hódoltság

címke rss

Tudja-e, melyik a leghősiesebb magyar város?

Az Országgyűlés a 16. századi magyar történelem egyik tragikusságában is felemelő eseményéről megemlékezve a „Civitas Invicta", azaz a Leghősiesebb Város címet adományozta Szigetvárnak, törvénybe iktatva a török hódítókkal szembeszálló, és a városért illetve a hazáért életüket áldozó hősök emlékét.

Tudja-e, hogy melyik Magyarország legkisebb városa?

Tudomány2018.10.19, 17:42

A falu és város közötti különbségre önmagában a lakosság lélekszáma alapján igen nehéz lenne valamiféle törvényszerűséget megfogalmaznunk. Amíg a budai hegyek tövében fekvő nagyközség, Solymár lakossága több mint tízezer főt tesz ki, addig az ország legkisebb városában alig valamivel több, mint ezren laknak. Magyarország legkisebb városai között olyan települést is találhatunk, ami egykor királyi székhely, és a Szent Korona őrzési helye volt.

Teljesen értelmetlennek tűnik Szulejmán mohácsi győzelme

Tudomány2018.10.20, 19:19

A Mohács melletti síkon II. Lajos magyar király valamint Szulejmán oszmán szultán hadai között 1526. augusztus 29-én lezajlott ütközet az egyik legnagyobb nemzeti tragédiaként maradt fenn az utókor emlékezetében. A mohácsi csatavesztéshez szokás kötni a középkori Magyar Királyság végét, valamint az ezt követő, és az ország sorsát több évszázadra meghatározó romlást is. Pedig Mohács után még tizenöt évig szabad volt a töröktől az ország. Mohácsról és következményeiről könyvtárnyi értekezés született az elmúlt másfél évszázadban, ám azt a kérdést, hogy mi is lehetett Szulejmán valódi célja az 1526-os hadjárattal, még nem nagyon vizsgálták.

Megtalálhatták a mohácsi csata döntő összecsapásának helyszínét

Tudomány2018.10.06, 11:17

Megtalálták az 1526-os mohácsi csata által érintett - Brodarics István, II. Lajos kancellárja krónikájában Földvár néven említett - település maradványait Majs keleti határában a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) régészei - mondta el Bertók Gábor régész az MTI-nek a helyszínen tartott bejárás előtt pénteken.

Zenta pecsételte meg a magyarországi muszlim uralom végét

Tudomány2018.09.12, 09:17

Háromszázhuszonegy éve, 1697. szeptember 11-én a délvidéki Zenta melletti síkon zajlott le a Magyar Királyság felszabadítására indított visszafoglaló háborúk - és a 17. század - egyik legvéresebb csatája. A Savoyai Jenő herceg parancsnoksága alatt álló egyesített keresztény hadak megsemmisítő vereséget mértek II. Musztafa szultán oszmán seregére, mindörökre szétfoszlatva a Porta reményét az előző évszázadban meghódított Magyarország, az „iszlám örök birtokának” visszafoglalására.

Tudja-e, hol van a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett képe?

Tudomány2018.09.05, 22:54

Méretei ugyanúgy impozánsak, mint az oltárképet befogadó bazilika méretei. A kép a reneszánsz egyik leghíresebb itáliai mestere, Tiziano Mária mennybevitele című festményének az eredetivel mindenben megegyező, ám kinagyított másolata. A világ legnagyobb egyetlen vászonra festett képe egyike kiemelkedő különlegessége hazai legjeinknek.

Megtalálhatják a mohácsi csata tömegsírjait

Tudomány2018.08.27, 12:13

Noha a mohácsi csata történelmünk egyik legismertebb eseménye, ám ennek ellenére még ma sem ismerjük pontosan a csata helyszínét, pár éve vita tört ki II. Lajos király halálának körülményeiről, és az sem világos, hogy a Mohácson elpusztult mintegy 15 ezer keresztény katonát hová temették, csak úgy, mint a súlyos emberveszteséget elszenvedett szultáni had török halottait. A 2015-ben Szulejmán türbéjét megtaláló pécsi kutatócsoport most arra készül, hogy a Szigetváron kialakított kutatási módszerekkel és modern technológiával választ adjon ezekre a kérdésekre.

Tudja-e, hogy kiről nevezték el a híres Szépasszony-völgyet?

Tudomány2018.06.27, 17:33

Egerben húzódik a messze földön híres és összefüggő boros pincesorokkal teli Szépasszony-völgy. Hogy ki is lehetett az a bizonyos névadó szépasszony, arról több elképzelés, legenda is kering.

Megmutatjuk, milyen lehetett Szulejmán szigetvári síremléke

Tudomány2018.05.28, 16:05

Elkészültek a szultáni sírkomplexum háromdimenziós rekonstrukciójának alapjai, amelyen élvezhetően látható nemcsak Szulejmán türbéje, hanem a síremlék mellett állt dzsámi, és a tavaly feltárt derviskolostor is. A szultáni síremléket megtalált kutatócsoport idén nyáron tovább folytatja az ásatásokat, a korabeli leírások nyomán kaszárnyát, vendégházat, boltokat, és az egykori oszmán erőd bástyáit igyekeznek beazonosítani.

Tudja-e, hol olvasható az első fennmaradt magyar szitkozódás?

Tudomány2018.05.25, 16:56

A magyarokról régóta úgy tartják, hogy igen gazdag káromkodós szókinccsel rendelkező nemzet, akik ráadásul még kitűnően cifrázzák is a szitkozódásokat. A történeti források szerint eleink is roppant kreatívak voltak a káromkodások szókincsének fejlesztésében. Az első fennmaradt magyar szitok az 1479-es Dubnici-krónikában olvasható.

Tudja-e, melyik Magyarország harmadik legértékesebb ereklyéje?

Tudomány2018.05.21, 09:54

Magyarországnak három kiemelkedő nemzeti ereklyéje van, a Szent Korona, a Szent Jobb, valamint a harmadik, Szent László hermája, amelyet Győrött, a Rába és a Duna összefolyásánál fekvő hordalékkúpon, a Káptalandombon álló Nagyboldogasszony-székesegyházban őriznek. Győr az egyetlen város Magyarországon, ahol mindhárom ereklye megfordult.

A lánglelkű pápa nélkül nem verték volna ki a muszlim hódítókat

Tudomány2018.05.18, 13:26

Négyszázhét éve született Benedetto Odescalchi herceg, aki a 17. század legjelentősebb egyházfejedelmeként pénzt és energiát nem sajnálva, intenzív diplomáciai munkával hozta tető alá azt a keresztény szövetséget, amely véres harcok árán kiverte az oszmán hódítókat a Magyar Királyság területéről. A másfél évszázados hódoltság felszámolásában hervadhatatlan érdemeket szerzett XI. Ince pápát ezért a tettéért méltán illették a „Magyarország megmentője" címmel.

Tudja-e, melyik az Oszmán Birodalom legészakabbi minaretje?

Tudomány2018.04.17, 17:54

A nagy múltú észak-magyarországi település, a magyar történelemben többször is oly fontos szerepet játszott Eger belvárosában a Knézich Károly utca 1. szám alatt áll a török hódoltság idejéből fennmaradt Kethuda minaret, amely az Oszmán Birodalom idején az iszlám legészakabbi jelképe lett.

Tudja-e, mi köze az apátsági sörnek Magyarország legöregebb tölgyéhez?

Tudomány2018.03.26, 19:32

A Bakony erdejében, vadregényes hegyvidéki környezetben, 400 méter magasan fekszik a hazánkban III. Béla királyunk alapította ciszterci rend egy kolostora. A nagy múltú apátsághoz két érdekes hazai unikum is fűződik.

Történelmünk szenzációs relikviája bukkant fel egy kölni aukción

Tudomány2018.03.12, 18:57

Igen jelentős történelmi dokumentum bukkant fel egy németországi akción. A 17. század híres olasz hadmérnöke, Leandro Anguissola kalapács alá kerülő egyik térképe Szigetvár múltjának rendkívül fontos lenyomata. A becses relikviát 45 ezer eurós kikiáltási áron találhatjuk meg a Venator & Hanstein aktuális katalógusában.

Tudja-e, hol van hazánk legmagasabb és legmélyebb települése?

Tudomány2018.02.13, 08:50

A Kárpátok ívén belül elhelyezkedő Pannon-medencét sajátos földtani viszonyainak köszönhetően többnyire csak kevésbé jelentős szintkülönbségek jellemzik. A tengerszinthez képest legnagyobb differencia a Nagyalföld és az Északi-középhegység egyes pontjai között mérhető. A geográfiai sajátosságok mindig is komoly szerepet játszottak a településszerkezet kialakulásában.

Tudja-e, mi köze a kettős vak vizsgálatnak a termálvízhez?

Tudomány2018.02.05, 18:42

A kettős vak balneoterápiás klinikai vizsgálatot először Magyarországon végezték el Bálint Géza professzor vezetésével. Még az 1970-es években az ő fejéből pattant ki az az ötlet, hogy ezt a módszert alkalmazzák a termálvizek gyógyhatásának ellenőrzéséhez, amit tőle vettek át nemzetközi szinten is.

Tudja-e, hogy melyik dunántúli kisvárosban koronáztak magyar királyt?

Tudomány2018.02.01, 18:34

A magyar történelemben három olyan koronázó városunk is volt, ahol rendszeresen, vagy legalább néhány alkalommal az uralkodói fejekre került Szent István koronája. Szükség törvényt bont – tartja a régi közmondás, és ez a bölcsesség nem csak a hétköznapi eseményekre, hanem időnként még a királyok megkoronázására is igaznak bizonyult.

Tudja-e, miért építettek Szentháromság-szobrot a Mátyás-templom elé?

Tudomány2017.12.12, 14:11

A budai várban álló Nagyboldogaszony, vagy ismertebb nevén a Mátyás-templom előtt található Szentháromság-szobor a rettegett fekete halál, a török kiűzése utáni években fejét felütött és egymást követő pestisjárványok fogadalmi emléke.

Még sehol sem voltak az oszmánok, amikor már állt Eger ősi vára

Tudomány2017.11.15, 19:01

Nem csupán a műemléki épületegyüttes jelentőségéhez méltó helyreállítását készítették elő, de fontos tudományos eredményekkel is szolgáltak az egri vár területén az elmúlt két évben, a Modern Városok Programja keretében elvégzett próba- és megelőző feltárások, amelyek során Árpád-kori épületmaradványok is előkerültek.

Beletört Ahmed pasa foga a „rozzant egri akolba”

Tudomány2017.09.16, 14:20

Négyszázhatvanöt éve, 1552. szeptember 15-én záródott be a teljes török ostromgyűrű Eger vára körül. Az egyesült török hadak fővezére, az 1552-es hadjárat addigi sikereitől elbizakodottá vált Kara Ahmed pasa, teljhatalmú szerdár azt üzente Szulejmán szultánnak Konstantinápolyba, hogy a hadjárat utolsó célpontja, Eger nem egyéb egy rozzant akolnál, amelyben gyáva, hitetlen birkák lapulnak. A „gyáva birkák", Eger halálra szánt hős védői, Dobó István várkapitány parancsnoksága alatt azonban keserű leckét adtak a biztos győzelem tudatától felfuvalkodott pasának.

Dervisek segíthették győzelemre Szulejmán seregét

Tudomány2017.09.07, 23:40

A legenda szerint egy muzulmán szúfi testvériség, a halveti dervisek készítették fel a szultán harcosait a döntő rohamra Szigetvárnál, 1566. szeptember elején. Kolostoruk teljes feltárását most kezdte meg a Szulejmán-kutatócsoport a város melletti turbéki szőlőhegyen, a szultán sírkomplexumának területén. Annyit bizonyosan lehet tudni, hogy a szultánt számos vallási vezető és dervisek sokasága kísérte.

Emlékhely lesz Szulejmán szultán szigetvári türbéje

Tudomány2017.07.10, 22:04

Hamarosan még részletesebb vizsgálatokkal folytatja az ásatásokat a szigetvári-turbéki lelőhelyen a Szulejmán-kutatócsoport. Egy a napokban megjelent kormányhatározat csaknem 145 millió forintos forrást biztosít a nemzetközi jelentőségű sírkomplexum teljes körű feltárására és védelmére. A közeljövő terveiről a kutatócsoport egyik vezetője, Pap Norbert professzor exkluzívan nyilatkozott az Origónak.

Tudja-e, honnan ered a „saját malmára hajtja a vizet” szólásunk?

Tudomány2017.05.16, 20:28

Magyarországon a gőz, majd villanygépek kora előtt, évszázadokon át sok ezer vízimalom működött. A malmoknak nagyon fontos szerepük volt, hiszen ezekben őrölték az életet adó kenyér alapanyagát, a gabonát, lisztté. A malmokat hajtó folyóvizet a nagyhatalmú földesurak azonban gyakran elterelték, mit sem törődve hoppon maradt szomszédaikkal.

Ami nem ment a Habsburgoknak tüzérséggel, sikerült Szulejmánnak csellel

Tudomány2017.05.04, 23:46

Négyszázhetvenhat éve, 1541. május 4-én kezdődött a magyar királyi székhely, Buda ostroma. Habsburg Ferdinánd kísérlete, hogy Buda bevételével egyesítse az országot koronája alatt, a mohácsi csatavesztés utáni tragikus másfél évtized végére tett pontot. A kudarcba fulladt ostrom súlyos következményekkel járt, mert megteremtette az ürügyet a törökök beavatkozására. Szulejmán szultán napra pontosan 15 évvel a mohácsi csata után, 1541. augusztus 29-én kora este, a sebtében mecsetté alakított budavári Nagyboldogasszony-templomban adott hálát Allahnak, amiért az „igazhitűek" kezére adta Budát.

Tudja-e, hogy mi is az a radai rosseb?

Tudomány2017.04.07, 16:19

A Zala megyében fekvő kis falu, Nagyrada gyönyörű környezetben fekszik, a Kis-Balatonnal és a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal határos. Több emlékmű is található a községben, de talán mégis a „radai rosseb" szólásmondásról ismert leginkább a település neve. A „radai rosseb egye meg" és a „radai rosseb rágja szét" káromló kifejezést főleg Somogyban használták.

Tudja, hogy miért szerették a törökök a fürdőket?

Tudomány2017.02.23, 22:00

Napra pontosan tizenöt évvel a mohácsi csata után, 1541. augusztus 29-én Szulejmán szultán hadai kardcsapás nélkül megszállták Budát. Az ezt megelőző másfél évtizedben, a kettős királyválasztás korszakában, amikor Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd is saját magát tekintette Magyarország törvényes királyának, a törökök még nem rendezkedtek be az országban.1541 után mindez megváltozott, és az ország jelentős része az Oszmán Birodalom fennhatósága alá került.

A szigeti veszedelem nagy tanulsága: váltsa fel békejobb a kardcsörtetést

Tudomány2016.09.10, 08:56

A Nemzetközi Zrínyi Emlékév szeptember hatodikán elkezdődött rendezvénysorozata határokon túlmutató diplomáciai és tudományos eseménnyé nőtte ki magát. Négyszázötven éve, 1566. szeptember 7-én Gróf Zrínyi Miklós horvát bán és dunántúli főkapitány, valamint magyar, horvát és szerb vitézei olyan példáját adták az önfeláldozó hazafiságnak, amelynek napjainkban különösen aktuálisak a tanulságai. Zrínyi legendás kirohanásának napján a török táborban elhunyt Szulejmán szultán, akinek sírhelyét nemrég találták meg Szigetvár határában.

Lehanyatlott a lófarkas félhold Buda ormáról

Tudomány2016.09.02, 19:08

Háromszázharminc éve, 1686. szeptember 2-án délután három óra körül a Budát ostromló keresztény haderőnek sikerült betörnie a vár területére, a mai Bécsi kapu környékén. Öldöklő kézitusa kezdődött, amelyben janicsárjai élén a helyszínre siető utolsó budai beglerbég, az ekkor már hetvenéves Abdi Abdurrahmán pasa is elesett. Pontosan 145 évvel és négy nappal azután, hogy 1541. augusztus 29-én Szulejmán szultán megszállta Budát, végleg lehanyatlott a félhold a magyar királyok székhelyének tornyairól.

Győzelem szülte a megalázó békét

Tudomány2016.08.02, 00:38

A háromszázötvenkét éve, 1664. augusztus 1-jén lezajlott szentgotthárdi ütközet politikai következményei komoly fordulópontot jelentettek a hódoltságkori Magyarország történetében. Az 1526-os mohácsi és az 1596-ban Mezőkeresztesnél lezajlott ütközetek mellett ez volt a harmadik olyan csata a hódoltság addigi történetében, ahol jelentős létszámú oszmán és keresztény hadak ütköztek meg egymással, ráadásul Szentgotthárd alatt Raimundo Montecuccoli gróf vezényletével a keresztény sereg aratott fényes győzelmet a törökök felett.

Kincsvadászok Szulejmán szigetvári temetkezési helyén

Tudomány2016.06.16, 18:45

2013 szeptemberében bejelentették, hogy a Fodor Pál és Pap Norbert professzorok vezette nemzetközi kutatócsoport Szigetvár határában egy addig ismeretlen oszmán kori település nyomaira bukkant. Már akkor valószínű volt, hogy a hódoltság idejéből származó települést az Oszmán Birodalom egyik leghíresebb uralkodója, Szulejmán szultán emlékének ápolására építették, aki 1566 szeptemberében a Szigetvár alatti táborban hunyt el. A legújabb eredmények is azt bizonyítják, hogy Szulejmán szigetvári temetkezési helyét találták meg a kutatók.

Lehanyatlik a félhold: mohácsi tragédia török módra

Tudomány2016.05.11, 22:30

Az 1526-os mohácsi vereség – amelyre mindmáig úgy tekintünk, mint a középkori magyar királyságot sírba taszító csatavesztésre – kitörölhetetlen nemzeti tragédiaként él a történelmi emlékezetben. Volt azonban egy kevesebbet emlegetett második Mohács is, ahol a „szerencse mezején” – ahogy a szulejmáni győzelem után a törökök hívták – a történelem fintoraként egy másik Szulejmán, IV. Mehmed szultán nagyvezíre szenvedett megsemmisítő vereséget  az egyesített keresztény hadaktól. 

Elfüggönyözött kocsiba rejtették a halott Szulejmánt

Tudomány2016.05.06, 21:08

1566. szeptember 7-én hajnalban, 73 éves korában az ostromlott Szigetvár alatti táborban elhunyt Szulejmán szultán, az Oszmán Birodalom feje, és az iszlám kalifája. A padisah halála sohasem jöhetett volna rosszabbkor az ostromló török sereg vezérkarának; Szokollu Mehmed nagyvezír nem szerette volna, hogy az uralkodó halálhírére pont a falak ellen tervezett végső roham előtt bomoljon fel serege fegyelme. A szultán Szigetvár alatti temetkezési helyével kapcsolatos feltáró munka régészeti világszenzáció lett.

Tragikus béke, ami három részre szakította az országot

Tudomány2016.02.24, 22:42

A nemzeti emlékezet hajlamos az 1526-os mohácsi csatavesztéshez kötni a Magyar Királyság ezt követő tragikus másfél évszázadát. Valójában a valódi tragédia a Mohácsot követő, széthúzással, tehetetlenséggel és kicsinyes intrikákkal terhelt másfél évtizedben gyökerezik. Az ország egységét megvalósítani hivatott, 478 évvel ezelőtt, 1538. február 24-én megkötött nagyváradi béke következménye éppen az ország három részre szakadása volt.

Előző
  • 1
Következő