hódoltság

címke rss

Megtalálhatták a mohácsi csata döntő összecsapásának helyszínét

Tudomány2018.10.06, 11:17

Megtalálták az 1526-os mohácsi csata által érintett - Brodarics István, II. Lajos kancellárja krónikájában Földvár néven említett - település maradványait Majs keleti határában a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) régészei - mondta el Bertók Gábor régész az MTI-nek a helyszínen tartott bejárás előtt pénteken.

Teljesen értelmetlennek tűnik Szulejmán mohácsi győzelme

Tudomány2018.10.20, 19:19

A Mohács melletti síkon II. Lajos magyar király valamint Szulejmán oszmán szultán hadai között 1526. augusztus 29-én lezajlott ütközet az egyik legnagyobb nemzeti tragédiaként maradt fenn az utókor emlékezetében. A mohácsi csatavesztéshez szokás kötni a középkori Magyar Királyság végét, valamint az ezt követő, és az ország sorsát több évszázadra meghatározó romlást is. Pedig Mohács után még tizenöt évig szabad volt a töröktől az ország. Mohácsról és következményeiről könyvtárnyi értekezés született az elmúlt másfél évszázadban, ám azt a kérdést, hogy mi is lehetett Szulejmán valódi célja az 1526-os hadjárattal, még nem nagyon vizsgálták.

Tudja-e, hogy melyik Magyarország legkisebb városa?

Tudomány2018.10.19, 17:42

A falu és város közötti különbségre önmagában a lakosság lélekszáma alapján igen nehéz lenne valamiféle törvényszerűséget megfogalmaznunk. Amíg a budai hegyek tövében fekvő nagyközség, Solymár lakossága több mint tízezer főt tesz ki, addig az ország legkisebb városában alig valamivel több, mint ezren laknak. Magyarország legkisebb városai között olyan települést is találhatunk, ami egykor királyi székhely, és a Szent Korona őrzési helye volt.

Tudja-e, melyik a leghősiesebb magyar város?

Tudomány2018.11.06, 16:58

Az Országgyűlés a 16. századi magyar történelem egyik tragikusságában is felemelő eseményéről megemlékezve a „Civitas Invicta", azaz a Leghősiesebb Város címet adományozta Szigetvárnak, törvénybe iktatva a török hódítókkal szembeszálló, és a városért illetve a hazáért életüket áldozó hősök emlékét.

Ha nincs a Szent Liga, akkor nem szűnik meg a török hódoltság sem

Tudomány2019.03.06, 00:04

A török kiűzését élete legfőbb céljának tekintő egyházfejedelemnek, XI. Ince pápának a diplomáciatörténetben először sikerült elérnie azt a példátlan bravúrt a 17. század végén, hogy az egymással torzsalkodó illetve hadakozó európai nagyhatalmakat egységfrontba tömörítse az iszlám hódítás feltartoztatására, és az Oszmán Birodalom kiverésére a kontinensről. A 335 éve, 1684. március 5-én Velencében létrejött törökellenes szövetség, a Szent Liga életre hívása nélkül a Magyar Királyság hódoltsági területei valószínűleg még hosszú évtizedeken át a félhold uralma alatt maradtak volna.

Tudja-e, hogy melyik a legrégebbi magyar oklevél?

Tudomány2019.03.20, 18:03

Hazánk legkorábbi, a 11. század elejéről származó oklevelét a Magyar Nemzeti Levéltárban őrzik. A becses dokumentum Szent István korának leghitelesebb írásos emléke, és a Magyar Királyság hivatali írásbeliségének egyik legelső, jogi írásbeliségünknek pedig a legrégibb darabja, ami egyben a legkorábbi hazai nyelvemlékünk is.

Tudja-e, hogy melyik Európa legnagyobb téglavára?

Tudomány2019.04.05, 22:24

A Magyar Királyság végvári rendszere, valamint az ország belsejében található erődítmények jelentős része súlyos károkat szenvedett az oszmán hódoltság, illetve a 17. század végi nagy visszafoglaló háborúk idején. Az épségben maradt erősségek többségét pedig a török kiűzése után I. Lipót császár robbanttatta fel az 1697-től kibontakozó Habsburg-ellenes kuruc mozgalomtól tartva. Ez az oka annak, hogy hazánk területén csak nagyon kevés középkori vár maradt fenn teljes épségében.

Ismeretlen középkori magyar várat tárnak fel Nógrádban

Tudomány2019.05.27, 18:07

Az 1200-as években épült Baglyaskő várának feltárásán dolgozik a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Salgótarjánban, a leleteket kiállításon mutatják majd be - tájékoztatta az MTI-t az igazgatóság osztályvezetője hétfőn.

Őrült félelem lett úrrá a törökökön az egri asszonyok látványától

Tudomány2019.09.10, 00:09

A mohácsi csata utáni évtizedekben sokáig úgy tűnt, nincs olyan erő, amely feltartóztathatná az Oszmán Birodalom egyre jelentősebb térfoglalását a Magyar Királyság 1541-től három részre szakadt területein. Szulejmán, a török vazallussá tett Erdély 1551-ben történt és a porta számára teljesen váratlan „kiugrása" miatti dühében 1552-ben büntetőhadjáratot indított Magyarország ellen. A hadjárat egyik legfontosabb célja a Felvidék, valamint „Tündérország", vagyis az Erdély közötti összeköttetést biztosító stratégiai jelentőségű erősség, Eger elfoglalása volt.

Újabb nagy felfedezés Szigetváron: megtalálták az ostromsáncokat

Tudomány2020.03.02, 22:59

Az a multidiszciplináris módszerekkel dolgozó kutatócsoport, amely Szigetvár határában Pap Norbert és Fodor Pál professzorok vezetésével nagy nemzetközi visszhangot kiváltva megtalálta Szulejmán szultán mauzóleuma valamint a köré emelt oszmán település maradványait, újabb jelentős felfedezést tett. Kitartó terepi kutatómunka, valamint egy 17. századi olasz hadmérnök, Lenadro Anguissola egykorú térképei alapján azonosították annak az ostromsáncnak a nyomait, amelyet a keresztény hadak építettek a törökök megszállta erősség köré, Szigetvár 1688-1689-es visszafoglalása idején. Az ostromsáncok területéről számos értékes régészeti lelet ...