Sikeresen pályára állt a kínai holdszonda

A terveknek megfelelően kedden kísérőnk körüli pályára állt Kína második holdszondája, a Change-2. A tervek szerint a Hold felszínét 15 kilométerre is megközelíti majd az űreszköz, amely fontos lépés a kínai emberes holdraszállás felé.

Mesebeli fotó: a Hold, a Vénusz és a viharfelhő

Egy viharfelhő a mélykék ég előtt, háttérben a keskeny holdsarlóval és a Vénusszal, előtérben pedig egy madárcsapattal. Az idilli kép nem egy mesefilmből való, hanem egy valódi fotón rögzítették.

Lefotózták a Föld-Hold párost a távolból

Csak két fényes pont a Föld és a Hold a távolból készített fényképen. A ritka felvételt a Merkúr felé haladó Messenger-űrszonda készítette otthonunkról.

Új felvételek alapján zsugorodik a Hold

Közel 100 métert csökkent a Hold átmérője a közelmúltban. Erre utalnak az új amerikai Hold-szonda legújabb felvételei, amelyeken számtalan fiatal tektonikus alakzat mutatkozik a felszínen.

Mit tudtunk meg a Naprendszerről 400 év alatt?

A korai távcsöves megfigyelések helyett ma már részletes felvételeken és űrszondákkal tanulmányozzák a bolygókat, s mikroszkópokkal elemzik a róluk származó porszemcséket. Furcsa mélyedések helyett a Naprendszer történetét őrző kráterek, fázist mutató sarló helyett kénsavas felhők a Vénuszon - néhány példa abból, honnan indultak Galilei felfedezései, és hova jutottak azóta ismereteink.

A Földre hozza a Marsot a NASA

Felfújható sátor a sarkvidéken, víz alatti ház búvároknak, szkafanderben vezetett sivatagi terepjáró, vulkáni törmeléket kotró robotok a Hawaii-szigeteken - szokatlan helyszíneken extrém munkát végeznek a NASA szakemberei és robotjai. Mindezek az úgynevezett analógia kutatások részét képezik: bolygónkon készülnek fel más égitesteken végzendő munkára.

Ma negyvenegy éve lépett először ember a Holdra

Armstrong mintát gyűjt a Holdon, Aldrin a felszíni műszereket készíti elő. Minderre negyvenegy évvel ezelőtt, 1969. július 20-án került sor, amelyet világszerte 500 millióan követtek figyelemmel. A holdraszállás nehézségét tükrözi, hogy napjainkban egyetlen állam sem tudná megismételni ezt a teljesítményt.

Felrepedt égitestek a Naprendszerben

Európa hosszúságú árok, naponta nyíló és záródó repedések a jégen, egykori burkát kinőtt hold és apróra zúzott anyagú kisbolygó - példák különleges alakzatokra és folyamatokra, amelyeket más égitesteken töréses folyamatok hoztak létre. Olyan felszínformákhoz látogatunk a Naprendszerben, amilyeneket saját bolygónkon nem láthatunk.  

Nincs még Alfa Holdbázis, de sokat tudunk már égi kísérőnkről

Meteorit csapódik a holdbázisba, a robbanás nyomán szökik a levegő, és a helyzet kezd kritikussá válni. Mit tesz ekkor egy gyakorlott asztronauta? Bárki kipróbálhatja a NASA új, Alfa Holdbázis nevű játékában, amely a Hold kutatásának népszerűsítését célozza. Az elmúlt néhány év ugrásszerű fejlődést hozott égi kísérőnk megismerésében.

Fiatalabb a Föld, mint eddig hitték

Új kutatási eredmények szerint a Föld fiatalabb, mint azt korábban gondolták: ugyanolyan idős, mint a Hold.

Két pazar sarló: magyar fotósé a nap csillagászati képe külföldön

Megrázhatnák a holdkráterek az űrhajósokat

Elektromos töltést nyerhetnek a Hold sarkvidéki kráterei a felettük áramló napszél révén. A folyamat lebegő porfelhőket, veszélyesen áramló töltött szemcséket és egyéb váratlan jelenségeket okozhat kísérőnk felszínén.

Lefotózták mindkét orosz holdautót

Napjaink legfejlettebb holdszondája, a Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) minden korábbinál részletesebb felvételeket készít kísérőnk felszínéről.

Szétesett a Hold - látványos űrfotó

A légkör alacsony részén áthaladó fénysugár látványos torzulásokat szenved, ami a kelő és nyugvó Napnál és a Holdnál figyelhető meg a legjobban. A jelenség még feltűnőbb, ha az az űrből látható a Föld korongjának peremén, ahol a légkörön még éppen áthalad a fénysugár.

Megérkeztek az eddigi legjobb holdfotók

Korábban nem látott felvételek, méteres részletek, a múlt században leszállt űrszondák - többek között ezt nyújtják a legújabb fotók a Holdról, amelyeket a napokban közölt a NASA. A Lunar Reconnaissance Orbiter-űrszonda az emberes holdraszállás programjának lefújása ellenére is sok értékes ismeretet nyújt az égitestről. Mérései révén többet tudhatunk meg például arról a hatalmas ütközésről, amely égi kísérőnk anyagát az űrbe robbantotta.

Megtalálták a 37 éve leállt orosz holdjárót - kép

A NASA Hold körül keringő űrszondájának legutóbb közölt felvételein megtalálták az orosz Lunohod 2 holdjárót és nyomait.

Kilapult holdkorong: látványos fotó az űrből

Az űrállomásról nézve eltorzul a Hold a látóhatár közelében a fénytörés miatt.

Sportok más égitesteken

A Holdon hó helyett homokon lehetne siklani, míg a Marson a mínusz 120 Celsius-fokos szén-dioxid hó nyújtana érdekes síelési lehetőségeket. A külső Naprendszer fagyott nitrogénjén már igazi extrém sportokat űzhetnénk, a kisbolygók gyenge gravitációs tere pedig hatalmas dobásokat és ugrásokat tenne lehetővé. A gerely és a diszkosz itt valószínűleg önálló keringési pályán végezné.

Már 2010-ben magánűrhajó megy az űrállomáshoz

A SpaceX nevű amerikai cég a NASA megbízásából fejleszti Dragon nevű űrhajóját, amellyel a tervek szerint 2011-től repülnek majd a Nemzetközi Űrállomáshoz az asztronauták. Az új űrhajót az ugyancsak a SpaceX által épített Falkon-9 hordozórakétával fogják indítani, amelynek korábbi kísérleti változata eddig háromszor robbant fel. Képes lesz átvenni a magánszektor az USA űrhajózását az államtól? Az éles tesztek már idén elkezdődnek.

Nagyon fényes lesz pénteken este a Hold

Óriási égi lámpásként világítja be a reményeink szerint derült égboltot a telehold péntek este. Égi kísérőnk látszó átmérője a 2010-es évben ma lesz a legnagyobb, és közel harmadával fényesebbnek látjuk, mint amikor távolabb kering a Földtől.

Lábnyomokat fotóztak a Holdon

A holdkomp, a kihelyezett műszerek és az összemosódó lábnyomok is látszanak a Lunar Reconnaissance Orbiter űrszonda által készített új felvételeken. Ilyen képalkotási teljesítmény valóban segít majd a leendő holdbázis helyének kijelölésében.

Hűtőgép mehet a pokolba

A NASA nyolc űrszondajavaslat közül kiválasztotta azt a hármat, amelyek terveit idén részletesen kidolgozhatják a fejlesztők. Egészen különleges űreszközökről van szó: az egyik a Vénusz forró felszínére ereszkedne le, és ott minden eddiginél tovább bírná a hőséget. A másik a Hold legnagyobb kráterében landolna, a sötét oldalon, ahol még nem jártunk. A harmadik pedig végrehajtaná azt, ami eddig senkinek nem sikerült: mintát hozna egy kisbolygóról a Földre. A három tervből költségvetési okok miatt csak egy valósulhat meg.

Nézzen és fogjon holdkőzetet az ELTE-n!

A másfél évtizede hazánkba érkezett holdkőzeteket tekinthetik meg az érdeklődők az ELTE-n. A kőzetek hosszú évek óta segítik az egyetemi oktatást. 2009. november 27-én, pénteken 13 órától a nagyközönség is megtekintheti a kőzetminták egy részét.

Lifttel az űrbe

Forradalmian megváltoztatná az emberiség űrtevékenységét, ha megépülhetne az űrlift, amelynek segítségével a jelenlegi költségek töredékéért lehetne hasznos terhet juttatni a világűrbe. A megvalósítás még messze van, sőt egyesek szerint nem is lehetséges. A rendszer néhány elemét azonban már fejlesztik, és az egyiket sikerrel tesztelték a közelmúltban a Mojave-sivatagban.

Megtalálták a vízjeget a Hold sarkvidékén

A NASA péntek estei sajtótájékoztatóján bejelentették, hogy az amerikai űreszközök október 9-ei becsapódásai során kirobbant anyagfelhőben sikeresen azonosítottak vízmolekulákat. Ez igazolja, hogy a holdi sarkvidéken vízjég van, ami a tervezett emberes expedícióknak is újabb lendületet adhat.

Parkolópályára kerülhet a holdbázis és a marsutazás

Bajban van a NASA: a még George Bush előző amerikai elnök által meghirdetett nagyszabású programokat, a Holdra való visszatérést és a marsutazást kiszolgáló új űreszközöket is fejlesztenie kellene, ugyanakkor meg kell oldania a Nemzetközi Űrállomás üzemeltetését, ha már nagy nehezen felépült végre. Mindkét feladatra azonban nincs pénz, és az űripari cégek lobbizása miatt egyelőre még az sem világos, hogy megérné-e leállítani az emberiség újabb nagy felfedezéseit célzó programot. Eközben Európa is a helyét keresgéli, és együttműködne az USA-val is, Kínát azonban nem hívta meg az első ilyen egyeztetésre. Almár Iván és Both Előd űrkutaatókat ...

Az első barlang a Holdon - kép

Egy 65 méter átmérőjű, legalább 80 méter mély üreget azonosítottak a Hold Marius Hills nevű vulkáni régiójában. Az alakzat - marsi társaihoz hasonlóan - egy barlang beomlott nyílása lehet.

Mégis megvan a becsapódás felhője

A NASA hétvégi bejelentése szerint az LCROSS rendszer holdi becsapódása nyomán kirobbant felhőt mégis sikerült megfigyelni.

Csak húszméteres krátert ütöttünk a Holdon

Precíz robbanás, halvány villanás, a friss kráter hősugárzása - ezeket az eredményeket hozta az LCROSS program két tervezett becsapódása. A szakemberek sikerről és hatalmas adatmennyiségről beszélnek, a nagyközönség hiányolja a kirepült anyag látványos felhőjét. Az eddigi elemzések szerint az első robbanástól közel 20 méter átmérőjű és 4 méter mély kráter keletkezett.

Becsapódtak a Holdba a szondák, lefotózták a felvillanást

Pénteken, október 9-én két amerikai űreszköz csapódott be a Hold felszínébe. Műszaki szempontból a művelet sikeres volt. A tudományos cél annak tisztázása, van-e vízjég az égitesten, ezekre az adatokra még várni kell - de a robbanás fényét és a kráter hősugárzását már most azonosították.

Nagy durranás holnap a Holdon

A jég számtalan helyen előfordul a Naprendszerben. A Mars, az Europa és feltehetően a Hold vízjégkészlete mellett vannak "keményebb" jegek is: a Naptól távolabb már a metán és a nitrogén is kifagy az égitesteken, még a Plútót vagy a Ganyemdest is pólussapka borítja. A kutatók leginkább vízjégre vadásznak, mert a Földön kívüli élet keresése a Naprendszerben a víz, illetve a vízjég nyomában zajlik. A legközelebbi nagy durranás pénteken lesz a Holdon, amelynek helyéről a NASA új, részletes képet közölt.

Megdőlt a leghidegebb csúcs a Naprendszerben

A bolygók társaságából nemrég kizárt Plútót immár megfosztották Naprendszerünk leghidegebb ismert helyének címétől is, a NASA egyik űrszondája ugyanis a Hold déli pólusának közelében fekvő kráterekben még nagyobb hideget mért.

Rengeteg vizet találtak a Holdon

A NASA csütörtökön este tart sajtótájékoztatót három egymással összefüggő új eredményről: ezek alapján vízben sokkal gazdagabb a Föld Holdja, mint azt korábban feltételezték. A kutatásokkal kapcsolatos három cikk a Science legújabb, pénteki számában jelenik meg, de a lap szerkesztősége - a kiszivárgott hírek miatt - korábban feloldotta az eredmények közlésének embargóját.

Hamarosan robbantanak a leendő holdbázis helyén

A Hold körül keringő amerikai LRO-űrszonda is vízjégre utaló nyomokat azonosított égi kísérőnk déli sarkvidékén. Ezek alapján kijelölték azt a krátert, ahol az utolsó rakétafokozat és egy kisebb szonda október 9-én becsapódik a felszínbe. A robbanás elemzése remélhetőleg végleg megválaszolja a leendő holdbázisok szempontjából kulcsfontosságú kérdést: van-e vízjég a Holdon?

Váratlanul elhallgatott az indiai Hold-szonda

A Chandrayan-1 jelű, a Hold körül keringő indiai űrszondával szombaton megszakadt a kapcsolat. Az űreszköz fő feladatait az elmúlt időszakban már teljesítette, például közel 70 ezer felvételt sugárzott a Földre.

Lefotózták a magasból az Apollo-11 holdkompját - kép

Ez az első alkalom, hogy az Apollo-11 Sas nevű leszállóegységét biztosan sikerült azonosítani a magasból - korábban csak a hajtómű által szétfújt holdpor nyomát tudták a távolból kimutatni. Az új amerikai Hold-szonda, az LRO a hat Apollo-expedíció leszállóegységei közül ötöt is megörökített. Ezek után még nehezebb lesz megkérdőjelezni, hogy valóban jártunk-e a Holdon.

Az emberes holdutazások tudományos eredményei

Bár emberi teljesítményként értékelhető legmagasabbra a holdutazás, számos tudományos eredmény és felismerés kapcsolódik hozzá. Az alábbiakban ezeket vesszük sorra, és áttekintjük, hol segítettek az Apollo-expedíciók kísérőnk jobb megismerésében.

Holdra szállhat a Google Földdel

A Holdra szállás eseményeit látványos háromdimenziós modellekkel és nagyfelbontású műholdképekkel bemutató tartalmakkal bővült a Google Föld szoftver, amelyben bolygónk és a Mars mellett immár a Hold felületén is virtuális kirándulást tehet bárki.

Negyven éve tényleg leszállt a Sas

1969. július 20-án lépett először ember egy másik égitest felszínére. Az oroszokkal vívott űrverseny során az amerikai Sas nevű holdkomp néhány téves hibaüzenet után, az utolsó métereken kézi irányítással, a tervezettől kissé eltérő helyen, de sikeresen landolt a Holdon. Az elmúlt években olyan véleményeket is hallani lehetett, amelyek szerint a holdutazás nem történt meg. Összeállításunkban ezeket is cáfoljuk.

A holdraszállás közvetítése csak az utolsó pillanatban dőlt el itthon

Ma 40 éve, hogy a floridai Kennedy Űrközpontból elindult az Apollo-11, amelynek Holdra szállását 1969. július 20-án a Magyar Televízió is közvetítette. Mennyire lehetett előre tudni, hogy az amerikaiak leszállnak a Holdra? Milyen volt a közvetítés hangulata? Hogyan fogadta a nagyközönség az eseményt? A történelmi műsor alatt Dr. Almár Iván is a stúdióban volt szakértőként - a csillagász-űrkutatót arról kérdeztük, miként emlékszik vissza az eseményekre.

Magyar fotó a nemzetközi holdmozaikon

A Csillagászat nemzetközi éve alkalmából a máltai obszervatórium olyan holdfotót állított össze, amelynek egyes részei más és más országokban készültek. A mozaik készítésének apropója nemcsak az, hogy Galileo Galilei 400 éve fordította tévcsövét többek között kísérőnk felé, hanem hogy 50 éve indult el az első sikeres Hold-szonda, és idén van 40. évfordulója az emberes holdraszállásnak.

Megjöttek az első részletes képek az új Hold-szondától

Ötméteres kráterek is azonosíthatók a Lunar Reconnaissance Orbiter-űrszonda első felvételein, amelyek égi kísérőnk felszínét lapos megvilágítási viszonyok között mutatják.  

Először azonosítottak uránt a Holdon, reaktor is épülhet

Sikerült uránt azonosítani a Hold felszínén a japán Kaguya-űrszonda mérései alapján. A kémiai elem akár atomreaktorokban is használható lenne energiatermelésre.    

Látványos videó a Holdnak ütközött japán szondáról

Drámai fotók a japán szonda Holdba csapódásáról

A japán SELENE-űrszonda június 10-én a Hold felszínébe csapódott. Nemrég közölték az űreszköz utolsó képeit, amelyeket az ütközés előtt rögzített.  

Elindult a legmodernebb Hold-szonda, érkezés a Holdhoz kedden

A terveknek megfelelően csütörtök este, közép-európai idő szerint 23.32-kor elindult a Lunar Reconnaissance Orbiter-űrszonda (LRO), amely minden korábbi űreszköznél részletesebben fogja tanulmányozni égi kísérőnket. A küldetés része egy becsapódó egység is (LCROSS), amely a Hold déli sarkvidékének egyik, talán vízjeget tartalmazó kráterében végzi.

A Holdba csapódott a SELENE-űrszonda

A SELENE-űrszonda szerda esti becsapódását eddig az Anglo-Ausztrál Obszervatórium erősítette meg, ahonnan apró felvillanást láttak a kérdéses időpontban, a Hold napsütötte oldalának peremén.

Kezdődhet a nyomozás a Theia, a Naprendszer elpusztult bolygója után

Szerencsés esetben egy ősi, egy elmélet szerint a Földdel valaha összeütközött égitest maradványairól is nyújthat információt a Napunkat figyelő űrszondapáros. A STEREO-űrszondák ugyanis az úgynevezett Lagrange-pontok térségébe jutottak, ahol az ősi égitest anyagából a mai napig létezhet néhány töredék.  

Földkelte és gyémántgyűrű a Holdról

A japán Kaguya űrszonda napfogyatkozást figyelt meg a Hold körüli pályáról. Először sikerült a gyémántgyűrű-jelenségét is rögzíteni, amikor csillagunknak csak egy kisebb része látszott a Föld mellett.

A nap fotója: szétszakadt a Hold

Az alábbi fotósorozaton egy holdkelte látható - méghozzá szokatlan formában. A horizont közelében mutatkozó égitestek képét a légkör alacsony, sűrű és változékony rétege gyakran meglepően eltorzítja.