hidegháború
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Szovjetunió
- Sztálin
- második világháború
- Hruscsov
- Egyesült Államok
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Majdnem a kozmoszban ragadt az első női űrhajós
1963. június 16-án a Szovjetunió új fejezetet nyitott az 1950-es évek második felétől kibontakozó űrversenyben. A szovjet hírügynökség, a TASSZ, június 19-én kiadott kommünikéjében azzal lepte meg a világközvéleményt, hogy a Vosztok-6 űrhajó fedélzetén a 26 éves Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova sikeres, három napos űrutazást hajtott végre a történelem első női űrhajósaként. A betegesen titkolózó Szovjetunióban semmit sem bíztak a véletlenre: Tyereskova űrutazását csak akkor hozták nyilvánosságra, amikor a világ első női asztronautájának sikerült végrehajtania a problémáktól egyáltalán nem mentes űrrepülés utolsó és egyik legveszéélyesebb ...
Űrhajós és világháborús vadászpilóta az 51-es bázis megnyitásán
Június elsejétől a nagyközönség számára is megnyitotta kapuit a hidegháborús korszak legendás haditechnikai eszközeit bemutató egyedülálló szabadtéri kiállítás, a Komo-Sky 51. Bázis. A főváros közelében, Dunavarsányban, az 51-es főút mellett megtekinthető gyűjtemény a katonai repülés relikviái mellett a Kádár-kor Magyar Néphadseregének harceszközeit is felvonultatja. A megnyitón jelen volt Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós, valamint a 97. életévében járó Frankó Endre főhadnagy, volt világháborús magyar Messerschmitt-vadászpilóta, a legendás Puma-osztály utolsó élő tagja is. Farkas Bertalan interjút adott az Origónak.
- címkék:
- Farkas Bertalan
- Komócsi Zoltán
- Dunavarsány
- rendszerváltás
- restaurálás
- vadászgépek
- haditechnika
- űrhajós
- hidegháború
- asztronautika
- harceszközök
- forgószárnyasok
- páncélozott csapatszállító
- haditechnikai park
- Magyar Honvédség
- Magyar Légierő
- Varsói Szerződés
- Magyar Néphadsereg
- Komo-Sky Team
- Komo-Sky 51-es Bázis
- Címkefelhő »
A német diák, aki megbuktatta a szovjet katonai vezetést
Harminckét éve, 1987. május 28-án este hét óra körül egyre erősödő repülőgépmotor zúgásra kapták fel a fejüket a moszkvai Vörös-téren sétálgatók. Egy, a Szovjetunióban szokatlannak számító amerikai gyártmányú Cessna kisgép húzott el alacsonyan a Kreml épülettömbje felett. A gép eltűnt, majd kisvártatva ismét felhallatszott a motorzúgás, de most már a Vaszilij Blazsennij székesegyház mellől. A Cessna elgurult a híres színes kupolás ortodox templom mellett, majd lefékezett, és megállt. A kabinból egy narancssárga overallt viselő fiatalember szállt ki, aki a gépnek támaszkodva, a legnagyobb lelki nyugalommal cigarettára gyújtott.
Gyanús keletnémet szál az évszázad légikatasztrófájában
Tavaly december 21-én volt kereken harminc éve, hogy a Pan American World Airways London-New York között közlekedő 103-as járatát 259 emberrel a fedélzetén, nem sokkal a Boeing 747-es londoni felszállása után, a skóciai Lockerbie felett felrobbantották. A négy magyar halálos áldozatot is követelő katasztrófa elkövetésével a líbiai titkosszolgálat egyik tisztjét gyanúsították meg, akit el is ítéltek, de úgy tűnik, hogy a szövevényes hátterű ügy még harminc év elteltével is tartogathat meglepetéseket.
Elpusztíthatatlan háztartási gépek: a Rakéta porszívók
A hidegháborús évtizedek megannyi szovjet ipari műremekkel gazdagították a háztartásokat, nemcsak előállításuk országában, hanem a keleti blokk államaiban is. A második világháború után, a győztes hatalmak egyikének számító Szovjetunióban már az 1940-es évek végén megkezdődött a nagyipari termelése a háztartási gépeknek, így a porszívóknak is.
Még a jelenre is hosszú árnyékot vet Jalta szelleme
1945 februárjának első hetében még minden hadszíntéren dörögtek a fegyverek. Az utolsókat rúgó náci Németország és a császári Japán haláltusája közben a második világháború győztesei azonban már a jövőről tanácskoztak Juszupov herceg egykori Krím félsziget nyári palotájában. A „három nagy” tanácskozásán Sztálin kíméletlen reálpolitikája csapott össze a jövőt metsző élességgel előrelátó Winston Churchill brit miniszterelnök mentsük, ami menthető stratégiájával, miközben Roosevelt elnök az amerikaiakat mindig is jellemző naivitással egy, a második világháború vérzivatarából kiemelkedő, ábrándosan rózsaszínű új világról álmodozott. A JJaltában ...
- címkék:
- Joszif Visszarionovics Sztálin
- Winston Churchill
- Franklin D. Roosevelt
- Kreml
- hidegháború
- liberalizmus
- náci Németország
- Fehér Ház
- Győzelem Napja
- 1956
- reálpolitika
- jaltai konferencia
- második villágháború
- Molotov- Ribbentrop paktum
- versailles-i békeszezerződés
- nagyhatalmi paktum
- nemzetállamok
- teheráni konferencia
- brit háborús kabinet
- nagyhatalmak
- Győzelem napja kiemelt
- ENSZ
- Címkefelhő »
Vezéráldozatnak szánta Mindszentyt a kommunista zsarnokság
Hetven éve, 1949. február 3-án a Budapesti Népbíróság különtanácsa, a Rákosi-rendszer hírhedt vérbírája, Olti Vilmos elnökletével kezdte el tárgyalni Mindszenty József bíboros-hercegprímás kirakatpernek szánt, és koncepciós vádakon alapuló ügyét. A szovjet szuronyok árnyékában kiépülő kommunista diktatúra Mindszenty perét a rezsim egyik legfőbb ellenségének kikiáltott katolikus egyház szétzilálására, és a hívők megfélemlítésére akarta felhasználni.
Tiltott gyümölcsök a hidegháború korszakából
Ma már ki gondolná, hogy az egykoron divatos asztali számítógép, a Commodore 64 a hidegháború egyik gazdasági fegyverének számított? Pedig így volt, ugyanis a nyugati országok által vezetett „feketelistázós" szervezet, a COCOM az 1980-as évek elején ezt a számítógépet is tiltott gyümölcsnek minősítette a kelet-európai (azaz KGST) országok és Kína számára.
A pilóta, aki ellopta a szovjetek szupertitkos vadászgépét
1976 szeptemberében Viktor Ivanovics Belenko, a szovjet légierő elit vadászpilótája, a Nyugat által rettegett szupertitkos, rendkívül gyors vadászgéppel, a MIG-25-tel Japánba disszidált. Belenko végig becslés alapján repült a térképről való emlékei szerint, amit felszállása előtt gondosan tanulmányozott. Eredetileg a Chitose légibázisra akart repülni, de mivel gépének üzemanyaga kifogyóban volt, a legközelebbi elérhető reptéren kellett landolnia, így végül a Hakodate Repülőtéren tette le gépét.
Lángoló emberi fáklya lobbant fel a prágai Vencel téren
Ötven éve, 1969. január 16-án Jan Palach a prágai tavasz eltiprása elleni tiltakozásul a Vencel téren felgyújtotta magát. A prágai egyetemista drámai tette - aki három nappal később belehalt sérüléseibe -, hatalmas visszhangot váltott ki a szabad világban, a Szovjetunió uralta keleti tömb országaiban viszont igyekeztek agyonhallgatni Palach kétségbeesetten elszánt tettét. Jan Palach a kommunista diktatúrával szembeni ellenállás szimbóluma lett, akinek tettét négy nappal később egy magyar fiatalember, Bauer Sándor is megismételte a Múzeumkertben.
- címkék:
- Leonyid Iljics Brezsnyev
- Jan Palach
- Alexander Dubček
- Antonín Novotny
- Bauer Sándor
- Kreml
- tüntetés
- rendszerváltás
- tiltakozás
- ellenállás
- szovjet megszállás
- hidegháború
- intervenció
- önégetés
- prágai tavasz
- kádár-rendszer
- bársonyos forradalom
- reformok
- szocialista rendszer
- Varsói Szerződés
- Szovjetunió Kommunista Pártja
- Csehszlovák Kommunista Párt
- Címkefelhő »