ORIGO CÍMKÉK - II. Lajos magyar király

A szerencsétlen sorsú királyné, aki élete végéig gyászolt

Tudomány2021.09.15, 23:55

A házasságkötés mindig is a nagypolitika fontos eszközének számított a történelmi dinasztiák életében. Az uralkodóházak általában a királyi sarjak frigyével pecsételték meg a szövetségkötéseiket, de a dinasztikus házasságok fontos eszközei voltak a hatalmi befolyás kiterjesztésének is. A magas államérdek cseppet sem volt tekintettel az érzelmekre; az egymásnak kiszemelt főrangú fiatalok gyakran csak a templomi ünnepségen pillantották meg először egymást. A rideg államérdek pedig csak nagyon ritkán találkozott össze a szívbéli szerelemmel. A későközépkori dinasztikus házasságok történetében az egyik ilyen ritka kivétel volt az ifjú III. ...

Miért vesztettek a magyar seregek Mohácsnál?

Tudomány2021.09.01, 14:22

1526. augusztus 29-e, a mohácsi csatavesztés napja a magyar történelem egyik legfontosabb igazodási pontjának számít, ami mélyen beleivódott a kollektív nemzettudatba. Mohácsot egyaránt szokás a középkori Magyar Királyság végének, és a másfél évszázadig tartó török hódoltság kezdő taktusának tekinteni. A történelmi emlékezetben Mohács a gyászos, szégyenteljes kudarc szinonimájaként élt tovább, amelyért a Jagelló-kort, a széthúzást, a korabeli államvezetést és a csatára felsorakozott sereg vezéreinek alkalmatlanságát tette meg az utókor felelősnek. Ez a sommás ítélet azonban igaztalan, és nem felel meg a történelmi tényeknek sem. A mmohácsi ...

A drámai hazaszeretet feledésbe merült emléke: Szabács védelme

Tudomány2021.07.07, 21:37

Szabács védelme nemcsak a 16. század oszmánellenes harcainak, hanem a magyar történelemnek is az egyik leghősiesebb epizódja. A kereken ötszáz éve, 1521. július 7-én véget ért ostromban Logodi Simon bán és Torma András várkapitány, valamint végvári vitézeik az utolsó leheletükig küzdve tartották a rájuk bízott erősséget Szulejmán szultán nyomasztó túlerőben lévő seregével szemben. A védők közül senki sem volt hajlandó letenni a fegyvert a muszlim hódítók előtt, Logodi és Torma kapitányok, valamint ötszáz vitézük hősies harcban az életüket áldozták a hazáért. Amíg Drégely 1552-es ostroma, illetve Szondi György várkapitány és vitézeinnek ...

A mohácsi csata emlékparkja nyerte el az év emlékhelye díjat

Tudomány2021.06.20, 19:43

A mohácsi nemzeti emlékhely nyerte el idén a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) év emlékhelye díját. Az átadó ünnepség vasárnap, az emlékhelyek napján volt a Fiumei úti sírkertben, a rendezvényen megnyílt az Anonymus Projekt - Ligeti 150 című plakátkiállítás is. A mohácsi csatatér legkorszerűbb eszközökkel való feltárása jelenleg is zajlik, amit a sorsdöntő ütközet 500. évfordulójára terveznek befejezni.

Megoldhatja a mohácsi csata legnagyobb rejtélyét egy tömegsír

Tudomány2021.04.23, 22:31

A mohácsi síkon 1526. augusztus 29-én II. Lajos magyar király serege, és I. Szulejmán szultán oszmán hadai között lezajlott világtörténelmi jelentőségű összecsapás nem csak a későközépkori Magyar Királyságnak, hanem a korabeli Európának is a legnagyobb csatája volt. A magyar történelemben egyfajta igazodási pontnak számító mohácsi csatával kapcsolatban - annak ellenére, hogy viszonylag bőséges számban állnak rendelkezésre a korabeli források-, még számos fontos kérdés nyitottnak számít. Ilyen kérdés többek között, hogy hol lehetett az ütközet központja, vagy hol állt fel a keresztény és az oszmán hadrend, illetve, - ennek megfelelőeen ...

Ez volt a legutolsó királytemetés Székesfehérváron

Tudomány2020.09.15, 22:19

1540. szeptember 15-én utoljára gyűlt össze királytemetésre az udvartartás a magyar uralkodók ősi koronázó templomában, a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában. I. János temetésével nemcsak az utolsó nemzeti király szállt sírba, hanem a középkori Magyar Királyság is. A temetési szertartásra összegyűlt főurak, püspökök és nemesek aligha sejthették, hogy alig három évvel később fosztogató török katonák lármája fogja felverni a főhajó csendjét, akik rávetik magukat a királysírokra, megszentségtelenítve és szanaszét szórva a meghalt uralkodók földi maradványait.

Két rejtélyes helyszínt találtak a mohácsi csatatéren

Tudomány2020.09.03, 23:07

A mohácsi síkon 1526. augusztus 29.-én II. Lajos magyar király keresztény hadai, valamint Szulejmán szultán, az iszlám világ kalifájának muzulmán serege között lezajlott világtörténelmi jelentőségű ütközet 494. évfordulóján ünnepi megemlékezést tartottak a sátorhelyi emlékparkban. A 2017-ben elkezdett, a csatatér átfogó feltárását előkészítő monumentális projekt eddigi eredményei alapján bizonyos, hogy a sorsfordító csata képe többé már nem ugyanaz lesz, mint ami eddig volt. A megemlékezés szervezői az ünnepség után közös nyilatkozatban kezdeményezték, hogy 2026, a mohácsi csata közeledő 500. évfordulója legyen nemzeti emlékév. A kuutatási ...

Tudja-e, hogy milyen titkos társaságot rejt az Aranygyapjas rend?

Tudomány2019.10.29, 19:01

Nagy kérdés, hogy milyen alapvető hasonlóságot találhatunk II. Lajos, Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc, Andrássy Gyula, vagy épp II. Erzsébet brit királynő és Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörökös között. Valamennyien a keresztény hit védelmére esküdtek fel és ezzel kiérdemelték, hogy felvegyék őket az egyik legrégebbi és legnagyobb tekintélyű lovagrend tagjai közé. Az Aranygyapjas rendet Jó Fülöp burgundiai herceg alapította 1430. január 10-én Bruggében, a burgundi uralkodóház hírnevére, a Boldogságos Szűz és Burgundia védőszentje, Szent András apostol dicsőségére.

Egyszerűen összeroppant az uralkodás súlya alatt II. Lajos

Tudomány2019.10.03, 21:34

Az utolsó Jagelló-házi király születésének körülményei legalább annyira ellentmondásosak, mint a fiatalon trónra ültetett uralkodó egész élete, halála, és az utókor megítélése. II. Lajos koraszülöttként jött világra és csak apja, II. Ulászló kitűnő orvosainak köszönhetően maradt életben. Ha hihetünk a legendáknak, disznógyomorból készült inkubátorba tették, és bár életben maradt, egész életére kihatott gyermekkorának megannyi tragédiája. Személyisége, szellemi képességei, politikai törekvései és az ország megvédésére tett erőfeszítései a mai napig vita tárgyát képezik. Egyesek szerint szánalomra méltó, felelőtlen ifjú volt, míg másook ...

Újabb történelmi legenda dőlt meg: nem a Csele-patakba veszett II. Lajos király

Tudomány2019.08.31, 12:42

Egyértelműen kizárható, hogy II. Lajos magyar király az 1526. augusztus 29-én délután három óra körül elkezdődött mohácsi csata összeomlása után, - amikor többedmagával próbált elmenekülni a csatatérről-, a Csele-patakba fulladt volna, mint ahogy az a köztudatban él, illetve a történelemkönyvekben is szerepel – erre az eredményre jutott a csatatér feltárását végző, Fodor Pál és Pap Norbert professzorok által vezetett kutatócsoport. Az egykori csatatér feltáratlan titkait a legkorszerűbb technológia bevetésével, és egy merőben új, multidiszciplináris kutatási módszer alkalmazásával vizsgáló csoport vezetői szerint, a magyar történeleem ...

Kutatók állítják, nem úgy halt meg II. Lajos király, ahogy eddig hittük

Life.hu2019.08.28, 20:32

Minden valószínűség szerint nem a Csele-patakban lelte halálát az 1526-os mohácsi csata után II. Lajos magyar és cseh király, hanem a Duna mellékágában – állítják a korábban a szigetvári Szulejmán-sírkomplexumot is feltáró szakemberek.

Egy halálos kézcsók Mohács mezején lehetett a belső autonómia ára

Tudomány2019.05.18, 20:24

A mai napig nincs egyetértés abban, hogy Szapolyai Jánost szuverén és nemzeti királynak vagy török vazallusnak tekintsük. Az utolsó magyar – azaz nem Habsburg – uralkodó szélsőséges megítélése hangnemében Ferenc Józsefével és Szent Istvánéval vetekszik. Egyszerre tekintik a mohácsi csatából való távolmaradása miatt az ország árulójának, illetve az álnok Habsburgokkal szemben álló magányos és tragikus hősnek. Ami biztosnak tűnik, hogy I. János a súlyos magyar vereséggel záruló mohácsi csata után, II. Lajos király halálával került trónra, amit később csak Szulejmán szultán segítségével sikerült megtartania. Halála után az ország 150 éévre ...

Karnyújtásnyira vagyunk a mohácsi tömegsírok megtalálásától

Tudomány2019.04.18, 23:12

A magyar történelem és a későközépkori Európa egyik legnagyobb és legfontosabb ütközetével, az 1526. augusztus 29-én Mohács közelében II. Lajos magyar és cseh király, valamint Szulejmán oszmán szultán hadai között lezajlott csatával kapcsolatosan még mindig sok a megválaszolatlan kérdés, szemben az általános közvélekedéssel. A csatatér nemrég elkezdett átfogó kutatási projektjének máris megvannak az első nagy, és sok szempontból tabudöntögető eredményei, amelyekről a kutatásvezetők közül Pap Norbert Mohácson adott tájékoztatást kedden, Fodor Pál pedig az aktuális tervekről nyilatkozott exkluzívan portálunknak.

Máig titokzatos homály fedi II. Lajos király halálának körülményeit

Tudomány2019.04.12, 21:53

A mohácsi csata, a magyar történelem egyik legjobban ismert ütközete választóvonalnak számít a hazai históriában. A mohácsi vész egyebek mellett azért emelkedik ki történelmünk más hadi eseményei közül, mert nem volt még egy olyan csata, amelyben annyira érzékeny veszteség érte volna a Magyar Királyság politikai vezető rétegét, mint a Mohács melletti síkon 1526. augusztus 29.-én lezajlott ütközetben. Mohácsnál a magyar királyi haderő megrendítő vereséget szenvedett Szulejmán szultán és Ibrahim pasa nagyvezír hadaitól; odaveszett mindkét fővezér, Tomori Pál kalocsai érsek és Szapolyai György szepesi gróf, Szalkai László esztergomi érrsek ...

Hollószárnyain lebegett feletted a zordon enyészet – Beszélni kezd a mohácsi csatatér

Tudomány2018.12.18, 19:46

Nemrég jelentették be, hogy az a kutatócsoport, amely a közelmúltban Szigetvár határában megtalálta Szulejmán szultán türbéjét, és a köré épült oszmánkori település romjait, hozzákezdett a mohácsi csatatér tájrekonstrukciós feltárásához, aminek máris megvannak az első eredményei. Ennek nyomán, Pap Norbert professzor szakavatott vezetésével jártuk be a „hős vértől pirosult gyásztért", a magyar történelem és a késői középkor egyik legjelentősebb ütközetének legendás helyszínét.

Nem ott zajlott a mohácsi csata, mint ahol eddig vélték

Tudomány2018.11.17, 07:52

Az 1526. augusztus 29-én lezajlott mohácsi csata a hazai történelmi emlékezet meghatározó eseményének számít. Mohács a magyar történelem egyfajta viszonyítási pontjává nőtte ki magát a csatát megelőző és az azt követő korszak megítélésben. Annak ellenére, hogy a „mohácsi vészről” és következményeiről könyvtárra való irodalom született az elmúlt másfél évszázadban, egészen napjainkig nem volt világos, hogy hol is zajlott le valójában a késői középkor európai viszonylatban is legnagyobb csatája. A Szigetvár határában Szulejmán szultán türbéjének és a köré emelt oszmánkori település romjainak megtalálásával világhírnevet szerzett kutattócsoport ...

Teljesen értelmetlennek tűnik Szulejmán mohácsi győzelme

Tudomány2018.10.20, 19:19

A Mohács melletti síkon II. Lajos magyar király valamint Szulejmán oszmán szultán hadai között 1526. augusztus 29-én lezajlott ütközet az egyik legnagyobb nemzeti tragédiaként maradt fenn az utókor emlékezetében. A mohácsi csatavesztéshez szokás kötni a középkori Magyar Királyság végét, valamint az ezt követő, és az ország sorsát több évszázadra meghatározó romlást is. Pedig Mohács után még tizenöt évig szabad volt a töröktől az ország. Mohácsról és következményeiről könyvtárnyi értekezés született az elmúlt másfél évszázadban, ám azt a kérdést, hogy mi is lehetett Szulejmán valódi célja az 1526-os hadjárattal, még nem nagyon vizsgálták.

Megtalálhatták a mohácsi csata döntő összecsapásának helyszínét

Tudomány2018.10.06, 11:17

Megtalálták az 1526-os mohácsi csata által érintett - Brodarics István, II. Lajos kancellárja krónikájában Földvár néven említett - település maradványait Majs keleti határában a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) régészei - mondta el Bertók Gábor régész az MTI-nek a helyszínen tartott bejárás előtt pénteken.

Megtalálhatják a mohácsi csata tömegsírjait

Tudomány2018.08.27, 12:13

Noha a mohácsi csata történelmünk egyik legismertebb eseménye, ám ennek ellenére még ma sem ismerjük pontosan a csata helyszínét, pár éve vita tört ki II. Lajos király halálának körülményeiről, és az sem világos, hogy a Mohácson elpusztult mintegy 15 ezer keresztény katonát hová temették, csak úgy, mint a súlyos emberveszteséget elszenvedett szultáni had török halottait. A 2015-ben Szulejmán türbéjét megtaláló pécsi kutatócsoport most arra készül, hogy a Szigetváron kialakított kutatási módszerekkel és modern technológiával választ adjon ezekre a kérdésekre.

Ami nem ment a Habsburgoknak tüzérséggel, sikerült Szulejmánnak csellel

Tudomány2017.05.04, 23:46

Négyszázhetvenhat éve, 1541. május 4-én kezdődött a magyar királyi székhely, Buda ostroma. Habsburg Ferdinánd kísérlete, hogy Buda bevételével egyesítse az országot koronája alatt, a mohácsi csatavesztés utáni tragikus másfél évtized végére tett pontot. A kudarcba fulladt ostrom súlyos következményekkel járt, mert megteremtette az ürügyet a törökök beavatkozására. Szulejmán szultán napra pontosan 15 évvel a mohácsi csata után, 1541. augusztus 29-én kora este, a sebtében mecsetté alakított budavári Nagyboldogasszony-templomban adott hálát Allahnak, amiért az „igazhitűek" kezére adta Budát.

Mohács rendhagyó emlékezete

Tudomány2016.08.29, 19:39

Napra pontosan 490 éve, 1526. augusztus 29-én zajlott le a mohácsi ütközet, amelyre mind a mai napig úgy tekintünk, mint a magyar történelem egyik végzetszerű eseményére. De valóban Mohács volt-e a hanyatlás fordulópontja a középkori magyar királyság történetében? És vajon mennyiben volt szükségszerű a mohácsi síkon Szulejmán hadaitól elszenvedett vereség? A Mohácshoz vezető út nem érthető meg a korabeli Európa nagyhatalmi és a Magyar Királyság akkori belső viszonyai nélkül.

Dobzse Laci, és a budai pecsenyesütők

Tudomány2016.03.01, 22:34

A Mohácsi csatavesztéshez, és az azt követő, tragikus végkifejletbe torkolló 15 évhez vezető út első kockáit Mátyás halála után, 1490-ben rakták le a nemzetet saját magukkal azonosító főurak. A keménykezű, és saját korát meghaladó módon abszolutisztikusan uralkodó Hunyadi Mátyás után a derék urak olyan királyra vágytak, „akinek üstökét szilárdan a markunkban tartjuk”. II. Ulászló cseh király személye tökéletes választás volt az uraknak, és tragédia az országnak.

Vérben úszó csatatéren ült győzelmi tort Szulejmán

Tudomány2015.08.29, 09:52

A magyar történelem Mátyás halála után kibontakozó hosszú, önsorsrontó folyamata 1526. augusztus 29. heves zivatarba torkolló fülledt délutánján teljesedett be a magyar királyi haderőnek a mohácsi síkon elszenvedett katasztrofális vereségével. A győztes csata után az Oszmán Birodalom feje, Szulejmán, az „iszlám és minden igazhitű kalifája”, még napokig nem akarta elhinni, hogy a legyőzött haderőn kívül nem kell szembenéznie más ütőképes királyi sereggel. Majdnem fél évezred távlatából is újra és újra megfogalmazódó kérdés, vajon mennyire volt szükségszerű Mohács végzete.

Fizetünk, ha beledöglünk is

Gazdaság2013.10.22, 09:23

Az államadósság 23 éve vicsorog ránk a politikusok nyilatkozataiból, de már királyai, fejedelmei, kormányzói és főtitkárai is adósságba verték Magyarországot. És mi kiktől követelhetjük vissza a pénzünket? Mennyivel tartoznak a magyar államnak, van-e esélyünk a pénz behajtására, és mit lépett a kormány, amikor Észak-Korea ginszenggyökérben akart törleszteni?

Tévút Mohácsig - 4. rész: Magyarország legsúlyosabb katasztrófája

Tudomány2012.08.29, 09:47

Napra pontosan öt évvel az 1526-os mohácsi csata előtt, 1521. augusztus 29-én elesett Nándorfehérvár. Ezzel nyílt seb keletkezett a magyar végvárrendszeren. Ettől kezdve a törökökön múlott, hogy mikor mérnek döntő csapást Magyarországra.