Honfoglalás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Árpád fejedelem
- honfoglaló magyarok
- hunok
- régészet
- magyar történelem
- legfrissebb
- legrégebbi
Honfoglaló törzsek Dunaszerdahelyen
Két, honfoglalás korabeli sírhely került napvilágra a felvidéki Dunaszerdahelyen a közelmúltban, az egyik helyi bevásárlóközpont közelében zajló építkezés során - erősítette meg az MTI-nek kedden Takács Mihály, a feltárással megbízott régész, aki szerint a sírhelyek valószínűleg egy, a már feltártnál kiterjedtebb temető részei.
Világraszóló győzelem zárta le a honfoglalást
A történetírás sokáig nem a jelentőségéhez mérten kezelte az ezerszáztíz éve, 907. július 4-én a magyar törzsszövetség, valamint az egyesített keleti frank és bajor hadak között Pozsony mellett lezajlott csatát. Ez az ütközet, amelyet a Kárpát-medencében letelepedett magyarság első nagy honvédő háborújának is tekinthetünk, megszilárdította és véglegessé tette Árpád nagyfejedelem művét, a honfoglalást. A túlerővel szemben aratott fényes győzelem után több mint egy évszázadig, nem mertek idegen hadak a Kárpát-medence földjére lépni. Európa ekkor tanulta meg igazán félni a magyarok nyilait.
Egyedülálló honfoglalás kori leletegyüttes Jászberényben
Egyedülálló honfoglalás kori leletegyüttest mutattak be szerdán a jászberényi Jász Múzeumban - közölte a múzeum régésze az MTI-vel, hangsúlyozva: az egyik tárgyhoz hasonlóból eddig még csak egyetlen egy darab került elő a Kárpát-medencében.
Tudja-e, hogy hol áll Európa legnagyobb madárszobra?
Hazánk is rendelkezik néhány Guinnessbe illő rekorddal. Ezek közül egyedi különlegessége miatt emelkedik ki az az 1896-os milleniumi ünnepségsorozat részeként felavatott honfoglalási emlékmű, ami Európa legnagyobb madárszobrának számít.
Tudománytörténeti tévedés lehet a magyarság finnugor eredete
Legutóbb az Országos Onkológiai Intézet, Kásler Miklós professzor vezette nemzetközi kutatócsoportja erősítette meg kétséget kizáró genetikai bizonyítékokkal azt a tényt, hogy az Árpád-ház tagjai bizonyosan eurázsiai, nem pedig finnugor vérvonalból származnak. A legfrissebb genetikai vizsgálatok kivétel nélkül arra mutatnak, hogy a 18. század végétől teret nyert, és a magyarság finnugor eredetét egyfajta tudományos dogmává emelt elmélettel szemben, a kora középkori krónikáknak a magyarok hun rokonságáról szóló hagyománya nem csak az a színes mese, mint aminek nyilvánították. Mindez természetesen a nyelvrokonság tényét nem érinti.
Tudja-e, hol áll Árpád fejedelem fája, melyhez a lovát kötötte?
Győr- Moson - Sopron megye egyik nagy múltú községben hatalmas ősi tölgy magasodik az ég felé, amit évszázadok óta Árpád fájaként emlegetnek, ugyanis a legenda szerint a honfoglaló fejedelem ehhez kötötte a lovát, amikor seregével megpihent a környéken. Ami bizonyos, hogy a hédervári Boldogasszony-templom mellett gyökerező tölgy nagy valószínűséggel hazánk legidősebb fája.
Tudja-e, hogy mik is valójában a kunhalmok?
Az alföldi rónán domborodnak a síkság fölé azok az öt-tíz méter magas és húsz –ötven méter átmérőjű kúpok, vagy félgömb alakú képződmények, amelyeket évszázadok óta csak kunhalmokként emlegetnek. De valójában volt-e a kunoknak bármi köze ezekhez a halmokhoz? Utánajártunk a kérdésnek.
Tudja-e, honnan való a hetedhét országon túl is kifejezésünk?
Őseink jelképrendszerében a 7 hitregei fontosságú szám, amely a végtelent jelenti. A hetes a népmesék alapszáma is. A mesékben hetedhét országon túl él a szegény ember, a sárkány hétfejű, és a mesehős hétmérföldes csizmában jut el a hetedik határba. Utánajártunk, mire vezethető vissza a hetes szám mágikus jelentősége a magyar legendáriumban.
Honfoglaló magyarok sírjaira bukkantak Jászfényszaru határában
Tudja-e, hogy hol található Magyarország leghosszabb labirintusa?
A honfoglalásnak állít emléket az az összesen 4,8 kilométer hosszú sövénylabirintus, ami az ország szívében fekszik. A honfoglaláskori magyar övcsatot mintázó bonyolult labirintus ezzel a hosszúságával világviszonylatban is a legnagyobbak közé tartozik, a képzeletbeli dobogó harmadik helyét mondhatja a magáénak.