Szenzációs felfedezés: előkerülhet Árpád fejedelem sírja

A magyar történelem talán leghíresebb személyisége, a honfoglaló magyar törzsszövetség nagyfejedelme, Árpád vezér neve mindenki számára jól ismert annak ellenére, hogy rendkívül szegényesek mind az életével, mind pedig a halálával kapcsolatos források. Árpád, aki a Kárpát-medencében új hazát teremtett a honfoglaló magyarság számára, a legelfogadottabb nézet szerint 907-ben, a magyarság fennmaradása szempontjából sorsdöntő pozsonyi csata alatt, vagy nem sokkal a fényes magyar győzelemmel végződött ütközet után halt meg, bár egyes történészek ennél valamivel korábbra teszik a nagyfejedelem halálát. De nem csak Árpád halálának a körülmményei ...

Fantasztikus eredményt hozott Szent László és III. Béla maradványainak genetikai azonosítása

Több évtizedes vita végére kerülhet végre pont: modern módszerekkel azonosították több Árpád-házi uralkodó földi maradványait. A Szegedi Tudományegyetem kutatói csontmaradványokat vizsgáltak és a DNS-minták segítségével értek el kézzelfogható eredményeket. Ezzel olyan biztos kiindulópontokat fedeztek fel, amelyeket módszeresen be lehet majd építeni a magyar történeti kutatásokba is. A téma kapcsán nemzetközi publikációkat is jegyző szakemberekből álló csapat többek között Szent László, III. Béla, Mátyás király és András magyar királyi herceg pontos temetkezési helyével és szokásaival, illetve letűnt uralkodóink arcvonásaival kapcsollatban ...

Kora középkori temetőket vizsgáltak az Obtól a Volgáig a BTK kutatói – újabb mérföldkő a magyar őstörténet archeogenetikai kutatásában

Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Archeogenomikai Intézetében folytatott legújabb magyar őstörténeti vonatkozású archeogenetikai kutatások keretében a szakemberek a magyarság feltételezett vándorlási útvonalán található, különböző – régészeti, történeti, földrajzi – szempontok alapján a magyarokhoz kapcsolható temetkezéseket vizsgáltak. Az Oxford University Press Human Molecular Genetics című tudományos folyóiratában megjelent legfrissebb eredmények alapján számos egyértelmű genetikai kapcsolat mutatható ki a magyarokhoz köthető kora középkori csoportok és a honfoglaló népesség képviselői között. A korai magyarok népessségtörténetével ...

Példa nélküli honfoglaláskori elit kincsek rejtőztek hazánkban

Különlegesen ritka, egyedülálló leletekre bukkantak a Ferenczy Múzeum és a Salisbury Régészeti Kft. munkatársai, akik közösen tártak fel egy területet a budapesti agglomerációban található Páty területén, egy ipari beruházást megelőzően. Az itt feltárt 77 sírt számláló honfoglalás kori temető közepén kerültek elő a veretes tarsolyt tartalmazó sírok, egymástól alig néhány méter távolságban – tájékoztatott a régészeti vállalkozás.

A honfoglaló elit kincseiből rendezett kiállítást a Magyar Nemzeti Múzeum

2022 januárjában és februárjában a Salisbury Régészeti Kft. megelőző feltárása során Major Péter régész irányításával került felszínre Páty határában egy 77 síros honfoglalás kori temető. A leletek több okból is ritkaságnak számítanak. Ezek leleteimből rendezett kiállítást, melyet október 30-ig lehet megtekinteni, írja  honlapján a Magyar Nemzeti Múzeum.

Megvizsgálták a magyarok génjeit: megtalálták a legrégebbi őseinket

A ma élő magyarok ősei több ezer éve folyamatosan jelen vannak a Kárpát-medencében – erre világított rá egy nemrégiben közölt kutatás, ami új módszerrel vizsgálta a térség ma és egykor élt népeinek genetikáját.

Megvizsgálták a honfoglaló magyarok génjeit, döbbenetes dolgot találtak

A magyarság eredetének kutatásában az eddigi legjelentősebbnek számító tudományos szakcikket közöltek a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának és a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének kutatói az igen tekintélyes Current Biology szaklapban.

Erdélyi-medencei kutatási projekt a Magyar Nemzeti Múzeum régészti tárának vezetésével

A Maros mentén, Marosújvár, Marosnagylak, Ispánlaka és Magyarlapád környékén a Magyar Nemzeti Múzeum által vezetett nemzetközi kutatócsoport megkezdte a régészeti munkát. A 2021-2022 közötti időszakra megnyert projektben az Erdélyi-medence régészeti hagyatékát kutatjuk. – írja Szenthe Gergely, régész a Magyar Nemzeti Múzeum honlapján.

Őseink konyhája: vagdalt húsok barbár módra vagy ínyencségek?

Hogy mit ettek a honfoglaláskori és még korábban élt magyarok, arról írásos emlékünk nem maradt fenn: nincs receptkönyv, de még a krónikáink sem említenek jóformán semmit arról, hogy mi került egy ősmagyar asztalra. Ám nincs minden veszve, rengeteg egyéb, papírra soha nem vetett forrás tanúskodik arról, hogy a nomádokról alkotott kép a konyhát illetően is túlzóan barbár.

Olimpiai érmek, szélvihar és robotok

Képekben az elmúlt 24 óra - Február 12.

Most felfedezhetjük a honfoglalás kori magyarok mindennapjait - fotók

Kiemelkedő hun sírok kutatásának új eredményei

A magyar őstörténeti kutatás szempontjából kiemelkedően fontos újabb, megkerülhetetlen leleteket hoztunk a felszínre és vizsgálunk, sikerrel zárult a mongol-magyar tudományos együttműködésben végzett kétezer éves ázsiai hun sírok régészeti feltárásának terepi munkarésze – írja Makoldi Miklós Zsombor, a Régészeti Kutatóközpont vezetője a Magyarságkutató Intézet honlapján.        

1031. szeptember 2-án hunyt el Imre herceg

Imre herceg 1031. szeptember 2-án halt meg, miután vadászat közben egy vadkan megsebezte, valószínűleg a bihari Igfon-erdőben. Itt épült fel a 11. és a 12. század fordulóján a Szent Imre-apátság a herceg szentté avatása után. Holttestét az akkor még épülő fehérvári bazilikában helyezték el. Halálakor és halála után sok csodás esemény történt a legenda szerint, az egyik ilyen Szent Euszébioszhoz kötődik. VII. Gergely pápa Szent László király uralkodása idején, 1083. november 4-én István királlyal és Gellért püspökkel együtt avatta szentté Imre herceget. Ünnepe november 5-ére került.

A honfoglalás korát bemutató tárlat nyílik Nyíregyházán - galéria

Hétszázhúsz éve halt ki az Árpád-ház

A sokra hivatott III. András király, aki lerakta a magyar történelem 14. századi aranykorához vezető modern rendi társadalom alapjait, 1301. január 14-én, 36 éves korában váratlanul meghalt. III. András halálával a Magyar Királyságot erős európai nagyhatalommá tett Árpád-ház csaknem 450 évig fennálló uralma is véget ért. A középkori magyar történelem legjelentősebb uralkodócsaládjának nevéhez fűződik a honfoglalás, és a magyar államiság megteremtése. Az Árpád-dinasztia idején Magyarország félnomád törzsszövetségből a korabeli Európa egyik legerősebb és legbefolyásosabb állama lett, amelynek súlyát jól szemlélteti, hogy az összes eurrópai ...

Egyre közelebbi szál fűz minket Attilához, a hunok királyához

 2014-ben kezdődtek azok a kazahsztáni ásatások, amelyek még közelebb engedtek az egyesek szerint rettegett, mások szerint zseniális népvezérhez, Attilához. A régészek aprólékos munkájáról és a felfedezett új leletekről egy francia gyártású kétrészes dokumentumfilm készült Attila nyomában: a hunok királya címmel, amelyet  szeptember 19-én 8:45-től és 20-án 12:40-től vetítet le a Viasat History csatorna. A forgatásba több magyar szakértőt is bevontak.  

Hazánkban először láthatók ezek a 9-10. századi régészeti leletek

Rokonsági alapon szerveződhetett az avar kori elit a kutatók szerint

Az avarok inkább családjukkal együtt és nem kifejezetten katonai alakulatként vándoroltak, a hatalmat birtokló, vezető réteg rokonsági alapon szerveződhetett - állapították meg az ELTE Régészettudományi Intézete és az ELK BTK Archeogenetikai Laboratórium munkatársai.

Vélhetően ősmagyar sírokat tártak fel Oroszországban

Valószínűleg a keleti magyar őstörténelemhez kapcsolható sírokat tárt fel egy magyar és orosz régészekből álló kutatócsoport Oroszországban, a Kaukázus észak-nyugati előteréhez tartozó Anapa város melletti Andrejevszkaja Scsel lelőhelyen végzett ásatás eredményeképpen - közölte M. Lezsák Gabriella és Gáll Erwin régész.

Szinte sokkolta a kalandozó magyarokat az augsburgi vereség

Pontosan 1064 évvel ezelőtt, 955. augusztus 10-én a magyarok súlyos vereséget szenvedtek német földön, Augsburg közelében, a Lech folyó mellett. A sorsdöntő csata jelentősége abban rejlik, hogy mintegy esszenciája az ezt megelőző évek, évtizedek problémáinak. A magyarok ugyanis nem számoltak a német királyi hatalom megerősödésével, a német tartományok és fejedelemségek közötti kiegyezésekkel. A vereség után azonban örökre megtanulták, hogy az egységesülő német állam ellen nem célszerű további kalandozó hadjáratot indítani.

Tudja-e, melyik a legépebben fennmaradt hazai földvárunk?

Szabolcsban található a legépebb állapotban fennmaradt a honfoglaló magyarok által épített földvár Magyarországon. Ez a kiemelkedő jelentőségű történelmi emlék több szempontból is egyedülálló.

Tudja-e, hol lakik Magyarország egyetlen sárkánya?

A többfejű sárkány, a mágikus és spirituális tulajdonságokkal felruházott mitikus lény nem csak a magyar népmesékben visszatérő szereplő. A honfoglalás idején egy törzsi tisztséget jelölt, a 15. században Magyarországon működött a Sárkány Lovagrend, de megjelenésüket gyakran hozták összefüggésbe a pusztító viharokkal vagy éppen a kincseket őrző mesebeli lényekkel is. A Mecsek északi oldalán megbúvó Sárkány-kútban azonban még ma is hallhatjuk egy „barlangban rekedt sárkány” furcsa hangját.

A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!

A magyarokat egykor Európa legfélelmetesebb harcosaiként ismerték. Területi terjeszkedéseik és hódításaik a vikingekéhez tette hasonlóvá őket. Nem pusztán azért, mert a két nép legnagyobb kalandozásai nagyjából ugyanabban az időben történtek, hanem azért is, mert a magyarok egykor éppen olyan rettegett és félelmetes harcosok voltak, mint az északiak.

Tudja-e, hogy hol található Magyarország leghosszabb labirintusa?

A honfoglalásnak állít emléket az az összesen 4,8 kilométer hosszú sövénylabirintus, ami az ország szívében fekszik. A honfoglaláskori magyar övcsatot mintázó bonyolult labirintus ezzel a hosszúságával világviszonylatban is a legnagyobbak közé tartozik, a képzeletbeli dobogó harmadik helyét mondhatja a magáénak.

Honfoglaló magyarok sírjaira bukkantak Jászfényszaru határában

Tudja-e, honnan való a hetedhét országon túl is kifejezésünk?

Őseink jelképrendszerében a 7 hitregei fontosságú szám, amely a végtelent jelenti. A hetes a népmesék alapszáma is. A mesékben hetedhét országon túl él a szegény ember, a sárkány hétfejű, és a mesehős hétmérföldes csizmában jut el a hetedik határba. Utánajártunk, mire vezethető vissza a hetes szám mágikus jelentősége a magyar legendáriumban.

Tudja-e, hogy mik is valójában a kunhalmok?

Az alföldi rónán domborodnak a síkság fölé azok az öt-tíz méter magas és húsz –ötven méter átmérőjű kúpok, vagy félgömb alakú képződmények, amelyeket évszázadok óta csak kunhalmokként emlegetnek. De valójában volt-e a kunoknak bármi köze ezekhez a halmokhoz? Utánajártunk a kérdésnek.

Tudja-e, hol áll Árpád fejedelem fája, melyhez a lovát kötötte?

Győr- Moson - Sopron megye egyik nagy múltú községben hatalmas ősi tölgy magasodik az ég felé, amit évszázadok óta Árpád fájaként emlegetnek, ugyanis a legenda szerint a honfoglaló fejedelem ehhez kötötte a lovát, amikor seregével megpihent a környéken. Ami bizonyos, hogy a hédervári Boldogasszony-templom mellett gyökerező tölgy nagy valószínűséggel hazánk legidősebb fája.

Tudománytörténeti tévedés lehet a magyarság finnugor eredete

Legutóbb az Országos Onkológiai Intézet, Kásler Miklós professzor vezette nemzetközi kutatócsoportja erősítette meg kétséget kizáró genetikai bizonyítékokkal azt a tényt, hogy az Árpád-ház tagjai bizonyosan eurázsiai, nem pedig finnugor vérvonalból származnak. A legfrissebb genetikai vizsgálatok kivétel nélkül arra mutatnak, hogy a 18. század végétől teret nyert, és a magyarság finnugor eredetét egyfajta tudományos dogmává emelt elmélettel szemben, a kora középkori krónikáknak a magyarok hun rokonságáról szóló hagyománya nem csak az a színes mese, mint aminek nyilvánították. Mindez természetesen a nyelvrokonság tényét nem érinti. 

Tudja-e, hogy hol áll Európa legnagyobb madárszobra?

Hazánk is rendelkezik néhány Guinnessbe illő rekorddal. Ezek közül egyedi különlegessége miatt emelkedik ki az az 1896-os milleniumi ünnepségsorozat részeként felavatott honfoglalási emlékmű, ami Európa legnagyobb madárszobrának számít.

Egyedülálló honfoglalás kori leletegyüttes Jászberényben

Egyedülálló honfoglalás kori leletegyüttest mutattak be szerdán a jászberényi Jász Múzeumban - közölte a múzeum régésze az MTI-vel, hangsúlyozva: az egyik tárgyhoz hasonlóból eddig még csak egyetlen egy darab került elő a Kárpát-medencében.

Világraszóló győzelem zárta le a honfoglalást

A történetírás sokáig nem a jelentőségéhez mérten kezelte az ezerszáztíz éve, 907. július 4-én a magyar törzsszövetség, valamint az egyesített keleti frank és bajor hadak között Pozsony mellett lezajlott csatát. Ez az ütközet, amelyet a Kárpát-medencében letelepedett magyarság első nagy honvédő háborújának is tekinthetünk, megszilárdította és véglegessé tette Árpád nagyfejedelem művét, a honfoglalást. A túlerővel szemben aratott fényes győzelem után több mint egy évszázadig, nem mertek idegen hadak a Kárpát-medence földjére lépni. Európa ekkor tanulta meg igazán félni a magyarok nyilait.

Honfoglaló törzsek Dunaszerdahelyen

Két, honfoglalás korabeli sírhely került napvilágra a felvidéki Dunaszerdahelyen a közelmúltban, az egyik helyi bevásárlóközpont közelében zajló építkezés során - erősítette meg az MTI-nek kedden Takács Mihály, a feltárással megbízott régész, aki szerint a sírhelyek valószínűleg egy, a már feltártnál kiterjedtebb temető részei.

Honfoglalás előtti településeket tárnak fel Kecskemétnél

Az M5-ös autópálya nyugati oldalán egy szarmata, a keleti oldalán pedig egy avar kori település maradványait találták meg a régészek Kecskemét határában. A feltárások azt mutatják, hogy jóval jelentősebb élet volt a szűkebb térségben az avar korban, mint azt a szakemberek korábban feltételezték - tájékoztatta Wilhelm Gábor ásatásvezető régész az MTI-t.

Ősmagyar zsibvásár 1800 négyzetméteren

A Feszty-körkép Alapítvány „a 2016. esztendőt Feszty Árpád születésének 160 éves és a Feszty körkép 120 éves fennállása emlékének szenteli”. Ha másra nem, arra bizonyosan jó ürügy, hogy most áttekintsük a Feszty-körkép kalandos történetét. Éppoly kollektív magyar mese és kicsit rémálom, mint maga A magyarok bejövetele című panoráma. Önismereti lecke, úgyszólván.

Miről tanúskodnak a honfoglalók anyai génjei?

Honfoglaló őseink között az ugor eredetű genetikai elemek éppúgy jelen lehettek, mint a közép-ázsiai török népekre jellemzők, írja az MTA közleménye. Az elmúlt évezred azonban nem múlt el nyomtalanul – ez az egyik fő megállapítása az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetében folyó vizsgálatsorozatnak.

Amikor Európa megmenekült a magyarok nyilaitól

Pontosan 1060 éve, 955. augusztus 10-én véres ütközet színhelye volt az Augsburg melletti Lech-mező. I. Ottó német király egyesített hadai - váltakozó kimenetelű csatározás után - sorsdöntő vereséget mértek Bulcsú és Lél magyar seregére. A kalandozások kora ezzel a csatavesztéssel ért véget a honfoglaló magyarság történetében.

Sárkányok, démonok és a világvége harsonái

A nappali és az éjszakai égboltot uraló égitestek, a nap és a hold jelenségei szinte a humán intelligencia szikrájának kipattanásától kezdve foglalkoztatták az emberiséget. Talán egyetlen természeti jelenség sem okozott olyan erős lélektani hatást a történelemben, mint a napfogyatkozás.

Új honfoglalás kori kiállítás a Nemzeti Múzeumban

Bemutatják a zalavári ásatásokon talált izgalmas leleteket, köztük a Hadrianus-zarándoktemploma, amelyben a korabeli Európa legnagyobb harangja állt, de láthatók a Cirill és Metód által kidolgozott glagolita írás ott előkerült, legkorábbi emlékei is.

Meddig jutottak el a kalandozó magyarok?

Egy bő ezredévvel ezelőtt, a 9-10. században őseink megítélése meglehetősen kedvezőtlen volt Nyugat-Európában és a Bizánci Birodalomban. Elődeinket rendkívül erőszakos, kegyetlen, ugyanakkor jól képzett és felkészült harcosként tartották számon, akiknek fő célja különféle értékes javak megszerzése volt. Ami Nyugat-Európának veszedelmes rablóhadjáratokat jelentett, a magyar történetírásban a kalandozások korává szelídült.

Trianon-emlékművet rongáltak Dunakeszin

Ismeretlen elkövetők a hétvégén megrongálták a trianoni emlékművet Dunakeszin - tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálatának sajtóügyeletese az MTI-t.

Újra meggyalázták a honfoglalási emlékművet Ukrajnában

Ismeretlenek sértő feliratokat mázoltak a kárpátaljai Vereckei-hágónál lévő honfoglalási emlékműre. Az emlékművet csak néhány hete tisztították meg az előző rongálás során rámázolt festéktől.

Honfoglalás Siófokon és Velencén

A mindenki által jól ismert Honfoglalás című magyar film Franco Nero főszereplésével most vízpart melletti színpadon is életre kel augusztus 8-án Siófokon és 11-én Velencén az északi strandon. Új magyar rockopera  a magyarokról Kalapács József, Pintér Tibor, Janza Kata és Papadimitru Athina főszereplésével.

A felesek eredete

Ki tudja, ki volt az első ember, aki erjedt gyümölcsöt kóstolt? Bárki is, ő volt az, aki megismerte az alkoholt - és a hatását!

Piszkos Fred és a rovásírás

A honfoglaló magyaroknak feltehetően volt egy vésett betűkből álló írása, amelyről nagyon keveset tudunk, a késő 15. század óta pedig fennmaradtak rovásírásos emlékek, amelyek a ma ismert rovásábécét használják. Át lehet-e hidalni a két korszak közötti óriási szakadékot?

Nemzeti emlékhely lehet Szent László törvényhozó helyszínéből

A kulturális örökségvédelemről szóló törvény alapján nemzeti emlékhellyé nyilvánítanák a szabolcsi földvárat, amelyet egykor a honfoglaló magyarok építettek, és ahol 1092-ben Szent László király vezetésével tartottak egyházi zsinatot és törvényhozó országgyűlést, törvénykönyvet alkotva az országnak.

A politikus csak néz: Dúró Dóra

Interjúsorozatunk legújabb részében Dúró Dórával beszélgettünk kedvenc filmjeiről. Kiderült, hogy a Jobbik szóvivőjére Koltay Gábor munkássága gyakorolta a legnagyobb hatást, a kedvence viszont egy Matt Damon-film. Azt is megtudtuk, mik lesznek az első filmek, amiket megnéz majd hamarosan születendő gyermekével.

Keira Knightley állatkertbe megy

A héten a mozikban: szerelmi négyszög Keira Knightleyval, a Madagaszkár hősei Afrikába mennek, gyerekbarátság a koncentrációs táborban, olasz cipőgyár a magyar ugaron, vizionáló spanyol lány és egy kedves klasszikus Francois Truffaut-tól.