hominidák
címke rss- kapcsolódó címkék:
- emberi evolúció
- Homo sapiens
- Homo erectus
- Neander-völgyi ember
- Homo floresiensis
A világ legrégebbi ismert emberi lábnyomát azonosíthatták Dél-Afrikában
Alig több mint két évtizeddel ezelőtt, az új évezred kezdetén még úgy tűnt, hogy az emberi őseink által hagyott, mintegy 50 ezer évnél régebbi nyomok rendkívül ritkák. Egész Afrikából mindössze négy lelőhelyről számoltak be, amiből kettő Kelet-Afrikából (a Laetoli Tanzániában és Koobi Fora Kenyában), kettő pedig Dél-Afrikából (Nahoon és Langebaan) származott. Az 1966-ban bejelentett Nahoon lelőhely volt az első hominin nyomlelőhely, amelyet először leírtak. Az új kutatások fényében azonban sok minden megváltozott.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Ezek a majmok pont olyan eszközzel törnek diót, mint a korai emberek
A majmok azon állatok közé tartoznak, amelyekről köztudott, hogy szerszámokat használnak, így nem meglepő, hogy a thaiföldi Phang Nga Nemzeti Parkban élő közönséges makákók kövekkel törik fel a diót. Eközben ezek a „kalapácskövek" néha eltörnek. Az eszközök ráadásul annyira hasonlítanak az Afrikában talált és a korai hominidáknak, például az Australopithecus-nak tulajdonított szerszámokra, hogy a tudósok szerint „részben megkülönböztethetetlenek".
Döbbenetes bizonyíték: létezett a Homo sapiensnél fejlettebb emberfaj
Egészen mostanáig azt feltételezték a tudósok, hogy az állandó tűzgyújtás és használat képessége a modern ember privilégiuma volt, amire nagyjából ötven-hetvenezer éve tett szert a Homo sapiens. Egy dél-afrikai ásatáson előkerült bizonyítékok szerint azonban egy egészen 2015-ig ismeretlen kihalt emberfaj a Homo sapiens előtt csaknem kétszázezer évvel korábban már rendszeresen használta a tüzet.
A Homo bodoensis nevet kapta a modern ember 500 ezer éve élt közvetlen elődje
A Homo bodoensis nevet kapta a modern ember 500 ezer éve élt közvetlen elődje - jelentették be a paleoantropológusok.
Emberfélétől származó hatmillió éves lábnyomokat találtak Kréta szigetén
Hatmillió éves, emberfélétől (hominidától) származó lábnyomokat találtak Kréta szigetén. Ezek a legrégebbi ilyen ismert nyomok - közölte a német, svéd, görög, egyiptomi és angol kutatókból álló szakértői csoport.
- címkék:
- Kréta
- hominidák
- lábnyom
- emberféle
- Címkefelhő »
Az éghajlat megváltozása okozhatta a korai emberfajok vesztét
Az éghajlat megváltozása valószínűleg kulcsszerepet játszott a korai emberfajok kihalásában - derült ki a One Earth című folyóiratban publikált új tanulmányból, amely egy éghajlati modellt és a fosszilis rekordot ötvözve vizsgálta, hogy mi okozhatta a Homo nemzetségbe tartozó emberelődök vesztét.
Az egyik legutolsó neandervölgyi maradványára bukkantak
A mai Olaszország területén élt egyik utolsó neandervölgyi ember fogát találták meg a kutatók az ország északkeleti részén lévő Veneto régióban.
Kétmillió évvel ezelőtt az emberelődök hőforrásokban főzhettek
A tudósok váratlan felfedezésre bukkantak, miközben üledékeket gyűjtöttek annak megállapítására, hogy milyen lehetett egykor az ősi éghajlat az Olduvai-szorosban, Tanzánia északi szakadékvölgyében. Az általuk vizsgált helyszínek valószínűleg hidrotermikus forrásokkal voltak tele, körülbelül 1,8 millió évvel ezelőtt. A PNAS tudományos szaklapban most publikált tanulmány szerint könnyen elképzelhető, hogy az emberelődök ezeket a hőforrásokat használhatták a főzéshez.
Eddig ismeretlen hominida fajra bukkantak a Fülöp-szigeteken
Az emberfélék családjának egy eddig ismeretlen, kihalt faját azonosították kutatók a Fülöp-szigeteki Callao-barlangban feltárt tizenhárom darab csont- és fogfosszília alapján. Ezek az előemberek abban a korban éltek, amikor az emberfélék kirajzottak Afrikából és elfoglalták az egész világot.
Több mint kétmillió éve hagyhatták el az emberősök Afrikát
Kínában talált ősi tárgyi leletek szerint az emberek elődei hamarabb hagyhatták el Afrikát, "az emberiség bölcsőjét", mint azt korábban gondolták - erről számol be a Nature szerdai kiadásának egy tanulmánya.
Ezért nézett ki máshogy a Neander-völgyi, mint a mai ember
Egy nemzetközi kutatócsoport megfejtette, miért alakult ki a modern emberek laposabb arca, és miért található a Neander-völgyiek koponyáján több kidudorodó csont.
Ez a lelet írta át az emberi evolúció történetét
Ötven éve írták le azt a leletet, amelynek nyomán máig sem csillapodó vita alakult ki az ember eredetével foglalkozó szakemberek között. Az új fajként besorolt Homo habilis, azaz "ügyes ember" okozta tudományos problémákról a Nature legújabb száma közöl összefoglalót.
Minden eddiginél ősibb emberi DNS-t vizsgáltak
Meghatározták az eddigi legrégebbi emberi DNS szekvenciáját. Kiderült, hogy a 400 ezer éves emberféle a gyenyiszovai ember közeli rokona volt.
Ontja a csontokat az Emberiség bölcsője
Több mint ezer emberi ősmaradványt hoztak felszínre alig három hét alatt egy dél-afrikai barlangból, az Emberiség bölcsője nevű világörökségi helyen.
Radikálisan új elmélet az emberi evolúcióról
Egy Grúziában előkerült koponya - több korábbi lelettel együtt - azt támasztja alá, hogy csak egy Homo faj létezett a modern ember előtt. Ha az elmélet igaznak bizonyul, alapjaiban rendezi át az ember evolúciójáról alkotott eddigi elképzeléseinket.
Két másik emberfajjal is keveredett a mai ember
A szakemberek közül ma már szinte senki sem vitatja, hogy az emberiség bölcsője Afrika volt. Nem teljesen egyértelmű azonban, hogy mikor és milyen útvonalakon rajzott szét a Homo sapiens Afrikából, hogy végül benépesítse a világot.
Őseink nőstényei kalandvágyóbbak voltak, mint a hímek
Emberelődeink közül a nőstények általában elvándoroltak azokról a helyekről, ahol születtek és gyerekkorukat töltötték, a hímek viszont inkább az otthonuk közelében maradtak, állapította meg egy új tanulmány. A jelenségre eddig nem találtak magyarázatot a kutatók.
Egy zápfog is igazolja: új emberfajt találtak Szibériában
A szibériai Gyenyiszova-barlangban ásatásokat végző kutatók egy őrlőfogat is találtak egy korábban felfedezett ujjcsont után. Az ujjcsont DNS-ének elemzése, valamint a fog anatómiai felépítése alátámasztja azt a korábbi feltételezést, hogy eddig ismeretlen emberfajról van szó.
Az ember őse már 3,6 millió évvel ezelőtt két lábon járt
Bemutatták a 3,2 millió éves emberelőd, Lucy párját, melynek maradványaira Etiópiában találtak rá. A Kadanuumuu névre keresztelt lelet idősebb Lucynél, és bizonyítja, hogy az emberősök már a Homo nemzetség kialakulása előtt is két lábon jártak.
Új emberfaj egy ujjból
Egyre inkább úgy tűnik, hogy negyvenezer éve még több emberfaj élt egymás mellett a Földön. A nem túl rég önálló fajnak nyilvánított Neander-völgyi és a mai ember mellé 2003-ban csatlakozott az indonéziai Flores szigetén élő hobbit. Egy nemzetközi, magyar szakembert is felsorakoztató kutatócsoportnak most Szibéria déli részén sikerült megállapítani egy leletről, hogy egy eddig ismeretlen emberfajhoz tartozhat.
4,4 millió éves nő az emberfélék új sztárja
Az Egyesült Államokban és Etiópiában bemutatták az emberfélék családjának legutóbb "összerakott" képviselőjét - azt a 4,4 millió éves nőt, aki tovább árnyalja az ember és a csimpánz közös őséről alkotott képünket.
Emberőseink is rossz famászók voltak
Sokan gondolják, hogy a korai emberfélék még jól másztak fára, az emberszabású majmokhoz hasonlóan. Egy amerikai kutató azonban vadon élő csimpánzok megfigyelése és több millió éves emberi ősmaradványok anatómia elemzése alapján arra a következtetésre jutott, hogy őseink famászó képessége semmivel sem volt jobb, mint a mai embereké.
- címkék:
- csimpánzok
- hominidák
- emberősök
- Címkefelhő »
- 1