Jakabffy Éva

címke rss

Kék bolygó, zöld jövő: mennyire zöldek a megújuló energiák?

A megújuló energiákban rejlő lehetőségeket bemutató cikksorozatunk második részében egy igen részletes és objektív módszer, az életciklus-elemzés alapján tekintjük végig, mennyire zöldek a megújuló energiafajták, mennyire és milyen módon terhelik a környezetet. Áttekintésünket a Science et Vie című tudományos-ismeretterjesztő lap írásai alapján készítettük, az Energetikai Szakkollégium Egyesület segítségével.

Kék bolygó, zöld jövő - mennyit érnek a megújuló energiák?

Tudomány2008.04.22, 09:49

Ketyeg a klimatikus óra, fogynak a kőolajtartalékok, miközben az emberiség energiaigénye növekszik. Merre van a kiút? Sokan a megújuló energiákra voksolnának, hiszen ezek gyakorlatilag kimeríthetetlenek, és a legtöbb formájuk nem jár széndioxid-kibocsátással. Kis utánaszámolással azonban sajnos kiderül, hogy - legalábbis a közeli jövőben - nem tudnak a kívánt mértékben hozzájárulni az emberiség energiaszükségleteinek kielégítéséhez. A Föld napjára a Science et Vie című tudományos-ismeretterjesztő lap írásai alapján készítettük áttekintésünket, az Energetikai Szakkollégium Egyesület segítségével.

A beleinkkel gondolkozunk? - Az undor eredete és kisiklása

Tudomány2007.08.05, 08:39

Honnan ered az undor, ez az egyetemes emberi érzés, amelynek arckifejezése a világon mindenütt egyforma? Miért más az állati és az emberi undor? Mi a kapcsolat az undor és a moralitás, az undor és a politikai beállítottság közt? E kérdésekre keresi a választ egy pszichológusokból és agykutatókból álló tudóscsoport, amely a Nature-ben foglalta össze eddigi eredményeit.

Anya csak egy van, apa egy sincs: szűznemzés cápáknál

Tudomány2007.06.06, 08:41

Néhány évvel ezelőtt utódot hozott létre egy nőstény pörölycápa egy floridai állatkertben anélkül, hogy hímmel találkozott volna. A szenzációt keltő esettel kapcsolatban brit és amerikai kutatók végeztek genetikai vizsgálatokat, s ezek most kimutatták a szűznemzés tényét. A felfedezés kapcsán azonban aggályaiknak is hangot adnak: a nem kis részben kihalás által fenyegetett cápafajok számára nem lenne kedvező, ha körükben általánossá válna a szexuálisról aszexuális szaporodásra való áttérés.

Veszélyes nagyra nőni

Tudomány2007.05.29, 00:21

Az evolúció könyörtelenül kiküszöböli az egy tonna feletti ragadozókat - állítja egy londoni zoológus kutatócsoport. Számításaik azt mutatják, hogy az ilyen nagy tömegű húsevő emlősöknél a zsákmányszerzésre fordított energia már meghaladja a zsákmány elfogyasztásából nyerhető energiát. Továbbá arra is rávilágítanak, miért fenyegeti különösképpen a nagyragadozókat a kihalás veszélye.

Enciklopédia az életért

Tudomány2007.05.23, 10:56

Alapítványok, neves kutatóintézetek és az élővilág sorsa iránt elkötelezett laikusok fognak össze azért, hogy tíz éven belül elkészüljön a ma ismert körülbelül 1,8 millió élő faj webes enciklopédiája. Az Encyclopedy of Life (EOL, az Élet Enciklopédiája) című program kezdeményezője, E. O. Wilson és harvardi kutatócsoportja a Humán Genom Projekthez hasonló horderejűnek ítéli a valóban nagyszabású tervet.

Nem viccből nevetünk

Tudomány2007.05.17, 14:57

Elméletalkotók sora - köztük Platón, Arisztotelész, Hobbes, Kant, Schopenhauer és Freud - kutatta a nevetés okát, ám a tudomány legújabb eredményei szerint mindannyian rossz nyomon jártak. Ők ugyanis a humorból indultak ki, miközben nevetésünk oka legtöbbször cseppet sem vicces. Nevethetünk például azért, hogy baráti érzéseinket fejezzük ki, vagy azért, mert alárendelt pozícióba kerültünk.

Jelentés a genetikailag módosított frontvonalról

Tudomány2007.04.17, 09:09

Tíz év óta vannak forgalomban a világon genetikailag módosított (gm) növények. Az első ilyen növényt 1984-ben állították elő; mára összes termőterületük túllépte a 100 millió hektárt, termesztőik száma pedig a 10 milliót. A technológia a fejlődő országok kisebb gazdaságaiban terjed a leggyorsabban, ahol a szegénység enyhítését várják tőle. Eközben Magyarország továbbra is igyekszik fenntartani a gm-mentes ország státuszát.

Hogyan látjuk magunkat a jövőben?

Tudomány2007.04.16, 07:27

Jövőbe látni ugyan nem tudunk, de a jövőben látni magunkat mindannyiunk képessége - olyan emberi vonás, amelyben lehet, hogy egyetlen másik fajjal sem osztozunk. Amerikai kutatók először vizsgálták képzeletünk e rendkívüli teljesítményét az agykutatás legkorszerűbb módszereivel.

Alvás nélkül elveszhetnek a memórianyomok

Tudomány2007.03.05, 13:53

Amerikai kutatók azt vizsgálták, hogyan hat a hosszan tartó alvásmegvonás azokra az agyi funkciókra, amelyek az emlékek tárolásáért, így a tanulásért felelősek.

A "világvégén" készülnek a világvégére - globális vetőmagbank épül

Tudomány2007.02.16, 13:03

A norvég kormány nyilvánosságra hozta egy "ultramodern és szuperbiztos" nemzetközi vetőmagtároló tervét, amelyet a Jeges-tengerben található szigetcsoport, a Spitzbergák egyik szigetén, egy hegy gyomrában építenek meg. A magbankba az összes ország szinte minden élelmiszernövény-vetőmagjából szállítanak majd mintákat, várhatóan a jövő év elejétől.

Három Földre lehet szükségünk 2050-re

Tudomány2007.02.06, 15:34

Az emberiség történetében példátlan természetpusztításról ad számot a WWF nemzetközi természetvédő szervezet által készített 2006-os Élő Bolygó Jelentés. A jelentés szerint a túlfogyasztás következményeként a gerinces fajok mintegy harmada tűnt el az utolsó három évtizedben, a Föld erőforrásai pedig egyre inkább kimerülőben vannak.

Hang alapján képet alkotnak a kutyák

Archívum2007.01.18, 19:46

Gazdájuk hangját hallva a kutyák már látják is maguk előtt annak képét - állítják japán kutatók kísérleteik alapján. Ez első olyan eredmény, amely szerint az emberen kívül más faj is rendelkezik ezzel a képességgel.

Bioenergia - Európa jövője?

Tudomány2007.01.14, 14:21

Mennyi bioenergiát termelhet az Európai Unió a környezet további terhelése és károsítása nélkül?  Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) jelentése alapján a bioenergia 2010-ben az összes energiaigény 12 százalékát, 2030-ban pedig már 15-16 százalékát jelentheti, a jelenlegi 4 százalékkal szemben.

A kígyóknak köszönhetjük éleslátásunkat

Archívum2006.11.10, 10:10

Könyveket olvasni vagy pláne az internetet böngészni a legtöbb mai ember kedvenc foglalatossága. Nem is gondolnánk, hogy a kígyók nélkül erre aligha lennénk képesek. Legalábbis azon új elmélet szerint, amely egyenesen azt állítja: a kígyók fenyegetése okán alakult ki őseinknél a közelre való kitűnő látás.

Zöld tüzek, zöld terror

Tudomány2006.10.21, 09:30

Mi késztethet arra környezetvédőket, hogy laboratóriumokat gyújtsanak fel? Emma Marris, a Nature tudósítója a radikális zöldek indítékait vizsgálja. E csoportokat az FBI egyenesen "terroristának" minősíti.

Misztikus idegpályák

Tudomány2006.09.19, 16:52

Apácák agyát vizsgálva kiderült, hogy a misztikus élmény felidézése egy egész sor agyterület működésbeli változásához kötődik. Az eredmény cáfolja az egyetlen "Isten-központ" elképzelést.

Hogyan talál haza a hangya a sivatagban?

Archívum2006.07.13, 09:24

A lapos, homokos tájon nem sok útjelző akad. Az illatnyomok a sivatagi forróságban hamar eloszlanak. A szaharai sivatagi hangya meglepő eszközt fejlesztett ki e feladat megoldására: egy beépített "lépésszámlálót", amellyel pontosan meg tudja becsülni a távolságot.

Van egy második agyunk

Archívum2006.07.08, 23:55

Nem csupán az idegsejtjeinkkel gondolkozunk, hanem az agy úgynevezett csillagsejtjeivel is. A felfedezés új fényben világítja meg elménk működését - a mindennapi értelmi tevékenységektől a zseniális felfedezésekig -, és számos agyi betegség okainak mélyebb megértésében, ezáltal újabb és hatékonyabb kezelési módszerek létrehozásában is segíthet.

Csúcstechnológia a beszédképtelenekért

Tudomány2006.04.19, 10:54

A Budapesten működő Segítő Kommunikációs Módszertani Központ célja az értelmileg ép, de máskülönben halmozottan sérült gyermekek és fiatalok fejlesztése. A növendékeknek leghumánabb képességük, a beszéd sincs birtokukban, és súlyos mozgáskorlátozottságuk miatt a süketnéma jelbeszédet sem tudják alkalmazni.

Becsomagolnak egy gleccsert

Archívum2005.04.15, 12:15

Földünkön leglátványosabb gleccserei közül számos a svájci Berni- és Valaisi-Alpokban található. Fogyatkozásuk megállítására különleges módszerrel kísérleteznek: a Gurschen-gleccsert a nyári szezonra PVC-habbal takarják le a napsugárzás ellen.

A halálközeli élmény harmóniája

Archívum2005.04.13, 13:30

Lehetséges-e, hogy valamiről egyre többet, mégis egyre kevesebbet tudunk? A halálról, vállalt vagy megtagadott hitünkről, önmagunkról?

Halálközeli élmények kutatása

Tudomány2005.03.30, 14:23

Paradox módon a halál lassan életeseménnyé válik: az újraélesztési technika fejlődésével eljuthatunk oda, hogy már nem lesz ritka eset, ha valaki élete során akár kétszer-háromszor is "meghal" és "feltámad". Egyre több kiadvány jelenik meg a halálközeli élményekről, amelyeket a legtöbb szerző abból a szempontból értékel, hogy azok miképpen hatnak az életre. Az egyik legfontosabb tapasztalat, hogy a halálközeli élmény túlélői számára a külső, társadalmi megítélés elveszti jelentőségét.

Robotmanökenek és cyber-dajkák az Expo 2005-ön

Tudomány2005.03.25, 11:46

Táncpartner, zenész vagy recepciós: kedvesek, életszerűek, szórakoztatók a világkiállítás mostani kedvencei a japán Ajcsiban.

Hű és hűtlen agyak

Archívum2005.03.22, 12:12

Megtalálták "a hűség génjét": amerikai kutatók új eredményei szerint egyetlen gén képes a pockok Don Juanját figyelmes, családszerető férjjé változtatni. Ez az első eset, hogy egy génterápiás eljárás megváltozatott egy komplex viselkedési mintázatot.

Elhallgatott mellékhatások

Tudomány2005.03.21, 12:23

Most derült ki, holott régóta ismert lehetne: bizonyos antidepresszánsokkal kezelt gyermekeknél az öngyilkossági hajlam kockázata nagyobb. A "rossz eredmények" elhallgatásának jelenségét a tudományos módszertan 'asztalfiók-problémának' nevezi, a franciák kifejezően 'littérature grise'-nek', szürke (szak)irodalomnak. Elsősorban olyan, gyógyszerekkel kapcsolatos klinikai vizsgálati eredményekről van szó, melyeket nem vertek nagydobra vagy egyáltalán nem is publikáltak.

A fájdalomcsillapítók krónikus fejfájást okozhatnak

Tudomány2005.03.21, 12:00

A fájdalomcsillapítók rendszeres és nagymértékű használata a központi idegrendszerben olyan változást idéz elő, amely a fejfájást krónikussá teheti.

Altruista baktériumok

Tudomány2005.03.17, 12:43

Hogyan magyarázzuk az altruizmus nem is ritka előfordulását az élővilágban? Az elméleteknek se szeri, se száma, de eddig még nem végeztek ezzel kapcsolatos kísérleteket. Egy angol kutatócsoportnak az a meglepő ötlete támadt, hogy baktériumokon vizsgálja az altruista viselkedést.

A mobilhasználat hatása a szervezetre

Tudomány2005.03.11, 12:26

Káros lesz-e a mobiltelefonok több évtizedes használata egészségünkre? Több tanulmány a rákkeltő hatásra hívja fel a figyelmet. Mások szerint a valós veszély értékeléséhez még nem áll rendelkezésünkre elegendő bizonyíték.

Segítség az epilepsziás agyműtétekben

Archívum2005.03.10, 14:34

Amerikai kutatók olyan matematikai modellt fejlesztettek ki, amellyel feltérképezhetőek, s így pontosabban behatárolhatóak azok az agyterületek, ahol az epilepsziás rohamok képződnek. A modell segítségével és továbbfejlesztésével csökkenhet a kockázata az epilepsziás műtétek után fellépő súlyos agyműködési zavarok létrejöttének.

Intelligencia-gének elbutulás ellen

Archívum2005.03.09, 12:28

Vajon az intelligensebbeket kevésbé fenyegeti az elbutulás veszélye? Egyes adatok erre utalnak. Az intelligencia-gének ezért is kerültek ismét a kutatások gyújtópontjába.

Előző
  • 1
Következő