Jalsovszky Ügyvédi Iroda
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Dr. Csővári István
- adójog
- Dr. Harcos Mihály
- dr. Fehér Tamás
- dr. Bejó Ágnes
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Teraszáfa 2.0
Az adóhatóság a közelmúltban immár nyilvános iránymutatást tett közzé, amiben a lakásépítők legnagyobb megelégedésére finomított a teraszokat érintő álláspontján – hívta fel az Origó figyelmét a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Fehér Tamás.
Kér teraszt 22% áfáért?
Ez év január 1-jétől komolyan megnövelte a lakásépítési kedvet az, hogy egyes új lakások értékesítésének áfa-terhe 5%-ra csökkent – hívta fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. A kedvezmény többlakásos ingatlanok esetén lakásonként 150 m2, egylakásos lakóingatlanoknál pedig 300 m2 hasznos alapterületig vehető igénybe. Ugyanakkor a Nemzetgazdasági Minisztérium nemrég kiadott állásfoglalása nagyon tágan értelmezi a hasznos alapterület fogalmát, ami kellemetlen meglepetéseket is okozhat.
Ha teraszt is épít, sokat bukhat
Hatalmas bírságot kell fizetnie annak, aki új lakása építésekor nem számítja bele az alapterületbe a ház teraszát és a pincéjét is. Az új lakás építésekor fizetendő áfateher ugyan 5 százalékra csökkent, de azért vannak korlátok.
Jalsovszky: versenyjogi checklist M&A tranzakciókhoz
A cégvásárlások és összeolvadások számos versenyjogi buktatót rejtenek magukban. Erre világítanak rá a Gazdasági Versenyhivatal közelmúltbeli határozatai is, amelyekben a hatóság kétszer egymás után is többmilliós bírságot szabott ki a szabályok megszegőire. Az EU joggyakorlatához képest ez még mindig csak az út elejének tűnik – hívta fel az Origó figyelmét a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Kiadja a lakását? Van egy jó hírünk önnek
Kevés kellemetlenebb dolog létezik a világon, mint a nem fizető bérlőt kirakni az ingatlanból. Ráadásul sem a korábbi Ptk., sem annak bírói gyakorlata nem rendezte egyértelműen, hogy ilyenkor milyen összegű kártérítés illeti meg a bérbeadót. A jelenlegi Ptk. ugyan már szabályozza, hogy mit követelhet ilyenkor a pórul járt bérbeadó, a részletszabályok azonban korántsem kidolgozottak, és sok vitára adhatnak okot.
Vezetői felelősség újratöltve – cseberből vederbe?
Az új Ptk. két évvel ezelőtti bevezetése során legnagyobb vihart a vezető tisztségviselők felelősségének újraszabályozása kavarta. „Vihetik a főnök házát, ha a cég nem fizet” jellegű cikkek kerültek a címlapokra. A Ptk. júliustól várhatóan hatályba lépő módosítása változtat ugyan a felelősségi szabályokon, ám nem lehetetlen, hogy több problémát generál majd, mint amennyit megold – hívta fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Ez az ügyvezetők felelősségét is érinti
Az alig két éve, 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk. több rendelkezését is módosították arra hivatkozva, hogy azok a gyakorlati alkalmazásuk során nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.
Elmozdulás a transzferár-ítélkezésben
Késhegyre menő vitákat folytatnak az adózók az adóhatósággal a bíróságok előtt egyre gyakrabban zajló transzferár-vitákban. Míg a vitákból a múltban többnyire az adóhatóság került ki győztesen, a Fővárosi Bíróság egy legutóbbi ítélete utat mutat ahhoz, hogy az adózók hogyan tudják a jövőben eredményesen felvenni a küzdelmet a hatósággal szemben – tájékoztatott a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Belül tágasabb
Míg a nemzetközi gyakorlatban a munkavállalók motivációjának régóta alkalmazott módja a dolgozók tulajdonosi körbe való bevonása, addig ennek hazai elterjedését sokáig jogi és adózási akadályok korlátozták. Az adózási és jogi környezet elmúlt években bekövetkezett változásai azonban új lökést adhatnak a részvényprogramok itthoni elterjedésének – mutatott rá a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
A munkavállaló és az üzletrész
Magyarországon sokáig jogi és adózási akadályokba ütközött, hogy a vállalatok tulajdonrésszel motiválják a munkavállalóikat. Az elmúlt néhány év módosításai azonban új lendületet adhatnak annak, hogy elterjedjenek a részvényprogramok.
Teljesül-e, ami nem teljesült?
Régóta kérdése a közösségi áfa-rendszernek, hogy teljesítettnek minősül-e és ezért áfa-kötelezettséget keletkeztet-e egy olyan szolgáltatás, ahol ugyan az ellenértéket kifizették, de a szolgáltatás valamilyen okból elmaradt. A történet újabb fordulatát az Európai Bíróság (EUB) Air France–ügyben hozott ítélete adja, amely a fel nem használt jegyekre is áfa-kötelezettséget állapított meg. Nagy a bizonytalanság termékértékesítések esetén is, ahol a Kúria közelmúltbeli ítéletei jelenthetnek fogódzót – mutatott rá a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Megérné végiggondolni az áfa-kulcs leszállítását
Valószínűleg fájdalmas lenne lemondani a rendkívül magas áfakulcs miatt keletkező többlet költségvetési bevételekről, de talán megérné végiggondolni, mivel is járna az áfakulcs gyökeres, és az Európai Uniós áfakulcsok átlaga közelébe történő leszállítása – javasolta az Origónak a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Az új Ptk. zálogjogi szabályai – kidobásra ítélve?
Az MNB bejelentése nyomán nyilvánvalóvá vált a kormányzati elképzelés: az alig két éve hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv zálogjogi szabályai felülvizsgálatra szorulnak – hívta fel az Origó figyelmét a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Mindez eredménye annak, hogy az új zálogjogi szabályok némelyikére láthatóan negatívan reagált a hitelezési piac, ellentételezésként viszont az új szabályoknak nincs észlelhetően pozitív hatása.
Jalsovszky: Nemzetközi viszonylatban is soknak tűnik a 60-féle adó
A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőinek számításai szerint jelenleg 60 adófajta létezik Magyarországon. Az általános forgalmi adó 25 százalékban, a személyi jövedelemadó pedig 13 százalékban járul hozzá a központi adóbevételekhez, ugyanakkor az adók döntő többsége 1 százaléknál kisebb mértékű bevételt generál. Nemzetközi viszonylatban is soknak tűnik a 60-féle adó – mutatott rá dr. Fehér Tamás.
Liechtenstein a legális adótervezés új helyszínévé válhat (2. rész)
Adómentesség, anonimitás, kiszámítható és stabil jogszabályi környezet, fejlett pénzügyi rendszer – ez jellemezte évtizedek óta Liechtensteint, az adóelkerülők egyik legfőbb fellegvárát. Ahogy azonban Svájc a közelmúltban beadta a derekát a nagyhatalmaknak, Liechtenstein sem kerülhette el alpesi szomszédjának sorsát. Ezzel egyidejűleg viszont Liechtenstein a legális adótervezés új helyszínévé válhat – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Most a kétrészes írás második részét olvashatja, az első itt érhető el.
Liechtenstein a legális adótervezés új helyszínévé válhat (1. rész)
Adómentesség, anonimitás, kiszámítható és stabil jogszabályi környezet, fejlett pénzügyi rendszer – ez jellemezte évtizedek óta Liechtensteint, az adóelkerülők egyik legfőbb fellegvárát. Ahogy azonban Svájc a közelmúltban beadta a derekát a nagyhatalmaknak, Liechtenstein sem kerülhette el alpesi szomszédjának sorsát. Ezzel egyidejűleg viszont Liechtenstein a legális adótervezés új helyszínévé válhat – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Most a kétrészes írás első részét olvashatja.
Versenyjogi csalik – ki harap rájuk?
A közelmúltban bővült a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eszköztára: a versenyhatóság bírságcsökkentésben részesítheti azon vállalkozásokat, amelyek hozzájárulnak az eljárások gyors vagy hatékony lezárásához, valamint ösztönzőkkel kívánja rábírni a piaci szereplőket arra is, hogy versenyjogi megfelelőségük érdekében érdemi lépéseket tegyenek. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője szerint kérdéses persze, hogy ezek a lehetőségek mennyire fogják beváltani a hozzájuk fűzött reményeket.
Jalsovszky: ingyenes, de mégis drága
A társaságiadó-törvény jelenlegi szabályai akadályokat gördítenek a külföldi személyek részére történő ingyenes eszközátadások elé, az Európai Bíróság nemrégiben napvilágot látott ítélete alapján azonban feltételezhető, hogy a magyar szabály ellentétes az európai joggal – hívta fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Jalsovszky: Luxemburg lekerül a térképről?
A Luxemburg és Magyarország között kötött kettős adóztatási egyezmény módosítása miatt a jövőbeni magyar ingatlanügyletek már nem luxemburgi cégstruktúrán keresztül kerülnek majd megvalósításra – hívta fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Csővári István szerint gyorsan kell cselekedniük viszont azon vállalkozáscsoportoknak is, amelyek magyarországi ingatlanbefektetéseik tekintetében jelenleg luxemburgi struktúrákat alkalmaznak.
Jalsovszky: a nap, amikor a bérlet pénzügyi lízinggé vált
A jogi szakma évtizedes vágyát telesítette az új Ptk., amikor a nevesített szerződések közé beemelte a pénzügyi lízinget – hívta fel az Origó figyelmét a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Az új szabályozás azonban számos olyan elemet tartalmaz, amelyek mind adózási, mind jogi szempontból nem várt meglepetést okozhatnak az óvatlan gazdasági szereplők számára – figyelmeztetett ugyanakkor dr. Gyimesi Péter.
Eddig tartott a Luxemburg-Magyarország adókedvezmény
A Luxemburg és Magyarország közötti kettős adóztatási egyezmény módosítása miatt a magyar ingatlanügyleteket a jövőben nem érdemes luxemburgi cégstruktúrán keresztül megvalósítani. Magyarország ugyanis meg fogja adóztatni a luxemburgi cégek által végrehajtott magyarországi társaságértékesítéseket, ha a társaság eszközeinek többsége magyarországi ingatlanból áll.
Retteghetnek az agrárkartellek?
A versenytörvény 2015. szeptember 1-jén hatályba lépett módosítása révén a Gazdasági Versenyhivatal ismét saját hatáskörben alkalmazhat szankciót az agrártermékeket érintő versenykorlátozó megállapodások feltárásakor. Várható, hogy ennek eredményeként a Versenyhivatal ismét aktívabban fog vizsgálódni az mezőgazdasági szektorban – hívta fel az Origó figyelmét dr. Bassola Bálint, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda versenyjogra specializálódott ügyvédje.
A láncügyletek vizsgálata az adóellenőrzések kiemelt területe
Az adóhatóság gyakorlatában a láncügyletek valamiféle magasabb szervezettséget és konspirációt sejtető ügyleteknek minősülnek és ezért az ilyen jellegű ügyletek vizsgálata az adóellenőrzések kiemelt területe – mondta el az Origónak a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Újra támadhatók a láncügyletek
Az adóhatósági ellenőrzésben mindig is kiemelt szerep jutott a láncügyleteknek. Néhány éve az Európai Bíróság egy döntése óta sok tekintetben nehezebb ilyen vizsgálatokat folytatni, ám a közelmúltban az adóhatóság láthatóan újra felvette a kesztyűt, és úgy próbál eljárni a láncügyletek szereplőivel szemben, hogy közben az Európai Bíróság próbáját is kiállja.
Fogd a pénzt és... maradj! (2. rész)
Az Állami Számvevőszék nemrégiben közzétett megállapításaira reagálva az adóhatóság szigorított végrehajtási gyakorlatán, és amint módja van rá, azonnal beszedi az adózóktól a neki járó adóforintokat – értesült az Origó a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőjétől. Dr. Fehér Tamás kétrészes írásának második részét olvashatják.
Fogd a pénzt és... maradj! (1. rész)
Az Állami Számvevőszék nemrégiben közzétett megállapításaira reagálva az adóhatóság szigorított végrehajtási gyakorlatán, és amint módja van rá, azonnal beszedi az adózóktól a neki járó adóforintokat – értesült az Origó a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőjétől. Dr. Fehér Tamás kétrészes írásának első részét olvashatják.
Ami az enyém, az a tiéd is - vételi opció a társaság tagjai között
Társaságok tagjai között gyakori üzleti megoldás vételi jog (úgynevezett opció) kikötése, amely számos üzleti érdeket képes támogatni. Több jogi korlát nehezíti azonban ilyen jellegű opció kikötését, amelyre a feleknek figyelniük kell, ha az esetleges csapdahelyzeteket el akarják kerülni – figyelmeztetett a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Könnyebb lesz az árkartell áldozatainak a kártérítése
A közelmúltban közzétett európai uniós irányelv révén könnyebben és hatékonyabban érvényesíthetik kártérítési igényeiket a versenyjogi jogsértéseket elszenvedő vállalatok és fogyasztók. Ráadásul, valószínűleg az eljárások további elhúzódásától sem kell tartani – hangsúlyozta az Origónak a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Nem mind bérlet, ami ingatlanhasználat
Az Európai Bíróság közelmúltban napvilágot látott ítélete fogódzót nyújt az ilyen helyzetek értelmezésére – hívta fel az Origó figyelmét a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
A kincs, ami van – a szoftvercégek többsége nem él az őket megillető adókedvezménnyel
A szoftverfejlesztésre szakosodott cégek rendkívül kedvező adóztatás alá esnek a társasági adó mai rendszerében, ráadásul bevételeik után helyi iparűzési adót sem kell fizetniük. A legmeglepőbb azonban az, hogy a kedvezményekről az érintett cégek többsége nem is tud.
Tényleg mindent szabad, ami nem tilos?
Olykor törvényadta lehetőségünk van eltérni egyes rendelkezésektől a vállalati működésben – természetesen korlátok között. Még a szakemberek sem látnak teljesen tisztán abban, melyek ezek, de bizonyos szabályokról már most el lehet dönteni, a fekete, a szürke vagy a teljesen tiszta zónába tartoznak.
Testvérek közt is – újabb bonyodalmak a kkv-definíció értelmezésében
Az elnagyolt és kidolgozatlan szabályrendszer miatt már évek óta problémát jelent annak értelmezése, hogy egy adott vállalkozás kis- és középvállalkozásnak (kkv) minősül-e vagy sem – mutatott rá egy létező problémára a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Fehér Tamás hangsúlyozta: ennek a kérdésnek a kkv-kat megillető különböző kedvezmények miatt igen komoly következményei vannak.
Rés a pajzson - nem mindenkit ér utol a reklámadó
A Parlament által elfogadott újabb ágazati különadó, a médiaszolgáltatók reklámozási bevételét megadóztató úgynevezett reklámadó a jogalkotó eredeti elképzelésével szemben mégsem ér el minden, megadóztatni kívánt piaci szereplőt – mutatott rá a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Barta Péter kiemelte: komoly aggályok merülnek fel az adó uniós megfelelőségével kapcsolatban is.
Tudomány vagy áltudomány? – K+F tanulmányok a NAV célkeresztjében
2012-ig a vállalkozások az általuk megrendelt K+F tevékenység költségét levonhatták a fizetendő innovációs járulék összegéből. Ez a vállalkozásokat arra ösztönözte, hogy a fizetendő járulék összege erejéig elemzéseket rendeljenek meg és ezáltal a fizetendő adójukról lényegében maguk rendelkezzenek. Nem meglepő módon, ezen évek során a komoly és tudományos jellegű kutatásokon túl sok esetben kevésbé megalapozott tanulmányok is születtek, amelyek mögött nem állt valódi kutatás-fejlesztési tevékenység – hívta fel az Origó figyelmét a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Automatikus banki adatszolgáltatás: szorul a hurok az offshore cégek körül?
Az Európai Unió Megtakarítási Irányelvének napokban elfogadott módosítása alapján 2017-tól a tagállami pénzintézetek kötelesek lesznek az offshore cégek bankszámlái mögötti magánszemély tulajdonosokat is azonosítani és a róluk begyűjtött információt hazai adóhatóságaiknak megküldeni – hívta fel az Origó figyelmét a nagy horderejű változásokra a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Csővári István valószínűsítette, hogy mindezen változások lényegesen szűkíteni fogják a vagyonok eltitkolásának a lehetőségét.
Nem fizet a NAV: újabb uniós eljárás a láthatáron? (2. rész)
A visszaigényelt áfa-összegek késedelmes kiutalása rendkívüli terhet jelent a hazai vállalkozásokra, gyakran előfordul, hogy a vállalkozás teljes pénze bennragad a NAV-ban és a vállalkozásnak hitelt kell felvennie a működése finanszírozásához. Az áfa-kiutalásokat megelőző NAV ellenőrzések, jóllehet, bizonyos fokig indokolják a kiutalások késedelmét, a gyakorlatban sokszor évekig elhúzódó ellenőrzések miatti kiutalási késedelmek semmiképpen nem felelnek meg az európai uniós előírásoknak – mutatott rá a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője egy létező, jelentős problémára. Dr. Harcos Mihály szerint csak idő kérdése, hogy ennek okán a NAAV-nak ...
Offshore cégek: amikor a hátsó ajtón jön be a NAV (4. rész)
Mi az igazság az offshore társaságokra vonatkozó, gyakran túlfűtött híradásokban? Lehet-e offshore cégeket adóstrukturálás céljából legálisan is használni, vagy az „offshore halála” ténylegesen eljött? A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője háromrészes írásában időszerű válaszokat ad ezekre a kérdésekre. Dr. Csővári István egyúttal néhány, az offshore cégekkel kapcsolatos tévhitet is eloszlat. Most a negyedik, befejező részt olvashatja, az első, a második és a harmadik is elolvasható.
Nem fizet a NAV: az adóhatóság az ország legnagyobb adósa? (1. rész)
A visszaigényelt áfa-összegek késedelmes kiutalása rendkívüli terhet jelent a hazai vállalkozásokra, gyakran előfordul, hogy a vállalkozás teljes pénze bennragad a NAV-ban és a vállalkozásnak hitelt kell felvennie a működése finanszírozásához. Az áfa-kiutalásokat megelőző NAV ellenőrzések, jóllehet, bizonyos fokig indokolják a kiutalások késedelmét, a gyakorlatban sokszor évekig elhúzódó ellenőrzések miatti kiutalási késedelmek semmiképpen nem felelnek meg az európai uniós előírásoknak – mutatott rá a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője egy létező, jelentős problémára. Dr. Harcos Mihály szerint csak idő kérdése, hogy ennek okán a NAAV-nak ...
Offshore cégek: korlátok és buktatók (3. rész)
Mi az igazság az offshore társaságokra vonatkozó, gyakran túlfűtött híradásokban? Lehet-e offshore cégeket adóstrukturálás céljából legálisan is használni, vagy az „offshore halála” ténylegesen eljött? A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője háromrészes írásában időszerű válaszokat ad ezekre a kérdésekre. Dr. Csővári István egyúttal néhány, az offshore cégekkel kapcsolatos tévhitet is eloszlat. Most a harmadik részt olvashatja, az első és a második rész itt és itt érhetőek el.
Offshore cégek: a klasszikus társaságok első napja (2. rész)
Mi az igazság az offshore társaságokra vonatkozó, gyakran túlfűtött híradásokban? Lehet-e offshore cégeket adóstrukturálás céljából legálisan is használni, vagy az „offshore halála” ténylegesen eljött? A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője négyrészes írásában időszerű válaszokat ad ezekre a kérdésekre. Dr. Csővári István egyúttal néhány, az offshore cégekkel kapcsolatos tévhitet is eloszlat. A második részt most olvashatja, az első itt érhető el.
Offshore cégek: a kincses szigetek veszedelmei (1. rész)
Mi az igazság az offshore társaságokra vonatkozó, gyakran túlfűtött híradásokban? Lehet-e offshore cégeket adóstrukturálás céljából legálisan is használni, vagy az „offshore halála” ténylegesen eljött? A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője négyrészes írásában időszerű válaszokat ad ezekre a kérdésekre. Dr. Csővári István egyúttal néhány, az offshore cégekkel kapcsolatos tévhitet is eloszlat. Az első részt most olvashatja.
Eltitkolt pénzek nyomában: van-e még menekülési útvonal a külföldön tartott vagyonok számára?
Közelmúltbeli bejelentései szerint a pénzügyi kormányzat újabb adóügyi információcserét lehetővé tévő egyezmények megkötését tervezi számos, jól ismert adóparadicsommal és közkedvelt offshore központtal – hívta fel az Origó figyelmét a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Egy nagy vihart verő politikai ügy kapcsán pedig egyre többet hallunk arról, hogy már a banktitok utolsó európai bástyáiként számon tartott Ausztriából és Svájcból is szivároghatnak információk – utalt a Simon-ügyre dr. Szudoczky Rita. Az egyik központi kérdés pedig az, hogy mit is jelentenek ezek a hírek az adózókra nézve, a gyakorlat nyelvére lefordítva?
A jogalkotó és a bíróság egyetért – a NAV magára magad?
Pert vesztett az adóhatóság az év végi transzferár-korrekciók áfa-kezeléséhez kapcsolódó ügyben. A bíróság kimondta, hogy az év végi árkorrekció az év során lezajlott ügyletekhez kapcsolható, ezért azokkal azonos áfa-kezelés alá esik – mondta el az Origónak a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Az ítélet jelentősége túlmutat az egyedi ügyön, mert kiderült: a NAV álláspontjával ellentétben a bíróságok is azt a logikát követik, amely a hasonló ügyletek számviteli kezelésére vonatkozó legutóbbi törvénymódosításokban megjelent – hangsúlyozta dr. Harcos Mihály.
Bolti kiskereskedelmi különadó: az uniós döntés után a magyar bíróságon a sor
A nagy nyilvánosságot kapott Hervis-ügyben a héten az Európai Unió Bírósága ítéletet hozott, és azt vizsgálta, hogy hátrányos megkülönböztetést tartalmaz-e külföldiekkel szemben a 2010-ben bevezetett és azóta már megszüntetett bolti kiskereskedelmi különadó. A döntés folytán jelenleg a magyar bíróságra várnak az érintettek, vajon, milyen következtetésekre juthat az ítélkező fórum – tudta meg az Origó a Jalsovszky Ügyvédi iroda szakértőjétől.
Hősök vagy árulók? – új törvény szabályozza a whistleblowingot
A „whistleblowing”, azaz a szervezeten belüli visszaélések bejelentése számottevő múltra tekint vissza az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban. Ezekben az államokban már korábban kidolgozták az arra vonatkozó szabályokat, hogy a munkavállalók miként jelenthetik munkáltatóiknak a munkahelyükön felfedezett anomáliákat. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértői rámutattak: az elmúlt évek során több amerikai és európai nemzetközi nagyvállalat próbálta a már korábban kialakított és jól működő whistleblowing rendszerét magyar leányvállalatainál is bevezetni. A megfelelő jogi háttér hiánya miatt azonban ezek a próbálkozások gyakran jjelentős ...
Rugalmasabbá válnak a kockázati tőkebefektetés szabályai (1. rész)
A márciusban hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv nem csupán új polgári kódex, hanem a társasági jogi szabályokat is módosítja – hívta fel a figyelmet az Origó háromrészes sorozatában a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Bejó Ágnes rámutatott: ezzel egyidejűleg márciustól a társasági jogi szabályokat is áthatja a Ptk. általános, megengedő jellege, és innentől kezdve, bizonyos kivételektől eltekintve, a társaságok tagjai felhatalmazást kapnak arra, hogy a Ptk. társasági jogi szabályaitól eltérjenek és tagsági viszonyaikat a maguk elképzelése szerint szabályozzák. Most az első részt olvashatják.
Kockázati tőkebefektetések: a határ a csillagos ég? (2. rész)
A márciusban hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv nem csupán új polgári kódex, hanem a társasági jogi szabályokat is módosítja – hívta fel a figyelmet az Origó többrészes sorozatában a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Bejó Ágnes rámutatott: a jelenlegi Gt. mereven meghatározza egy társaság szervezeti felépítését, eltérést nem engedő módon nevesíti az egyes szervek felépítését és hatáskörét. Ez a merevség sokszor akadályozta a múltban a befektetők által kialakítani kívánt társasági irányítási viszonyokat. Most a második részt olvassa, az első rész itt érhető el.
Kockázati tőkebefektetések: már a jövő sem régi (3. rész)
A márciusban hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv nem csupán új polgári kódex, hanem a társasági jogi szabályokat is módosítja – hívta fel a figyelmet az Origó többrészes sorozatában a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Bejó Ágnes a sorozat befejező részében hangsúlyozta: az új Ptk. számos további olyan rendelkezést tartalmaz, amely befolyásolni fogja a kockázati tőkebefektetések jogi struktúráját. Az első és második rész itt olvasható.
A tartós befektetési számla egy rés a hálón?
A személyijövedelemadó-törvényt lényegében úgy is fel lehet fogni, mint egyfajta hálót a magánszemély körül, és ez a háló csak akkor engedi jövedelem átjutását, amennyiben az már adóztatásra került. Ám ezen a hálón – hívták fel az Origó figyelmét a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértői -, egy viszonylag nagy rést keletkeztetett a 2010-től bevezetett tartós befektetési számla (TBSZ), amely nem véletlenül vált igen kedvelt megtakarítási formává.
Komoly veszélyben az adótervezési lehetőségek?
Több, Magyarországon keresztül megvalósított adótervezési lehetőségnek is véget vethet az a döntés, ha az Európai Tanács elfogadja az Európai Bizottság napokban beterjesztett javaslatát az úgynevezett „Anya- és Leányvállalati irányelv” módosítására – hívta fel az Origó figyelmét a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Az irányelv tervezett módosítása közvetlenül ugyan nem érinti Magyarországot, ám mégis hátrányosan befolyásolja azon struktúrákat, amelyekben egy magyar társaság éppen az adóoptimalizálási cél miatt vesz részt – prognosztizálta dr. Jalsovszky Pál.