ORIGO CÍMKÉK - Herskó János

Herskó János

Meghalt Herskó János filmrendező

http://www.youtube.com/v/RfPEMUaFhis?version=3&hl=hu_HU Korábban Magyarországon is tanított a Színművészetin (többek közt Szabó Istvánt), Svédországban is filmes tanár lett. Kint nem rendezett, de szereplőként felbukkant számos filmben, köztük Ingmar Bergman 1975-ös A varázsfuvolá-jában és Lars von Trier A bűn lélektana című első nagyjátékfilmjében. A rendszerváltás után hazatért Magyarországra, és felbukkant többek közt az Országalma, az Ébrenjárók és a Sztornó című filmben. Unokája, David Steinberger is filmes, The Jam című rövidfilmjében szerepel Herskó János és felesége, Herskó Anna is (itt lehet megnézni). Olvasnivvaló: ...

legfrissebb
legrégebbi

Nélkülük mozizunk tovább

Film2011.12.13, 15:29

Idén búcsút mondtunk a nyolc férjet fogyasztó dívának, az Utolsó tangó Párizsban kihasznált szeretőjének, a Szomszédok Lenke nénijének, valamint a Tizenkét dühös ember rendezőjének, és annak a producernek is, akinek a Végtelen történetet köszönhetjük. A filmvilág 2011-es halottaira emlékezünk.

Halász Judit: Én sem tudhatom, szeretnek-e

Film2012.10.08, 17:04

Felnőtté válásunk nagy pillanata, amikor ráébredünk, hogy Halász Judit nem csupán a mi jó tündérünk, akinek hangja beleivódott a sejtjeinkbe, hanem egy színésznő, aki színházban és filmen is emlékezetes alakításokat nyújtott - felnőtteknek. A színésznőt 70. születésnapja alkalmából köszöntjük ma, és ennek apropóján kifaggattuk egész pályafutásáról. Mesélt arról, mit tanácsolt neki Várkonyi Zoltán, miért nem forgatott többet Szabó Istvánnal, milyen emléket őriz Huszárik Zoltántól, és persze arról is, mit adott neki - és mit vett el tőle - a gyerekeknek készült sok lemez.

Herskó János filmrendező, aki "disszidált", miután Kádár János arra kérte: adjon filmszerepet Aczél Györgynek

Archívum2018.07.04, 21:11

Meghatározó filmkészítők sorát segítette a pályára, köztük a Mephistóval Oscar-díjat nyert Szabó Istvánt. Önmagát ironikusan az „utolsó sztálinista kultúrpolitikusnak” nevezte, de nem mentalitásra, hanem a hatalom központosítására utalva. Egy időben egyszerre volt vitatott filmrendező, reformpedagógus és a néhány nagyhatalmú „szocialista producer” egyike. Pártfogoltjaiért küzdve – akiket kizárólag tehetségük alapján választott ki – folyamatosan harcban állt azokkal, akik mentalitásuknál fogva voltak végletesen korlátoltak, ugyanakkor a hatalom mániákusai. Herskó János 1970-es, utolsó filmjében Dunába ölte filmbeli énjét, Gábor Miklóóst. ...

Domján Edit, a színésznő, aki már ifjan arról beszélt, hogy negyvenévesen megöli magát

Kultúra2019.01.27, 23:38

Karácsonykor született. Negyven évvel később karácsonykor végzett magával. Már pályája elején arról beszélt: negyvenen túl nincs értelme élni. Akkoriban mindenki úgy gondolta: sarkos következtetésével csupán valami alkalmi és illékony világfájdalmat foglal szavakba az ifjú színésznő. Csakhogy sikerekben bővelkedő pályafutása során érhették olyan impulzusok is, amelyek egy lebegős képzetet kőkemény elhatározássá csontosítottak. Domján Edit hivatásának legjobb művelőihez hasonlóan egyedi karakterű színész volt, egyediségének jegyei pedig mindig felfedezhetők voltak a legkülönfélébb – sokszínűen és hitelesen megformált – alakításában. ...

Bujtor István, a halhatatlan Ötvös Csöpi élete: látványos pofonok és drámai mélységek

Kultúra2021.08.21, 18:00

A Balázs Béla-díjas, a Magyar Érdemrend középkeresztjével kitüntetett művész, aki az 1979-es filmszemlén a Legjobb férfialakítás díját is elnyerte, azt mondta egyszer: „A bátyám, Latinovits Zoltán művész volt, ez biztos, én nem tartom magam hozzá foghatónak. Időnként kicsúszik belőlem valami, ám attól még nem vagyok művész." Bujtor István előbb orvosnak készült, majd közgazdászdiplomát szerzett. Arra gondolt, hogy külkereskedőként teremt majd egzisztenciát. Másként alakult. Számtalan színpadi főszerepet is eljátszott, például Petrucchiót (Shakespeare: A makrancos hölgy), Stanley Kowalskit (T. Williams: A vágy villamosa), Bromdent, aaz ...