutazásról
Elvileg lehetséges, gyakorlatilag viszont kivihetetlen az idõutazás féregjáratokon keresztül, állítják egy friss tanulmány fizikus szerzõi.
Folyékony Világegyetem
Ismét együtt lépett a nyilvánosság elé az amerikai Brookhaven Nemzeti Laboratórium négy kutatócsoportja. Az anyag legelemibb összetevõire vonatkozó kísérleti adataik meglepõ eredményét hozták nyilvánosságra, miszerint a kvarkokból és gluonokból álló forró és sûrû anyagállapot nem gázként viselkedik, mint ahogy várták, hanem folyadékra emlékeztetõ tulajdonságai vannak.
Arany nanogömbök rákos sejtek ellen
Az orvosbiológiai laboratóriumokban születõ új felismerések azzal kecsegtetnek, hogy megoldható lesz a rosszindulatú daganatsejtek szelektív elpusztítása. A mai gyógyszerek egyelõre nem kellõen szelektívek, az elpusztítandó sejtek mellett egészséges sejteket is károsítanak. A majdani megoldáshoz a Melbourne-i Egyetem fizikus kutatói érdekes ötlettel járultak hozzá.
- címkék:
- Jéki László
- arany
- gyógyszer
- Címkefelhõ »