jegybank
címke rss- kapcsolódó címkék:
- MNB
- devizapiac
- kamat
- euró
- alapkamat
- legfrissebb
- legrégebbi
Nincs kamatcsökkentés Európában
A rekordértékű inflációt veszélyesebbnek vélik az Európai Központi Bank döntéshozói a gazdaság stabilitására, mint a növekedés ütemének lassulását, ezért csütörtökön változatlanul hagyták a jegybanki alapkamatot a valutaunióban, ami így továbbra is 4,5 százalékos - közölte a Bloomberg hírügynökség.
Szakértők szerint őszre lenyomja az inflációt az erős forint
Az infláció mérséklődését jelezte előre az összes előadó a forint erősödésével összefüggésben egy csütörtöki konferencián. Az árindex lejtmenetének kezdetét nagy szórással, 2-6 hónap közötti időpontra tették azon a rendezvényen, amelyet a sávszélesítés hatásairól tartott a Budapesti Árutőzsde, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Külkereskedelmi Szövetség.
A Balkánon is várják az eurót
Az euró bevezetése nem csupán az eurózóna országaiban ró komoly feladatot az eseménnyel kapcsolatban lévő szervekre: bankokra, pénzváltókra, automaták üzemeltetőire vagy pénzszállító cégekre. Egyes becslések szerint a forgalomban lévő német márkabankjegyek harmada-fele külföldön, elsősorban a Balkánon található, biztos adattal azonban még a német jegybank sem szolgál. Az átállásból eredő bizonytalanságot leginkább talán a balkán utcai pénzváltói várják.
Az Üzleti Negyed élelmiszer-kosara 20 százalékkal drágult egy év alatt
Az Üzleti Negyed az elmúlt egy évben folyamatosan nyomon követte az alapvető élelmiszerek árának alakulását a legnagyobb hipermarketekben. A kéthetente frissülő áradatbázis az akciós termékek árait is tartalmazta: a bevásárlókosár átlagára így is 20,17 százalékkal drágult egy év alatt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint májusban, éves összevetésben 17,8 százalékkal drágultak az élelmiszerek. A jegybank közelmúltban bevezetett, új monetáris politikája elsősorban a forint felértékelődésén keresztül kívánja mérsékelni az inflációt, ami az élelmiszerárakra nem gyakorol jelentős hatást.
Jövőre egységes maginflációs mutató
A Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Nemzeti Bank új, egységes módszerrel számított maginflációs mutató kialakításáról állapodott meg - közölte kedden a jegybank. A megállapodás célja az eddigi - sokszor piaczavaró - gyakorlat megszűntetése.
Újabb amerikai kamatcsökkentés várható
Kamatcsökkentést vár az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szerdán kezdődő, kétnapos ülésétől a Bloomberg hírügynökség által megkérdezett elemzők mindegyike. A szakértők a vállalati profitfigyelmeztetések sokasága miatt úgy vélik, hogy a gazdaság mostani helyzete már több szempontból súlyosabb, mint az 1990-91-es recesszió idején volt.
Nem hisznek a cégek Járai inflációs terveinek
Gyökeresen eltér a gazdasági szakemberek véleménye abban, hogy reális-e a Magyar Nemzeti Bank inflációs célkitűzése. Az elemzők többsége kicsit magasabb inflációt vár, mint amit a jegybank előirányzott, a cégvezetők azonban jóval nagyobb pénzromlással számolnak.
Horvátország a súlyosan eladósodott országok közé tartozik
A horvát statisztikai hivatal adatai szerint az idei év első negyedében 4,2 százalékkal nőtt az ország GDP-je a tavalyi év hasonló időszakához képest. A horvát jegybank ugyanakkor közzétette, hogy az év első négy hónapjában az ország küladóssága mintegy 500 millió dollárral nőtt és április végén összesen 11,3 milliárd dollárt tett ki. Elemzők szerint Horvátország így a súlyosan eladósodott országok csoportjához került.
A vártnál kissé nagyobb volt a fizetési mérleg hiánya májusban
Az előzetes számítások szerint a folyó fizetési mérleg 128 millió euró hiánnyal zárt májusban, így az első öt havi deficit 469 millió euró volt - tette közzé a Magyar Nemzeti Bank kedden. Az elemzők átlagosan 111 millió euró folyó hiányt vártak májusra. Az MNB indoklása szerint a folyó fizetési mérleg májusi alakulásában az játszott döntő szerepet, hogy javult a szolgáltatások és romlott az áruk, a jövedelmek és a viszonzatlan átutalások egyenlege.
Ráfizet az agrárium a forint erősödésére
A forint erősödése, a kiviteli támogatások mérséklődése, valamint a termelési költségek és az értékesítési árak között mutatkozó különbség több mint 100 milliárd forintos veszteséget okoz a hazai élelmiszer-gazdaságban tevékenykedő vállalatoknak. A veszteség oroszlánrészét az agrárexport háromnegyedét lebonyolító élelmiszeripari vállalkozások könyvelhetik el, de a mezőgazdasági termelők is alaposan ráfizetnek. A veszteségek állami ellentételezése nélkül rövid távon likviditási problémákra, hosszabb távon pedig csődhullámra lehet számítani.